Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-26 / 201. szám

1992. AUGUSZTUS 26. Gazdasági tájoló 3 Ember lesz elég? PRIVATIZÁCIÓS KONFERENCIA Megkezdődtek a földárverések Megszülettek végre a kárpótlási törvények, sokan azóta kézhez is kapták a jegyeket, megkezdődött a számolgatás, kinek mire lesz elegendő a frissen szerzett vagyonka, mennyi jut majd az átalakuló szövetkezetek földjéből, gépéből? Mekkora összegről van szó? Még folynak a számolgatások, de az illetékes minisztériumban úgy tudják, egy-egy volt szövetkezeti tagra - átlagosan - 216 ezer forintnyi nevesített vagyonrész jut majd az átalakuló szövetkezetekben, s ehhez jönnek még a kárpótlásként kézhez vett forintok. A ma is aktív szövetkezeti tagok jussa akár 400 ezer forint is lehet, másoké talán a százezret sem éri el. Ha mindezt termőföldre váltják, a „közösből” 2-10 hektárnyi jut majd egy-egy érintettnek. És persze hozzá annyi az árverésen, amennyit az egykori vagyon tehetsége ma megenged. Mire juthatnak az új gazdák mindezzel? Közhely: ki-ki tehetsége szerint. A tények szigorúak: ha meg js termett az idei kenyerünk, a mezőgazdasági termelés volumene az idén 10 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Akkor mintegy 2 millió tonnával több búza termett, s majd ugyanennyivel több volt a kuko­rica is. Akkor értékesítési gondok voltak, ma éhes a piac. Ebben a helyzetben kell talpon maradniuk az új gazdáknak, egzisztenciát, biztonságot teremteni a családnak. Kire számíthatnak e kemény csatában? Mindenekelőtt önmagukra, de talán végre a kormány is sorompóba lép. „Nem munkanélküliséget, népességmegtartó falvakat akarunk’ nyilatkozza az államtitkár, s ígéri: lesz végre garantált felvásárlás, készpénzes fizetés, támogatott kamat, bátorító hitel. Vállalkozó kedvű ember lesz elég? (somfai) Kárpótlás, dolgozói tulajdon, hitelek A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar privatizációjának kérdé­seiről rendez konferenciát október 5-én Szolnokon, a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központban az MTESZ megyei szervezete. A ren­dezvényen az e témakörökben leg­avatottabb szakértők ismertetik meg a részvevőket a kormányzat tervei vei: dr. Szabó Tamás minisz­ter a kormány privatizációs politi­kájáról és annak a szerkezetátala­kításban betöltött szerepéről, Sá- rossy László államtitkár az FM koncpeciójáról, Csuhaj V. Imre helyettes államtitkár a vezetői és a munkavállalói tulajdonszerzés le­hetőségeiről, dr. Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kár­pótlási Hivatal elnöke a kárrende­zés-kárpótlás privatizációs hatá­sairól, Rácz Ernő ÁVÜ-igazgató a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalkozások támogatásáról, Mikus Dezső FM-főosztályvezető az állami gazdaságok és élelmi­szer-ipari vállalatok magánkézbe adásáról tart előadást. Az érdeklő­dőket Zsuffa Ervinné, az OKHB ügyvezető igazgatója tájékoztatja a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari hitelkonstsrukciókról. x’ 1 A siker titkai Untat, aki sokat beszél Ha mindenképpen szeretne a tárgyalásokon eredményt elérni, először isjó légkört kell teremte­nie. Gondoskodjon arról, hogy a vendéget semmi se zavarja, ké­nyelmesen üljön, és ne vonja el egyéb körülmény a figyelmét! Amilyen gyakran csak lehet, szólítsuk a nevén a vendégünket. Rendkívül udvarias és kedves, de ne mesterkélt hangot üssünk meg! Minden kijelentésünk azt sugallja: ugyanolyannak látjuk öt, mint amilyennek ö szeretne látszani. Olyan étellel, itallal és süte­ménnyel kínáljuk, s csak olyan ap­ró ajándékokkal lepjük meg, me­lyeket minden bizonnyal szeret. A legérzékenyebb tárgyalófelek ese­tében a titkárnők segítségével ta­nácsos előre beszerezni az ezzel kapcsolatos információkat, ne­hogy melléfogjunk ... Ne csak mi magunk legyünk barátságosak, hanem mindenki, aki csak a tár­gyalópartner szeme elé kerül. Odafigyelni ugyanúgy meg kell tanulni, mint írni, olvasni és szá­molni. Ezért tanácsoljuk: legföl­jebb fele annyit beszéljen, mint partnere (azaz csak egy töredékét annak, amennyit legszívesebben elmondana). Aki sokat ömleng ön­magáról, untat. Figyelni tudni kell! Ha tárgyal, ne foglalkozzon mással és legfőképpen ne keres­géljen az akták között, ne matas­son a fiókjában! Véletlenül se „te­rüljön eV ’ a foteljében, ne ásítoz- zon, ne bámészkodjon ki az abla­kon, hanem koncentráljon, és ne engedje elkalandozni gondolatait! Ne döntse el mindjárt a kezdet kez­detén, hogy igent vagy nemet fog-e mondani a javaslatokra! Ha a má­sik fél látja, hogy Ön előítéletek nélkül közeledik felé, ő is oldot­tabb, nyugodtabb lesz. Az odafigyelés az a képessé­günk, hogy csöndet parancsoljunk önmagunknak, és eltűrjük a szüne­tet. Ha a saját beszéd és a hallga­tás aránya 50-50 százalék, Ön ja­vulófélben van. Ha 80 százalékban képes hallgatni, kifejezetten dicsé­retet érdemel. Aki 80 százalékban maga mesél, annak még van jócs­kán tanulnivalója ezen a téren. Legyen humoros, de ne vicceljen! Elárulunk egy titkot: aki igazán alapos tárgyalópartner, az a meg­beszélések után tömör feljegyzést készít magának. Ha főnöke meg­kérdezi: ,,Na, mi újság?” máris rávághatja: „Hoztam három érde­kes információt és három remek ötletet, melyek talán pont most jön­nek kapóra”. Ha beszélni kezd, legyen átgon­dolt és komoly! Lehet humoros, de ne rendezzen viccdélutánt, ha hi­vatalos ügyben képviseli vállala­tát. Ne legyen mindig teljesen kiszá­mítható. Időnként nem árt, ha Mo­na Lisa-féle rejtélyes mosolyt lát­nak az arcán. Ne játssza ki egy­szerre az összes kártyáját! Ne csapongjon! Meg akarja lepni a tárgyalóasz­talnál ülő partnereit? Vesse be manuális képességeit akkor is, ha sohasem árult el leonardói képes­ségeket! Ha tud, készítsen ábrákat vagy rajzokat, melyek például a megvitatandó műszaki jellegű té­mához tartoznak. Meglátja, mi­lyen óriási hatást vált ki „mester­müveivel” . Partnerei számára kétség nem fér hozzá: Ön teljes fegyverzetét kész a cél érdekében felvonultatni. Vigye mindig magával a gondo­san rendszerezett aktákat! Ezzel is bizonyítja, hogy Ön készült, s szak­májánakmestere. Ne játsszon mókust, vagyis ne ugráljon az egyik témáról a másik­ra. Ne feledje egyetlen percre sem, hogy a sikeres tárgyalási stílusnak és az érédményes munkának ugyanazok a feltételei: a követke­zetesség és az alaposság! Ne tartson a vitáktól, de ezek közben ne vesszen el a részletek­ben! Mit nyerne, ha az apróságok­ban igaza lenne, de a döntő csatát elvesztené? Partnere is szeretne szóhoz jutni __ E llenfeleit soha ne kezelje le, hanem tekintse mindig egyenran­gú partnernek. Ne feledje: ők is szeretnének érvényesülni és szó­hoz jutni... ha van rá módjuk. Akkor is mondjon valami jót a másik ér-veiről és elgondolásáról, ha meg van róla győződve: nagy butaság és szemenszedett hazug­ság az egész. Angolos humorral és udvariassággal bizonyítsa be, leg­alább apró részletek erejéig, mennyire komolyan mérlegeli az ellenérveket! Az ellenvélemény nem hadüzenet! Legyen türelmes, és alaposan mérlegeljen! Ne reagáljon egyből elutasítólag a felvetett lehetősé­gekre! Ha partnere nemet mond, cseppet sem biztos, hogy a dolog el van veszve. Elképzelhető, hogy a tisztázatlan kérdésektől fél, és ezért utasítja el eleinte a tervet. Készüljön fel alaposan a meg­beszéléseire! Számoljon a felme­rülő nehézségekkel! A kifogások és ellenvetések természetes velejáró­ja a tárgyalásoknak, nélkülük nem is léteznének üzleti kapcsolatok, őrizze meg akkor is nyugalmát, ha az ellenvetéseket sorolják! Ne sza­kítsa félbe a másikat ekkor sem! Tegyen fel ellenkérdéseket, hogy azáltal pontosan rájöhessen, mi a másik fél célja. Bárhogyan is alakuljon a tárgyalás menete, ne bocsátkozzon közvetlen, szemé­lyeskedő vitába az ellenféllel. Vég­ső soron nem hadüzenetet intéznek Önhöz! Ne féljen a nagy sikerektől! Kérdezze meg egyenesen be­szélgetőpartnerétől, egyetért-e az Ón által javasoltakkal, és meg tud­nának-e most egyezni? Ne féljen a nagy sikertől! Ne érje be aprósá­gokkal! Ne elégedjen meg részsi­kerekkel. Kérje ki partnere határozott be­leegyezését! Nevezze meg ismétel­ten a számára lényeges előnyöket! Utaljon a döntő tényezőre! Ismé­telje meg a pozitív megjegyzéseket, amelyeket ő tett. Tegyen olyan en­gedményt, amely őt kifejezetten jó­kedvre deríti, és végül is rábírja az Ón számára kedvező elhatározás­ra. A bizalom iskolája Amikor megbeszéléseket folytat, legyen mindig egy-két jó ötlet a tarsolyában! Tegyen olyan gesz­tust a másiknak, amelynek semmi köze sincs a konkrét üzlethez. A tárgyalópartnerből csak úgy válik az üzleti életben barát, ha nem ki­zárólag azt nyújtjuk neki, ami jár, hanem annál jóval többet. Elgon­dolkodott-e már azon, mely szíves­ségekkel vagy szolgáltatásokkal nyerheti meg a szembenülőt? Tud- e olyat felkínálni neki, ami presz­tízsét növeli? Segítségére van-e abban, hogy biztosítsa pozícióját? Meríthet-e az Ön gazdag ötlettárá­ból? Mit tehet annak érdekében, hogy partnere igen szívesen emlé­kezzék vissza az együtt töltött idő­re? Kapott-e Öntől különleges in­formációkat? Megtakaríthatott-e az Ön segítségével időt vagy pénzt? Ismert-e meg Önnek kö­szönhetően fontos embereket? Tett-e szert értékes kapcsolatok­ra? Ferenczy-Europress Mélyponton az építőipar Az előző évi kedvezőtlen gaz­dasági eredmények, a megrende­lések változatlanul alacsony szintje, a továbbra is fennálló pénzügyi gondok megmutatkoz­tak a megyei székhelyű ipari szervezetek I. félévi tevékenysé­gében is. A megfigyelt körben az év első hat hónapjában 26,5 mil­liárd Ft ipari termelési értéket állítottak elő. Ez folyó áron 10,5, összeha­sonlítóáron 19,7 százalékkal ke­vesebb az előző évinél. Az ipari termelésből legnagyobb arány­ban továbbra is a gép- és az élel­miszeripar részesedett, utóbbi súlya, valamint az építőanyag-, a vegy-, a könnyű- és az egyéb ipar hányada azonban csökkent a ti­zenkét hónap alatt. A megyére jellemző fonto­sabb cikkek közül 30-50 száza­lékkal visszaesett a termelés ége­tett téglából, radiátorból, mező- gazdasági gép- és berendezések­ből, háztartási villamos fagyasz­tószekrényekből, kénsavból, nátriumtripolifoszfátból, mosó­szerekből, az alsó- és felsőruhá­zati termékek egy részéből. Kis­mértékben nőtt néhány élelmi­szer-ipari termékből, például vá­gott baromfiból, péksütemény­ből és palackpzott sörből. Az élőmunka termelékenysé­ge - a csökkenő létszám ellenére - egy év alatt 3,6 százalékkal mérséklődött. Az ipari szervezetek az első félévben 26,6 milliárd Ft árbevé­telt értek el, mely a tavalyihoz képest - a termelésnél kisebb mértékben - folyó áron 7,2, összehasonlító áron 16,6 száza­lékkal csökkent. Nagyobb visszaesés (10,9 százalék) a fize­tőképes kereslet szűkülése kö­vetkeztében a belföldi eladások­nál jelentkezett, az export - mindkét árszinten - az átlagosnál kedvezőbben változott. A megyei székhelyű, 50 főnél nagyobb kivitelező építőipari szervezetek június végéig - 1992. évre - 996,2 millió Ft érté­kű építési-szerelési tevékeny­ségre kötöttek szerződést, folyó áron 52,2 százalékkal kevesebb­re, mint egy évvel korábban. A tárgyévre vállalt munkákon be­lül a fenntartási jellegű tevé­kenység aránya 20,5 százalékot tett ki. Az I. félévben teljesített épí­tés-szerelés értéke 363,7 millió Ft volt, alig több mint 1/3-a az egész évre szerződéssel vállalt kötelezettségnek. A fenntartási munkák hányada 68,9 százalé­kot, értéke 140,6 millió Ft-ot ért el. A megyei székhelyű szerve­zetek beruházásainak teljesít­ményértéke az I. félévben 2,4 milliárd Ft-ot tett ki. A fejleszté­sek 56,9 százaléka építés, 18,0 százaléka belföldi, 15,4 százalé­ka importgépbeszerzés volt. A teljesítések mintegy fele - 1,2 milliárd Ft - költségvetési szerveknél, 22,9 százaléka vál­lalatoknál, 19,7 százaléka jogi személyiségű gazdasági társasá­goknál, 6,4 százaléka szövetke­zeteknél történt. A nem jogi sze­mélyiségű szervezetek részese­dése mindössze 0,3 százalékot ért el. A félév folyamán üzembe he­lyezett 1,0 milliárd Ft értékű be­ruházásnak több mint 2/3-a gép­fejlesztés volt. A tárgyi eszkö­zök csaknem 3/4-ét a vállalatok­nál és a jogi személyiségű gaz­dasági társaságoknál vették használatba. (Forrás: KSH megyei igazgatóság) Kevesebb adósság, de . . . Csak a bányászat megbízható A termelés nehezedő feltételei ipari szervezetek pénzügyi gaz- lékkai mérséklődött, és az esz- ellenére az elmúlt évben valame- dálkodása. Adósságállományuk tendö végén 26,0 milliárd Ft-ot lyest javult a megyei székhelyű tizenkét hónap alatt 9,1 száza- tett ki. Az adósságállomány 1991. december 31 -én Megnevezés Rövid Hosszú Adósságállomány lejáratú hitelek összesen 1990. évi %-ában millió Ft Bányászat 3217 2219 5436 64,9 Kohászat 78 8 86 205,8 Gépipar 5889 720 6609 116,6 Építdanyag-ipar 238 191 429 134,9 Vegyipar 1680 147 1827 80,8 Könnyűipar 1527 289 1816 44,5 Egyéb ipar 188 15 203 133,2 Élelmiszer 8293 1276 9569 134,8 Együtt 21110 4865 25975 90,9 Ebből: - 50 főt foglalkoztató 833 54 887 128,2 51 -300 főt foglalkoztató 1304 100 1404 137,2 301- főt foglalkoztató 18973 4711 23684 mi 88,2 A rövid és hosszú lejáratú hite­lek nagysága és változása ágaza­tonként differenciált volt. A fon­tosabb főcsoportok közül a könnyűiparba és a bányászatba sorolt gazdálkodóknál jelentős mértékű (sorrendben 55,5, 35,1 százalékos) csökkenés, míg az építőanyag- és az élelmi­szeriparba tartozóknál csaknem ilyen mértékű (34,9, 34,8 száza­lékos) növekedés következett be. Az év végén a gazdálkodószerve­zetek 5,6 százalékának egyálta­lán nem volt adóssága, rövid le­járatú hitel 6,4, hosszú lejáratú 83,2 százalékukat nem terhelte. Az összes tartozás 4/5-e rövid lejáratú hitel volt, amelynek csaknem háromnegyed részét a folyó termelés finanszírozásához szükséges forgóeszközhitelek és a kifizetetlen vásárlások összege tette ki. Előbbi aránya az építő­anyag-, az élelmiszer- és a vegy­iparban, utóbbi a bányászatban, a kohászatban és a gépiparban volt jelentős. A megyei székhelyű ipari szer­vezetek múlt év végi készfizető képességét az ún. likviditási mu­tatóval, illetve annak változásá­val jellemeztük, amelynek érté­két a saját eszközök, valamint a rövid és hosszú lejáratú hitelek hányadosa határozza meg. Az egynél kisebb mutató bizonyta­lan pénzügyi helyzetet fejez ki, a hármat meghaladó érték pedig megbízható likviditást jelez. Az elvégzett számítások sze­rint az ipari gazdálkodók készfi­zető képessége 1991. december 31 -én a bizonytalan és a megbíz­ható likviditás között helyezke­dett el?a mutató értéke (átlago­san 2,33) ágazatonként 1,27 és 6,13 között szóródott, s egy esz­tendő alatt a kohászatba tartozók kivételével valamennyi ágazat­ban javult. Az ágazatok likviditása Megnevezése A likviditási mutató 1991. december 31-én az előző év %-ában Bányászat 6,13 329,6 Kohászat 1,32 65,7 Gépipar 1,64 110,8 Építőanyag-ipar 1,80 160,7 Vegyipar 1,73 127,2 Könnyűipar 2,00 206,2 Egyéb ipar 2,47 143,6 Élelmiszer 1,27 121,0 Együtt 2,33 166,4 Ebből: - 50 főt foglalkoztató 1,46 104,3 51 -300 főt foglalkoztató 1,95 112,1 301- főt foglalkoztató 2,38 258,7 A múlt esztendő végén csak a bányászat likviditása volt meg­bízható, és legkedvezőtlenebb mutató az élelmiszeripart, a ko­hászatot, a gép- és a vegyipart jellemezte. (Forrás: KSH megyei igazgatóság) A Gazdasági tájolót szerkeszti: V. Szász József t

Next

/
Oldalképek
Tartalom