Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-01 / 232. szám

1992. OKTÓBER 1. Megyei körkép - műsorajánlat UJ HELYEN A KÖNYVTÁR . A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola könyvtára új helyre költözött. Az intézmény dísztermét, mely az utóbbi évtizedekben írógépterem volt, hat hét alatt újították fel eredeti állapotának megfelelően, és rendezték be könyvtárnak. Molnár Mária (régi diák) és férje ajándékként készítette el a terveket, melyek alapján a Kenarkis Bt. végezte az átalakítást. Restaurálták a régi tantestületi asztalt is, melyen az olvasó részben kapott helyet, valamint a fal mellett lévő tárlókban iskolatörténeti és híres öregdiákok munkáit bemutató kiállítás látható. Fotó: Mészáros Gondolatok a zene ünnepén Különös hír ütötte meg fülemet a minap: ha jól emlékszem, New Yorkban kutatóintézetet alapítot­tak, mely intézmény nagytudású hazánkfia, Teller Ede nevét viseli majd - ország-világ előtt büszkén hirdetve a magyar „szürkeállomány” dicsőségét. Ezen apropóból a Magyar Rádió riportere be­szélgetett a nyolcvanöt esztendős tudóssal, aki arra a kérdésre, hogyan kívánja megünnepelni ezt a nem mindennapreseményt, így válaszolt: „Meghívom barátaimat és - amennyiben hajlandók meghall­gatni bennünket - kedves kamarapartneremmel el­játszom nekik Beethoven szonátái közül a szá­momra legkedvesebbet.” A nagy gondolkodó bizonyára el sem tudja kép­zelni mindennapjait a muzsikával való kapcsolat- tartás nélkül - nem úgy, ahogyan oly sokan, akik úgy élik életüket, hogy egyáltalán nem, vagy csak elvétve találkoznak az értékes zenével. Pedig mit üzen a halhatatlan Shakespeare valamennyiünk­nek: „... nézz csak egy szilaj és jókedvű ménest vagy egy csapat be nem tört, friss csikót, mind tombol, ugrál, őrjöng, nyiharász, ahogy forrongó vére tüzeli; de zendüljön véletlen trombita vagy halljanak bármilyen muzsikát, meglásd, hogy sorra mind megállanak, s vad szemük szelíden mereng az édes zene hatalmán: kő, víz sfa a költő szerint azért ment úgy Orpheus után; mert nincs oly dühös, nyers és bamba lény, hogy át ne formálná kissé a zene, s akire édes összhang sohse hat, gyanús, hogy megcsal, kirabol, elárul: lelke mozgása nehéz, mint az éj, érzése sötét, mint az Erebus: ilyennek ne higgy. - Hallgasd a zenét.” (A velence'i kalmár - részlet) Szathmáry Judit Norvégiába készülnek az abonyi mazsorettek Október 10-én 17 órakor kerül sor az Abonyi Fúvószenekar és Mazsorett-csoport minősítő hangversenyére Abonyban a 35 éves zepei általános iskola és a 40 éves zeneiskola jubileumi ünnepségén. A legfiatalabb mazsorett- csoportot és a két koreográfust - dr. Ördögh Györgyné (a zene­iskola alapítójának, volt zene­iskola-igazgatónak leányát) és MelczerZoltánné pedagóguso­kat - próbájukon kerestem fel.- Hogyan, milyen szempon­tok szerint válogatják be a ma- zsorett-csoportba ezeket a ked­ves kislányokat?- Harmadik osztályosokat válogatunk. Figyelembe vesszük, kik szeremének a cso­port tagjai lenni, kiválogatjuk azokat, akik vonós- vagy fú­vóshangszeren játszanak. Egy év tartós munkáját figyelembe véve alakul ki a törzscsapat. Két korosztályú mazsorett- csoportunk van, a kicsik a 4-5. osztályosok, a nagyok a 6-8. osztályosok közül kerülnek ki. Mindig gondoskodunk az után­pótlásról.- Mit jelent ez a szó: „mazso- rett’ ’ ? Mik a tánc jellemzői?- Fúvószenekarral kísért me­nettánc, induló. Utcai táncokat és színpadon lévő show-progra- mokat fed. A néptánccal nem té­veszthető össze! Rendkívül lát­ványos. Figyelemfelkeltés céljá­ra is alkalmazzák, pl. ha valami­lyen rendezvényt megnyitnak, a mazsorett-csoport vonzza, tobo­rozza a közönséget. Nagyon népszerű ott, ahol a fúvósmuzsi­ka elterjedt, elsősorban Nyugat- Európában, de Amerikában is otthonos. Egyébként most kezd népszerűbbé válni a fúvószene szerte a világon. A látványosság, figyelemfelkeltés mellett fontos szerepe van mint szórakozásnak is. Mi csak általános iskolás cso­portokat szervezünk, szemben a külföldiekkel, ahol felnőtt höl­Az abonyi mazsorettek a Citadellán gyek a mazsorett tagjai. A kicsi lányok szerepeltetése vonzóbbá teszi csoportunkat. Ifjúsági fú­vószenekarhoz csakis pici lá­nyok tánca dukál.- Mikor alakult az első mazso- rett-csoportjuk?- 1985-ben Cheb városában - Csehszlovákiában - volt egy eu­rópai fesztivál. Igazgatónk ott lá­tott először mazsoretteket. Csak a mi zenekarunkat nem kísérték táncos lábú lányok. Varga György ekkor elhatározta, hogy itthon a mi vezetésünkkel is létre kell hozni hasonló mazsorett- csoportot. Mi hozzá is láttunk hályogkovács módjára. Nincs szakirodalom, a saját elképzelé­sünket, ízlésünket visszük szín­padra. Mindenesek vagyunk: a ruhák, csizmák, kellékek beszer­zése, elkészítése is a mi felada­tunk, s a koreográfiáról nem is beszélve.- Sok-sok jó ötletük van, s si­keresek...- Ha valamit kitalálunk, ké­pesek vagyunk akár külföldre utazni, ha itthon nem tudjuk beszerezni őket. Lehetetlent nem ismerünk.- Hol mutatkoztak már be?- Az országban mindenhol, ahová meghívtak bennünket, ezenkívül Lengyelországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Ausztriá­ban. A jövő nyáron Norvégiá­ba készülünk, a nemzetközi mazsorett-versenyre.- Milyen tánccal készülnek a zenei általános iskola 35 éves és a zeneiskola 40 éves évfor­dulójára a Gyulai Gaál Miklós Általános'Zenei Iskola mazso- rettjei?- A nagyokkal Ábrahám Pál: „Honvéd banda” indulóját, a kicsikkel Lothar Gottlöber: „Tiger Rag” színpadi táncát mutatjuk be. Akad még csiszol- nivalónk addig.- Mi vonzza a gyerekeket a mazsorett-csoportba ?- Önbizalmat, kitartást ad ne­kik, jó mozgás- és tartásjavító, közösségformáló, a közös sze­replési vágy, az utazás lehetősé­ge, az egymásért kialakult fele­lősségérzet, az egészséges csa­patmunka mind-mind idesorol­ható. Hasznos szabadidős foglal­kozás, a külföldi szereplések so­rán nyelvtanulásra is inspirál, serkent. Külföldön családoknál lakunk, nagyszerű, baráti kap­csolatok alakulnak ki és jönnek- mennek a levelek, és nem utol­sósorban látványos és sikert, örömet szerző az, amivel foglal­kozunk. Bálint Zsuzsa Rinaldo Rinaldini a Szigligeti Színházban Premier izgalmakkal A tegnapi Új Néplap első oldaláról értesültek az ol­vasók arról, hogy a Rinal­do Rinaldini című zenés komédia ősbemutatójára nem a tervezett időpont­ban, hanem egy héttel ké­sőbb kerül sor. A címszere­pet játszó Mertz Tibor mint arról az első oldalon részletesen beszámoltunk, elment a színháztól, ki­szállt a darabból. Ilyen előzmények után a pró­bák tovább folynak. Hegedűs D. Géza rendezővel beszélgetett munkatársunk tegnap délelőtt.- A próbák nagy nehézséggel folytak?- Úgy folytak, ahogy kellett. Minden ment a maga szokásos útján, míg egy bizonyos próba­periódusban személyes indítta­tástól vezettetve Mertz Tibor úgy döntött, hogy ő távozik. A nehézségek ekkor jelentkeztek. Szeré mi Zoltán Ekkor szerettünk volna olyan kollégát találni, aki egy hét alatt képes ezt a nehéz feladatot meg­oldani. Ezután úgy döntöttünk, belépek a címszerepbe. Megpró­bálom eljátszani, hiszen egy hó­napja gyötrődünk vele, úgy gon­doltuk talán képes leszek megol­dani ezt a nem könnyű feladatot, hiszen én ismerem a legjobban a darab valamennyi szerepét. kákonyi Tibor- Hogyan találkozott először a darabbal, és miért éppen ezt vál­lalta, mint rendező?- Mikor itt jártam az évad vé­gén a színházi fesztiválon, Spiró Györggyel beszéltünk, ő kérdez­te, dolgoznék-e itt, Szolnokon? Mondtam, hogy örömmel. Há­rom darab ötlete merült fel ek­kor. Spiró azt ígérte, hogy majd je­lentkezik. Egyszer csak csörrent a telefon és azzal az ötlettel állt elő, hogy lenne egy darab a szá­momra. Ez volt a Rinaldo Rinal­dini. Elfogadtam, így csöppen­tem bele.- Kiváló beszédtechnikája és szép beszédhangja mellett, mint a pszichológiai drámák hősét is­merjük elsősorban. Nem okoz túl nagy nehézséget egy zenés darab Kocsis Ágnes (balra) és Császár Gyöngyi így indít: úgy döntöttem, nem leszek gazember. A darab azokat a visszásságokat kíséri végig, amelyeket meg kellene élnie döntése következményeiként. A lényeg a fordított logika, misze­- Vannak erkölcsi köteles­ségek. Felelősséggel gondolko­dó művészember nem tehet mást: teljesíti a kötelességét. Október 9-én lesz a premier. K. Sz. Rendezői utasítások - gondterhelten rendezése, ráadásul a nem várt főszerep is...?- Eddig három zenés darabot rendeztem és mind a három a maga nemében nehéz darab (Kő­műves Kelemen rockballada - Veszprém, a Padlás című mese­musical - Eger, valamint a Szent­endrei Teátrumban újra felfede­zett Picco herceg), mindegyik különböző stílusú. Ez is egy más darab és természetesen nehéz. Ezek többnyire nem pszicholo- gizáló művek. A Rinaldóban a helyzetkomikumok és a zenei rész adják a darab erejét. Más törvényei vannak, hiszen ez egy zenés komédia. Magát az eredeti ponyvaregényt Goethe sógora írta meg. A barokk korban ját­szódik a napfényes Itáliában. Míg a mi előadásunkban az ere­deti történet „görbe tükörben lát­szik”. AIII. Richárd című darab elején Richárd azt mondja: úgy döntöttem, hogy gazember le­szek. Rinaldo Rinaldini viszont rint az események zajlanak. A zenét Gallai Péter szerezte, aki helyesen érzékelve a szituáció­kat jól alkalmazza a fanyar hu­mor és az izgalmas jelenetek öt­vözetét. Czibulás Péer- Látom a megfeszített felada­tot, amivel ön erre a váratlan helyzetből adódó, nem minden­napi premierre készül. Emberi­leg, fizikailag bírni fogja?

Next

/
Oldalképek
Tartalom