Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-25 / 200. szám

I I 4 Munkavállalóknak 1992. AUGUSZTUS 25 Az MSZOSZ tagszervezeti vezetőinek állásfoglalása A kormány törvénytervezetet készített a szakszervezetek közötti választásról Az MSZOSZ tagszervezetei­nek vezetői a kormány július 31 -i dátummal, A szakszervezetek közötti választásról és a szak- szervezeti vagyon felosztásáról munkaanyag címmel elkészült törvényjavaslatát elfogadhatat­lannak tartják, olyannak, amely leplezetlen nyíltsággal tárja fel a kormány egyetlen és igazi célját: az erős munkavállalói érdekvé­delem, a szakszervezetek meggyengítését, szétverését Ma­gyarországon. A kormány most már látszatal- tematívák nélkül - azaz minden korábbi szakszervezeti véle­ményt figyelmen kívül hagyva - tesz javaslatot arra, amit mindig is akart. Vagyis, hogy a munka világát érintő választásra a mun­ka világán kívül, nem valós ér­dekvédelmi stratégiák és ered­mények mentén, hanem válasz­tási. politikai ígérgetések, jelsza­vak alapján kerüljön sor. Ezt a célt szolgálja, hogy a kormányja­vaslat:- állampolgári alapon lakóhe­lyi választást ír elő,- a választáson az országos szakszervezeti konföderációk mellett - a munkavállalói érdek- védelem anyagi alapjainak elvo­nása érdekében, -imunkanélküli- érdekképvtseletek és a kormány kezdeményezésére az Ország- gyűlés által alapított alapítvány indulhatnak. Ez utóbbi azt jelen­ti, hogy alapítványnak álcázva maga a kormány is részt kíván venni a választáson,- a volt SZOT-vagyont és az ágazati-szakmai szakszerveze­tek vagyonát egységesen kezeli, mindkettőt a szimpátiaválasztás alapján kívánja megosztani, de nem most. A választás eredmé­nyeképpen lényegében semmi sem dőlne el, a rendezetlen vi­szonyok fennmaradnának, a vég­leges vagyonmegosztáshoz - de valójában az úgynevezett szak- szervezeti viták lezárásához - há­rom év múlva még egyszer, de inkább három év múlva még két­szer meg akarja ismételni a vá­lasztást. A kormány törvénytervezete tökéletesen igazolta az MSZOSZ júliusi döntését, miszerint a to­vábbiakban nem kíván részt ven­ni a felesleges egyeztető tárgya­lásokon, hisz azok csupán egy cinikus színjáték részét képezik. Egy olyan színjátékét, amelyben egy szakszervezet pusztán a rész­vételével is asszisztál a kormány törekvéseinek érvényesítéséhez, és ahhoz, hogy a formális tárgya­lások a valódi egyeztetések lát­szatát keltsék. A kormány mostani törvényja­vaslatáért - amely durván sérti egy jogállam írott és íratlan nor­máit, az Alkotmánybíróság állás- foglalását - a felelősség elsősor­ban, de nem pusztán a kormányt terheli. Súlyos felelősséget visel­nek azok a szakszervezetek is, amelyek tavaly saját szervezeti érdekeik miatt olyan törvény megalkotását kezdeményezték, amely hosszabb távra a kor­mányra és a parlamentre ruházza a szakszervezetek ügyeibe való beleszólás, döntés jogát. Még in­kább növeli felelősségüket az, hogy ma, amikor már teljesen vi­lágos, hogy az 1991. évi XXVIIl-as törvényben kapott felhatalmazása alapján a kor­mány nem pusztán a hagyomá­nyos szakszervezetek szétveré­sén, hanem a teljes munkaválla­lói érdekvédelem szétzúzásán munkálkodik, még mindig azt hi­szik, hogy előnyösebb lesz szá­mukra a kormány által kigondolt választás, mint egy olyan, amely szakszervezetek közötti megál­lapodáson, kölcsönös kompro­misszumokon nyugszik, és képes a szakszervezeti vagyonvitát végleg lezárni. Az MSZOSZ tagszervezetei­nek vezetői, amennyiben a kor­mány ezt a törvénytervezetet nyújtja be a parlamentnek - vagy­is nem tesz le arról a szándékáról, hogy nyílt és burkolt eszközök­kel szétverje a munkavállalók ér­dekvédelmi szervezeteit - tagsá­gukhoz, minden munkavállaló­hoz fognak fordulni. Fel fogják tenni a kérdést: tu­domásul veszik-e, hogy a kor­mány annak érdekében, hogy a gazdasági átalakulás minden ter­hét a munkavállalók vállaira he­lyezhesse, hogy ellenőrzés nél­kül hajthassa végre a tulajdon új­raelosztását, meg akarja őket fosztani érdekvédelmi szerveze­teiktől, vagy pedig felhasználva a törvény és a szakszervezetek közötti választás kiírási módjá­val a kormány által felkínált al­kalmat kifejezésre juttatják, hogy ez a kormány elvesztette a munkavállalók maradék bizal­mát is. Porcelánfestő mesterből országgyűlési képviselő Palkovics Imre fiatal munkás­vezető, parlamenti képviselő, a Munkástanácsok Országos Szö­vetségének elnöke. A rend­szerváltozás szele söpörte a poli­tika forgószínpadára. Nemrég Szolnokon járt, ekkor beszélget­tem vele. *- Három éve, 1989 augusztusá­ban a Herendii'Porcelángyárban alakult meg az örszág első mun­kástanácsa. Ezt az új érdekképvi­seletet a gyárban működő szak- szervezet ellen hoztuk létre, mert - szerintünk - a pártállami szak- szervezet mindenben kiszolgálta a vezetőséget. Részünkről egy vérlázító prémiumügy kapcsán telt be a pohár. Eredeti foglalko­zásom porcelánfestő szakmun­kás. Mesterségem révén sokszor tehettem látogatást külföldi por­celángyárakban. Tanul­mányoztam a technológiát, de a hatékony munkásérdek-képvise- letet is megfigyeltem. Tudásunk alapján a gyár szakmunkásgárdá­ja egy hajszálnyira sem maradt el a nyugattól, érdekünk képvisele­tében azonban egy fényévnyire voltunk tőlük. Az első munkásta­nács megalakulásában ezek az okok is szerepeltek. A sors úgy hozta, hogy vezetőnek engem kértek fel. Örömmel vállaltam.- Hogyan lesz egy újonnan ala­kult szervezet vezetőjéből or­szággyűlési képviselő?- Mikor gyárunkban megala­kult a munkástanács, rengeteg jo­gi problémával álltunk szemben. Segítséget kerestem. Voltam a li­berális pártoknál és a tradicioná­lis munkáspártoknál, a szocde- meknél is. Ők azonban nem segí­tettek. A Veszprém megyei MDF-elnök, aki civilben jogász volt, felajánlotta jogi szakér­telmét. Később programjukat ol­vasva úgy láttam, hogy az MDF igazi munkavállalói érdekképvi­seletet kíván. Ez igazán szimpa­tikus volt. A képviselő-jelöltség­re a megyei MDF-elnök kért fel. Elvállaltam, de a fórum tagja ek­kor még nem voltam. Később léptem be. Közben megalakult a Munkástanácsok Országos Szö­vetsége is. Az 1991 januárjában összeült választmány engem vá­lasztott elnöknek. Lényegében így kerültem a politikába.- Mennyi napjainkban a szö­vetség taglétszáma?- A nyilvántartott taglétszám 140-150 ezer között van.- Kérem, beszéljen a szövetség terveiről.- Az érdekegyeztető tanács munkavállalói oldalán alakuló­ban van egy szakszervezeti koa­líció. Ez még meglehetősen kép­lékeny, így csak annyit mondok el, hogy legbiztosabb partnerünk a Liga. Országosan úgy tapasz­taljuk, hogy az új szakszervezeti tömörülések szerveződését a munkahelyeken gátolják. Ezért szeretnénk, ha létrehoznának egy úgynevezett Konfliktuskezelő Központot a megyei munkaügyi központok mellett. Ha valaki a munkahelyeken azt látja, hogy megsértik a szervezkedés sza­badságát, jelenthetné ennek az irodának, ahol vizsgálatot fog­nak ebben az ügyben indítani. Szeretnénk még a munkavállalói tulajdont széles körben megnö­velni, ezért jó lenne szélesíteni a dolgozói jogosítványokat a pri­vatizáció folyamatában. Ezirá- nyú céljaink a Munkavállalói Résztulajdonosi Programban ta­lálhatóak, amelyről bővebb in­formáció a megyei ügyvivőink­től is beszerezhető. Fontos lenne az, hogy a kormány kezelje igen súlyos problémaként a munka- nélküliséget. Az átképzési rend­szert úgy kell megreformálni, hogy emelje a munkavállaló álta­lános képzettségi szintjét. Ad­junk az embereknek nagyobb esélyt az új elhelyezkedésre. A szociális törvényről most csak annyit, hogy az a kormány által benyújtott formában elfogadha­tatlan. Javaslatunk az, hogy min­den rászoruló kapjon egy mini­mum összeget. Ez a kérés már a Demokratikus Chartában is sze­repel, így azt remélem, hogy eb­ben a kérdésben konszenzus szü­lethet. Egyébként mi a várható szakszervezeti választásokra nem amerikai típusú kampány­nyal fogunk készülni. Pénzünk ugyanis kevés van, így tisztség- viselőink felkészítésére és a helyi propagandára helyezzük a hang­súlyt.- Befejezésül szeretném, ha ér­tékelné az elmúlt két évet a mun­kavállalói érdekképviselet szem­szögéből.- Én azért választottam az MDF-et, mert neki volt a leghite­lesebb, munkavállalókat is figye­lembe vevő programja. Ma már be kell látnom, hogy a kormány sokszor eltekint ettől. De az or­szágot járva azt kell tapasz­talnom, hogy az MDF mint párt, még mindig az eredeti programot vallja magáénak. Sz. T. Szakszervezeti jogi érdekvédelem Folyik a privatizáció, a vállala­tok átalakulása. Az ebből adódó terhek nagy része a munkaválla­lókra nehezedik. Az átalakulás gyakran indokoltan, de néha indo­kolatlanul munkahelyek megsaé-; néséhez vezet. Nem tudhatjuk, mi­kor melyikünkre kerül a sor, ezért nem árt, ha már előre felkészülünk a legroszabbra is, munkaviszo­nyunk felmondására. A felmondást általában már megelőzik bizonyos baljós jelek. A vállalat vezetőjétől ajánlatot kapunk arra, hogy a átalakulás utá­ni új szervezetben fogadjunk el ál­lást, módosítsuk a munkaszerző­dést. Ha vonakodunk elfogadni az ajánlatot, gyakran fenyegetően lépnek fel, mondván, ha nem fo­gadjuk el az állást, akkor a munka- viszonyunkat megszüntetik, olyan, mintha felmondtunk volna; vagy azt mondják, hogy kötelesek vagyunk elfogadni a felajánlott új munkakört, mert ha nem, akkor nem kapunk munkanélküli-járadé­kot, végkielégítést stb. Mindezen munkáltatói törekvés mögött jól kilóg a lóláb, mely szerint minél kisebb költséggel igyekeznek az átalakítást végrehajtani, ne kelljen felmondani, végkielégítést és fel­mondási időre járó átlagkeresetet fizetni. Ha ilyen esetben nem vagyunk elég óvatosak, akkor könnyen pó­rul járhatunk: előfordulhat, hogy az átalakulás utáni új szervezetben nincs szükség a munkánkra, ezért 1-2 hónap eltelte után már fel is mondanak, de most már - mivel új munkahelyen új munkaviszonyt létesítettünk - nem kapunk végki­elégítést, és a felmondási idő is minimálisra zsugorodik. Hogyan lehet ez ellen védekez­ni? Két módot javaslok: az egyik a közös védekezés, ha a szakszerve­zet segítségével összefognak, és az átalakulás során olyan megállapo­dást kötnek ki, akár a jogutód, akár az újonnan alakult munkáltatóval, melyben vállalják, hogy bizonyos ideig garantálják a végkielégítés­hez és a felmondási időhöz való jogot. így ha előre nem látható ok­ból rövid időn belül mégis meg­szűnik a dolgozók munkaviszo­nya, akkor it korábbi jogosultsá­guknak megfelelő végkielégítésre és felmondási időre tarthatnak igényt. Másik módszer az egyéni véde­kezés. Ha azt látom, hogy az új szervezetben bizonytalan lesz a helyzetem, akkor nem fogadom el a felajánlott új munkakört, nem já­rulok hozzá munkaszerződésem módosításához. Ebből semmilyen hátrányom nem származhat, mert a munkaszerződést csak közös meg­egyezéssel lehet módosítani. Ez esetben a munkáltatónak nem marad más választása, mint a mun­kaviszonyom felmondása, a fel­mondási időre járó átlagkereset és a végkielégítés kifizetése. Mit tegyünk, ha a felmondást a kezünkbe adják? Először is győződjünk meg róla, hogy jogszerű volt-e a felmondás. Leggyakoribb jogsértések:- a felmondás oka nem felel meg a valóságnak: létszámcsökkentés miatt felmondanak, de másik ugyanolyan képzettségű alkalma­zottat felvesznek;- megsértik a felmondási korlá­tozások valamelyikét. Fontos tud­ni, hogy az új Munka Törvény- könyv szerint csökkent a korláto­zások száma, de növekedett a vé­dettség időtartama: mfg korábban a keresőképtelenség, táppénzes ál­lomány, terhesség, katonai szolgá­lat stb. alatt és azt követő 15 napig nem lehetett felmondani, most ez Q \- y 30 napra növekedett. Fontos még, hogy megmaradt a nyugdíjkorhatár előtti 5 éves vé­dettség, mely szerint az ilyen korú dolgozónak csak különösen indo­kolt eetben (vagyis ha semmilyen általa elvégezhető munkakör nincs a munkáltatónál) lehet felmondani. A felmondásnak tartalmaznia kell a felmondási időre, a munka­végzés alóli felmentésre és a vég- kielégítésre vonatkozó rendelke­zéseket, ezért ezek helyességét is ellenőrizzük. Ha a fentiek után úgy gondoljuk, hogy a felmondás - vagy annak egy része - jogellenes volt, akkor gyor­san kell cselekedni, mert a törvény szoros és szigorú határidőket álla­pít meg. Mivel a Munka Törvénykönyv idevonatkozó része nagy figyelmei igényel, ezért vázolom a teendő­ket: Attól a naptól számítva, amikoi átvettem a felmondást, 15 napor belül egyezietéstkezdeményezek a munkáltatóm felé (vagyis írok eg) ajánlott levelet, melyben kérem a felmondás vagy annak vitatott ré­szének visszavonását, módosító sát). Az egyeztetésnek 8 napon be­lül kell megtörténnie. Ha 8 napon beül az egyeztetés nem vezet eredményre (vagyis hí az egyeztetésen nem sikerült meg egyezni, vagy a munkáltatón egyáltalán nem reagált a levelem re), akkor további 15 napon belü keresetet kell benyújtani a munka ügyi bírósághoz. Végül néhány megszívlelendő:- A felmondás csak írásban érvé nyes (mindaddig, amíg írásbai nem közük, nem kezdődik meg i felmondási idő stb.)- A felmondási korlátozásokat; felmondás közlésének időpontjá ban kell vizsgálni.- A felmondáshoz fűződő határ idők mindig az átvételkor (és nen a felmondáson lévő keltezéskor kezdődnek.- Tartózkodjunk a munkavi szony „közös megegyezéssel’ történő megszüntetésétől, hacsal előtte nem beszéltünk ügyvédünk kel vagy jogsegélyszolgálat-veze tőnkkel. Továbbra is várom megtiszteli leveleiket vagy személyes érdek lődésüket. Szolnokon, a Szakszei vezetek Házában, a Szapáry úto minden héten szerdán 14-tc 16.30-ig fogadónapot tart a MSZOSZ Jogsegélyszolgálata amit a szövetséghez tartozó szak szervezetek tagjai ingyenesen ve ; tnek igénybe. Dr. Szegedi Károly ügyvéc az MSZOS; Jogsegélyszolgálatának vezetőj Az önkormányzatok és a munkanélküliség A Munkaügyi Minisztérium nem­régen adott ki egy részletes tájékoz­tatót az önkormányzatok számára, amelyben megismerhetik azokat az eszközöket, amelyeket igénybe ve­hetnek, esetleg maguk is alkalmaz­hatnak. Mindez természetesen nem csak az ott dolgozókat érinti, hanem minden­kit, aki a munkaerőpiacon munkavál­lalóként jelenik meg. Az’önkormányzatokat a foglalkoz­tatási helyzet változása sok vonatko­zásban közvetlenül is érinti. Ha nő a munkanélküliség, csökkennek a sze­mélyi jövedelemadóból származó adóbevételek, romlik vagy ellehetet­lenül a családok fizetőképessége, ami azt is jelenti, hogy nem tudják fizetni a lakbért, a közüzemi díjakat, a köz­szolgáltatásokat. Ugrásszerűen nő­nek a szociális segélyezéssel szembe­ni igények is, illetve romlik a közbiz­tonság. Mindez azzal jár, hogy csök­ken a települések képességmegtartó képessége, növekszik az elvándorlás, az adott település fejlődése szinte tel­jesen megreked. Ezért is fontos, hogy ezzel a problémával az önkormány­zatok kiemelten foglalkozzanak. A foglalkoztatási gondok megol­dása - mint önkormányzati feladat - tevékenyebben is megfogalmazódik, természetesen más szervezetekkel együtt. Az önkormányzat fő feladata ezen a területen az együttműködés a társadalmi partnerekkel, elsősorban a munkaadókkal és a munkavállalók­kal, illetve azok érdekvédelmi szer­vezeteivel. Ez a megyében a Munka­ügyi Tanácson belül valósul meg el­sősorban, ahol mind a megyei, mind a megyei jogú város, Szolnok képvi­selői részt vesznek. A tanács dönt a megyében felhasználható foglalkoz­tatási célú pénzeszközök felhasználá­sáról, illetve a megyei foglalkoztatás stratégia prioritásairól. Ezért különösen fontos, hogy az egyes önkormányzatok a megyei munkaügyi tanácsban lévő képvise­lőkön keresztül aktívan vállaljanak részt a helyi foglalkoztatáspolitiká­ban. Az önkormányzatok legújabb - a szociális törvény megjelenéséig kormányrendeletben meghatározott - feladata a munkanélküli-ellátásból kikerülők szociális segélyezése. A kormányrendelet szerint szociális tá­mogatásban az a munkanélküli része­sülhet, aki korábban munkanélküli­járadékban részesült, de annak maxi­mális időtartamát kimerítve, jogo­sultságát elvesztette. Fontos feltétel, hogy a munkanél­küli és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozójának egy főre ju­tó jövedelme ne haladja meg a min­denkori özvegyi nyugdíj minimumát. A kérelmet a jegyzőhöz kell benyúj­tani, a Munkaügyi Központ határoza­tával, a jövedelmi és vagyoni igazo­lással együtt. A támogatás összege havonta 4.000 forint, amelyet a Mun­kaügyi Központ folyósít. Remélhetőleg az önkormányzatok fő tevékenysége ezen a területen nem merül ki a segélyek odaítélésében. Elsősorban az elmaradott térségek fejlesztését, munkahelyteremtést szolgálja az a 6 milliárd forintos tá­mogatás, amelyet a Környezetvédel­mi ésTerületfejlesztési Minisztérium kezel. Emellett megemlítjük még a befektetésösztönzési alapot, amelyet a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériuma kezel. Ez elsősorban a termelési célú beruházásokhoz kap­csolódó infrastruktúra fejlesztését cé­lozza meg. A foglalkoztatási törvény lehetővé teszi a foglalkoztatási célú alapítványok támogatását, ami orszá­gos pályázat keretében, alapítványi programok céltámogatásaként való­sul meg. Humán szolgáltatás: közhasznú munka I. rész A közhasznú munkavégzés ji lenlegi formájával a nyolcvan! évek közepén ismerkedtünk mei s éppen Szolnok megye kezdemi nyezte elsőként az országban. Vajon a kifejezés mai korláti zott (munkaügyi szakkifejezés: vált) jelentése elgondolkoztat bennünket: mi végzünk-e kö: hasznú munkát? Nem helyeztük életünk során ezt a fogalmat of annyira utolsó sorba, hogy est hosszas munkanélküliség után fi lyamodtunk hozzá? Vagy még al kor sem? Óriási a szakadék a fogalo szépsége és „végszükségre” el vett alkalmazása közt. A munkanélküliség krízise v zetett a közhasznú munka pej or tív értelmű használatához. Nem i merjük a közhasznú munka iga fogalmát, és ha valamelyikünkm meg kell vele ismerkednie, kén szerből teszi, a „közhaszontala ság” és az egyéni kár együttes cs pásaként éli, érzi és végzi. A közhasznú munkába való b kapcsolódás során a humán szc gáltatás azt is jelenti, hogy hon sítsuk meg először a magunk tér létén ennek a fogalomnak az et deti jelentését, hogy hamaros; minél többen a köz hasznára új munkálkodhassunk, hogy az telj sen egyéni hasznunkat is megl remtse. (Folytatása következik) Dr. Szőnyi Magi Humán Szolgáltató Közpo pszichológus szaktanácsadó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom