Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-20 / 248. szám

1992. OKTÓBER 20. Hazai körkép 3 \ / Magyar Aruk Hete A Centrum Áruházak Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. első ízben rendezi meg a Magyar Áruk Hetét. A cél az, hogy piacot teremtsenek a hazai termékeknek. Elárasztották az országot az importcikkek, közben a kereskedelem nem fordít kellő figyelmet a magyar gyártók kínálatára - érvelnek a Centrumban. Az üzlet­lánc központja több mint száz kisvállalkozással, kft-vel kötött üzletet. Á hónap végéig az áruk tekintélyes része termelői áron vásárolható. Az egész országban szeretnék tudatosítani: a hazai portéka legalább olyan jó, mint a külföldi. A kistermelők azonban képtelenek annyit költeni a reklámra, mint a külföldi óriások. A reformkori mozgalom újjáélesztése időszerű is, de az ország­határokat nem tisztelő világpiac mellett van benne valami anak­ronisztikus is. Az a szó, hogy “hazai” új jelentést kap, ha nem egy ember ejti ki a száján, hanem több millióan - mi magyarok. Saját termés - hallani kedélyesen a gazdától, amikor megkínálja az érkezőt. A szerény mosoly mögött ilyenkor némi büszkeség is lapul, várakozó tekintetek csüngnek a másikon, vajon mi lesz a véleménye? Őszintén dicsér vagy pedig tapintatból. Ebben az esetben a hazainak nincs párja. Lehet, egy kicsit „savanyú a szőlő” vagy valahol „szorít a cipő”, talán a szomszédé jobb, de azért: a mienk. Ez a mosoly, a büszkeség nagy tételben már nem él. A boltok­ban nincs helye a szemérmeskedésnek. Az árból indulunk ki és jó, megbízható terméket akarunk hazavinni. Az árak szorításá­ban, a márkák bűvöletében nem is igen figyelünk rá, mi készült a határon innen és túl. Egyáltalán, fontos ez manapság? A vásárlókat gúzsba kötik a reklámok, csak idézőjelben beszél­hetünk szabad áru választásról. E függőséggel együtt azonban a vásárlónak is megnőtt a felelőssége. Arra fáj a foga, amit reklá­moznak, s mivel millióan vágyakoznak az új után, a gyártó már jogosan mondhatja: erre van igény. A hazai ipar fejlődése tehát tőlünk is függ. Amilyen lehengerlőén kelletik magukat a nyugati termékek, úgy nő bennünk a kicsinyhitűség az itthoniak kezemunkájával szemben. A rossz tapasztalat olaj a tűzre. Mert úgy tetszik olykor, hogy a gyártók szándékosan teszik próbára a vásárlók idegeit. Nem véletlen, hogy a Made in Hungary címke valamikor felért egy élccel. Szerencsére ennek az ellenkezője is igaz. Ritkán, de találkozni piros-fehér-zöld címkés árukat dicsérő külföldi üzlet­emberrel. Ázért valjuk be, jólesik ilyen árut látni egy szupermar­ket polcán. Egy újfajta honi iparpártoló társaság tagjait a gyártóknak kel­lene toborozniuk, hisz tőlük függ a minőség, a választék. Ez az igazi mérce. Az óriásplakátok, a televíziós reklámok mellett az elégedett vevő „suttogó propagandája” is hatásos lehet. Ha léte­zik import- dömping képében megjelenő „nyugati áfium”, akkor ellenszerét színvonalas munkával csak mi termelhetjük ki. A gyógyszeren még finomítani kell. Szurmay V___________________________________________J Tele tarsollyal Damaszkuszban / Élénkülnek az arab-magyar kapcsolatok A damaszkuszi székhelyű Arab Interparlamentáris Unió meghívására nemrég háromtagú magyar IPU-delegáció járt Szíri­ában és Jordániában. A küldött­ség tagja volt Petronyák László szolnoki országgyűlési képvise­lő is, a Parlament Nemzetbizton­sági Bizottságának tagja. Utazá­sa azért tűnhet érdekesnek, mert a honatya eddig úgymond „távol tartotta magát” a külpolitikai kérdésektől, sokkal inkább vá­lasztókerülete, Szolnok és kör­nyéke gazdasági, foglalkoztatás­politikai gondjainak enyhítéséért lobbizott.- Most sem üres kézzel men­tem a Közel-Keletre - kezdi be­számolóját Petronyák László. Tarsolyomban ott volt vala­mennyi piacképes szolnoki cég­nek a termékismertető üzleti ajánlata. Egyrészt köteles­ségemnek is éreztem egyfajta reklámot biztosítani szűkebb ha­zám gazdasági egységeinek, másrészt vétek és gazdaságpoli­tikai vakság lenne nem számolni azzal, hogy az arab piac milyen fontos lehetőség külkereskedel­münk számára. Jelenleg évi fél- milliárd dolláros és pozitív szal­dós a kereskedelmi forgalmunk az arab világgal, amely nem kis mértékben járul hoz^’íj magyar külgazdaság aktívumához. Utazásunk egyik fő célja is - a parlamenti politikai kapcsolatok erősítésén túl - az volt, hogy bő­vüljön a magyar termékek piaca, jelenlegi és leendő partnereink ismerjék meg jobban kereskedel­mi ajánlatunkat, közöttük a Szol­nok megyei cégekét is.- Kikkel, milyen szinten talál­koztak mérvadó személyiségek­kel Szíriában és Jordániában?- Látogatásunk jóval túlmuta­tott az Interparlamentáris Unió hagyományos kapcsolatkeretein, melyet a politikai találkozók szintje is jelzett. Szíriában foga­dott minket két gazdasági mi­niszter, a nemzetgyűlés mindkét házának elnöke és a miniszterel­nök is, akivel egyébként még csak most - velünk együtt - talál­kozott damaszkuszi nagyköve­tünk is! Jordániában pedig a par­lament vezetői mellett találkoz­tunk a P^lesjztin Netnzeti Tanács elnökével Sheikh Abdul Hameed Al-Sayeh úrral is. Utunk során mindenütt éreztük: megkülön­böztetett figyelemmel kísérik a magyarországi átalakulást, a tér­ségben végbe menő politikai, gazdasági változásokat. Jelentős gazdasági partnereink kívánnak maradni a jövőben is, ha Ma­gyarország megőrzi eddigi kor­rekt, szélsőségektől mentes, de határozott külpolitikai irányvo­nalát.- Az elmondottakon túl, történ- tek-e kölcsönös megállapodások más kérdésekben?- Igen. Mégpedig olyan nagy- horderejű közép-európai ügy­ben, mint a kisebbségek jogai­nak védelme, különösen Romá­niában és Szerbiában. Az Arab Interparlamentáris Unióval kö­zös nyilatkozatot írtunk alá, amelyben az arab fél kötelezett­séget vállalt arra nézve, hogy minden lehetséges nemzetközi fórumon síkraszáll a kelet-euró­pai térségben élő kisebbségeket érintő emberi jogok érvényesü­lése érdekében. Megkezdődött a privatizáció harmadik szakasza ! ,?• n ■ ' n • (Folytatás az 1. oldalról) Ez a spontán átalakulások, kivá­lások, vagyonátmentések idősza­ka. Ezt követte a második szakasz, amit az ÁVÜ létrehozása, a priva­tizációs törvények és az új vagyon- politika megalkotása jellemez. Eb­ben az időszakban a kormányzat­ban a privatizációval kapcsolatban a centralizációs és decentralizációs törekvések csaptak össze. Bár szi­gorúan véve egyik aktív privatizá­ciós program sem volt sikeres, összességében a privatizáció révén Magyarországon jelentős tulaj­donváltás következett be. Ahhoz, hogy a tulajdonváltás fo­lyamata töretlenül folytatódjék, immár új technikák bevezetésére van szükség. A belföldi kereslet élénkítését azonban csak a gazda­sági törvényszerűségek figyelem- bevételével szabad és lehet szor­galmazni - hangzott el egyebek kö­zött a sajtótájékoztatón, ahol be­mutatták a Lábadozásunk évei II. című kötetet, valamint a Magyar- ország 1991-ben című politikai évkönyvet. (MTI) Barangolás a tűz és a jég országában 2. Vernei utazás Miközben a továbbjutás érdeké­ben kezemmel biztos fogás után ta­pogatok a saras, csúszós, függőleges sziklafalon, hátamat az „amerikai kontinensnek” feszítem, míg lába­immal a szemben lévő „európai kon­tinenst” támasztom teljes erővel. Ily- módon, a repedésbe ékként befeszül­ve „lebegek a sötétbe vesző - általam ismeretlen méretű - mélység fölött. Társam jóval fölöttem, a repedés­rendszer számtalan vízszintes járatá­nak valamelyik emeletén pihen. Olyan az egész, mint egy hatalmas térbeli labirintus. Van egy viszonylag függőleges, aknaszerű repedés, ahonnan különböző magasságokban vízszintes járatok indulnak. Ahol já­runk, az nem barlang, hanem a föld kérgének egy gigantikus méretű re­pedése. A Föld középpontja felé tör­ténő utazásunk szempontjából nem is kívánhatunk jobb helyszínt. 25-30 méter mélyen havas aljzat zárja el a további függőleges utat. Talán a vízszintesen induló járat el­vezet egy következő kürtőig. Rálép­ve a hóra kiderül, hogy az csak be van boltozódva a szűkületbe. A vékony kéreg egy pillanat alatt leszakad test­súlyom alatt, és érzem, ahogy elkez­dek zuhanni lefelé, úticélunk, a föld középpontja felé... Még mielőtt bárki is fantasztikus, vérfagyasztó események írásával, vagy Verne silány utánzásával gya­núsítana, sietve közlöm, a fenti törté­net 1992 júliusában Izlandon játszó­dott le, a Thingvellir meglátogatása­kor. No igen, a Thingvellir valóban fantasztikusan érdekes hely. Szépsé­ge - amiről egy angol utazó azt mond­ta: „Érdemes körbejárni a Földet, hogy az ember Thingvellirt meglát­hassa” - valóban páratlan. 930-tól kezdődően évszázadokon keresztül évente itt gyülekeztek az izlandiak, ítélkezésre, törvényalkotásra. Szá­momra azonban geológiai szempont­ból számít ez a hely egyedülállónak. Izland az Észak-Atlanti hátság folytatásában egy gigantikus, az egész földet behálózó törésrendszer elemeként emelkedik az óceán szint­A cikksorozat szerzője Euró­pa és Amerika között je fölé. Az egyébként mélyen a víz­felszín alatti rendszer egy kis darabja itt kézzelfogható közelségbe kerül. Az európai és amerikai kontinens - Izland szigetének két felével együtt - e mentén a „vonal” mentén távolodik egymástól évi 2 cm-es sebességgel. A tágulás a föld kérgének megrepe- désén kívül erős vulkáni tevékenysé­get eredményez a térségben. Termé­szetesen ezek a jelenségek nem egy pengevékony vonal mentén találha­tóak, ezért amikor a több, párhuza­mosan futó repedés közül kiválaszt­va egy alkalmasnak ígérkezőt elin­dultunk a „két kontinens közötti föld középpontjába teendő utazásunkra”, a jelzőket csak jelképesen használ­tuk. Bár belegondolva, tényleg a két kontinens közé ereszkedtünk le tár­sammal, és valóban a repedés termé­szetes módon kapcsolódik a „pokol­hoz”. A Thingvellir repedésrendszere a valóságban 4-5 km széles sávban ta­lálható. Az egymással párhuzamosan futó rések keresztirányú mérete a 20- 30 cm-estől a 20-30 m-esig változik, az elméletbeli középtengelyhez ké­pest elfoglalt helyzetüktől függően. A szélesebbek elsősorban a széleken találhatóak, aljukat növényzet fedi. A keskenyebbeket sok helyen eltakarja a főleg mohából és a néhány centi­méterre növő fásszárúakból álló nö­vényzet. Az ösvényekről letérve ezek a természetes csapdák komoly ve­szélyt jelentenek a gyanútlan túrázó számára. A tengelytől távolodva egy­re idősebb kőzeteket találhatunk. A sziklák mintázata - mintha egykori gereblye nyomait mutatná - a lehűlő kőzet párhuzamos fonataiba der­medt. És hogy mi lett a „fantasztikus uta­zás” vége? ...Lábamat és kezemet ösztönösen a függőleges falaknak fe­szítve hamarosan sikerül megállítani zuhanásomat, és ismételten a sziklák közé ékelődve keresem ezúttal a fel­felé jutás lehetőségét. Hiába, Izland- ra történő utazásunk tervezésekor nem számítottunk ilyen kalandokra, és az ehhez szükséges felszerelés ott­hon maradt. Kár is erőltetni ezt a kétes kimenetelű túrát. Inkább a fel­színre visszamászva, sártól lucsko- san meséljük a fentmaradottaknak nem mindennapi élményünket. (Folytatjuk) Szekeres Ferenc Csökkent a kiskeres­kedelmi forgalom A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint akiskereskedel­mi forgalom az év első hét hó­napjában meghaladta a 634 mil­liárd forintot, ami értékben 7 szá­zalékkal több, mennyiségében azonban 12,3 százalékkal keve­sebb volt mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Az adatok szerint 1991 -hez ké­pest több mint 34 százalékkal csökkent a gyógyszerkereskede­lem forgalma. Az élelmiszer-kis­kereskedelem, valamint a tüzelő- és építőanyagforgalom nem egé­szen 10 százalékkal esett vissza, s az iparcikk-kereskedők bevéte­le sem maradt el jelentősen az elmúlt évitől. 24,8 százalékos növekedést regisztráltak viszont a cukrászdák és italboltok forgal­mában. Az ország területi megoszlását nézve mindössze Nógrádban ta­pasztaltak 1,9 százalékos mennyiségi forgalomnövekedést az elmúlt évihez képest, egyéb­ként Budapesten és vidéken egyaránt visszaesett a kiskeres­kedelem forgalma. A legna­gyobb mértékű a csökkenés Ba­ranyában, ahol mind értékben, mind mennyiségben kevesebbet értékesítettek az elmúlt évinél, a csökkenés mértéke 27 százalék. Budapesten nem egész 13 száza­lékkal maradt el a kiskereskedel­mi értékesítés a tavalyitól. (MTI) Nőtt a munkanélküliek száma Szeptember végére az előzetes adatok szerint 616 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, s ezzel az állástalanok aránya 11,4 száza­lékra emelkedett - értesült az MTI a Munkaügyi Minisztériumban. Munkanélküli ellátásban mintegy 440 ezren részesültek. Az elmúlt két hónapban valamelyest lelassult a munkanélküliek számának növekedési üteme, így remény van arra, hogy számuk az év végére nem lépi túl a 700 ezret. A legsúlyosabb helyzet továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékben tapasztalható, ahol az állástalanok aránya 20 százalék körül van, s egyes régiókban még ennél is magasabb a munkanélküliségi ráta. Egy évvel ezelőtt, 1991 szeptemberének végén 294 ezren voltak állás nélkül, ami 5,4 százalékos rátát jelentett. Ellátásban akkor 213 ezren részesültek. (MTI) Falusi hírek Jászkisér Október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napján, délelőtt tíz órakor ün­nepi megemlékezést tartanak a Kossuth téri parkban. Ugyanezen a napon, délután fél ötkor misét celebrálnak az elesettek emlékére. * Nem ússzák meg megméret­tetés nélkül az autós-motoros- ügyességi verseny részesei sem, hiszen szintén pénteken, délelőtt fél tizenegykor a gép­műhely melletti füves terüle­ten KRESZ-ismeretekböl kell számot adniuk. * A nagyközség képviselő­testülete október 29-én, 14 órakor tartja következő ülé­sét, amelyen tájékoztató hangzik el a Településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottság választások óta végzett tevékenységéről. * A községi Földrendező bi­zottság október 15-én a Műve­lődés Házában az árveréssel kapcsolatos tudnivalókról tá­jékoztatta az érdeklődőket. A rendezvényen kb. 100-120 fő tette tiszteletét. * Elkészült a községi vízmű rekonsrtukciója. A kivitelezést a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat végezte, a teljes költség 5 millió 440 ezer forintra rú­gott. Ebből az összegből új gáztalanítót szereltek fel, va­lamint beüzemelésre került egy 100 köbméteres felszíni tározó. Ezzel a nagyközség ivóvízellátása hosszabb távon megoldottnak tekinthető. * Október 3-án, Kossuth Lajos születésének 192. év­fordulóján emlékülést tar­tottak a Művelődés Házá­ban, az esemény vendége­ként köszöntötték Szabad Györgyöt, az Országgyűlés elnökét. * Az önkormányzat mintegy százezer forinttal támogatja a településen létesítendő varro­da kialakítását. Az elképzelé­sek szerint 30-35 lánynak- asszonynak tudnak majd hely­ben munkát biztosítani. Áz üzemben várhatóan még eb­ben a hónapban beindul a ter­melés. * Megkezdődött Jászapáti és Jászkisér szennyvízrendszeré­nek tervezése. A pályázati és kiviteli terv várhatóan 1993. február végére kész keretet ölt, elfogadása esetén a két te­lepülés közösen oldhatja meg a szennyvízelvezetés és tisztí­tás gondját. * A 714 tanulót számláló ál­talános iskolában kifutóban van az orosz nyelv tanítása, immár csak a 7-8. osztályo­sok „élnek ezzel a lehetőség­gel”, míg 4-6.-ban németre álltak rá a diákok. Idén a tanárok nagy hangsúlyt sze­retnének fektetni mind alsó­ban, mind felsőben a szak­tárgyi versenyeztetésre, de a tervek ezzel nem érnek vé­get, hiszen gyakorlókért rendbetételén kívül szeret­nék a számítástechnikai „gépparkot” kicserélni, va­lamint az úszómedence be­fedésére adtak be ismételten pályázatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom