Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-08 / 212. szám

1992. SZEPTEMBER 8. Hazai krónika Most szép lenni kisdiáknak így, tanévkezdéskor miről lehetne beszélni, mint a vele kapcsolatos problémákról? Ma, amikor „megbomlik az értelem és az érzelem egyen­súlya”, belénknevelt tan- és eszmerendszerek dőlnek össze, derül ki róluk, hogy ha­zugság volt, tanáraink becsap­tak minket, tanárainkat be-' csapták - talán történelmet ta­nítani a legnehezebb. Történelmet tanítani egyébként éppen ezért mindig is különösen nehéz volt, az is marad. Történelmet tanulni meg főként. A mai diák, mint a jövő állampolgára, eleven részese élő történelmünknek: tüntet, felvonul, véleményt nyilvánít, állást foglal, felszó­lal - egyszóval politizál. Poli­tikusként, diákként, mi több, vállalkozóként (merthogy egyre több az olyan diák, aki általános iskolás korában vál­lalkozó: újságot árul, sampon­reklámot oszt stb.) mégis egy­re bizonytalanabb, amikor olyan.fogalmakkal találja szemben magát, mint ellenfor- radalom, felszabadulás, ki- e^yezép, nemzeti tudat, s ugyanilyen ellentmondásos ;kqpe van az eddig fétisként tisztelt történelmi dátumok­ról: 1919, 1945. április 4., L956. A legkülönbözőbb pár­tok és ifáhyzatok a legkülön­bözőbb felfogásban tálalják e dátumokhoz fűződő esemé­nyeket, és próbálják saját elvi állásfoglalásuknak megnyer­ni, befolyásolni a tanulóifjúsá­got. A rendszerváltással tehát változott a történelem tanítá­sának követelményrendszere, sőt a történelemtanítás tárgya is. Mostanság az az általáno­san elfogadott vélemény, hogy nem központilag előírt filozófiai tételekkel kell törté­nelmet tanítani, helyes törté­nelemszemléletre oktatni. Történészeink ezzel kapcsola­tosan ma legalább két dolog­ban megegyeznek: a tanári szabadság tiszteletben tartásá­ban és a tények tiszteletében. Még csak egy-két napja kezdődött el az iskola, s az első tanítási órára hívó csengő szavának hangjára újult erővel folyik a Nemzeti Alaptanterv (NAT) kidolgozása. A fentiek tükrében azt látjuk, nem sém­iin á mai helyzetben egy olyan alapkövetelmény-rendszert összehozni, amely egyaránt megfelel az állami, önkor­mányzati, egyházi, magán- és alapítványi iskoláknak. A NAT-on a pedagógia nagy erői dolgoznak már jó ideje, s már néhány tantárgyban bizta­tó eredményt tudnak felmutat- ni (elsősorban a termé­szettudományok terén: fizika, kémia, biológia). Nehezebb a földrajz, irodalom, de főleg a történelem terén konszenzus- rajutni. Mert mi legyen az esz­mei vonal? Népi, nemzeti, li­berális, netán liberbolsevik vagy machiavellista? Nehéz abban is tisztán látni, Bulcsú vagy Gyula vezér mennyire volt keresztyén, ha egyszer pogány volt. Sok mindenben eltér a szakemberek álláspont­ja. Telnek az évszázadok és semmi, de semmi kompro­misszum. Eddig tudtuk, hogy 1514-ben volt a Dózsa-féle parasztháború. Mindezekről a fontosabb évszámokról gyer­mekeink is kérdezhettek ben­nünket, nem maradtunk szé­gyenben, vágtuk a kötelező évszámokat. Hogy az 1514 ez­után tanítandó vagy nem, az még nem dőlt el. Abban egyeztek meg eddig a NAT- történészek, hogy 1515-ben Ulászló Lajos fiával eljegyez­te Miksa császár leányát. A további századokról szinte semmi hír egyelőre. A legkö­zelebbi évszám, amiben a hőn áhított nemzeti közmeg­egyezés megszületett: 1667. június 19.: Köprili Ahmed nagyvezér Kréta szigetén fo­gadta Apafi Mihály követét. Ezután hosszú szünet, míg 1765. október 26-án meghalt Batthyány Lajos. Megint szü­net, majd 1844. június 30.: Kossuth megvált a Pesti Hír­laptól. Csend. Ismét bizonyta­lanság, de azt már mindeneset­re tudni lehet, hogy 1930. ok­tóber 13-án tizenegy várme­gye küldöttei létrehozták Szijj Bálint vezetésével a Függet­len Kisgazdapártot. Ezután megint bizonytalanság, ám az már fix, hogy 1967. február 14-én az MSZMP Központi Bizottsága agitácós és propa­gandabizottsága állást fogalal t a szakszervezetek kulturális nevelőmunkájáról. Szóval, ha gyermekeink előtt ezután nem akarunk szé­gyenben maradni, nagyjából a fenti évszámokat illik tudni - legalábbis egyelőre. Hát ez van, anno 1992. szeptemberben, tanévkezdés­kor. Most szép lenni kisdiák­nak! * K. Sz. A megyei munkaügyi tanács lehetőségei A megyei munkaügyi taná­csok 1991 tavaszán jöttek létre sajátos eredményeként a zajló rendszerváltásnak. Megvalósítá­sukat megelőzte a munkanélkü­liség ugrásszerű növekedése, majd a foglalkoztatást szabályo­zó azévi IV. törvény, amely egy­ben utal megyei munkaügyi ta­nácsokra is. A tanács szerepét úgy érthetjük meg, ha utalunk az önkormányzatokra, ahol egy­részt létezik egy szabadon vá­lasztott képviselő-testület és a hi­vatal, amely részben államigaz­gatási feladatokat hajt végre, részben pedig a testület döntéseit teljesíti. A „hivatal” a munka­ügyek területén a megyei mun­kaügyi központok és azok háló­zatai. Az állami feladat pedig a Szolidaritási Alapból és a költ­ségvetési juttatásból befolyó pénzeknek munkanélküli-se­gélyként való eljuttatása a rászo­rulóknak, illetve a munkaerő­közvetítéssel kapcsolatos teen­dők. Ezek persze az alapfelada­tot jelentik a központoknál. A ta­nácsokra hárul a Foglalkoztatási Alap decentralizált részének szétosztása a központokkal együttműködve. Az önkormány­zatokkal való további párhuzam­nak már nincs helye, s ezt azért is jegyezzük meg, mert ma még sok a vita a tanácsok tevékenysé­gét illetően. A német rendszerből átvett tanácsok egyik problémája a le­gitimáció. Ott, ahol megfelelő előkészítéssel jöttek létre - ilyen Jász-Nagykun-Szolnok megye is -, ott kevesebb volt a gond. Bár viták itt is vannak arról, hogy vajon az egyes oldalak képvise­lete - az önkormányzatok, a mun­kaadók és munkavállalók - meg­felelően megoldottak-e. Az ön­kormányzatok esetében egysze­rű a helyzet, hiszen ott választott testületek delegálták képviselői­ket. A másik két oldalon pedig akkor válik egyszerűvé a hely­zet, ha a két oldal érdekvédelmi struktúrája stabilizálódik. A viták másik csoportját al­kotják a megyei munkaügyi köz­pontok és tanácsok hatásköre a Foglalkoztatási Alap felhaszná­lása kapcsán. Az említett törvény nem egyértelműen fogalmaz ab­ban, ki hozza a döntést és ki a végrehajtó, illetve a két do­log a központoknál keveredik. A tanácsok természetesen sem­milyen végrehajtói szereppel nem bírnak. Sajátos módon, bár talán az átmeneti időszakban ter­mészetszerűleg, az MMT-k „parlamentje” az Országos Munkaerő-piaci Bizottság eddi­gi döntéseiben többször képvi­selte a kormányzati álláspontot, mint az MMT-k, adott esetben áz MMK-k érdekeit. v k Az ilyen döntéseket mindig tiltakozási hullám követte, ami­kor is a bizottság kénytelen volt. álláspontját revidiálni. Ilyen kér37 dés volt ebben az évben a munj i kahelyteremtő pályázatok elbí­rálása, illetve a döntés joga. A tanácsok ragaszkodnak ehhez, a bizottság pedig első döntésében ezt a jogot a központoknak adta. Az MMT-k úgy vélik, a legke­vésbé támadható rendszer kiala­kítása igényli a tanácsok döntési helyzetét. Itt a megyében a kér­dés rendezett, olyannyira, hogy a tanács - szakértőivel - a munka­helyteremtő pályázatok elbírálá­sának már a kezdeti szakaszában részt vesz. így kellően megala­pozott döntéseket lehet hozni. Hasonló a helyzet az átképzési alapok szétosztásánál is. Vita tárgya, amely a jövő­ben még komoly feszültségeket okozhat, a költségvetésből jut­tatott Foglalkoztatási Alap fel- használásának időbeni üteme­zése. A Pénzügyminisztérium ra­gaszkodik az év végi arányos fel- használáshoz - komoly szankci­ókkal fenyegetve, ha nem így alakul a helyzet -, az MMT és az MMK tiltakozik ez ellen. Az Or­szágos Munkaerő-piaci Bizott­ság az utóbbit nem tette meg, sőt a minisztérium indítványát elfo­gadta. Talán nem kell széles kö­rűen ecsetelni, hogy a szűkkörű könyyeltjsi szempontot az élet ez;en, a területen sem igazolhatja. Itt ráadásul a pénzek kiutalása szorosan kapcsolódik a beruhá­zás alakulásához. Ezek pedig netjt cjecemberben érik el csúcs­pontjukat. A szeptember máso­dik felében várható országos ta­nácskozáson várhatóan komoly viták lesznek e kérdés körül is. F. I. Nem fázik, aki fizetni tud Az önkormányzati ren­delet alapján a fűtési idény október 15-től április 15-ig tart. Füzes Tamás, az 1KV Hőszolgáltató Üzemének vezetője elmondta, hogy tartanak még a nyári kar­bantartási munkálatok, de mire beköszönt a hideg, addigra elkészülnek. Ha valamely lakóközösség mégis előbb szeretné, ha a fűtés megindulna az épü­letben, akkor ebben meg­állapodhat a szolgáltató­val. Jelentős díjhátralék esetén azonban az IKV nem engedi a meleget a la­kásokba. Hihetetlen, de megtörtént: Hét év börtön irodalmi szervezkedésért Sajtótájékoztató Erdőkertesen Három megye - Pest, Nóg- rád és Jász-Nagykun-Szolnok - újságírói, illetve regionális, vá­rosi és községi lapok szakértői vettek részt - mintegy ötvenen - Erdőkertesen, a művelődési házban rendezett sajtótájékoz­tatón. A három megyei lap fo­tóriportereinek kamarakiállítá­sát CTozvald János diaporáma- és fotóművész nyitotta meg. majd Juhász Judit kormányszó­vivő vitaindító előadásával kezdetét vette a program. A há­zigazda szerepét Kopeczky La­jos, a népszerű sportriporter töl­tötte be. Többek között fellépett Dinnyés József daltulajdonos, majd előadások hangzottak el. A főszerkesztők öt percében la­punk főszerkesztője, Hajnal Jó­zsef a megyei lapok és a városi, községi újságok szükségessé­.1 tiltás/ Judit kormányszini\ő tálaszol a kérdésekre. géről és egymás segítésének le­hetőségéről beszélt, valamint röviden bemutatta az Új Nép­lapot. Délután „Görbe Tükör’ szerkesztettek. a résztvevők néven lapot - nzs ­A jászladányi Gaál István, noha már a hatvankilencediket tapossa, soha nem szeretett poli­tizálni. Ennek ellenére egykoron a Dutsek Jónás-féle bíróság a nyakába sózott hét kemény évet, amelyből három és felet letöltött. Mielőtt a miérteket bogoz­nánk, az előzményekhez hozzá­tartozik, hogy valamikor a család húsz-egynéhány holdon gazdál­kodott. De nem csak a szántás­vetés, az időjárás érdekelte őket, hanem a nyomtatott betű is, sőt afféle olvasgató-iTogató embe­reknek számítottak. Akadt a fa­míliában. aki politizált, de őt az efféle foglalatosság soha nem ér­dekelte. Annál jobban a versfara­gás, olyannyira, hogy paraszt­költőként már 1950-ben versei jelentek meg a Göncz Árpád szerkesztette Nemzedékben. A földről, a hozzá hasonlóak sorsá­ról, a faluról, a szerelemről, szó­val mindarról, ami egy huszon­éves fiatalembert érdekel vagy érdekelhet. Lett is ebből galiba, mert a Rákosi-rendszer legsötétebb éveiben, amikor a terror gépeze­te hol ide, hol oda sújtott, a meg­torlás őt sem kerülte el. Mint a Kisgazdapártot dicsérő paraszt­költőt 1953-ban irodalmi szer­vezkedés címén hét(!) évre ítél­ték. Akkor sem értette, ma sem érti, mit is jelentett az irodalmi szervezkedés, de bíráit ez az apróság nem befolyásolta. Vár­palotán a bányában építette, job­ban mondva bontotta a szocializ­must meg a szenet. Olyannyira, hogy a mondvacsinált büntetés felét letöltötte, amikor is 1956. október 9-én szabadult. Eleinte egy évig havonta kel­lettjelentkezni a bíróságon, majd az állami gazdaságban helyezke­dett el, és huszonnyolc év után onnan került nyugdíjba. Tavaly­előtt rehabilitálták, megsemmi­sítették az ítéletet, és az ártatla­nul lehúzott negyvenkét hóna­pért némi nyugdíj-kiegészítést is kapott. Bármilyen hihetetlen, semmi tüske nem maradt benne: nem akarok bosszút állni senkin, móndja bölcs nyugalommal. Több száz verse vár kiadásra, egykoron nyolcán voltak pa­rasztköltők, az antológiát ennyi­en írták, de hát hogy ebből könyv legyen, kellene vagy ötszázezer forint. Ez hibádzik, így áll az egész. Ezért mutatóban egy rö­vidke alkotást közreadunk: Egy éve már Egy éve már, hogy megismer­telek, Egy éve már, hogy érted szen­vedek. Oh! - az az év csak tűnő óra nekem Álmatlan álmok, csók és sze retem, Gyenge szívemre könnyeket hoztál, Hozzám te mégis hű és jó vol­tál. Ami a családi életét illeti, Pis­ta bácsi nős, a két gyerekük pe­dagógus. Született már négy unokájuk is, szóval van helye a nyugdíjának. Ma is rendszeresen dolgozik, mivel két portát, kertet művel, és vár. Mert mint koráb­ban szóltam róla, segítség kelle­ne ahhoz, hogy nyolcójuk anto­lógiája végre az olvasók asztalá­ra kerüljön. Azokéra, akiknek szól, és akiknek íródott... D. Sz. M. Falusi hírek Rákóczifalva Az önkormányzat június 25-i képviselő-testületi ülésén az álta­lános iskola élére új igazgatót ne­vezett ki. Miután a két jelölt pá­lyázatát nem fogadta el a testület, egy évre ideiglenes megbízást adott Závóczki Lászlónénak. * A következő soron kívüli ülé­sen - augusztus 6-án - tárgyaltak a falu Szolnok Térségi Szövetség­hez való csatlakozásáról. Az alapelképzelésekkel egyetértve Bodács István polgármestert bíz­ták meg azzal, kísérje figyelem­mel a szövetség munkáját, így ké­sőbb - januárban vagy február­ban - a tapasztalatokat feldolgoz­va, visszatérnek a témára. * Tárgyalt a testület a rákó- czifalvi sportegyesület pénz­ügyi támogatásáról is. Miután a szponzorok beszüntették anya­gi segítségnyújtásukat, az ön- kormányzatnak meg kellett ha­tározni, hog.y a második félév­ben mennyit biztosít számukra. Ezt az összeget 700 ezer forint­ban állapították meg. * Legközelebbi képviselő-tes­tületi ülését szeptember végén tartja az önkormányzat. Legfőbb napirendi pontként rende|etek al­kotására kerül sor - így a köztisz­taság fenntartásáról, a vagyon­gazdálkodásról, a népszavazás­ról, illetve a népi kezdeménye­zésről. * Augusztus 25-től a közbizton­ság és a nyugalom érdekében szükségessé vált a faluban, hogy a Testőr Kft. szolgáltatásait igénybe vegye a polgármesteri hivatal. Ezenkívül korlátozták a péntek-szombati diszkó nyitva­tartási rendjét: ezentúl legkésőbb hajnali egy órakor ki kell tenni az ajtóra a „zárva” táblát. * Az új tanév megkezdtével összesen mintegy 200 ezer fo­rintot szavazott meg a testület a szociálisan rászoruló szülök ál­talános iskolás gyermekeinek tankönyvellátására. Ezentúl ja­vaslat hangzott el arról, hogy a megemelkedett étkezési díjak idén még ne háruljanak plusz­teherként a családokra. Egye­lőre a szeptemberi 15 százalék többletet a polgármesteri hiva­tal állja, a későbbiekről a hó­nap végi ülésen döntenek majd. * Szeptember elsejével Kopasz Károlyné személyében új vezetőt neveztek ki a Faluház élére, az 1991. november 1-jén leköszönt Papp Imre helyére. Az újdonsült „dirigens” óvónői szakképesíté­sével és népművelői diplomájá­val korábban a vésztői művelő­dési ház munkatársaként tevé­kenykedett. * Az általános iskolában a né­met mellett angollal bővítették a tanulható nyugati nyelvek körét. Egyelőre szakkör formájában fo­lyik az oktatás, óvodásoktól a fel­sősökig, jövőre a negyedik osz­tályban már tantárgyi keretek kö­zött szeretnék megoldani az angol tanítását. Október elsejétől bein­dulnak a szakkörök, a számítás- technikától a művészeti kurzuso­kig. Egy távoli épületet bérbe ad­tak, miközben az épülő torna- csarnok területén egy termet a technika tanítására tesznek al­kalmassá a következő hónapig, a csarnok átadása után pedig plusz négy tantermet kívánnak építeni, immár a központba koncentrá­lódva. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom