Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-20 / 248. szám

4 Munkavállalók figyelmébe 1992. OKTÓBER 20. Jog és szakszervezet Mezőgazdasági helyzetkép Kárpótlás - átalakulás - csőd munkanélküliség Az egyik szolnoki, nagymúltú üzem szakszerezeti bizottsága fordult hozzám tanácsért. Nagy- vállalatuk, melynek egyik üzeme a szolnoki üzem, átalakulás előtt áll. A tervek szerint a budapesti központból egy rész­vénytársaság alakult, mely jog­utódja lesz a jelenlegi vállalat­nak. Az üzemeket pedig korlátolt felelősségű társaságokká alakít­ják át. Ez azt jelenti, hogy a nagy- vállalat a szolnoki üzemet egy bizonyos mennyiségű pénzzel és az üzemhez tartozó vagyontár­gyakkal önállósítja, mintegy azt mondva: ettől kezdve boldogulj egyedül. Arról most ne szóljunk, hogy a szolnoki üzemnek kiadott „juss” mennyire igazságos, megfelel-e az ésszerű és felelős gazdálkodás követelményének. Azt azonban már most látja a szakszervezeti bizottság, hogy az a tőke, amit a szolnoki üzem ren­delkezésére kívánnak bocsátani az átalakuláskor, kevés lesz ah­hoz, hogy az átalakulás során szükségessé váló elbocsátások esetére a végkielégítést és a fel­mondási időre járó bért tisztessé­gesen kifizessék. A jelenlegi terv szerint első lé­pésként a nagyvállalat létrehozza az új kft.-ket, amelek nem lesz­nek jogutódai, ezért az ide átke­rülő munkavállalók munkavi­szonyát (az egész szolnoki üzem) a jelenlegi nagyvállalattal „kö­zös megegyezéssel” megszünte­tik és új munkaszerződést kötnek az újonnan létesült kft.-vel. Ezzel a Munka Törvénykönyve szerint, a korábbi munkaviszonyok alap­ján járó végkielégítésre, más egyéb kedvezményre vonatkozó jogukat elvesztik, mert az új Munka Törvénykönyv nem isme­ri az áthelyezést és az új munka­Négy kérdés a pedagógusokhoz A magyar munkavállalók, köztük a pedagógusok kiszolgál­tatottsága az elmúlt időszakban növekedett. Ezért egyre inkább szükségünk van egymás támoga­tására, a szolidaritásra, az érde­kek szervezett védelmére. Kolléga! Tudja-e ön, hogy- az 1993 évi költségvetési irányelvekben semmilyen forrás nem szerepel az infláció ellenté­telezésére: 0 százalék a dologi, 0 százalék a bérautomatizmmus, a kétkulcsos áfa bevezetésével megszűnik az oktatást preferáló 0 százalékos adókulcs;- a kormány július elsejétől ha­tályos közalkalmazottak jogállá­sáról szóló törvény végrehajtásá­nak sem jogi, sem anyagi feltéte­leit nem teremtette meg: tanév­kezdésre sem jelent meg az ága­zati végrehajtási rendelet, hiá­nyoznak a szükséges pénzforrá­sok;- folyamatosan nő a pedagógus munkanélküliség: jelenleg mint­egy négyezer pályatársunk él munkanélküli járadékból, s a friss diplomások többsége nem tud elhelyezkedni;- jelenleg még csak a nevelési, oktatási intézmények 2 százalé­ka van egyházi kezelésben, de az egyházak által visszaigényelt oktatási célú ingatlanok száma meghaladja a négyezret: ez az intézmények több mint 40 száza­léka? Kolléga! A közoktatás napján (novem­ber 22-én) számba vesszük, mit tett a kormány az elmúlt egy év alatt a pedagógusokért. Legyen ön is a közoktatás nap­jának cselekvő résztvevője! Pedagógusok Szakszervezete viszonyban csak az itt eltöltendő idő alapján lehet jogot szerezni. A szakszervezeti bizottság azért keresett fel, hogy segítsek megoldani, hogyan lehetne biz­tosítani a szolnoki üzem munka- vállalóit arról, hogy az átalakulás után - óhatatlanul szükségessé váló elbocsátásuk esetén a jelen­legi munkaviszonyuk alapján já­ró végkielégítésre, felmondási időre igényt tarthassanak. A nagyvállalat vezetése ugyan azt Ígéri, hogy az átalakulás után nem feledkeznek meg a szolno­kiakról sem, azonban ilyen bi­zonytalan ígéretekre a szakszer­vezeti bizottság nem építhet. Ebben a helyzetben a munka- vállalók érdekét úgy lehet meg­védeni, ha az új kft-vel kötendő kollektív szerződésben, vagy minden egyes munkaszerződés­ben kikötik, hogy a „Felek meg­állapodnak, hogy a munkavállaló a korábbi munkaviszonyát - elté­rően a Munka Törvénykönyve 209. paragrafusban foglaltaktól - úgy kell tekinteni, mint ha ennél a munkáltatónál töltötte volna, ideértve a végkielégítésre és fel­mondási időre való jogát is.” Ez tehát jogilag - a munkavál­lalók részéről - könnyen megold­ható, nem ilyen egyszerű azon­ban a gyakorlatban: a szolnoki üzem látja, hogy az átalakítás so­rán rendelkezésre bocsátandó pénztőke nem lesz elegendő a végkielégítések kifizetésére, ezért szeretné elérni, hogy többet juttassanak az új kft. részére. A nagyvállalati központ vi­szont nem akarja sem a dolgozók munkaviszonyát egyoldalúan felmondani, mert akkor minden­kinek ki kell fizetni a végkielégí­tést és felmondási időre járó bért, ami igen nagy összeg. Ugyanak­kor azt sem akarja, hogy nagyobb Az 1991. évi IV. tv. rendelke­zik a közhasznú foglalkoztatás­ról. Ez nem közhasznú munká­nak minősül, hanem pénzügyi támogatási formának - tájékoztat Bacsó József, a megyei munka­ügyi központ felelős csoportve­zetője. Közhaszonnak minősülő tevé­kenységet folytató nonprofit szervezetek; karitatív egyesüle­tek, alapítványok, iskolák, egy­házak, költségvetési szervek ré­szesülhetnek a támogatásban. A munkáltazó megpályázza a tá­mogatást, és munkaszerződést köt a munkavállalóval, így új munkahely, keletkezik, új fel­adatra új ember kerül. Például iskolák foglalkoztatnak nyáron tornaterem-építésre szakmunká­sokat, tanítási időben pedagó­gusasszisztenseket, de munkae­rőfelvevőként •számításba jöhet­nek könyvtárak, családsegítő központok. Leginkább a falvak, községek önkormányzatai élnek a maxi­mum 1 évre szóló támogatás le­hetőségével, melynek számsze­rű megjelenése a következő: ha adott munkára felvett dolgozók közül 40% eredetileg szakmun­kás, akkor a munkaügyi központ 70%-ban járul hozzá a bérhez, társadalombiztosítási járulék­hoz, munkaeszközök beszerzé­séhez, fenntartásához. Az illető dolgozik és közben adózik. Más­részt pályázatban a munkáltató megjelölheti, mennyiért foglal­koztatja az embereket, figyelem­be véve a bérhelyzetet, a mun­kaerőpiac kereslet-kínálat viszo­nyait. összeget juttasson a szolnoki üzemből kialakítandó új kft.- nek, hanem hitegetéssel, ígérge­téssel píótiál kitérni. ' /l A murikávállalóknak is dönte­niük kell, mert felmerülhet az a lehetőség, hogy a nagyvállalat mégis úgy határoz, hogy min­denkinek -felmondjál a Tnunkavi- szonyát és'kifizeti a végkielégí­tést és egyéb járandóságot, de nem biztos, hogy majd az új kft.- ben mindenkinek lesz állása. Másrészt ha minden feltétel nél­kül aláírják a munkaszerződés „közös megegyezéssel” történő megszüntetését, akkor ha valaki egy fél év múlva elbocsátásra ke­rül, se végkielégítést nem kap, se állása nem lesz. Azt javasoltam, hogy addig senki ne írja alá a munkaszerző­dés megszüntetését, amíg meg nem győződtek róla, hogy az új kft.-vel kötendő munkaszerző­dés tartalmazza a fenti kikötése­ket és a szakszervezeti bizottság útján meggyőződtek róla, hogy ennek az anyagi fedezete is biz­tosított. Azon múlik minden, hogy a szolnoki üzem munkavál­lalói összefognak-e az érdekei­ket képviselő szakszervezeti bi­zottságban, egymással és kitarta- nak-e. Bízom abban, hogy a szolnoki üzem rríunjpvállaWafsszefog- nak, megbíznak az érdekeiket képviselő szakszervezeti bizott­ságban és kívánom, hogy legyen elég hitük és erejük, l]ogy meg­védjék jogaikat. Várom továbbra is megtisztelő érdeklődésüket levélben vagy személyesen a Szolnoki Szak- szervezetek Házában, ahol min­den héten szerdán délután jog- szegélyszolgálatunk az MSZOSZ-hez tartozó szakszer­vezetek tagjai részére ingyenes jogi tanácsadást nyújt. dr. Szegedi Károly Ugyan előfordul, hogy a ki­közvetített munkavállaló nem tudja, milyen kapcsolatban áll munkáltatója a munkaügyi köz­ponttal, de erről az ügyintéző ál­talában tájékoztatja az illetőt. Bacsó József szerint ez a fog­lalkoztatási fdrma 'eszköze a rendszernek, amit a köztudat saj­nálatos módon leértékel, a mun­káltatók nem kellően figyelnek oda, csak szociális ellátásnak te­kintik. Az egyén pedig nem érzi magát büntetve, egy lehetőség kerülhet a kezébe, a határozott idejű munkaviszony letöltése után kérheti nyilvántartásba vé­telét, és újra járadékot állapíta­nak meg számára. A jövőben a munkügyi köz­pont tájékoztató leveleket küld a polgármestereknek, hogy az ön- kormányzatok a jövő évi költ­ségvetésükben számolni tudja­nak ezzel a lehetőséggel. Például Szolnok önkormányzatának egyes intézményeiben jelenleg vannak „közhasznú munká­sok”, a Lungo Drom Érdekvé­delmi Cigányszövetség is alkal­maz harminc embert ebben a for­mában. Húszán a közterületeket szépítik a városban, tizen szociá­lis jellegű munkát végeznek a megye hét településén. Bacsó József elmondta még, vannak példák arra, hogy az ide­iglenes munkavállalót felvették arra a munkahelyre, ahová ilyen módon kiközvetítették, de ez a rendszer sem hozhat végleges megoldást, ilyet kijelenteni az is­mert munkanélküliségi helyze­tet figyelembe véve, felelőt­lenség volna. B. G. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében a mezőgazdasági üze­mek a társadalmi átalakulással együtt közvetlenül érzékelik a gazdasági átalakulás minden ne­hézségét, gondját, baját. A me­zőgazdasági nagyüzemekben fo­lyik a kárpótlási törvény végre­hajtása, zajlanak az árverések. A termelőszövetkezetek év vé­géig az ide vonatkozó törvények értelmében szervezetileg át kell, hogy alakuljanak. Ezek a rendez­vények napjainkban tartanak a szövetkezetekben. Ugyanakkor az igen nehéz közgazdasági kö­rülmények mellett súlyos aszályt kellett elszenvednie mindenki­nek, aki a mezőgazdasággal köz­vetlen kapcsolatban van. Ilyen körülmények között arra lehet számítani, hogy a mező- gazdasági termelők súlyos, több- milliárdos veszteséggel zárják Jász-Nagykun-Szolnok megyé­ben az 1992-es évet. Ennek gya­korlati megjelenése sokféle hát­rány mellett konkrétan abban is megnyilvánul, hogy eddig mint­egy húsz gazdaság volt kényte­len csődöt jelenteni, közülük többen a felszámolás sanyarú sorsára jutottak. Az előzőekkel szorosan összefügg a mezőgaz­dasági foglalkoztatottság alaku­A Ringa Húsipari Vállalat női dolgozói a Szakszervezeti Taná­csa szeptember 30-i ülésének döntése alapján tiltakoznak a nők nyugdíjkorhatárának átme­net nélküli tervezett felemelése ellen. Ez ugyanis a mai körülmények között tovább feszíti az elégedet­lenséget, tovább növeli a már úgyis magas munkanélküliek létszámát, tovább rontja a mun­kavállalók és a pályakezdők el­helyezkedési lehetőségeit. Azon korosztály, akiket ez az emelés hátrányosan érintene - lányok, asszonyok - még nem részesül­tek a családdal járó olyan ked­vezményekben, mint a mai fiata­lok (gyes, gyed, gyermekekre já­ró pótszabadság, táppénz stb.). Rájuk nehezedett az idős - nyugdíjban sem részesülő - szü­lők gondozása, ellátása, majd ké­sőbb a fiatalok családalapításhoz lása. Míg a korábbi években át­lagban Szolnok megye mező- gazdasága 33-35 ezer embert foglalkoztatott, addig ez az összes mezőgazdaságra vonat­kozóan a KSH megyei adatai szerint félévkor 24 ezer 100 fő volt. Ebből a termelőszövetkeze­tekben 18 ezer főt foglalkoztat­tak. Az 1992. szeptember 30-ig bejelentett leépítések miatt, amely létszámban több mint tíz­ezer főt érintett, a mezőgazda­ságban foglalkoztatottakból 4 ezer 498 fő került leépítésre, mely a megyei összes leépítés 43 százaléka. Különösen súlyos a helyzet azokban a szövetkeze­tekben, ahol a csőd bejelentésére kényszerültek. Itt ugyanis a veszteséges ágazatok megszün­tetésére kötelezi a vezetőket a törvény. A korábban megjelent adatokkal összhangban térségi tekintetben a legsúlyosabb a helyzet Tiszafüred, Karcag és Kunhegyes vonzáskörzetében, ugyanakkor nehéz helyzetben vannak a jászalsószentgyörgyi, nagyrévi és csépai termelőszö­vetkezetek dolgozói. Az elmúlt hónapban - annak ellenére, hogy az őszi betakarítás csúcsmunkáit éljük -, a termelő- szövetkezetekből mintegy 400 segítése is. Most még a korhatár emelésével is őket sújtaná a kor­mány? Igazságtalannak tartjuk mind­ezt azért is, mert a rendszerváltás után nagyon sokan, a férfiak 55, a nők 50 éveesen mehettek kor- engedményes nyugdíjba. Ennek is ez a korosztály „igya meg a levét?” Ezúton is felhívjuk minden dolgozó nő társunkat, hogy til­takozzanak ezen törvényjavas­lat ellen. Kérjük parlamenti képviselő­inket, azok feleségeit, vegyék komolyan a nők tiltakozását és ne engedjék a korhatár ilyen drasztikus felemelését 1993. ja­nuár 1-től 55-ről 58-ra, majd 62- re. Úgy hisszük, mindenki tudja, hogy a magyar nők életét nem lehet összehasonlítani a nyugati országokban élő nők helyzeté­vel. Felhívjuk nőtársainkat ­fő jelentkezett be az illetékes munkaügyi hivatalokhoz mun­kanélküli segély iránti kérelmé­vel, ugyanakkor további 255 fő került elbocsátásra. Ez az ágazat­ban foglalkoztatottak tűrőképes­ségét majdnem a szakadásig fe­szíti. Az előzőekben vázolt helyzet megoldására az elkövetkezendő időszakban azok az eszközök, melyekkel a megyei munkaügyi központ, illetve annak testületi háttere, a megyei munkaügyi ta­nács rendelkezik, kevésnek lát­szik. Az ágazatra vonatkozóan központi kormányintézkedések szükségesek. Ugyanakkor a ren­delkezésre álló források felhasz­nálásával az önkormányzatok, az átalakulást követően kialaku­ló új mezőgazdasági szervezetek aktív együttműködésével, az új munkahelyek megteremtésére irá­nyuló tevékenység munkaügyi központ által történő segítségével enyhíthetők a gondok. Tartós megoldást viszont e területen is a gazdasági helyzet stabilizálódása, termelési tevékenység beindulása hozhat. Erre viszont úgy tűnik, még várni kell. Benedek Fülöp Megyei Munkaügyi Tanács képviseletében csatlakozzanak felhívásunk­hoz! Adjanak hangot tiltakozá­saiknak a különböző hírforrá­sokban, petíciójukat juttassák el az Országgyűlés elnökéhez - még döntés előtt. A megyéből az ezzel kapcsolatos leveleket a szakszervezeti székházban az MSZOSZ megyei képviselete titkárságán is le lehet adni. (Szolnok, Szapáry u. 23.) Ösz- szegyűjtés után továbbítják az Országgyűlés elnökéhez. Szeretnénk ha szavunk meg­hallgatásra találna, mert a nehéz helyzetben élő, munkában, gyer­meknevelésben elfáradt nők, ha tiltakozásuk nem elég, másképp is össze tudnak fogni, ha kell keményebben is harcolni - leg­alább az eddig kivívott kedvez­mények megtartásáért. Ringa Húsipari Vállalat női dolgozói Munkaerő-közvetítés a Munkavállalókért Alapítványnál Egyre többen keresik fel az alapítvány irodáját, ahol szakemberek várják kedden és csütörtökön 14.00 órától 16.30 óráig a rászorulókat, érdeklő­dőket a szolnoki Szapáry úti Szakszervezetek Házában. Munkanélküliek jönnek jogi, foglal­koztatási, továbbképzési tanácsokért, segítségért. Az eddigiekben egy dolog korlátozta a széles­körű segítségnyújtás lehetőségét, az hogy mun­kaközvetítésre nem volt lehetőség. Ma már ez a probléma a múlté. Az alapítvány rendelkezik megfelelő szakemberrel, aki jáija a vállalatokat, vállalkozásokat, gyűjtve a szabadon lévő munka­helyeket, amelyeket az irodán keresztül ajánlják fel az igénnyel jelentkezőknek. Az alapítvány természetesen nem csak a mun­kanélkülieket várja. A munkában lévőknek is le­hetnek gondjai, amelyre jó lenne valamilyen megoldást találni. Ebben is tud az iroda segíteni. A vállalatok, vállalkozók esetében kettős lehet a kapcsolat. Egyrészt a munkaadók besegíthetnek V ______________________________ a szabad munkahelyek feltárásába, másrészt a munkaadók megrendelők lehetnek foglalkoztatá­si problémák komplex kezelésének megoldására. Az alapítvány általában is várja a támogatókat, hiszen szolgáltatásait ingyen nyújtja a munkanél­külieknek, munkavállalóknak. Az alapítvány alapszabálya kimondja, hogy nyitott szervezetről van szó, ahhoz bármely bél­és külföldi természetes, illetve jogi személy csat­lakozhat. Az alapítványhoz kapcsolódik most már hamarosan Szolnok önkormányzata és az MSZOSZ által közösen létrehozott szociális disz­kont. Aki a Szakszervezetek Háza előtt sétál el, az láthatja, hogy kemény munka folyik a diszkont helyiségének kialakítása érdekében. A nyugdíja­sok, rászorultak nevében is reméljük, hogy mi­előbb befejeződik az átépítés, s akkor jöhetnek a leendő vevők.-fe­__________________________________________/ M unkanélküliek állása Tiltakozás a nyugdíj - korhatár emelése ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom