Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-26 / 201. szám
4 Körkép 1992. AUGUSZTUS 26. Vágtában Hellászon át FELÚJÍTOTTAK A KONYHÁT • Még tavaly visszavette a kidőlt hátú és szinte felszereletlen iskolakonyhát a nagyrévi önkormányzat. Az idén több mint egymillió forintot költöttek rá, így jó körülmények között dolgozhatnak az asszonyok. (Fotó: Mészáros) Miklósi lányok és a katonák készlet a Meteorákból 1. A házakat nem lehet elhallgattatni. Szótlanul is sokat mondanak. Gondozott vagy elhanyagolt homlokzatuk árulkodik gazdájuk vagyoni helyzetéről. S mennyi minden másról! Még a történelmi sorsfordulókról is. Mennyi, de mennyi romba dőlt ház utalt negyvenötben az esztelen háborús pusztításra. Most meg fura módon az épülő otthonok figyelmeztetnek érré. Először fel sem tűnnek az intő jelek, hogy aztán fokozatosan felerősödve, megsokszorozódva döbbentsék rá a békés utazókat: innen, a Belgrádot Skopjével összekötő úttól alig kétórányi járásra arat a halál. Itt az útmenti falvakban, városokban nem veti szét a gránát a házakat, mégis felbecsülhetetlen a kár, mert a háborús események következtében félbemaradtak az építkezések. A házak százai állnak félig felhúzott falakkal vagy tető alatt bár, de ajtó-ablak nélkül. A háborús helyzetre egyébként csak a Belgrád környéki gyakori ellenőrzések utalnak. Különben a görög határig békés a táj. A birka- és kecskenyájak háborítatlanul legelésznek. A görög határt átlépve felsóhajt a magyar: bár csak a mi útjaink is ilyenek lennének. A nagyvárosi fénnyel megvilágított úttestet díszbokrok, többnyire színorgiákban tobzódó leán- derek szegélyezik. Igaz, néhány kilométer után eltűnnek; az út- szélről a villanyoszlopqk, de a virágerdő nem. Ámul-bámul a magyar, mígnem temérdek szemeteszsákot fedez fel az útszéli viráge/dőben, s ettől egyből otthon érzi magát. A tengerre könyöklő üdülőben ugyanígy. Kulcsátvételkor ugyanis kiokítják: neki kell takarítani a szobát, s levinni a kukába a szemetet - közte a használt vécépapírt is, mert a szűk csatorna miatt nem szabad azt a vécébe dobni. Még szerencse, hogy a görögök jórészt az idegenforgalomból élnek, mert különben mennyi mindent kellené még megcsinál- niok az apartmanok bérlőinek! A haloványodó ihletet a tenger élesztgeti. Selymes homok a part, a kellemes, sekély vízben akár száz méterig be lehet gyalogolni. Legalább is itt, Olympich Beachben, Thesszaloniki közelében. Délebbre már merede- kebb és kövesebb a part. A strandon meztelen keblű nők garmadája: köztük útitársaim egyrésze is. Amikor összefutunk a parti fövenyen, tiszteletemre felhúzzák a melltartót. A tenger sós vize után jólesik a kellemes zuhany. Napelemekkel melegítik a vizet. Ha süt a nap, van meleg víz, ha nem süt, nincs. Idő viszont van, csak a türelem véges. Amikor hanyatt dőlök a heverem, lábnyomokat fedezek fel a plafonon. Micsoda barbár alak dobálhatta fel a cipőjét - gondolom. S mi késztette erre? Pillanatok alatt megtudom. Szúnyogok garmadája tekint éléskamrának. Csapkolódok én is inggel, gatyával, amivel csak tudok. Reggelre mégis olyan a képem, mint a szita. Ilyen előkelő helyen sem végeznek szúnyogirtást - nyugalom, szolnoki lakótársaim. Útnak indulunk, szétnézni Hellasz földjén. Az egyik útszéli kocsmában rossz neszkávét iszom kétszázötven drachmáért. (Több mint száz forintért.) Bocsánat, néha „tévedő” itthoni főurak! A Tempi-szorosban megállunk Apolló forrásánál. Azt mondják, aki megmosdik annak vizében, megszépül. Nincs rá szükségünk, mert ugyebár az a férfi, aki az ördögnél egy fokkal szebb, az már gyönyörű. Larissza mellett rozsdás bádoglemezekből összetákolt viskók hosszú sora. Az út másik oldalán jobb a helyzet. Ott nagyméretű, kerek sátorok állnak. Oldaluk körben felhajtva. A bútorzat legfeljebb egy rossz asztal. A sátrak alatt porfelhőt kergetve hancúrozik a szél. - Cigányok laknak itt - mutat idegenvezetőnk a bádogviskókra meg a sátrakra. - Főleg a gyapotföldeken foglalkoztatják őket. Nem tudni, hányán élnek Görögországban, mert nem anyakönyvezik őket. A hazai „pozitív diszkrimináció” jut eszembe. Gondoljon róla mindenki azt, amit akar. Utóvégre egy röpke útirajz nem ideológiai eszmefuttatás. Dionban egy félig feltárt macedóniai város romjai közt nézünk szét. Az I-IV. század között épült csatornarendszer egyik feltárt része még most is használható. Az istenek lakhelye, az Olimposz közeli forrásaiból vezették ide a hideg és a meleg vizet. Vajon a szolnoki csatornák bírják-e másfél ezer évig? S épületmaradványaink évszázadok múlva lesznek-e olyan lenyűgözőek, mint a dioni szentély padlózatának szinte teljesen ép mozaikja? Nem nagyon hiszem. A helyiek nem sokra becsülik a régi város romjait. Azért gondolom ezt, mert Isis szentélyétől (ahonnan szép szobrok kerültek elő) tíz méterre hevenyészett karámot építettek a birkáknak. Igaz, a mi műemlékeink védelméről is el lehetne mondani egyet és mást... Azért, hogy alig három órát töltsünk Athénben, s legalább futtában felmenjünk az ottani Akropoliszra (mert akropolisz, magyarul fellegvár máshol is van Görögországban), tizenkét órát zötykölődünk az autóbuszon. Utólagosan mérlegelve: megérte! Az ottani élmény háromsoros leírása méltatlan lenne a hely szelleméhez. Leírhatatlanul szép a Meteo- rák félelmetesen csodálatos vidéke is. A meredek sziklaormokon korábban huszonegy kolostorban virágzott az élet. Közülük már csak hat működik. Jó kétszáz lépcső megmászása után szétnézek a Meteoron kolostorban. Lenyűgöz a régi ikonok látványa. A kerítésnél a több száz méteres mélységbe pillantva igazat adok az útikalauz írójának, aki szerint a turista itt úgy érzi, hogy csak lépés választja el a mennyország kapujától. Ha biztos lennék benne, hogy odakerülök, talán meg is tenném azt az egy lépést, de így inkább megszeppenve visszalépek. A kolostor udvarán fekete reverendában, fején a fazékszerű sapkával fát fűrészel egy szerzetes. Egykedvű mosollyal nézi a látogatókat - főleg a nőket. Vajon mi jár az eszében? Viszonylag nem is olyan régen nők nem jöhettek ide. Volt olyan időszak, amikor nőknek akkor sem adtak enni, amikor azok idetévedve az éhhalál küszöbén álltak. A szerzetes észreveszi, hogy mustrálom. Valami olyasmit érzek tekintetéből, hogy mi néznivaló van a favágáson, hiszen ha képletesen is, de mindannyian egész életünkön át vágjuk a fát. S nagyon is elgondolkodtató, hogy mi az életünk értelme? A hegyek közötti tenyérnyi parcellák látványa ragad vissza a hétköznapi életbe. Némelyik több órányi járásra van a lakott helyektől, mégis gondosan megművelt. Nálunk meg azt írja az újság, hogy félmillió hektár parlagon áll. Őszinte vágyam, hogy mielőbb rendeződjenek dolgaink, s termést adjon minden talpalatnyi föld, mert bármilyen szép is Hellász, igazán ez a poros, unalomig ismert alföldi táj tartja rabul a lelkem. Simon Béla Első grafológiai világkonferencia Pécsett Pécsett rendezik meg az I. grafológiai világkonferenciát, a személyiség kézírásban tükröződő jellegzetességeivel foglalkozó tudomány szakembereinek tanácskozását. A szeptember 24- én kezdődő háromnapos nemzetközi fórumról tartott keddi sajtó- tájékoztatón a szervező Magyar Grafológiai Társaság vezetői elmondták: a világkonferencia megrendezésével az elismert tudományok közé szeretnék visz- szavezetni a hajdan világhírűnek számító hazai grafológiát, visz- szaállítva annak régi rangját. Törökszentmiklós város művelődési központjának pódiumtermében a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság és a polgármesteri hivatal közös szervezésében tájékoztatót tartottak a bevonuló ifjak részére. A rendezvényen részt vettek a pártok és egyházak helyi képviselői, Szegő János pofgáifnester és annak a katonai szedegetnek a törzsfőnöke, ahová a körülbelül hetvenfőnyi törökszentmiklósi hadköteles bevonul. Régi hagyományt követtek ezzel a hadsereg részéről. Fúvószenekar köszöntötte a fiúkat, akiknek aztán a miklósi lányok kokárdát tűztek a mellükre. ÁLtalános elvárásokról, jogokról és kötelességekről esett szó, arról is tájékoztatták őket, mi vár rájuk. Az ünnepség fontos része volt, hogy az újoncok kérdéseikre választ kaphattak. Egy vegetáriánus fiatalember amiatt aggódott, hogy majd nem jut számára megfelelő élelemhez, de kiderült, ellátása a kantinból megoldható. Az eseményről videofelvételt is készítettek, a hadsereg képviselői lehetővé teszik, hogy a katonák leszerelésük alkalmával megnézhetik a filmet, és szóvá tehetik, mi valósult meg és mi nem az ígéretekből. AUGUSZTUSI MEGLEPETÉS! Saját szállítás esetén azonnali kiszolgálás! Kedvező árfekvésű HOLLAND cserépcsalád natúr, piros és barna színben. j.*ii it.' i< A NATUR CSEREP: 330 Ft/m2 + áfa MÁZAS CSERÉP: 345 Ft/m2 + áfa + KIEGÉSZÍTŐ IDOMOK AMÍG A KÉSZLET TART! JOBBOS SZEGÉLYELEM BALOS SZEGÉLYELEM hOfogű elem SZELLŐZŐ ELEM ZARŐELEM Kiszolgálás: hétfőtől - szombatig 7-12 óráig JrnU^ 5600 Békéscsaba, Orosházi u. 88. Levélcím: 5602 Békéscsaba, Pl.: 287 M TV, / % Telefon: 66/28-059,23-188 ■ m. Telex: 83-653,83-300 jamma Telefax: 66/27-961, 25-630 “5736/2H* Res/.let a .Meteorákból 2.
