Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)
1992-08-26 / 201. szám
1992. AUGUSZTUS 26. Gazdasági tájoló 3 Ember lesz elég? PRIVATIZÁCIÓS KONFERENCIA Megkezdődtek a földárverések Megszülettek végre a kárpótlási törvények, sokan azóta kézhez is kapták a jegyeket, megkezdődött a számolgatás, kinek mire lesz elegendő a frissen szerzett vagyonka, mennyi jut majd az átalakuló szövetkezetek földjéből, gépéből? Mekkora összegről van szó? Még folynak a számolgatások, de az illetékes minisztériumban úgy tudják, egy-egy volt szövetkezeti tagra - átlagosan - 216 ezer forintnyi nevesített vagyonrész jut majd az átalakuló szövetkezetekben, s ehhez jönnek még a kárpótlásként kézhez vett forintok. A ma is aktív szövetkezeti tagok jussa akár 400 ezer forint is lehet, másoké talán a százezret sem éri el. Ha mindezt termőföldre váltják, a „közösből” 2-10 hektárnyi jut majd egy-egy érintettnek. És persze hozzá annyi az árverésen, amennyit az egykori vagyon tehetsége ma megenged. Mire juthatnak az új gazdák mindezzel? Közhely: ki-ki tehetsége szerint. A tények szigorúak: ha meg js termett az idei kenyerünk, a mezőgazdasági termelés volumene az idén 10 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Akkor mintegy 2 millió tonnával több búza termett, s majd ugyanennyivel több volt a kukorica is. Akkor értékesítési gondok voltak, ma éhes a piac. Ebben a helyzetben kell talpon maradniuk az új gazdáknak, egzisztenciát, biztonságot teremteni a családnak. Kire számíthatnak e kemény csatában? Mindenekelőtt önmagukra, de talán végre a kormány is sorompóba lép. „Nem munkanélküliséget, népességmegtartó falvakat akarunk’ nyilatkozza az államtitkár, s ígéri: lesz végre garantált felvásárlás, készpénzes fizetés, támogatott kamat, bátorító hitel. Vállalkozó kedvű ember lesz elég? (somfai) Kárpótlás, dolgozói tulajdon, hitelek A mezőgazdaság és az élelmiszeripar privatizációjának kérdéseiről rendez konferenciát október 5-én Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az MTESZ megyei szervezete. A rendezvényen az e témakörökben legavatottabb szakértők ismertetik meg a részvevőket a kormányzat tervei vei: dr. Szabó Tamás miniszter a kormány privatizációs politikájáról és annak a szerkezetátalakításban betöltött szerepéről, Sá- rossy László államtitkár az FM koncpeciójáról, Csuhaj V. Imre helyettes államtitkár a vezetői és a munkavállalói tulajdonszerzés lehetőségeiről, dr. Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke a kárrendezés-kárpótlás privatizációs hatásairól, Rácz Ernő ÁVÜ-igazgató a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalkozások támogatásáról, Mikus Dezső FM-főosztályvezető az állami gazdaságok és élelmiszer-ipari vállalatok magánkézbe adásáról tart előadást. Az érdeklődőket Zsuffa Ervinné, az OKHB ügyvezető igazgatója tájékoztatja a mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelkonstsrukciókról. x’ 1 A siker titkai Untat, aki sokat beszél Ha mindenképpen szeretne a tárgyalásokon eredményt elérni, először isjó légkört kell teremtenie. Gondoskodjon arról, hogy a vendéget semmi se zavarja, kényelmesen üljön, és ne vonja el egyéb körülmény a figyelmét! Amilyen gyakran csak lehet, szólítsuk a nevén a vendégünket. Rendkívül udvarias és kedves, de ne mesterkélt hangot üssünk meg! Minden kijelentésünk azt sugallja: ugyanolyannak látjuk öt, mint amilyennek ö szeretne látszani. Olyan étellel, itallal és süteménnyel kínáljuk, s csak olyan apró ajándékokkal lepjük meg, melyeket minden bizonnyal szeret. A legérzékenyebb tárgyalófelek esetében a titkárnők segítségével tanácsos előre beszerezni az ezzel kapcsolatos információkat, nehogy melléfogjunk ... Ne csak mi magunk legyünk barátságosak, hanem mindenki, aki csak a tárgyalópartner szeme elé kerül. Odafigyelni ugyanúgy meg kell tanulni, mint írni, olvasni és számolni. Ezért tanácsoljuk: legföljebb fele annyit beszéljen, mint partnere (azaz csak egy töredékét annak, amennyit legszívesebben elmondana). Aki sokat ömleng önmagáról, untat. Figyelni tudni kell! Ha tárgyal, ne foglalkozzon mással és legfőképpen ne keresgéljen az akták között, ne matasson a fiókjában! Véletlenül se „terüljön eV ’ a foteljében, ne ásítoz- zon, ne bámészkodjon ki az ablakon, hanem koncentráljon, és ne engedje elkalandozni gondolatait! Ne döntse el mindjárt a kezdet kezdetén, hogy igent vagy nemet fog-e mondani a javaslatokra! Ha a másik fél látja, hogy Ön előítéletek nélkül közeledik felé, ő is oldottabb, nyugodtabb lesz. Az odafigyelés az a képességünk, hogy csöndet parancsoljunk önmagunknak, és eltűrjük a szünetet. Ha a saját beszéd és a hallgatás aránya 50-50 százalék, Ön javulófélben van. Ha 80 százalékban képes hallgatni, kifejezetten dicséretet érdemel. Aki 80 százalékban maga mesél, annak még van jócskán tanulnivalója ezen a téren. Legyen humoros, de ne vicceljen! Elárulunk egy titkot: aki igazán alapos tárgyalópartner, az a megbeszélések után tömör feljegyzést készít magának. Ha főnöke megkérdezi: ,,Na, mi újság?” máris rávághatja: „Hoztam három érdekes információt és három remek ötletet, melyek talán pont most jönnek kapóra”. Ha beszélni kezd, legyen átgondolt és komoly! Lehet humoros, de ne rendezzen viccdélutánt, ha hivatalos ügyben képviseli vállalatát. Ne legyen mindig teljesen kiszámítható. Időnként nem árt, ha Mona Lisa-féle rejtélyes mosolyt látnak az arcán. Ne játssza ki egyszerre az összes kártyáját! Ne csapongjon! Meg akarja lepni a tárgyalóasztalnál ülő partnereit? Vesse be manuális képességeit akkor is, ha sohasem árult el leonardói képességeket! Ha tud, készítsen ábrákat vagy rajzokat, melyek például a megvitatandó műszaki jellegű témához tartoznak. Meglátja, milyen óriási hatást vált ki „mestermüveivel” . Partnerei számára kétség nem fér hozzá: Ön teljes fegyverzetét kész a cél érdekében felvonultatni. Vigye mindig magával a gondosan rendszerezett aktákat! Ezzel is bizonyítja, hogy Ön készült, s szakmájánakmestere. Ne játsszon mókust, vagyis ne ugráljon az egyik témáról a másikra. Ne feledje egyetlen percre sem, hogy a sikeres tárgyalási stílusnak és az érédményes munkának ugyanazok a feltételei: a következetesség és az alaposság! Ne tartson a vitáktól, de ezek közben ne vesszen el a részletekben! Mit nyerne, ha az apróságokban igaza lenne, de a döntő csatát elvesztené? Partnere is szeretne szóhoz jutni __ E llenfeleit soha ne kezelje le, hanem tekintse mindig egyenrangú partnernek. Ne feledje: ők is szeretnének érvényesülni és szóhoz jutni... ha van rá módjuk. Akkor is mondjon valami jót a másik ér-veiről és elgondolásáról, ha meg van róla győződve: nagy butaság és szemenszedett hazugság az egész. Angolos humorral és udvariassággal bizonyítsa be, legalább apró részletek erejéig, mennyire komolyan mérlegeli az ellenérveket! Az ellenvélemény nem hadüzenet! Legyen türelmes, és alaposan mérlegeljen! Ne reagáljon egyből elutasítólag a felvetett lehetőségekre! Ha partnere nemet mond, cseppet sem biztos, hogy a dolog el van veszve. Elképzelhető, hogy a tisztázatlan kérdésektől fél, és ezért utasítja el eleinte a tervet. Készüljön fel alaposan a megbeszéléseire! Számoljon a felmerülő nehézségekkel! A kifogások és ellenvetések természetes velejárója a tárgyalásoknak, nélkülük nem is léteznének üzleti kapcsolatok, őrizze meg akkor is nyugalmát, ha az ellenvetéseket sorolják! Ne szakítsa félbe a másikat ekkor sem! Tegyen fel ellenkérdéseket, hogy azáltal pontosan rájöhessen, mi a másik fél célja. Bárhogyan is alakuljon a tárgyalás menete, ne bocsátkozzon közvetlen, személyeskedő vitába az ellenféllel. Végső soron nem hadüzenetet intéznek Önhöz! Ne féljen a nagy sikerektől! Kérdezze meg egyenesen beszélgetőpartnerétől, egyetért-e az Ón által javasoltakkal, és meg tudnának-e most egyezni? Ne féljen a nagy sikertől! Ne érje be apróságokkal! Ne elégedjen meg részsikerekkel. Kérje ki partnere határozott beleegyezését! Nevezze meg ismételten a számára lényeges előnyöket! Utaljon a döntő tényezőre! Ismételje meg a pozitív megjegyzéseket, amelyeket ő tett. Tegyen olyan engedményt, amely őt kifejezetten jókedvre deríti, és végül is rábírja az Ón számára kedvező elhatározásra. A bizalom iskolája Amikor megbeszéléseket folytat, legyen mindig egy-két jó ötlet a tarsolyában! Tegyen olyan gesztust a másiknak, amelynek semmi köze sincs a konkrét üzlethez. A tárgyalópartnerből csak úgy válik az üzleti életben barát, ha nem kizárólag azt nyújtjuk neki, ami jár, hanem annál jóval többet. Elgondolkodott-e már azon, mely szívességekkel vagy szolgáltatásokkal nyerheti meg a szembenülőt? Tud- e olyat felkínálni neki, ami presztízsét növeli? Segítségére van-e abban, hogy biztosítsa pozícióját? Meríthet-e az Ön gazdag ötlettárából? Mit tehet annak érdekében, hogy partnere igen szívesen emlékezzék vissza az együtt töltött időre? Kapott-e Öntől különleges információkat? Megtakaríthatott-e az Ön segítségével időt vagy pénzt? Ismert-e meg Önnek köszönhetően fontos embereket? Tett-e szert értékes kapcsolatokra? Ferenczy-Europress Mélyponton az építőipar Az előző évi kedvezőtlen gazdasági eredmények, a megrendelések változatlanul alacsony szintje, a továbbra is fennálló pénzügyi gondok megmutatkoztak a megyei székhelyű ipari szervezetek I. félévi tevékenységében is. A megfigyelt körben az év első hat hónapjában 26,5 milliárd Ft ipari termelési értéket állítottak elő. Ez folyó áron 10,5, összehasonlítóáron 19,7 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az ipari termelésből legnagyobb arányban továbbra is a gép- és az élelmiszeripar részesedett, utóbbi súlya, valamint az építőanyag-, a vegy-, a könnyű- és az egyéb ipar hányada azonban csökkent a tizenkét hónap alatt. A megyére jellemző fontosabb cikkek közül 30-50 százalékkal visszaesett a termelés égetett téglából, radiátorból, mező- gazdasági gép- és berendezésekből, háztartási villamos fagyasztószekrényekből, kénsavból, nátriumtripolifoszfátból, mosószerekből, az alsó- és felsőruházati termékek egy részéből. Kismértékben nőtt néhány élelmiszer-ipari termékből, például vágott baromfiból, péksüteményből és palackpzott sörből. Az élőmunka termelékenysége - a csökkenő létszám ellenére - egy év alatt 3,6 százalékkal mérséklődött. Az ipari szervezetek az első félévben 26,6 milliárd Ft árbevételt értek el, mely a tavalyihoz képest - a termelésnél kisebb mértékben - folyó áron 7,2, összehasonlító áron 16,6 százalékkal csökkent. Nagyobb visszaesés (10,9 százalék) a fizetőképes kereslet szűkülése következtében a belföldi eladásoknál jelentkezett, az export - mindkét árszinten - az átlagosnál kedvezőbben változott. A megyei székhelyű, 50 főnél nagyobb kivitelező építőipari szervezetek június végéig - 1992. évre - 996,2 millió Ft értékű építési-szerelési tevékenységre kötöttek szerződést, folyó áron 52,2 százalékkal kevesebbre, mint egy évvel korábban. A tárgyévre vállalt munkákon belül a fenntartási jellegű tevékenység aránya 20,5 százalékot tett ki. Az I. félévben teljesített építés-szerelés értéke 363,7 millió Ft volt, alig több mint 1/3-a az egész évre szerződéssel vállalt kötelezettségnek. A fenntartási munkák hányada 68,9 százalékot, értéke 140,6 millió Ft-ot ért el. A megyei székhelyű szervezetek beruházásainak teljesítményértéke az I. félévben 2,4 milliárd Ft-ot tett ki. A fejlesztések 56,9 százaléka építés, 18,0 százaléka belföldi, 15,4 százaléka importgépbeszerzés volt. A teljesítések mintegy fele - 1,2 milliárd Ft - költségvetési szerveknél, 22,9 százaléka vállalatoknál, 19,7 százaléka jogi személyiségű gazdasági társaságoknál, 6,4 százaléka szövetkezeteknél történt. A nem jogi személyiségű szervezetek részesedése mindössze 0,3 százalékot ért el. A félév folyamán üzembe helyezett 1,0 milliárd Ft értékű beruházásnak több mint 2/3-a gépfejlesztés volt. A tárgyi eszközök csaknem 3/4-ét a vállalatoknál és a jogi személyiségű gazdasági társaságoknál vették használatba. (Forrás: KSH megyei igazgatóság) Kevesebb adósság, de . . . Csak a bányászat megbízható A termelés nehezedő feltételei ipari szervezetek pénzügyi gaz- lékkai mérséklődött, és az esz- ellenére az elmúlt évben valame- dálkodása. Adósságállományuk tendö végén 26,0 milliárd Ft-ot lyest javult a megyei székhelyű tizenkét hónap alatt 9,1 száza- tett ki. Az adósságállomány 1991. december 31 -én Megnevezés Rövid Hosszú Adósságállomány lejáratú hitelek összesen 1990. évi %-ában millió Ft Bányászat 3217 2219 5436 64,9 Kohászat 78 8 86 205,8 Gépipar 5889 720 6609 116,6 Építdanyag-ipar 238 191 429 134,9 Vegyipar 1680 147 1827 80,8 Könnyűipar 1527 289 1816 44,5 Egyéb ipar 188 15 203 133,2 Élelmiszer 8293 1276 9569 134,8 Együtt 21110 4865 25975 90,9 Ebből: - 50 főt foglalkoztató 833 54 887 128,2 51 -300 főt foglalkoztató 1304 100 1404 137,2 301- főt foglalkoztató 18973 4711 23684 mi 88,2 A rövid és hosszú lejáratú hitelek nagysága és változása ágazatonként differenciált volt. A fontosabb főcsoportok közül a könnyűiparba és a bányászatba sorolt gazdálkodóknál jelentős mértékű (sorrendben 55,5, 35,1 százalékos) csökkenés, míg az építőanyag- és az élelmiszeriparba tartozóknál csaknem ilyen mértékű (34,9, 34,8 százalékos) növekedés következett be. Az év végén a gazdálkodószervezetek 5,6 százalékának egyáltalán nem volt adóssága, rövid lejáratú hitel 6,4, hosszú lejáratú 83,2 százalékukat nem terhelte. Az összes tartozás 4/5-e rövid lejáratú hitel volt, amelynek csaknem háromnegyed részét a folyó termelés finanszírozásához szükséges forgóeszközhitelek és a kifizetetlen vásárlások összege tette ki. Előbbi aránya az építőanyag-, az élelmiszer- és a vegyiparban, utóbbi a bányászatban, a kohászatban és a gépiparban volt jelentős. A megyei székhelyű ipari szervezetek múlt év végi készfizető képességét az ún. likviditási mutatóval, illetve annak változásával jellemeztük, amelynek értékét a saját eszközök, valamint a rövid és hosszú lejáratú hitelek hányadosa határozza meg. Az egynél kisebb mutató bizonytalan pénzügyi helyzetet fejez ki, a hármat meghaladó érték pedig megbízható likviditást jelez. Az elvégzett számítások szerint az ipari gazdálkodók készfizető képessége 1991. december 31 -én a bizonytalan és a megbízható likviditás között helyezkedett el?a mutató értéke (átlagosan 2,33) ágazatonként 1,27 és 6,13 között szóródott, s egy esztendő alatt a kohászatba tartozók kivételével valamennyi ágazatban javult. Az ágazatok likviditása Megnevezése A likviditási mutató 1991. december 31-én az előző év %-ában Bányászat 6,13 329,6 Kohászat 1,32 65,7 Gépipar 1,64 110,8 Építőanyag-ipar 1,80 160,7 Vegyipar 1,73 127,2 Könnyűipar 2,00 206,2 Egyéb ipar 2,47 143,6 Élelmiszer 1,27 121,0 Együtt 2,33 166,4 Ebből: - 50 főt foglalkoztató 1,46 104,3 51 -300 főt foglalkoztató 1,95 112,1 301- főt foglalkoztató 2,38 258,7 A múlt esztendő végén csak a bányászat likviditása volt megbízható, és legkedvezőtlenebb mutató az élelmiszeripart, a kohászatot, a gép- és a vegyipart jellemezte. (Forrás: KSH megyei igazgatóság) A Gazdasági tájolót szerkeszti: V. Szász József t
