Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-08 / 212. szám

Szakszervezeti jogi érdekvédelem 1992. SZEPTEMBER 8.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által összehívott első Országos Bizalmi Találkozó állásfoglalása és követelései

I.

A gazdasági-szociális válság további elmélyülésének megakadályozása, a társadalmi feszültségek oldása érdekében késedelem nélkül lépéseket kell tenni a szakszervezetekkel egyetértésben. Ennek keretében:

1. Követeljük, hogy a kormány haladéktalanul hozzon olyan intézkedéseket, amelyek mind a munkanélküliség növekedésének mérséklését, mind a foglalkoztatottak jövedelmének növekedését eredményezhetik:

a) Alakítsa ki és végre terjessze az Érdekegyeztető Tanács elé iparpolitikai és agrárpolitikai koncepcióját. A válságtérségek problémáinak megoldására haladéktalanul állítsák fel a kormány, az önkormányzatok, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőiből álló válságkezelő bizottságokat. Késedelem nélkül vizsgálja felül a válságtérségekben alkalmazott adó- és jövedelemelosztási politikáját, a szükséges döntéseket kezdeményezze a parlamentnél;

b) A magyar termékek, termelőhelyek ésszerű védelme érdekében azonnal vizsgálja felül a követett vámpolitikát és importpolitikát, vagy ellensúlyozza ezt a hazai termelőket védő, támogató, versenyhelyzetüket biztosító politikával;

c) Hozzon, illetve kezdeményezzen olyan döntéseket, amelyek eredményeként a privatizáció során megfelelő súllyal veszik figyelembe a foglalkoztatási érdekeket;

d) Tegyen diplomáciai, gazdaságdiplomáciai erőfeszítéseket az elvesztett keleti piacok egy részének visszaszerzése, az ehhez szükséges nemzetközi pénzügyi konstrukciók kialakítása érdekében;

e) Adjon számot a privatizációs bevételek új munkahelyek teremtésére fordított hányadáról;

f) Haladéktalanul vizsgálja meg, hogyan lehet biztosítani, hogy az iskolás korosztály leginkább érintett, veszélyeztetett része megfelelő képzési célok alkalmazásával tovább maradjon az iskolarendszerben;

g) Ne emeljék a nyugdíjkorhatárt!

2. Mérsékelni kell az igazgatási kiadásokat, az állami túlköltekezés minden formáját. A költségvetés hiányát nem lehet a munkavállalók terheinek további növelésével finanszírozni!

3. Követeljük, hogy a munka- vállalók a privatizáció során az általuk az elmúlt évtizedekben megtermelt javakból ingyenesen is részesedhessenek, tulajdonhoz juthassanak. Követeljük, hogy erőteljes szankciók garantálják a munkavállalóknak a privatizációba történő beleszólási jogát!

4. Az ország devizatartalékainak egy részét infrasltíukturális beruházások kezdeményezésére, a gazdaság élénkülését, a vállalkozó kedv növekedését szolgáló programokra kell fordítani!

5. Minden magyar állampolgár számára garantálni kel! a legalapvetőbb egészségügyi és szociális ellátást, továbbá az iskolarendszerben, a továbbtanulás során az elvárható mértékű esélyegyenlőséget. Az államnak kötelezettséget kell vállalnia az egészségügy és az oktatás finanszírozására, az e területen dolgozók bérének végzett munkájuknak megfelelő alakítására!

6. Át kell alakítani a nyugdíj- rendszert a nyugdíjak értékállandóságának biztosítása érdekében. Érvényt kell szerezni annak, hogy a gazdálkodószervezetek eleget tegyenek társadalombiztosítási befizetési kötelezettségeiknek!

7. Elfogadható, reális lakás- koncepciót kell kialakítani, amely megvalósítja a közteherviselés elvét, az önkormányzatok szerepén túl számításba veszi a kormányzati felelősséget is a fiataloknak nyújtott kedvezmények, támogatások terén!

8. Törvény rögzítse, hogy alapvetően az anyák joga dönteni a terhesség vállalásáról. E jogot sem ideológiai, sem politikai megfontolásból nem korlátozhatják!

II.

1. Követeljük, hogy a kormány és a parlament hagyjon fel szakszervezet-ellenes politikájával, ne avatkozzon bele a szak- szervezetek bel ügyei be, ne támogasson alkotmányellenes törvényeket és gyakorlatot!

2. Elítéljük azt a gyakorlatot, amely érdemi egyeztetés és megállapodás helyett színjátékká változtatja a szakszervezeteket érintő kérdésekről folyó egyeztetéseket, amely arra kárhoztatja a legnagyobb szakszervezeteket, hogy asszisztáljanak eleve eldöntött ügyekhez, pártszempontokhoz, szervezeti érdekekhez!

3. Tiltakozunk a szakszervezetek közötti választás állampolgári alapon történő megtartása ellen, elutasítjuk a szakmai-ágazati szakszervezetek kizárását a szakszerrvezeti tulajdonnal való rendelkezés jogából, a választásokon történő részvételből!

III.

1. Az első Országos Bizalmi Találkozó résztvevői meggyőződéssel vallják, hogy az egyre mélyülő szociális feszültségeken még úrrá lehet lenni, ha érdemben mérlegelik és elfogadják a szakszervezetek legfontosabb javaslatait. Ezért változatlanul együttműködési készséget nyilvánítanak mind a kormánnyal, mind a munkáltatókkal. Ugyanakkor készek a keményebb eszközök igénybevételére is, ha nem változik a helyzet, ha továbbra is elutasító, kirekesztő politikával találják magukat szembe.

2. Felhívnak valamennyi

munkavállalót, szakszervezeti tagot: támogassák az

MSZOSZ törekvéseit, követeléseit. Fogjanak össze, és - amennyiben arra szükség van - együttes és egyidejű fellépéssel szerezzenek érvényt akaratuknak, akadályozzák meg, hogy sorsuk még rosszabbra forduljon!

Budapest, 1992. június 30.

Fogjunk össze a munkavállalók

érdekében! v

A mezőgazdasági szövetkezetek és társaságok munka- vállalói között járva az a tapasztalatunk, hogy sokan nem ismerik a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. sz. törvényt.

A törvény értelmében a szövetkezet és tagjai között létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyra és az alkalmazottak munkaviszonyára a Munka törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az új Munka törvény- könyve keretjellegű, a jogosultságoknak és a kötelezettségeknek, valamint a juttatásoknak csak a minimumát garantálja. Ebben a helyzetben felértékelődött, kiemelkedő jelentőségűvé vált a szakszervezetek és a kollektív szerződések szerepe.

V ________

A

z a munkavállaló, akit nem véd kollektív szerződés, kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Azok a munkavállalók, akik nem hoznak létre szakszervezetet, nem köthetnek kollektív szerződést.

Szakszervezetünk ezen egyszerű tényeket felismerve szállt harcba két másik MSZOSZ-hez tartozó szövetkezeti szakszervezettel annak érdekében, hogy végre a szövetkezetben is működhessen a tagok és alkalmazottak érdekeit védő munkavállalói érdekképviselet.

Harcunk eredményes volt, mert elértük, hogy az új szövetkezeti törvény értelmében a munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott tagok és az alkalmazottak

szakszervezetet hozhatnak létre, melyet minden jogosultság megillet, és a szövetkezettel, mint munkáltatóval kollektív szerződést köthet.

A munkahelyi kollektív szerződés meegkötéséhez ggyakorlati segítséget tudunk adni. Mintát készítettünk, melyet minden érdekelt szövetkezeti tag és alkalmazott rendelkezésére bocsátunk. A minta alkalmazható az ágazatban működő munkaszervezeti társasági formákra is.

Ha élni akarnak a megszerzett joggal, keressék meg a MEDOSZ Szövetség Szolnok Megyei Bizottságát (Szolnok, Szapáry u. 23. Tel.: 79-055).

Túrái Péter MEDOSZ Szövetség Szolnok Megyei Bizottság titkára

__________________

S

ZAMKÉT-kongresszus Budapesten

1992. szeptember 5-én Mátyásföldön, az IKARUSZ Művelődési Otthonban tartotta I. kongresszusát a Szakszervezetek, Munkástanácsok és Keresztényszociális Tömörülések Konföderációja.

Magyarország mostani helyzetében kiemelkedő szerepet kell hogy játszón a munkások érdekvédelme. A dolgozó tömegeknek ma hazánkban nincs valódi érdekvédelmi szervezete, akik pedig munkanélkülivé váltak, még reményük sem volt idáig, hogy valamilyen szervezet támogatását bírják.

Ezeknek az embereknek kíván segítséget nyújtani a SZAM- KÉT. Többek között ezt jelölte meg feladatként dr. Lántzky László, a konföderáció elnöke nyitóbeszédében. Felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a magánvállalkozásokban dolgozókat egyetlen érdekvédelmi szervezet vagy csoportosulás sem védi, képviseli. Ä szervezet ezért kíván kapcsolatot kialakítani a kisvállalkozókkal, amelyhez az elnök a keresztény kamarák segítségét is meg kívánja szerezni. Lántzky beszélt arról a már jelenlévő veszélyről, mely szerint a privatizáció során más kézbe került vállalatoktól jóval több munkavállalót küldenek el, mint az feltétlenül szükséges lenne. Az I. kongresszusátjelző szervezet, melynek az országban közel 50 ezer tagja van, ezzel a problémával is fel kívánja venni a harcot. Az elnök külön kiemelte a szociális kérdések megoldásának égető fontosságát, valamint elmondta, a kongresszusnak kell döntenie a szervezet további mű- ködéséhez elengedhetetlenül szükséges szerkezeti kérdésekben Steer Ferenc alelnök, az IKARUSZ Munkástanácsának elnöke kiemelte, hogy a vállalatok szétdarabolásával nem lehet megoldani a magyar gazdaság égető helyzetét, hiszen szétesve, a vállalatok, üzemek nem tudnak fennmaradni. Példaként hozta fel az IKARUSZ gyár mostani helyzetét, melyben megoldást csak a valódi dolgozói tulajdonbavétel hozhat.

Ezután a kongresszusra meghívott Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke mondott szenvedélyes hangú beszédet. Elmondta, hogy Magyarországon közel száz éve beszélhetünk valódi munkásságról, de ezalatt a 100 év alatt nagyon kevés esélye volt arra, hogy saját maga erejéből alakítson érdekvédelmi szervezetet. A munkásság nehéz, sőt katasztrofális helyzetében magára van hagyva, senki nem kíváncsi a véleményére. Nem csak most, hanem az elmúlt 40 év alatt sem, ami Rácz Sándor szerint csak látszatra volt a munkások rendszere, sem volt kiváncsi rájuk senki. Róluk beszéltek, de nélkülük. Rácz: „A mai világban nem az a fontos, hogy ki teremti meg a munkahelyeket, hanem az, hogy a munkahely valóban emberi munkavégzésre alkalmas legyen, és minden szempontból biztosítsa az emberi körülményeket az ott dolgozóknak és családjuknak egyaránt. Erre semmiféle biztosíték nincs manapság.”

„Ez idő szerint a magyar politikában nincs jelen a munkásság és a parasztság érdekeinek védelme, ezért szükség van az ilyen szervezetre, bárminek is hívják azt.”

Kisérdi Dezső evangélikus lelkész a kereszténység és a munkásság kapcsolatáról beszélt.

A szünetben interjút adott Rácz Sándor, aki többek között elmondta, hogy minden olyan munkában szívesen részt vesz, amelyben a munkások jövőjéről van szó. Az lenne a cél, hogy a munkások ismerjék fel saját érdekük, hogy fogjanak össze, ne engedjék, hogy különféle törvényekkel kisemmizzék őket, mert később sokkal nehezebb lesz a már meglévő törvényekkel

megbirkózni. Az összefogásra az ilyen kongresszusok az alkalmasak, azon túlmenően, hogy kiváló lehetőséget nyújtanak az információk megszerzésére, továbbítására, mivel a médiák sajnos nagyon keveset foglalkoznak ezekkel.

Kérdésemre - mit vár ettől a kongresszustól - elmondta, bízik abban, hogy ez a konföderáció gyorsan megerősödik, és a jövő időben pozitív irányba tud hatni. Kitért az ifjúság fontos szerepére, hiszen azzal együtt, hogy a fiatalság mai elsődleges gondja, hogy munkahelyet találjon, mégis az lenne az érdeke, hogy ne vállaljon olyan munkát, amelynél már a kezdet pillanatában tiltva van mindenfajta szociális érdekvédelem. A beszélgetés végén Rácz Sándor a jövővel kapcsolatban elmondta: „A jövő olyan lesz, amilyenné formáljuk, rajtunk kívül senki sem fogja a mi érdekeinknek megfelelően alakítani. Ha ide jön egy külföldi tőkés és megvesz egy. gyárat, annak megvan a saját érdeke amiért teszi, nem azért teszi, hogy „én” kenyérhez jussak. Nekünk kell felismerni azt a jövőképet amiért küzdenünk, harcolnunk kell, mert.ezt senki nem teszi meg helyettünk. Olyan világ nem lesz soha, ahol a munkásember ölébe hullanak a sült galambok, mindig keményen kell dolgozni a saját és a gyermekek jövőjéért, hogy a munkásember élete emberibb legyen ezen a földön. Sajnos ehhez ma még a vigasztaló gondolat sincs meg.” o

A szünet után 'különböző szekciókban folyt tovább a munka, ahol a SZAMKÉT programját vitatták meg, amelyet ezután plenáris ülésen fogadtak el. Ennek egyik fontos elemeként bízták meg az elnököt az ÉT munkájában való munkavállalói érdekvédelmi képviseletre, a munkavállalói oldal nyolcadik tagjaként.

Banka Csaba----------------------------------------------------;-------------------71

M

egállapodás háti any okkal- M

Tisztelt Olvasók!

Többen kérdezték, miért írtam legutóbb, hogy tartózkodjanak a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésétől, hacsak előtte nem beszéltek ügyvédjükkel vagy jogsegélyszolgálatuk vezetőjével.

Ennek az volt az oka, hogy tapasztaltam, gyakran olyan megállapodást kötnek a közös megegyezés során, ami hátrányokat tartalmaz a munkavállalóra. Ha ugyanilyen hátrányt tartalmazó felmondással szüntették volna meg a munkaviszonyukat, akkor a felmondással elmennek a jogászhoz, aki felvilágosítást ad a jogaikról és a törvényes határidőn belül a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Ezzel szemben, ha a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, akkor valójában egy szerződést kötnek, ami köti a feleket - függetlenül attól, hogy előnyös vagy hátrányos volt-e az számukra.

Az ilyen megegyezést csak akkor lehet orvosolni, ha a megállapodást sikeresen megtámadjuk.

Ejtsünk ezért néhány szót arról, hogy mit jelent e megtámadhatóság. A Munka törvénykönyve szerint a megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve,"ha tévedését a másik fél okozta vagy ezt felismerhette, illetve ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt.

Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha anhak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.

A megtámadásra a törvény szigorú szabályokat tartalmaz:- így a megtámadást a tévedés megtévesztés felismerésétől, illetve a jogellenes fenyegetés megszűnésétől számított 30 napon belül lehet megtenni.- 6 hónap eltelte után már nem lehet gyakorolni ezt a jogot,- a megtámadást írásban kel! közölni a másik féllel, és ha ez eredménytelen, akkor a bírósághoz kell fordulni a múlt alkalommal elmondottak szerinti eljárás keretében.

A közelmúltban azzal kerestek fel, hogy egy társaság megszüntette több dolgozója munkaviszonyát a termelés gazdaságtalansága miatt.

Ez a társaság a múlt évben egy nagyobb gazdáik' egységtől vált ki, és akkor a munkásokat arról értesítették, hogy az átalakulás magával hozza a munkaviszonyuk módosítását, áthelyezéssel kerülnek az új munkahelyre. Közölték velük, hogy aki nem írja alá az áthelyezést tartalmazó közös megegyezést, azt úgy tekintik, hogy a munkaviszonyát felmondta, és „másnap már nem is kell jönni” dolgozni.

Erre mindannyian aláírták a megállapodást.

Ezek után most a nyár során valamennyiük munkaviszonyát felmondták, végkielégítés nélkül.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy a jelen esetben nem valódi közös megegyezésről volt szó, hanem kierőszakolták a munkavállalók nyilatkozatát, ezért ezt a nyilatkozatot jogosultak volnának megtámadni, és kártérítést követelni az elmaradt végkielégítésért.

Sajnos azonban a nyilatkozat megtétele óta már több mint 5 hónap eltelt, így a Munka törvény- könyve szerint nincs mód a nyilatkozatmegtámadására. Ezért óvtam Önöket attól, hogy előzetes tájékozódás nélkül közös megegyezéssel módosítsák vagy megszüntessék munkaviszonyukat.

És most egy fontos tudnivaló:- a tévedés csak akkor megtámadási ok, ha azt a másik okozta, vagy (a nyilvánvaló körülményekből) felismerhette.

Ha már úgyis visszatérünk a munkaviszony megszüntetésére, hagy említsek egy elrettentő példát:

Az egyik betéti társaság úgy szüntette meg a tevékenységét, hogy előtte nem is szólt alkalmazottainak, majd pedig amikor már be is jelentették a Cégbíróságnak a megszűnésüket, közölték az alkalmazottakkal, hogy a társaság megszűnt egy héttel ezelőtt, így az ő munkaviszonyuk is megszűnt, felmondási idő és végkielégítés nélkül, vegyék tudomásul.

Ez természetesen nem igaz.

Az alkalmazottaknak a munka- viszonyukból eredő jogai a munkaszerződésükön alapul, így ők ugyanúgy jogosultak a felmondással kapcsolatos juttatásokra, mintha a cég nem szűnt volna meg.

Az már további kérdés, hogy a fenti esetben a betéti társaság tagjai egymás között hogyan felelnek a ki nem fizetett munkabér, vagy esetleges végkielégítésért, illetve a társadalombiztosítással szemben.

Ne feledjék tehát, hogy semmilyen extrém esetben sem nyugodjanak bele, ha jogi sérelem éri Önöket, hanem forduljanak segítségért akár ügyvédjükhöz, akár a szakszervezeti jogsegélyszolgálathoz.

Ehhez továbbra is segítséget nyújt az MSZOSZ Jogsegélyszolgálata, amit a Szövetséghez tartozó szakszervezetek tagjai ingyenesen vehetnek igénybe minden szerdán 14.00-16.30 óráig a Szak- szervezetek Házában, Szolnok, Szapáry u. 23.

Várom megtisztelő érdeklődésüket levélben vagy személyesen.

Dr. Szegedi Károly MSZOSZ Jogsegélyszolgálat vezetője