Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-08 / 187. szám

1992. AUGUSZTUS 8. 7 Sport — hirdetés Hét végi sportműsor Kovács Antalt tízezren ünnepelték Paks főterén és főutcáján csü­törtökön kora hajnalban leg­alább 10 ezer ember ünnepelte Kovács Antal olimpiai bajno­kot, akit az Atomerőmű autóbu­szával vittek a Ferihegyi repülő­térről a paksi városháza előtt le­terített hosszú szőnyegig és vi­rágerdőig. A város mihdössze húszéves szülöttének köszönté­sét a tömeg leírhatatlan erejű él­jenzése után Bor Imre polgár- mester kezdte, aki bejelentette, hogy Paks első díszpolgára Ko­vács Antal. A képviselő-testület által ado­mányozott kitüntetéssel együtt 250 ezer forint jutalmat kap a várostól a hazai cselgáncssport első olimpiai bajnoka. A Paksi Atomerőmű Rész­vénytársaság, amely fenntartója a helyi energetikai főiskolának - ott folytatja tanulmányait Ko­vács Antal -, ugyancsak bőkezű­en jutalmazza az Atomerőmű Sportegyesület gyönyörű sport­csarnokából indított és az embe­ri helytállás magasságáig jutó fiatalembert. Háromszobás lakást és a be­rendezésre 200 ezer forintot ajándékoz a bajnoknak. Az ünnepelt ezekkel a szavak­kal mondott köszönetét Paks la­kosságának a fogadtatásért:- Á győzelem után rögtön megkerestek ajánlatokkal. Mondtam, hogy soha nem me­gyek el Paksról! A népünnepély a Szózattal és á tűzijátékkal nem ért véget, ba­rátai, sporttársai vállukon vitték Kovács Antalt a pódiumról a ha­talmas tömeg közepébe, ahol ez­rek szerettek volna vele kezet fogni. Szombat Asztalitenisz. Mozgáskorlá­tozottak országos bajnoksága, Szolnok, tiszaligeti sportcsar­nok, 9. Autósport. Országos roncs- derbibajnokság, 5. forduló, Kun- szentmárton, szabadedzés 10.15, megnyitó 12. Strandröplabda. Nivea or­szágos bajnokság az Autó Tutti és a Baby Bell Kupáért, Abád- szalók, 9. Tenisz. Tisza Kupa nemzet­közi gyermek, újonc, serdülő és ifjúsági fiú-leány egyéni ver­seny, Szolnok, Tiszaliget, 8. Labdarúgás. Előkészületi mérkőzések: Mezőtúr-Szegha- lom, 10, Újszász-Tápiószent- márton, 16. Vasárnap Asztalitenisz. Mozgáskorlá­tozottak országos bajnoksága, Szolnok, tiszaligeti sportcsar­nok, 9. Strandröplabda. Nivea or­szágos bajnokság az Autó Tutti és a Baby Bell Kupáért, Abád- szalók, 9. Tenisz. Tisza Kupa nemzet­közi gyermek, újonc, serdülő és ifjúsági fiú-leány egyéni ver­seny, Szolnok, Tiszaliget, 8. Labdarúgás. Jubileumi tor­na, Kunszentmárton: KuTE- Szentes 16, Orosházi MTK-Ti- szakécske, 18. Tiszazug Serleg: Cibakháza-Tiszasas, Homok- Szelevény, Nagyrév-Cserkesző- lő, kezdés egységesen 17. Nyári Kupa Kenderes: Kisújszállás- Kunhegyes, 15.30, Kenderes- Abádszalók, 17.30. Jászárok- szállás: a 3. helyért 16, döntő 17.45. Előkészületi mérkőzések: Jászdózsa-Jászfényszaru, 17, Új szász-Zagy varékas, 16. A sport sem mindig egészséges Csaknem mindenki tapasztalta már: vizsga előtt, lelki gyötrelmek vagy erős fizikai igénybevétel esetén szervezetünk nem úgy reagál, mint máskor. Nemcsak állatkísérletek, hanem embereken végzett megfigyelések is igazolták, hogy a lelki stressz csökkenti a szervezet immunfunkcióját. Az általában egészségjavítónak tartott sport is az ellenkezőjébe fordulhat át „túlzott adagolás” esetén - állapították meg német orvosok a barceloniai olimpiai játékok kapcsán. Dr. Heinz Liesen, a paderbomi egyetem sportorvosi intézetének vezetője és egyben a német válogatott futballcsapat és a hokicsapat orvosa, az ADN német hírügynökség munkatársának elmondta, hogy nemcsak az élsportolók, hanem az amatőr úszók és a reggeli kocogok 90 százaléka is túlzottan igénybe veszi szervezetét. Ez pedig nem pozitív irányban befolyásolja az immunfunkciót. Ha viszont csökkentik a túlzott igénybevételt, öt-hat hét múlva szilárdabb védekezőhelyzet keletkezik - állapították meg a vizsgála­tok. A legújabb vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy ez bizo­nyos védelmet nyújt még a rákbetegségek kifejlődése ellen is. Min­den sporttevékenység - így Liesen professzor - a testben bizonyos gyulladási reakciót idéz elő (lásd: izomláz), amely napokig, sőt esetleg hetekig is eltarthat. A szervezet így védekezik az újabb megterhelés ellen. Hosszabb, jól adagolt tréning azonban hozzá­szoktatja a szervezetet a rendszeres igénybevételhez - hangoztatta a professzor. Kupa Mihály - az olimpiáról A Magyar Olimpiai Bizottság meghívására a kormány képvise­letében Kupa Mihály pénzügy- miniszter néhány napot Barcelo­nában töltött. Hazaindulása előtt tapasztalatairól nyilatkozott:- Jól szervezeti olimpiát lát­tam, és tapasztalataimat három szempontból összegezném. El­sőnek szeretném hangsúlyozni, bebizonyosodott: ez a kis katalán tartomány, de természetesen Spanyolország és Barcelona is, képes volt majdnem kifogástala­nul lebonyolítani ezt a nagysza­bású eseményt. Ha mi 1996-ra, az expóra gondolunk, akkor azt mondhatjuk, hogy mi is képesek vagyunk világkiállítási feladatok elvégzésére. A második tapasz­talatként azt kell mondanom mint pénzügyminiszternek is, hogy az a pénz, amit a kormány, a parlament megszavazott az olimpiai csapat felkészítésére és szerepeltetésére, az a ráfordítás sokszorosan visszatérül. A har­madik: felkerestem az olimpiai falut, megnéztem a magyarok szálláshelyét, találkoztam spor­tolókkal, többek között Kovács István világbajnok ökölvívóval, ezzel a remek versenyzővel, be­szélgettem olimpikonokkal, és az a meggyőződésem: sportoló­ink általában nemcsak teljesít­ményekben erősek, hanem a jel­lemük is erős, kifogástalan a küzdeni tudásuk, a harci kedvük és méltóan képviselik hazánkat. Még nem értek véget a vese- nyek, de megállapíthatom, hogy ez az olimpia Magyarország szá­mára jelentős sikereket eredmé­nyez. Én a küzdelmek kezdetén nagyon szerény voltam, nyolc aranyra számítottam, de úgy ér­zem, sportolóink ezt jelentősen túlteljesítik, ami végső soron nem baj...- Hasznosak voltak a szerve­zési tapasztalatok is. Barcelona polgármestere rendkívül sokat nyilatkozott arról: az olimpia úgy térül meg, hogy azok a beru­házások, amelyeket megvalósí­tanak, a városban maradnak. Barcelonában a forgalom szá­mára körpályát építettek ki, au­tópályákat szépítettek meg, „ki­pofozták” Barcelona városké­pét, tatarozták a házakat. Az olimpiai falu a játékokat követő­en óriási méretű új korszerű la­kótelep lesz gyönyörű stranddal. Úgy ítélhető meg, hogy a barce­lonaiak nagyon előreláthatóan gondolkodtak. Nekünk is ezt kell követni. Az utóhasznosítás az, ami a nemzetnek hasznot hoz a hírnéven túlmenően - mondotta Kupa Mihály. Tatai minimaraton Akik igazán szeretik a futást, azok a nagy magyar olimpiai si­kerek ellenére sem ragadtak a kényelmes fotelokba a tévék képernyői előtt, azoknak nem számított a 35 fokos kánikula sem. Azok mind a rajtnál tolong­tak. Rekordmezőny gyűlt össze, 1074-en rajtoltak a IX. tatai mi- nimaratonon, hogy a nyár leg­melegebb napján teljesítsék a szokásos 14 kilométert. Az idő­járás, a forróság alaposan próbá­ra tette a versenyzőket. Többen nem is bírták a meleget. így az­tán sok dolga akadt a mentőszol­gálatnak. Pedig a rendezők és Tata lakói mindent elkövettek, hogy hűsítsék a versenyzőket. Legalább tizenöt helyen perme­teztek vékonyabb-vastagabb su­gárban hideg vizet a futókra. A kertvárosban szinte minden kapuban - pohárral, vödörrel, lo­csolóval, szivacccsal - magán­frissítőállomások működtek. Megyénkből Szolnokról, Új­szászról indultak népes csapa­tok, de volt jászfényszarui. kisújszállási résztvevő is. Leg­jobban Lajtos Márton (Szolnoki MÁV-MTE) (43:58) szerepelt, aki az abszolút rangsorban a nyolcadik helyet szerezte meg. A korcsoportos versenyben az amatőr ifjúságiak között a szol­noki Besenyei István 50 perces idővel győzött. A san marinói kerékpártúrán részt vevő újszásziak is szeren­csésen megérkeztek Tatára. Kö­zülük Battyányi Attila futott a legjobban (53 perc). A verseny első 800 helyezettje nemzeti színekkel díszített pólót kapott. Minden célba érkezőnek díszes diplomával ismerték el helytállását. Fehér BARCELONAI EDZÉSNAPLÓ I. „Futás közben népdalokat énekeltünk” Korábbi számunkban már be­számoltunk arról, hogy szeren­csésen hazaérkezett Barceloná­ból az a Megyeri Zsolt, aki futva jutott el Szolnoktól a katalán fő­városig. A hathetes útnak június 23-án vágtak neki, harmincegy nappal később „landoltak” az olimpia városában, majd au­gusztus 1-jén tették ismét szol­noki földre lábukat. Ezúttal Me­gyeri Zsoltot edzőjével, egyben kerékpáros kísérőjével, Sipos Ferenccel együtt élménybeszá- molós csevegésre invitáltuk.- Zsolt, az indulás előtti be­szélgetésünkkor úgy nyilatkoz­tál, hogy a második napra várod a holtpontodat. Bejött?- Hajaj! Sőt már az első nap a szakadék szélére kerültem . . . Délelőtt lefutottam a 39 km-es adagomat, kis pihenő után, dél­után négykor pedig úgy indul­tam el, hogy estig Dabasig kell eljutnunk. Eléggé fáradt voltam, alig vártam, hogy leállhassak. A térkép alapján kiszámítottuk, hogy már csak három kilomé­terem van hátra. Na, mondom, ez majdnem ugyanaz, mintha ott­hon a Tisza-hídtól befutnék a pá­lyáig (a MÁV MTE Véső utcai sporttelepéről van szó - a szerk.). Ebben a tudatban haladtam to­vább, amikor a képzeletbeli cél­nak vélt helyen elővillant egy tábla „Dabas 6 km” felirattal. Kicsit arcomra fagyott a mosoly. Akadt még egy ehhez hasonló eset, a spanyol tengerparton. A térképünkön ugyanis az volt fel­tüntetve, hogy 20 km-t kell fut­nom, közben 44 lett belőle, rá­adásul hegyes terepen, 42 fokos kánikulában. ’ - Ahogy hallottam, nem sokkal később leszakadt az utánfutótok.-110 km-t tettünk meg - vette át a szót a tréner -, Lórévnél jár­tunk ekkor. Gyorsan telefo­náltunk haza, eljött két szerelő, akik viszont nem tudták megcsi­nálni a kocsit. így vissza kellett hozni a Latviát, és várakozni egy napot. Ezenkívül volt még két „pihenőnap” Olaszországban.- Ötszáz kilométer után ínhü­velygyulladásom lett - vette át a szót Zsolt. Őszintén szólva meg­ijedtem, mert legutóbb, egy ilyen esetnél három hetet ki kel­lett hagynom. Két nap elteltével ugyanúgy fájt a lábam, de nem akartam tovább teketóriázni. Úgy voltam vele: vagy tovább fáj és akkor abbahagyom, vagy tudok vele futni rendesen. Sze­rencsére az utóbbi jött be, ezután pedig már egyszer sem volt gon­dom sérüléssel.- Naponta átlagosan hány ki­lométert és milyen iramban sike­rült megtennetek?- Ahogy kiszámoltuk, átlag­ban 65 km jött ki egy napra, de volt, hogy 93 km-t futottam - délelőtt 48 km-t, délután pedig 43-at. Az irammal nem volt gond, úgy érzem, nagyon jól bír­tam, általában egy-egy órára 13- 14 km jutott.- Milyen érzés volt reggelről reggelre úgy felkelni, hogy a na­potoknak nincsen más célja és értelme, csak a futás? Egyálta­lán mi jár az ember eszébe ennyi monotonon eltöltött idő közben?- Amikor felébredtem - mesél­te Zsolt -, nem volt előttem sem­mi, hanem automatikusan csi­náltam mindent. Fogmosás, evés stb, utána pedig tudtam, hogy neki kell vágni a futásnak. Egyébként menet közben szinte mindig beszélgettünk, a futás­ról, az addigi élményekről, sőt a vége felé egyre többet gondol­tunk haza. De nem egyszer elő­fordult, hogy magyar népdalo­kat énekeltünk vagy költöttünk át útközben, de volt, hogy 40 kilométerig meg sem szólaltunk.- Ha már megemlítetted az ott­hont, a család hogyan bírta hat hétig az egyedüllétet? Nem egy rövid időről volt szó. A tíz hóna­pos kislányod egyáltalán megis­mert a megérkezésetekkor?- A feleségem szerencsére rit­kán volt egyedül, nagyon sokat segítettek a barátok, testvér, szü­lők. Persze elismerem, nem ugyanaz, mintha itthon lettem volna. A kislányom, amikor be­futottunk, először megijedt a sapkámtól és a szakállamtól, de este már együtt pámacsatáztunk és birkóztunk. Ha el is felejtett, gyorsan eszébe jutottam. Kide­rült, miután elindultunk, beszélt a fényképemhez, a tévében is felismert, de aztán már csak a fényképtartót rágta. (Folytajuk) Kocsis Erika Kaszparov véleménye Fischer visszatéréséről A sakkvilágbajnok Garri Kaszparov szerint Bobby Fischer visszatérése „csodá­latos lenne, amennyiben csakugyan megtörténik”, s az amerikai exvilágbajnok megőrizte játékstílusát. A világ jelenlegi legjobb sak­kozója Barcelonában van az oíimpián, ahol szimul­tánt adott az „olimpiai csa­lád” 31 tagja, köztük Keba M,Baye, a NOB szenegáli alelnöke számára.- Ha Fischer stílusa már nem a régi, akkor szertefoszlik egy mítosz - vélte Kaszparov, akit Fischer állítólag vadul gyűlöl. Florencio Campomanes, a Nemzetközi Sakkszövetség (FI­DE) Fülöp-szigeteki elnöke a sakkozás szempontjából nagy­szerűnek ítélte a 49 éves Fischer visszatérését. A tervek szerint Fischer szep­tember elsejétől, az adriai Sveti Stefan szigetén megismétli húsz esztendővel ezelőtt vívott világ- bajnoki páros mérkőzését egy­kori szovjet ellenfelével, az im­már francia állampolgárságú Borisz Szpasszkijjal.- A jugoszláv szervezők e kí­sérlete a legkomolyabb mind kö­zül - vélte a FIDE-elnök, aki 1975-ben hiába próbálta rávenni Fischert, hogy Manilában védje meg világbajnoki címét a szovjet Anatolij Karpov ellen. „Mindenesetre Bobby már Belgrádban van, s a szervezők rendelkeznek a kitűzött ötmillió dolláros díjösszeggel, ami nagy lépést jelent az amerikai vissza­térésének útján” - állapította meg Campomanes. Kaszparov egyébként keserű­en megjegyezte: e díj „a legma­gasabb díj, amelyet a sport törté­netében valaha fizettek két visszavonult bajnok visszetéré- séért”. Bér­mentesítés nélkül adható fel L ..........................J P O STAHIVATAL HELYBEN Jelen vagyunk - helyben vagyunk! ÚJ NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom