Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
4 A szerkesztőség postájából 1992. OKTÓBER 1. Míg nem késő... Táblával jelezzék az útkereszteződést! Az Új Néplap szeptember 24-i számában arról értesültem, hogy kerékpárost ütöttek el a szolnoki Abonyi út - Felhő utca kereszteződésében. Mivel a közelben lakom, magam is tapasztalom, hogy ezen a helyen egyre gyakrabban éri a gyalogosokat, kerékpárosokat baleset. Előfordult, hogy a bekanyarodni szándékozó autóba rohant a kerékpáros. Mindez arra enged közvetkeztet- ni, hogy a zebránál lévő Kresz- táblát a gyalogos és az autós is másként értelmezi. A felüljáróról haladva, a főút mellett négy különféle hirdető- tábla található, de sajnos nincs egyetlen jelzőtábla sem, ami az útelágazásra hívná fel a gépko- csizók figyelmét. Igaz, nem kötelező az ilyen helyre külön elágazást jelző táblát rakni, mégis: az itt történt balesetek nem indokolnák?! Reméljük, nem kell várni egy halálos végű balesetre ahhoz, hogy az útkereszteződésben jelzőtábla is védje az embereket. Balogh Lajos Szolnok Hány hektár kell a megélhetéshez? Nemrég a Kossuth rádióban hangzott el egy tájékoztatóban, hogy az árverésen megszerzett 5-6 (esetleg 10) hektár föld nem tart el egy családot, hiszen a gazdaság gépi felszerelése több millió forintba kerül. Valóban: a mai körülmények között ennyi föld jövedelméből nem él meg egy család; a megtermelt tejből egy bögrével sem kortyolhat, a búzájából egy karéj kenyeret sem szelhet, mert..., s erre nézzünk csak egy példát: Az egyik termelőszövetkezet - az egyezségre kijelölt tábláján - tisztességgel, jó munkát végezve, aratás után megtárcsázta a tarlót; pár hét múlva a szántást símítóval, kapcsolt fogassal, gyűrűshengerrel bemunkálta. Olyan munkát végzett, hogy abban az irigység sem találhatna hibát. Mindezt műtrágyázás és növényvédelem nélkül - potom 3500 forintért! Vagyis öt és fél mázsa búza felvásárlási áráért! Ehhez jön még egy időközi gyomirtó-, vetés előtt egy magágynyitó, -bemunkáló, kapcsolt eszközökkel végzett talajmunka, a vetés, magtakarás munkálatai - öt és fél mázsa búza áráért; 270 kilogramm nemesített búzavetőmag, öt mázsa szokványbúza áráért; tavasszal a gyomirtó és növényvédő munkák, anyag- költséggel együtt, ami két mázsa búza ára - kombájn-betakarítás (szárítás nélkül!), tisztítás, magtárba szállítás = kilenc mázsa búza árával. Egy hektár búza termelési költsége - búzában számolva - összesen huszonöt mázsa búza felvásárlási ára. Kedvező időjárás esetén, alap- és fejtrágyázás nélkül - átlagosan harmincöt mázsa búzaterméssel számolhatunk. Ebből marad tíz mázsa búza, amit még a biztosítási, anyagbeszerzési költség, a vállalkozási adó és egyéb kiadások is terhelnek. S akkor még nem említettem a vállalkozókat fojtogató kamatot! De nem rózsásabb a helyzet egyéb növény, vagy takarmánytermesztés, állattenyésztés terén sem. Való igaz, hogy ilyen körülmények között 5-6 hektár földön nem él meg egy család. A géptársulásokkal én is egyetértek, de azt vallom, hogy van annyi mezőgazdasági gépünk és eszközünk, hogy megfelelően kihasználva, országnyi földet is megmunkálhatnánk vele. Természetesen időközben a kisebb gazdaságokban is hasznosítható gépekkel kellene kiegészíteni. Tehát meg lehetne élni 6-10 hektár földön is, de ehhez a sorsunkat irányítók magasabb szintű szellemi és gyakorlati képességére lenne szükség. Id.Kanta Gyula Berekfürdő Lehet böngészni A jászkiséri határban fölszabadult a hagymaföld, szabad böngészni. Akinek még nincs meg a télire való hagymakészlete, összegyűjtheti. Ajánlatos, ha visznek magukkal egy kaparásra alkalmas szerszámot, mert a földben is találhatnak hagymát. Igyekezzenek, míg föl nem szántja a termelőszövetkezet! A dinnyeföldet sajnos nagyon gyorsan föltárcsázták. Az egyik nap délutánján kaptuk a hírt, hogy mehetünk dinnyézni, de már másnap reggel mit látunk: tárcsázzák a földet. Rengeteg dinnye ott veszett kárba, holott az állattartók feletethették volna a jószágokkal, és olyan is került közte, ami emberi fogyasztásra alkalmas volt. Azért ennyire nem áll jól ez az ország, hogy bármit is elpocsékoljunk! Boricsné Mészáros Mária Jászkisér „Ne szólj szám, nem fáj fejem” Elhallgattak a napilapokban publikáló orvosok. A hivatalos emberek megnyilatkozásaiból, esetleges olvasói levelekből szerezhettünk tudomást, hogy az egészségügy egy részében, az alapellátásban átalakítás történik. Miért hallgatnak az egészségügyi dolgozók? Más szakmákban sajnos már valóságos tény a növekvő munkanélküliség, az egészségügyben még csak állásféltés van. Egy-egy állástalan orvos megjelenése helyi konfliktusok vagy szakmai kudarcok eredménye. A szakmai vezetés egyre nyíltabban riogatja alkalmazottait azzal, hogy amint az egészségügyi reform kiteljesedik, 5-6 ezer munkanélküli orvos megjelenése várható. Ez kellő figyelmeztetés lehet azoknak a hangadóknak, akik nyilvános szereplést vállalnának? De hallgatnak az egészségügyi dolgozók azért is, mert a vázlatosan megismert egészségügyi reform annyi buktatót, bizonytalanságot, megoldhatatlan tényezőt tartalmaz, hogy egyelőre biztosabbnak és mű- ködőképesebbnek tartják a jelenlegit: az egészségügyi dolgozót és beteget egyaránt megalázó, hálapénzre épített, általuk kiismert rendszert. Hallgatnak, pedig nagyon sokan felismerték, hogy fejük felett, nélkülük tervezték meg és vezették be az új szisztémát - anélkül, hogy azt az egész egészségügyre érvényesen kidolgozták volna. Elakadtak az alapellátás átalakításánál, és a gyakorlat bizonyította, hogy ez is végiggondolatlan; anyagiak hiányában megvalósíthatatlan, amibe közalkalmazottként érdemlegesen nem lehet beleszólni. A „ne szólj szám, nem fáj fejem” az egészségügy minden szintjén érvényesül, így aztán nincs olyan fórum, amely a kezdeményezőnek biztos védelmet nyújthatna. A nyilvánosságot vállalót a magány, a sugdolódzás, a szakmán belüli megvetés veszi körül. Mint a belső ügyek kiteregető- jét, megbélyegzik, vagy elismerik ugyan a bátorságát, de közösséget nem vállalnak vele. Az egészségügyi dolgozók - az egyre romló megélhetésük, az egészségügy működőképességét fenyegető anyagiak csökkenése és a betegeket is veszélyeztető ellátási gondok miatt - az idén utcára mentek. Megmozdulásuk nem hozott eredményt. Nem a tiltakozások foka, gyakorisága a siker záloga, henem a gazdaság termelőképessége. Ennek megindulására egyelőre sajnos jelek sem mutatkoznak. A követelések biztosítására nincs anyagi fedezet, hiszen tovább nő a termelőüzemek felszámolása, a munkanélküliség, következésképpen a költség- vetés hiánya. Mindez nem biztosíték az egészségügyi reform megvalósításhoz, a fizetések - legalább az inflációval arányos - rendezéséhez, a jobb betegellátás feltételeinek megteremtéséhez. Az egészségügyi dolgozók már saját érdekükben, a jövőjükért sem képesek egymással kapcsolatba lépni. Sajnos némán szemlélik az állampolgárok és saját maguk anyagi, egészségügyi lerongyoló- dását. Dr. Jánosi Gábor orvos Nem akad egy hentes? A szolnoki „Pletykafalu” lakói körülbelül három hete mérgelődve tapasztalhatták, hogy a Híd ABC- ben megszűnt a tőkehús árusítása. Érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy a hentesük felmondott, ott hagyta őket. De sajnos nemcsak őket, hanem bennünket, közelben lakó vásárlókat is. A lakótelep többsége idős emberekből vagy kisgyermekes fiatalokból áll. Tűrhetetlennek tartjuk, hogy lakóhelyünktől távol, húsbeszerző útra induljunk, holott a már említett ABC-be hordjuk a fizetésünket, a nyugdíjunkat. Az eset azért is különös, dühítő, mert mindannyian ismerjük a hazánkban dúló munkanélküliséget. A számos munkára várók között nem akad egy hentes, aki megfelelő ajánlat mellett elvállalná a tőkehús kimérését? B. L. ■ Szolnok * * * A kérdésre örömmel válaszolhatunk kedves olvasóinknak: Sikerült hentest találniuk a boltba, s mint azt Halápiné Pálinkás Mária, a Híd ABC vezetője mondta, szeptember 29-én munkába is állt. Megjegyezte, hogy az átmeneti helyzetben a bolt eladói mérték a tőkehúst. (A szerk.) „Csak az eredményeket olvashattuk” Kérem a szerkes/tőséget, "ha lehetséges, a megyei II. o. labdarógó mérkőzésekről bővebb tudóstás- ban számoljanak be. Ugyanis a harmadik forduló mérkőzéseiről csupán az eredményeket közölték. Szeretnénk, ha ugyanúgy, amint azt már éveken keresztül megszoktuk, a kis csapatainkról, egy-egy góllövőnkről is olvashatnánk. Kun József szakosztályvezető Jászfényszaru * * * Olvasónknak igaza van. Észrevételét köszönjük, és szíves elnézését kérjük. Sajnos a közelmúltban - a labdarúgó szövetség mulasztása miatt - nem tudtuk közreadni a részletes eredményeket, azok nem érkeztek meg szerkesztőségünkhöz. A következő fordulóban már bizonyára észrevette, hogy folytattuk a már bevált módszert. (A szerk.) 1 ' t y i TyúklépésbenA József Attila út Szolnok egyik legforgalmasabb útja. Ezért csodálkozunk rajta, hogy a közterület-felügyelőknek még nem tűnt fel, hogy az 5-9. számú ház közöttf üres telket belepi a gaz, már a járdára borul. A gyalogos választhat: a fffl*gatmas úttest és a tyúklépés között. (K. É.) „Vitatkozom a francia tudóssal” Küldjön egy emlékképet Kedves Olvasónk! E megfakult fotó, visszaemlékezés közreadásával arra biztatjuk, legkedvesebb emlékei közül Ön is küldjön egy képet, fényképritkaságait ossza meg olvasóinkkal. Lehet személyes jellegű, a családja körében megélt jelentősebb, legérdekesebb történés, de szólhat az élet más területéről is. Örülnénk, ha I olyan képeket is kapnánk, melyeken lakóhelyük vagy bármely település egy-egy eseményét, netán történelmi pillanatát örökítették meg. A beküldött képek közül egyet-egyet (a hozzá tartozó képszöveggel, esetleg rövidebb visszaemlékezésükkel) ebben a rovatban szeretnénk közreadni - hétfőn és csütörtökönként. (A fotókat visszaküldjük.) Szeretettel várjuk soraikat, s az emlékképeket. Tanítónkra emlékezünk Ez a kép sok régi szép emléket idéz fel bennünk, akik a Mezőtúrtól 18 km-re lévő Demepói iskolába jártunk. (A Kispó vasútállomástól még 6 km-re.) A felvételen tanítónkkal, Tömösközy Józseffel, a tanyai iskolák későbbi igazgtójával, az oktatásügy kiváló dolgozójával vagyunk, aki itt tanított 40 éven át, s akit szerettünk, tiszteltünk. De nemcsak bennünket tanított, hanem gyermekeinket is. Ezen a túlahéki-kishéki-póisziki-homokdűlői és Kispó által körülvett szegleten pezsgő kultúrális és sport életet teremtett - feleségével, a1 gyönyörű hangú Ilonka nénivel, aki a zsoltárokat, népdalokat tanította meg velünk. Kiváló pedagógusi munkáját igazolja, hogy tanítványai között van ügyvéd, középiskolai tanár, érettségizett gazda, katonai akadémiát és agráregyetemet végzett ember. Többen magántanulóként tanultak nála, majd a túrkevei polgári iskolában vizsgáztak. Az iskola elvégzése után is összefogott bennünket, egyik népszínművet a másik után tanította be: 1931 -ben a „Hej, de szép a lakodalom” c. darabot, 1935. május 12-én a „Sárgacsikó”-t, majda„Vén bakancsos és fia a huszár’ ’ -t, „A piros bugyelláris”-t adtuk elő - nagy sikerrel. A tanítók abban az időben levente oktatók is voltak, így nálunk élénk sportélet is zajlott. Az év végi versenyeken a demepói csapat mindig első volt. Olyan sportemberek kerültek ki innen, mint Csató Sándor nehézsúlyú és Murányi Antal könnyűsúlyú ökölvívók, akik a budapesti sportegyesületekben szép eredményeket értek el. Jakab Ferencet súlydobásban 5 évig senki nem tudta legyőzni, később pedig mint hivatásos tiszt országos és többszörös hadseregbajnok lett - lovas akadályugratásban és párbajtőrben. Patkós István a súlylökésben örök második, az 1500 m-es futásban első, Csató Gyula a 100 m-es futás örök második helyezettje - a csugari Oláh Endre mögött. Kötélhúzásban mindig elsők voltunk. A sok száz tanulóból tudtunkkal tizenketten élünk, s 70 éven felüliek vagyunk. A közelmúltban Demepóra látogattunk, ahol az iskola helyén zöld oázist találtunk. Leültünk az árokpartra, s a csend szinte fájt. Nem szóltunk egymáshoz, mert nem is tudtunk volna. A torkunk összeszorult, a szemünkbe könny szökött. Mindannyian tudtuk, hogy ezzel a hallgatással annak az embernek tisztelgünk, akit ma is - öregen, betegen - halálunkig tisztelünk, szeretünk. A Demepói iskola tizenkét volt tanulója V. Mezőtúr J Nemrég olvastam a Néplapban a legkönnyebb fogyókúráról (Vm. 29.) - Egyél életritmusod szerint! címmel. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, magam is állandó súlytöbblettel viaskodom, sokféle fogyókúrát kipróbáltam már: fogytam is nagy koplalás útján, majd apránként visszaszedtem a kilókat. Az említett cikkben szereplő francia táplálkozástudóssal azonban néhány dologban vitakoznék. így péládul abban, hogy reggelire semmkiképp nem ajánlanám a szénhidrátban gazdag kenyér, péksütemény fogyasztását, de a tejet sem. A tv Új hullám műsorában figyeltem fel a Testkontroll c. könyvre, mely szerint a következőket javaslom: Reggelire friss gyümölcslevet, gyümölcsöt fogyasz- szunk, de csak annyit, amennyire éppen szüksége van szervezetünknek. Emellett uborkát, paprikát és paradicsomot ehetünk, de ha nagyon éhesek leszünk, egy banánt is; ebédre pedig gazdag - citromlével, mesterséges édesítővel, fűszerekkel ízesített - salátát fogyasszunk; főétkezés vagy vacsora után három órával ehetünk ismét gyümölcsöt. A saláta, a gyümölcs energiát ad a napi munkához, valamint méregte- leníti a szervezetünket. Este ehetünk párolt húsokat (csirkét, halat), de hozzá köretet, pl. rizst vagy burgonyát már nem, helyette vajban párolt zöldségfélét ajánlok. A füs- tölthúst, sertéshúst mellőzni kell! Egyébként fogyaszthatunk még - kis mennyiségben - nyers magvakat (napraforgó, .tökmag), ha éhesek vagyunk. Saját tapasztalatomból mondhatom, több éven át rossz volt a közérzetem, állandóan álmos és fáradt voltam; ezt a fogyókúrát azonban jól bírom, a nehéz húsok nélkül sem éhezem. Jó a közérzetem, a kedélyállapotom is javult. (Az említett könyv mindössze 128 Ft-ba kerül, és sok diétás receptet találunk benne.) Végezetül még annyit, hogy a fogyókúrához nagy önuralomra, kitartásra van szükség. V. I.-né Kisújszállás A szeretetet szimbolizálta A leányom hat évvel ezelőtt tele szatyorral jött haza a piacról, és kipakolás után így szólt: Nézd apukám, milyen szép citromot hoztam. Akkor nem lehetett Szolnokon citromot kapni, de nem is az volt, hanem szép gránátalma. Először láttam ilyen gyümölcsöt, ami nagyon hasonlít a citromhoz, s elhatároztam, hogy közelebbről megismerkedem vele. A következőket tudtam meg róla: A legenda szerint Afrodité ajándékozta meg vele a ciprusi szépet; a görögöknél a termékenység és bőség jelképe volt, a keresztényeknél a termése és virága a szeretetet szimbolizálta. Őshazája valahol Közép és Dél-Azsiában volt, később Dél- Európában is elterjedt. Szépségéről a képzőművészet is tanúskodik. (Mátyás udvarában vörös gránátalmák ragyogtak.) A gránátalmafa kis termetű, magvetéssel, dugványozással - tősarjakkal szaporítható. Hajtásait, vesszőit jól lehet gyökereztem i. Én magvetéssel szaporítottam, s a harmadik évben 22 szép piros virágot hozott. Termést aránylag apró, de akad közte 8C dekás is - rengeteg maggal. Vitamindús gyümölcs, az ipar is fel fedezte, és üdítőitalt, likőrt, bori és ecetet is készítenek belőle kérgéből pedig orvosságot. (A1 kaloidokat, cserzőanyagot tártál máz.) Magam a gránátalmát csal szép dísznek tartom Gál Károh agrármérnö! Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné
