Új Néplap, 1992. szeptember (3. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-21 / 223. szám

2 Körkép 1992. SZEPTEMBER 21. Német újságíró halála Mostarban Szerb tüzérségi támadás áldo­zatává vált szombaton Mostar­ban egy német fotóriporter, Ge­org Pfuhl - erősítette meg vasár­napra virradóra a zágrábi német nagykövetség jelzése alapján a bonni külügyi hivatal. Horvát források szerint Pfuhlt a mostari török híd közelében gránátrepe- szek sebesítették meg halálosan, s bár elsősegélyben részesítették, kórházba szállították, az orvosok nem tudtak rajta segíteni. A Bal­kánon dúló háborúban több mint harminc újságíró vesztette már életét. Pfuhl a második német ál­dozat, miután Egon Scotlandot, a Süddeutsche Zeitung munkatár­sát 1991 júliusában Glina városá­nak közelében orvlövészek sebe­sítették meg halálosan. Leszállt az „Endeavour” Szerencsésen földet ért vasár­nap a floridai űrrepülőtéren az „Endeavour’ ’ amerikai űrrepülő­gép, amely nyolc napot töltött a világűrben, hét főnyi személy­zettel a fedélzetén. A leszállás a sűrű felhőzet miatt másfél órát késett. Az öt férfi űrhajós (két űrhajósnő is utazott) egyike ja­pán volt, és az űrprogramot rész­ben Tokió pénzelte. Japán jelen­tős anyagi hozzájárulást nyújt az Egyesült Államoknak a 30 milli­árd dolláros leendő űrállomás felépítéséhez: lehetséges, hogy átvállalja az állomás egyik űrla­boratóriumának kialakítását. Menedékkérők Németországban Vasárnap hajnalban suhancok támadták meg a menedékért fo­lyamodó külföldiek több szállá­sát Szászország-Anhalt német tartomány északi részében. A né­met rendőrség közlése szerint az éjszaka támadások érték a mene­déket kérő külföldiek szállását Brandenburg (Senftenberg), Hessen (Geisenheim) és Bajoror­szág (Regensburg) tartományok­ban is. Észtországi választások Az észtországi választásokon szavazásra jogosultaknak már több mint 16 százaléka leadta voksát a választás napjának déle- lőttjére. Észtországi sajátosság ugyanis, hogy bár a szavazás hi­vatalos dátuma szeptember 20., az előzetes szavazás intézményé­nek bevezetésével több mint két­hetes időszak állt a választók ren­delkezésére ahhoz, hogy leadják szavazatukat. Szavazati joggal rendelkezik minden észt állam­polgár, függetlenül attól, hogy odahaza vagy külföldön él. Észt­országon kívül ezért még tizen­három országban szavazhatnak az észtek, Ausztráliától az Egye­sült Államokig. Nem vesz részt a parlament összetételének eldön­tésében az ország lakosságának mintegy negyven százaléka. Az 1938-ban elfogadott s ismét ha­tályba tervezett állampolgársági törvény értelmében ugyanis ezek a többségükben orosz ajkú és iparvárosokban élő emberek nem állampolgárai Észtországnak. Ebből adódik az a különös hely­zet, hogy például a több mint 60 ezer lakosú Narvában csak 6600 szavazati joggal rendelkező sze­mély, vagy a több mint húszezres Sillamäben 478 választásra jogo­sult van. Szarajevói légihíd Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztossága szombaton javasolta a szarajevói légihíd haladéktalan megnyitását. Ogata Szadako fő­biztos nyilatkozatban jelentette be, hogy a Genfben folyó béke- konferencián írásos biztosí­tékokat kapott a szemben álló felek mindegyikétől a légi se­gélyszállítmányok biztonságára vonatkozóan. Kunmadaras fejet hajtott halottainak Nélkülünk még értünk se döntsön senki (Folytatás az 1. oldalról) Kossuth születésének 190. év­fordulóján utalt arra, hogy nem szabad megengednünk, hogy ér­tünk, nélkülünk mások döntse­nek! Kunmadaras meghozta a maga áldozatát a megbékélésért. Kell, hogy legyen emlékeztető ahhoz, hogy emlékezni tudjunk. A nép választotta kormány, or­Szabó Gyula színművész Tamási Árun gondolatait tolmácsolta az egybegyűlteknek szággyűlés feladata, hogy dönt­sön Magyarország ügyeiben, mert ellenkező esetben a berlini kancellária és a moszkvai Kreml rossz emlékű diktátuma vet ár­nyékot jelenünkre. Diktátorok és magyarországi kiszolgálóik nem szabad, hogy tévútra vezessék történelmünket. Olyan politikát kell követnünk, amely nem teszi lehetővé egyetlen hatalomnak sem, hogy a mi életünkkel pac­kázzon. A magyar nem lehet töb­bé ágyútöltelék, megaláztatott és vesztőhelyre hurcolható. De­mokráciánk jó alap ehhez! Hibá­ival, gyermekbetegségeivel együtt. Kezünkben van a döntés, hogy gyógyírt keressünk baja­inkra. És ha a feladathoz fel tu­dunk nőni, akkor elkerülhetjük két nagy világégés után azt, hogy a holtakat továbbéltető megem­lékezés újabb emlékműavatást kívánjon. Kalandorság helyett felelősséggel, bölcsességgel igen is Paradicsom lehet Ma­gyarország - mondta az Ország- gyűlés elnöke. Az emlékmű leleplezése után Éliás Elemér esperes plébános és dr. Ötvös László lelkipásztor Isten kegyelmét kérte a jelenlé­vőkre, halottakra és az emlékmű­re. Zárásként Szabó Gyula szín­művész Tamási Áron szülőföld­ről szóló gondolatait tolmácsolta az emlékezőknek. akik ezután el­Szabad (í)orgj: „Paradicsom lehet Magyarország” helyezték virágaikat, koszorúi­kat az emlékművön. Kunmada­ras fejet hajtott és emlékezett. Méltón. P. M. ÚTKÖZBEN Osztályharc a kapualjban A háború után hallottam a következő viccet: az egyik falusi néni bejön Szolnokra, s kérdi a rendőrtől, hogy merre van a Mária utca? - Nem Mária az már, hanem Malinovszkij - igazítja el a rendőr. - És a Tószegi út? - Az a Vörös Hadsereg útja. - És a Tisza park? - Az meg a Marx park. A néni bolyong egy ideig, majd lepihen a folyó partján. Arra megy a rendőr, s kérdi tőle: - Mit keres néni a Tisza partján? - Nem a Tisza ez, fiam, hanem a Dnyeszter - hangzik a válasz. Nem csak mai vélemény tehát az, hogy aki uralja az utcát, azé a hatalom, s ezt az utcanévben is ki akarja fejezni. Mindez onnan jutott eszembe, hogy Szolnokon a K. Bozsó Károly utcát Karczag Lászlóra keresztelték el. A mérkőzés pillanatnyilag 1-1-re áll. Az utcasarkon Karczag, a házszámokon K. Bozsó neve díszük. A bejárati ajtókon tegnap reggelre K. Bozsót dicsőítő feliratok jelentek meg, melyeket az ellentábor rögvest leszaggatott, mond­ván: ne zavarják össze a gyerekek fejét. Az ütközet tehát kezd közelharc jelleget ölteni. Arról viszont, úgy látszik, mindkét fél elfeledkezik, hogy a harc kimenetele nem a kapualjban, hanem a felsőbb szinteken dől el. Simon V______________________________J Egy hét múlva óraigazítás Szeptember 27-én hajnali 3 órakor ér véget a nyári időszámí­tás, tehát egy órával vissza kell állítani az időmérő szerkezeteket 3-ról 2 órára. A változás ebben az időpontban okozza a legkisebb zavart a tömegközlekedésben, mert ilyenkor van úton á legke­vesebb járat. Néhány nemzetkö­zi gyorsvonatot azonban útköz­ben Magyarország területén ér az óraigazítás, és ezért valamelyik állomáson egy órát kell veszte­gelnie, amíg a 2 órára állított mu­tató ismét három órára nem ér. Ilyen várakozásra kényszerül egy-egy hazai állomáson a Hel­las és a Belgrád expressznek mindkét irányú, valamint a Ti­sza, az Attika és a Bem expressz­nek Budapest felé tartó járata. Egyébként a nemzetközi vasúti menetrendben megjelent indulá­si és érkezési időpontok nem vál­toznak, hiszen ez a menetrend ez év május végétől jövő év május végéig érvényes. Az óraigazítás napján, tehát szeptember 27-én 0 órától pedig érvénybe lép a MÁV új menetrendje, amely már figyelembe veszi az óraigazítás körülményeit is. Az éjszakai át­állás időpontjában az új menet­rend szerint 5 belföldi személy- vonatnak és 9 postavonatnak kell várakozni addig, amíg a vissza­igazított órák mutatói ismét 3 órára nem érnek. A Volán, a Mahart és a Malév menetrendje változatlan. MDF-frakcióülés Állástalanoknak: közhasznú munka (Folytatás az 1. oldalról) A témával kapcsolatosan a parlamenti frakció olyan állás- foglalást fogadott el, miszerint a képviselőcsoportban vannak kü­lönböző vélemények, ezek azon­ban nem egymást kizáróak, ha­nem egymás mellett létezők. Az­zal mindenki egyetértett, hogy a nemzet érdekeit a demokratikus alapértékekre és a jogállamiságra alapozva lehet csak érvényesíte­ni. Antall József - mint elmond­ták a tájékoztatón - beszédében a politikai stabilitás, a frakcióegy­ség szükségességére és a képvi­selők felelősségére hívta fel a fi­gyelmet. A képviselőcsoport egysége mellett foglalt állást Csurka István is, aki többször fel­szólalt a vitában. A sajtótájékoztatón elhangzot­tak szerint a balatonkenesei frak­cióülés fő témái a gazdaságban és szociálpolitikában szükséges kö­vetkező lépések voltak. Ezekkel ft-f KELET-TÜZÉP RT. telepein az E-jelű BETONGERENDD IÍMLŐI ÁH ALATT, igényszerint, kedvező áron. házhozszállítással MEGRENDELHETŐ! Graf.:T.A. kapcsolatosan Kiss Gyula, a par­lament szociális és egészségügyi bizottságának elnöke bejelentet­te: a frakció egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a kétkul­csos áfa bevezetésével egy idő­ben kompenzációt is alkalmazni kell, az arra rászorulók körében. A privatizáció meggyorsítására vonatkozóan Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter közölte, hogy ezzel a témával külön szak­értő csoport foglalkozik, és októ­berelejére elkészül az erre vonat­kozó koncepció. A kormányzat­nak az a törekvése hogy követke­ző választásig 45-50 százalékra szorítsák vissza az állam vállal­kozási vagyonának arányát, amely ma még meghaladja a 70 százalékot. A munkanélküliek száma Szabó Iván szerint jövőre eléri a 900 ezret, a segély finan­szírozása igen nagy teher. A kép­viselőcsoport legtöbb tagja úgy vélte, hogy a vállalatokra már nem lehet több terhet rakni. El kellene érni viszont - a miniszter szerint -, hogy a munkanélküli­ség ne váljon életformává, és az idő teltével a munkából kiszorul­tak érdekeltté váljanak abban, hogy munkát keressenek. Sőt ér­dekeltebbé kell tenni a dolgozó­kat a munkahelyük megtartásá­ban is. Szó volt arról is, hogy környezetvédelmi és infrastruk­turális beruházásokkal kell új munkahelyeket teremteni. Jelen­tős összegű pénz megy ki ugyan­is a munkanélküli-segélyre, ugyanakkor nincs elég az utak, közművek építésére. A kettőt össze lehetne kapcsolni például közhasznú munkával. Ézzel a felvetéssel is egyetértettek a kép­viselők. (MTI) A változások kihívásai - kanadai szemmel Szombaton délelőtt a Gyer­mekvárosban kanadai mentálhi­giénés szakemberek részvételé­vel ifjúságvédelmi szemináriu­mot szervezett a szolnoki Gyer­mekotthon és az Útravaló Ála- pítvány. A hattagú delegáció tag- jaikristina Arena, Carol Ya- worski, Patricia Furze, Jim Dubray, Heather Johnson, Vince Caccamo, valamennyien Kanadából érkeztek a szolnoki Gyermekvárosba, ahol munka­társunk beszélgetett velük:- Hogyan jött létre a szolnoki Gyermekváros és Kanada között az együttműködés? A kérdésekre Kristina Arena (a képen jobb szélen), a csoport vezetője válaszolt:- Az elmúlt évben Németor­szágban jártam egy, a németek által szervezett nemzetközi pszi­chológuskonferencián, ahol volt szerencsém találkozni egy szol­noki pszichológusnővel, Seifert Eszterrel. Tőle értesültem a szol­noki Gyermekvárosban történt nagy változásokról, az ott egyre korszerűbb módszerekkel foíyó nevelőmunkáról. Kanadába visszatérve megszerveztem a kapcsolatfelvételt, ennek ered­ménye látogatásunk.-Milyen különbségeket és azo­nosságokat lát a két ország csa­lád- és gyermekvédelem terüle­tén folyó munkája között?-Nagyon mély benyomást tett ránk, milyen sok igyekezettel történik a gyermekek nevelése a szolnoki Gyermekvárosban. Ta­lálkoztunk nevelőszülőkhöz ki­helyezett gyerekekkel is, ahol mi magunk is sokat tanultunk. Olyan szempontból, hogy láttuk, milyen szeretettel igyekeznek a gyermek szükségletei szerint alakítani a családi életet. Tudjuk azonban, hogy a nevelőszülők­höz történő kihelyezés ma még Magyarországon nem általános, legfeljebb csak tendencia. Ezzel szemben Kanadában az a gya­korlat, hogy igyekszünk megta­lálni a gyermek természetes kör­nyezetét a rokonok között, ha ez nem sikerül, mindenképpen mi­nél előbb nevelőszülőknél he­lyezzük el a gyermekeket.-Lesz folytatása ennek a csak éppen kezdődő kapcsolatnak? - kérdeztük Szügyi Csongortól, a Gyermekváros igazgatójától.- Ez részünkről természetesen nem rajtunk múlik. Intézetünk nyitott bármilyen, a nevelést korszerűsítő kapcsolat felvételé­re, annak ápolására, de mint tud­juk, mindenhez pénz kell - és állami támogatás. K.SZ. Szügyi Csongor igazgató (balra) a kanadai szakemberekkel Fotó: Mészáros

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom