Új Néplap, 1992. október (3. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-15 / 244. szám
4 A szerkesztőség postájából 1992. OKTÓBER 15. „A nagyobb falat a hőszolgáltató tányérjára esett” A távhődíjak emelése kapcsán kérek szót. A díjemelési javaslat megvitatásában résztvevő különbizottság tagjaként úgy ézem, ezzel tartozom a több ezer érintett lakosnak, azoknak a szakembereknek is, akik pontosan tudják, mi indokolt és mi nem egy áremeléskor. A bizottság munkájában először az idén júniusban vettem részt a Jubileum Lakásszövetkezet tagjaként, mint energetikai szakértő. Ekkor - jobb híján - elfogadtuk az új távhőren- delet tervezetét, mely pár módosítástól eltekintve, mellékleteivel együtt azonos a megszűnő IKM rendelettel. Az árak is változatlanok maradtak, de már akkor megfogalmaztuk azt a tényt, hogy az alapdíj arányát csökkenteni kell az árban. A szükséges takarékossági törekvéseket a jelenlegi hődíj-alap- díj arány ugyanis nemhogy támogatná, hanem kifejezetten hátráltatja. Az augusztusi földgázáremlést követően ismét összeült a bizottság. Az előterjesztésben mindkét díjtétel emelése szerepelt. A hődíj emelését elfogadhatónak tartottuk, mivel az teljesen egyezett a gáz árnövekedésének mértékével, a javasolt alapdíj azonban messze meghaladta azt a szintet, amely elképzelhető lett volna. A vállalat több éves adatainak átnézése nyilvánvalóvá tette, hogy az alapdíj emelésének semmilyen- energetikai vonatkozása nincs. Aíi egyik ok, miszerint avillatíloúetí'ér'gia árnövekedése is árfélhajtó1 tényező, megalapozatlan. Az utolsó emelés 1990. novemberében volt, S ennek hatása már 199 Iá5$í tfcájjíálődott. Az idei adatok, alapjánípwig vár-_ ható, hogy a költségek az É/9l-es szintet sem érik el. A fűtött térfogat csökkenéséből adódó emelés reális igény, mivel az egységár kialakításában a térfogat képezi a felosztási alapot. A változás azonban csak 2,9 százalék. A bizottság - összetételénél fogva - ezen a ponton akár be is fejezhette az érdemi munkát, legfeljebb észrevételeket tehetett. Az alapdíj emelésének további indokai ugyanis megoldhatatlannak tűnő pénzügyi problémákat tükröznek. Aki látta vagy hallgatta Nagy Lajos úrnak, a bizottság pénzügyi szakértőjének jelentését a közgyűlésen, tudja, miről van szó, mi itt a nagy tétel. Az IKV óriásira duzzadt vállalati általános költségét kellene valakinek lenyelni. A jelenlegi felosztási rend szerint a nagyobb falat a hőszolgáltató üzem tányérjára esett. A kérdés: hogyan tudjuk megemészteni? Hajdú Ferenc Szolnok Nem a helyi „gázhatalmasságok” döntik el Az október 8-i Új Néplapban, „Mi a helyzet gázfronton?” cím alatt, Könyves János szolnoki olvasó a gázkémnyekkel kapcsolatos levelében azt fejtegette, hogy településenként eltérő kéményépítési feltételeket tapasztalt, és nem érti, milyen helyi „gázhatalmasságok” felfogása szerint történik ezek megítélése. Záradékként kérte a gázszolgáltató korrekt, közérthető válaszát. A Gáztörvény végrehajtási rendeletéként kiadott 1/1977 (IV. 6.) NIM sz. rendelet (GOMBSZ) VII. fejezet (86. 4. bek. értelmében) gázfogyasztó berendezések csak az építési és tűzvédelmi előírásoknak megfelelő, az építési előírások szerint kivitelezett kéménybe köthetők be. A kémények tervezésére, kivitelezésére, a bekötések módjára, méreteire, a bekötések számának megállapítására építésügyi előírások vonatkoznak. (Országos Építésügyi Szabályzat) Kéménybe köthető gázfogyasztó berendezés csak akj^or helyezhető üzembe, ha arról az illetékes szakvállalat (É VM által kijelölt kéményseprő, tüzeléstechnikai vállalat) vagy építési hatóság igazolást adott. Az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy a kéménybe az adott fogyasztási helyen mekkora hőter- heltségű és hány darab gázfogyasztó berendezés égéstermék elvezetése csatlakoztatható be. A szolgáltató vállalat egy évnél régebbi keletű szakvéleményt nem fogadhat el. Ezen alapvető jogszabályból kitűnik, hogy a gázkészülékek kéményére vonatkozó szempontokat nem a gázszolgáltató, hanem a tüzeléstechnikai szakvéleményt kiadó szerv határozza meg. illetve hoz döntést. A gázszolgáltató csupán a beüzemelés előtt figyelembe veszi a szakvéleményt, hogy a gázkészülékhez az adott kémény megfelelő-e. Tehát nem a helyi „gázhatalmasságok” döntik el. A lakóépületek egyedi kéményeinek kialakításával foglalkozó MSZ-04-82/2-85 sz. Építésütgyi Ágazati Szabvány 2. pontja szerint gáztüzeléshez alkalmazható - a falazott téglakéményen kívül - megfelelő hőszigetelésű alumíniumcső, azbesztcementcső vagy saválló acélcső. Ezek alkalmazhatóságát sem a gázszolgáltató dönti el. hanem tervezői javaslat és egyéb beszerzési szempontok, vagy a tüzeléstechnikai szakvállalatok ajánlásai. A levélben utalt könnyűszerkezetű alumíniumkémény mindenhol alkalmazható az utalt előírások szerinti kivitelben, mivel az előírások az egész országban egységesek. . a i i Reméljük, hogy az előzőekben leírtak meggyőzik a levélírót, miszerint nem a gázszolgáltató vállalat hajszolja bele fölösleges költségekbe a lakosságot. A kéményfe- lülvizsgáltokkal kapcsolatos, helységenként esetleg eltérő tüzelés- technikai szempontok egységesítésében a gázszolgáltatónak nincs lehetősége segíteni. Kakuk József a TIGÁZ Szolnoki Üzemigazgatóság • főmérnöke ..de ha nem fizetünk, gyorsan kikötik az áramot! A rendes áramdíjfizetők az esedékes hónap elsején (vagy 2-3-án) szeretnék befizetni azt, amivel tartoznak. így volt szeptember elsején is, amikor a számla kiegyenlítése végett a Törökszentmiklósi Takarékszövetkezet fiókjához mentem. Hiába, mert ki volt írva, hogy csak 7-e után lehet fizetni, mert a TI- TÁSZ nem küldte a számlát. Október elsején, csütörtökön megismétlődött: újra ki volt írva, hogy a TI- TÁSZ nem küldte ki a számlákat, 6-a után lehet fizetni. Tisztelt Uraim! A vezérigazgató úr körlevélben értesítette a fogyasztókat a változásról, egyben elnézést kért, és megígérte, hogy lehetővé teszik a jobb egymüttmű- ködést. Mint az előzőekben említett példa mutatja, sikerült... Ha ilyen sok okos ember van ebben a rendszerben, miért kellett megszűntetni azt a gyakorlatot, hogy a villanyóra leolvasásakor szedik a díjat? Talán nem bíznak meg az ott dolgozókban? Mint nyugdíjas, én még csak eltűröm egy ideig, hogy az áramdíj befizetésekor a takarékszövetkezet előtt hármas sorokban állunk - idősek, fiatalok, betegek -, az időjárás viszontagságának kitéve. De ha valaki nem bírja kifizetni a számlát, gyorsan kikötik az áramot! Egyszer és mindenkorra vegye már tudomásul a TITÁSZ vezetősége, hogy ők élnek belőlünk, s nem fordítva. És hol itt az együttműködés? Nem beszélve arról, hogy az aktív dolgozóknak a befizetés miatt esetleg szabadságot kell kivenniük! - írta többek között olvasónk. Török Tihamér Törökszentmiklós Ebből nem lesz farmergazdaság Az egyik földvisszaigénylő keresett meg a napokban, aki ötven hektár szántóföld és tíz hektár legelő várományosa: Az idei őszi kezdésre igényelték a földet, de hogy mi lesz velük, azt csak az Isten tudja - mondta, majd egy papírt húzott ki a zsebéből: Az egyik mezőgazdasági termelőszövetkezet, a tagok háztáji földjén a tsz által végzendő munkák díjáról szól - az 1991-92-es gazdasági évre. A kimutatás részletesen felsorolja a tavaly ősszel végzett munkákat - műtrágyázás nélkül, többszörösen utántermesztett búzavetőmaggal. (Az 1992. évi, fejtrágyázást is beleszámítva, a tavaszinyári munkákat magtárba szállításig - szárítás nélkül.) A tsz által végzett összes gépi munkák értéke egy hektárra 13010 forint. Dehát nem téesztagnak, vállalkozónak jelentkezett, így a fenti költségre még 75 százalékot számolnak fel. A múlt évben 22.750 forintjába került volna egy hektár gépi munkája, ez pedig - 68 forintal számolva 33,45 mázsa búza ára. Azt sokan tudják, hogy alapműtrágya nélkül csak egy közepes fejtrágyázással semmiképpen sem számíthatunk hektáronként 35 mázsa búzatermésátlagnál többre. így maradna 155 kiló búza az egyéb munkákra, meg a kiadásokra; a sok utánajárás költségeire (postára, személyi, vállalkozási és földadóra, szállításra). Mivel tízezer forintja van a munkákra, tizenkét ezerért kilincselhet a bankokban, s majd fizetheti a drága kamatot! A termény árát viszont nem fizetik ki a beszállítás napján, előleget sem adnak rá, holott a jövő évi termés biztosítására a betakarítás után azonnal meg kell kezdeni a talajelőkészítési munkákat! De most már egy fillér se lesz rá, hiszen a múlt évit sem tudta visszafizetni. És hol van még az állattenyésztés - ha nem is a legkorszerűbb tanyaépületekkel? Hiába hajtogatták már több mint három éve, hogy kíméljük meg az állatokat; az esetleges felosztáskor az állatok tartozzanak a gépekhez, az épületekhez, a földhöz - részarányosán, mert annak a terméséből, az ott dolgozók munkájával gyűltek össze. Az említett földvisszaigénylőről még tudni kell, hogy a téeszesítés előtt mintagazda volt, és három országrésznek mutatta meg, hogyan kell gazdálkodni. Most majd azt kell megmutatnia, hogyan nem szabad! Id.Kanta Gyula Berekfürdő A képet Kiss László jászapáti olvasónk küldte be, melyen kedvenceit - az öt cirmost, anya és négy lánya - örökítette meg, amint katonás rendben fogyasztják legjobban kedvelt eledelüket, a csirkezúzát. Az eladótérbe azt tegyék, ami eladó A szolnoki 900-as ABC-ben történt velem nemrég: A hentes részen egy egész oldalas elkelt előttem, gondoltam, a pulton maradt másikat én veszem meg. Az eladó azonban nem adta - mondván: „A kolleganőmé, és több nincs belőle”. Kérdeztem, hogy akkor miért tették ki a pultra, hiszen csak inzultálják vele a vevőket. Mire az volt a válasza, hogy sajnos nincs ajtó a mögötte lévő helyiségen, úgyis meglátná a kedves vevő. Ezt a magyarázatot nem tudom elfogadni, és nem is hagyhattam szó nélkül - írta többek között Deák Ferencné. Olvasónk panaszával Nyeső Já- nosnéhoz, az ABC vezetőjéhez fordultunk, hogy tulajdonképpen az ilyen helyzetekben mi a belső rendtartás; ha már a vásárló elé került az az oldalas, miért nem adták oda? Mint mondta, a bontóhelyiségen valóban nincs ajtó, s az a kolleganő, aki akkor kiszolgált, éppen egy fél sertést bontott az eladótérben, a pulton, hogy amellett - mivel kevesen vannak - máshol is helyt tudjon állni. Ha a töltelékáruhoz kell mennie, abbahagyja a bontást és ott szolgál ki. (A veztővel együtt hárman dolgoznak egy műszakban.) Az eladó nem szegte meg a belső rendtartást, mert az említett oldalas még nem volt az eladótér hűtőpultjában. Ettől függetlenül elnézést kér a kedves vásárlótól. Megjegyzi, bárkitől elfogadták az előzetes megrendelést, ezután is teljesítik. Kéri, éljenek a lehetőséggel. Visszahozták az életbe Hálás szívvel gondolok a Heté- nyi Géza Kórház I. sz. sebészeti osztály valamennyi dolgozójára, és rajtuk kívül külön köszönettel tartozom az intenzív osztály orvosainak, a nővéreknek, akik fáradságot nem ismerve, visszahoztak az életbe. A klinikai halálból háromszor élesztettek újra! Az utókezelésnél a gégészeti osztály orvosai is hozzájárultak a gyógyulásomhoz, nekik is köszönhetem, hogy tudok beszélni. Fejes Lászlóné Törökszentmiklós Élethelyzet Van, akinek mindent szabad? Tavasz óta megkeseríti az életünket a hír, hogy a szomszédban, a kerítésünktől kb. 12 méterre vágóhíd épül. Minket meg sem kérdeztek, mit szólunk a dologhoz... Amikor hivatalosan tudomást szereztünk róla, hiába tiltakoztunk a polgármesteri hivatalnál; a május 15-én kelt határozatukban megadták az engedélyt a vágóhíd építésére, és komoly feltételeket írtak, mint például, hogy a faanyagokat a beépítés előtt gombamentesíteni kell. Mintha egy vágóhídnál ez lenne a legfontosabb, amit a szomszéd kifogásolhat. Tizenhárom éve lakunk Rákócziújfaluban, a Sallai I. úton, és eddig békésen, nyugodtan éltünk, szeretetben neveltük két gyermekünket. Most nincs szükségünk ébresztő órára, minden reggel 6 óra tájban fülsiketítő disznóvisításra ébredünk. (Naponta hat- hét disznót vágnak.) Ez az idilli állapot eltart egy-másfél óráig. Addig a gyerekeink sapkát, párnát húznak a fejükre és sírnak. Nem számít, hogy milyen hatással van a fejlődésben lévő gyerekekre. Az a lényeg, hogy az üzemeltető minél több haszonra tegyen szert. Minden viszolygásomat legyűrve, megfigyeltem, hogyan történik a művelet: nagy kalapáccsal addig verik az állat fejét, míg az egyet rúg. Ezután következik a perzselés. Az égett hús és szőr szaga, bűze a csukott ablakon, a lehúzott redőnyökön keresztül is beszivárog a lakásba és mindenbe beleeszi magát. Hogy teljes legyen a napunk, délután kezdődik élőiről - miután a gyerekeink megjöttek az iskolából, játszanának a kertben vagy az udvaron. A disznók rettenetes visítása közepette szaladnak a házba... Nyomáscsökkentő gázpalackokkal perzselnek egy olyan portán, amely 32 méterre van a falu gázcseretelepétől! Megjegyzem, a működés első négy hete alatt nem vettem észre, hogy az erre a célra alkalmas zárt konténerrel elszállították volna a hulladékot. Hová tűnik? Van-e összefüggés a kérdés és aközött, hogy délelőtt 8 és 10 óra tájban elindul'egy kis teherautó a mező felé, rajta 2-3 szemeteskukával? Az Állami Biztosítónál érdeklődésünkre elmondták, hogy ha az üzem közelsége miatt az értékeink megséifil^ek, a biztosító nem fizet. Csak akkor, ha különféle kiegésátőlbiz- tosításokat kötünk, ami jelentős összeg lenne havonta. Léket ilyesmire kényszeríteni egy családot? Van, akinek mindent szabad? És akik engedélyezték az építkezést, vajon szívesen élnének itt a családjukkal? Elköltöznénk, de hova, és ki veszi meg ezt a házat? Bár a polgár- mesteri hivatal szerint az ingatlanunk értéke nem csökkent... Busáné Figula Irén Rákócziújfalu V _____________________________________________) E lfogadjuk a másságot, de.. Ebben a rovatban kellemes meglepetéssel fedeztem fel szeptember 28-án (K. Ferenc szignóval) a „Mesés kerülő” című írást. Jó volt olvasni „fehérek között egy európait”, aki nem megy el szótlanul egy jelenség mellett. Ugyanis rémülten tapasztalom, milyen kritikátlanul fogadják körülöttem az emberek a Távol-Keletről importált szellemi áramlatokat. Ez már messze túl van azon, amit a kultúrák kölcsönös megismerésének nevezhetünk. A kulturális seregszemle ugyanis önmagában jó, segít megérteni, elfogadtatni a másságot. A Krisna-fesztivál misszionáriusai azonban egy új Istent próbálnak becsempészni az országba. A keresztény Magyarország rogyadozó hitét, erkölcsét, gazdaságát, jövőjét talán a Krisna-Isten fogja talpra állítani? Milyen keresztény, egyáltalán keresztény-e az a gyanútlan vallásos ember, aki hite helyreállítását egy bálványimádó vallás istenétől várja? Hogyan is kezdődik a bibliai Tízparancsolat? „Én Jahwe vagyok, a te Istened... ne legyenek neked idegen isteneid.” Milyen többletet nyújthat Krisna, Buddha, a lámaizmus stb.? Vagy talán keveslik, amit az egyedül igaz Isten, és Jézus Krisztus, a Szent Szellem cselekszik? El kellene gondolkozni azon, hogy vajon nem a keresztény hitetlenség és a keresztáry*bálványimádás átkos következményei-e a ránk zúduló hamis istenek és kultuszaik, szimbólumaik, Jiturgikus szokásaik? r j. ,.L".c1v5 Milyen annak á> r^nyyetnek az önbecsülése, arpely. $ii#jdenben behozatalra szorul - még az Istenénél is, amelyben hisz, vagy éppen mert nem hisz -, jobbat kínálnak neki? Mennyivel fontosabb lenne az élő Istenhez visszatérni, mint isteninek látszó dolgok után futni. Bicskey István Tiszaföldvár Technikaóra - kötényben Kedves ajándékkal lepte meg a Jászberényi Bajcsy-Zsilinszky Üti Általános Iskola tanulóit a Szeku- ritás Ipari Vállalat Bedolgozó Varró Kft. kollektívája. A gyerekek régi gondját sikerült megoldani, hiszen különösen meleg napokon nem szívesen viselték a munkaköpenyt. Nagy öröm most, hogy a lányoknak sárga, a fiúknak sötétkék, összesen negyven munkavédelmi kötényt vehettnk át Juhász- né Gabika nénitől, a már említett kft. vezetőjétől. Köszönjük mindazoknak, akik a szabás-varrást és az anyagot tanulóinknak ingyen biztosították. (Fotó: Baráth Károly) B. L. Jászberény Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné
