Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-21 / 223. szám

1992. SZEPTEMBER 21. Hazai körkép 3 Agyonhallgatott hallássérültek Ha nem beszél, akkor nem hall „Szájmozgásokon tűnődve, szavakon, gondolatutakon, a csöndsivatagban védtelenek vagyunk nagyon!”- Ezek a sorok Dudás Sándor tápiógyörgyei költő Felhőfény című verseskötetében találha­tók. Ezen a héten, a siketek nem­zetközi hetén különösen aktuáli­sak a hallássérült, süket emberek életérzését megfogalmazó so­rok. Nincs rá pénz Magyarországon a lakosság 10 százaléka halláskárosult. Eb­ből 3-4 százalék a veleszületett, és 6-7 százalék az élet folyamán alakul ki - tudtuk meg Faragó Pétertől, a szolnoki MÁV-kór­ház audiológiai műszerészétől, aki a „Szülők a hallássérült gyer­mekekért” alapítványban is te­vékenykedik.- A kialakult halláskárosodá­sok okai lehetnek betegségek, gyógyszermellékhatás és a zaj­ártalom. Ez utóbbihoz tartozhat a hifitorony, a közlekedési zaj. A legnagyobb veszélyforrások azok a munkahelyek, ahol a zaj és a rezonancia, vibráció együtt van.- Menyíre fontos a megelőzés?- Nagyon. Nyugaton 3-6 hóna­pos korban kiszűrik a gyerekek hallási rendellenességét. Ná­lunk? Akkor, amikor iskolába mennek. Ha véletlenül a szülő orvoshoz fordul a kiskorú gye­rekkel, jönnek a sztereotip vála­szok: azért nem beszel, mert ké­sőbb szólal meg, Sl'a'gy hogy: gyűjti a szavakat.- Vagyis, ha egy gyerek nem kezd el beszélni idejében, akkor már gyanakodjunk?- Ilyenkor mindenképpen or­voshoz kell fordulni. De az a baj, hogy a szülő is későn jön rá, mert nem tudja, melyek a betegség ismérvei. Ezzel kapcsolatban a „Szülők a hallássérült gyerme­kekért” alapítvány készített egy szórólapot, amelyen megfogal­maztuk, hogy mi a halláskároso­dás, mikor forduljanak a gyer­mekkel fül-orr-gégészhez. Mert sokszor a jelek is félrevezetőek. A gyerek például hangot ad ki, gőgicsél, de nem beszél. Ezt a szórólapot szeretnénk eljuttatni a szülőkhöz, azonban nincs pén­zünk rá, hogy kinyomtassuk (évente 60-70 ezer szülés van az országban) és folyamatosan utá­nanyomjuk.- Ha sikerülne idejében fölfe­dezni a betegséget, gyógyítható?- Ha ellátják a gyereket készü­lékkel, ugyanúgy hallóvá, beszé­lővé válhat, mint az ép hallású. Az alapítványnak már van ilyen gyereke, aki intenzív beszédfej­lesztési terápiával tanult meg be­szélni. Nem mozdul semmi- Ón úgy fogalmazott, hogy a hallássérülteket „agyonhallgat­juk”. Miért?- Mert mindig háttérben van­nak. Nézzük például csak a hal­lókészülékek kérdését. Többféle típust készítenek a cégek: dobo­zos, fül mögötti, szemüveg­száras, hallójáratban elhelye­zett. Ezek közül a hallójárati a legjobb, mert esztétikailag is jobb megoldás, és tökéletesebb hallást biztosít. Azonban ezt a társadalombiztosítás nem fizeti ki! Vagyis a beteg - ha ilyet akar - zsebből fizeti a körülbelül 30 ezer forintot. Vagy a másik probléma, hogy a hallássérültek nagyon elszige­telődnek. A társadalom ugyanis nem ismeri kellőképpen ezt a problémát. A hallássérülteket sokan szellemi fogyatékosok­nak tartják. Az egészségügyi in­tézményekben sincs meg a kellő felvilágosítás, hogy hogyan kell ezt a betegséget kezelni, elvisel­ni. együtt élni vele. Ezek az apró dolgok úgy megkeserítik a bete­gek életét, hogy magukra zárják az ajtót. Az is nagy probléma, hogy a süketek csak egymás kö­zött tudnak kommunikálni, mert kevés az ép hallásúak között az, aki érti a jelbeszédet. De sorol­hatnánk még a problémákat. Például azt, hogy a megyében létre akartunk hozni egy társ­egyesületet a halláskárosultak részére, de nem jön össze tíz em­ber, hogy megalakuljunk. Sok­szor úgy tűnik, hogy nem lehet megmozdítani semmit. Egy fia­tal zenetanárnő felajánlotta, hogy szívesen tanítana zenére hallássérülteket, vakokat, moz­gássérülteket, de egyszerűen nincs jelentkező! P.E. Faragó Péter hallásvizsgáló készüléket javít Fotó: Korényi Éva „Házassági” remények Szajol és Neumarkt között Eljegyzésre volt hivatalos szombaton lapunk munkatársa. A helyszín - kicsit megelőlegez­ve a frigyet - stílszerűen Szajol polgármesteri hivatalának há­zasságkötő terme volt. Igencsak vonzó „szerelemről” lehet szó, hiszen mindössze másodjára ta­lálkoztak a a házigazdák és a Salzburg tartományhoz tartozó neumarktiak. „Természetesen a mennyeg- zőre csak akkor kerülhet sor, ha a másik fél is nyújtja a kezét” - mondotta Szabó Zsigmond, a Szolnok és Törökszentmiklós között félúton található település polgármestere. Hogy ne áruljon zsákbamacskát, az ajánlat előtt természetesen - először csak szó­ban - bemutatta a község leg­apróbb zugát is, majd az ugyan­csak négyezer lakosú osztrák fa­lu képviselő-testületének térké­peken illusztrálta „hozomá­nyát”. A jövő reményei között Szabó Zsigmond a jelenlegi fa- luközpont áthelyezését emleget­te, a vele együtt járó szolgáltató- egységekkel, majd arra is fény derült, a 4-es számú főút mellett, a fölüljáró térségében egy keres­kedelmi központ kialakítására van kilátás. Wesnitczky Antal, az általános iskola igazgatója vette át tőle a szót, felvázolva az általa vezetett intézmény műkö­dését. A majdani „testvéri ’ ’ kap­csolatban ugyanis meghatározó lehet a tanulók szerepe. Jelen pillanatban a gyerekek nyári cse­reüdültetését fontolgatják legin­kább, amely felvetést Neumarkt „elöljárója” biztató szavakkal nyugtázott. Az „igen” avagy „nem” válasszal hazaérkezésé­ig várni kell, akkor ül össze az önkormányzati tanáccsal, majd mindent fontolóra véve írásban értesíti a szajoliakat. (ko-) Akikre büszkék lehetünk Mezőtúri és szolnoki diákok a „Concerto” vetélkedő élvonalában A felhívás körülbelül egy éve érkezett, s valamennyi középiskolás tanulót ver­senyre szólított. A „Concer­to” országos műveltségi ve­télkedő tárgyköre valóban tekintélyes időszakot ölelt fel: a magyar zene törté­netét a honfoglalástól egé­szen napjainkig. Mondanunk sem kell, hogy a felhívás megyénk középiskolái­ban nagy érdeklődést váltott ki: zeneértő és zeneszerető diákok­ból rögvest csapatok szerveződ­tek, melyek énektanáraik értő irányításával azonnal hozzálát­tak a mintegy ezer évet átfogó anyag tanulmányozásához, a versenyre való alapos felkészü­léshez. Az első forduló tavasszal volt a megyeházán; a rangos szakemberekből álló zsűri az ének-zenei tagozatos középisko­lák kategóriájában a Szolnoki Tiszaparti Gimnázium - az álta­lános tagozatúak közül pedig a Mezőtúri Teleki Blanka Gimná­zium, Közgazdasági Szakközép- iskola és Kollégium csapatát ta­lálta arra méltónak, hogy Jász- Nagykun-Szolnok megye színe­it képviselje a Mezőtúron meg­tartandó területi vetélkedőn, ahol is a Tiszántúlról érkezett „erőkkel” való összecsapásból ismét a két iskola „legénysége” került ki győztesen. A minap meglátogattuk a me­zőtúri csapatot, melynek tagjai: Bihari Edit, Csurgó Bernadett, Szabó Erzsébet, Vida Gabriella, Szonda Hilda és Tóth Judit még ma, az országos döntő után is szívesen emlékeznek az elmúlt időszakra. Mesélik, hogy a fel­készülés nem kis munkájában minden irányú segítséget meg­kaptak az iskola igazgatójától, Rózsa Endrétől, valamint koráb­bi énektanáruktól, dr. Lázár Zol- tánnétól - de mindenekfelett Ku- gyela Anna tanárnőtől, aki a ve­télkedő minden szakaszában a motor szerepét töltötte be életük­ben. Nagy elismeréssel szóltak a kisegítő csapattagokról: Iván Il­dikóról és Guba Balázsról, de mindenekelőtt Abonyi Beáta diáktársuktól, aki legmagasabb pontszámot nyert népdaléneklé­sével nagyban hozzájárult az el­ért eredményhez. A siker ková­csai között ott található az iskola kórusa: az együttes a nyári vaká­ció idején is zokszó nélkül dol­gozott a cél érdekében. Vala­mennyi beszélgetőtárs vélemé­nye megegyezett abban, hogy az iskolában folyó magas szintű ze­nei nevelés és a város oktatási intézményeinek (zenei tagozatú általános iskola; zeneiskola) se­gítsége nélkül aligha szerepel­hettek volna ilyen jól. A lányok azt is elmesélték, hogy a vetélkedő különböző for­dulóira más és más szempontok szerint kellett felkészülniök. így kutatniok kellett Délkelet-Ma- gyarország és Erdély zenei éle­tét, behatóan ismemiök kellett Bartók Béla munkásságának tel­jességét - ezen belül a Concerto című zenekari darab egyik téte­lét. Az országos döntő - mely va­lójában szeptember 5-én volt, s melyet 12-én közvetített a Bar­tók rádió - zsűrijének elnöki tisz­tét Lendvay Kamilló zeneszerző töltötte be. A rendkívül fordulatos és iz­galmas összecsapást végül is fö­lényesen nyerték meg a mezőtú­riak 46 ponttal maga mögé uta­sítva a soproni együttest; a zala­egerszegi, a miskolci és a Buda­pesti Móricz Zsigmond Gimná­zium csapatait. És még egy örömhír: az országos megméret­tetésen a Szolnoki Tiszaparti Gimnázium ének-zene tagozatá­nak diákjai Bartáné Góhér Edit felkészítő munkájának köszön­hetően második helyezést értek el minimális pontszámmal lema­radva a kecskemétiek mögött - de megelőzve a nagy hírű nyí­regyháziakat. Mindkét ered­ményhez szívből gratulálunk! A mezőtúri csapat jutalma: ze­nés körút a szomszédos Ausztri­ában - de az iskola is megajándé­kozza azokat, akik ilyen szép si­kert hoztak az alma matemak. A vetélkedőt nyert mezőtúri lányok most sem pihennek babé- raikon: szuperdöntőre készülőd­nek; ellenfelük a kecskeméti csapat lesz a zene világnapján, október I -jén. Jó felkészülési kí­vánunk - és erősen szurkolunk majd a hazaiaknak. Szathmáry Judit Kutya világ Kutya egy világ jár az ebekre mostanában. Megye szerte ezekben a napokban oltják négylábú barátainkat. Fajtától és vérmérséklettől függően nem egyformán reagálnak az injekciós tűre. Akadt olyan házőrző is, aki megérezvén a veszélyt, szabályszerűen megszökött otthonról. Felvételeink Kunhegyesen készültek, ahol kétezer kutyát oltottak be pár nap alatt. (Fotó: Mészáros)

Next

/
Oldalképek
Tartalom