Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-12 / 190. szám

i 1992. AUGUSZTUS 12. Gazdasági tájoló 3 Érdemes tudni A Kis- és Középvállalkozások Kamarájáról Hat kérdés - hat válasz Vállalkozás és biztosítás ' S'.C A vállalkozások korát éljük vagy inkább kezdjük élni. Ezek a vállalkozások akár társasági formában jönnek létre, akár egyénenként működnek, legtöbbjükre a tőkeszegénység a jellemző. Igen sokan kényszerből kezdenek önálló vállalkozásokba, van, aki munkanélkü­liségét szeretné „felcserélni” kisebb-nagyobb vállalkozással, még akkor is, ha az új szakmájához csak alig ért valamit. Pedig a vállalko­zás nem egyszerű dolog, ahhoz bizonyos képzettség, szaktudás és infrastruktúra szükséges. Ez utóbbinak számtalan eleme van, a tanács­adás, a kölcsönök, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások, többek között a biztosítás is. Már csak azért is, mert a vállalkozásnak szám­talan kockázata van. Ezek bizonyos részétől a biztosítás megszaba­díthatja a vállalkozót, teljes energiáját a többi kockázat kiküszöbölé­sére fordíthassa. A ICKVK - a Magyar Gazda­sági 'Kamara tagszervezete - 1990. december 10-én alakult meg mint a korábbi Kis- és Kö­zépüzem i Tagozat jogutódja. Ér­demi tevékenységét 1991 márci­usában kezdte meg. Ennek meg­felelően megőrizte tagságát a FIPMI (Kis- és Középüzemek Nemzetközi Szövetsége), az 1GU (Nemzetközi Ipari Unió), valamint az EMSU (Európai Kö­zép- és Kisüzemi Szövetség) nemzetközi szervezetekben. A Magyar Gazdasági Kamara a KKVK-ra ruházta a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány, valamint a Kisvállalkozás­fejlesztési Alapítvány alapítói és kuratóriumi tagáságának képvi­seletét, tekintettel arra, hogy ezen tagságok a korábbi tagozat kezdeményezésére születtek. A KKVK tagja továbbá az Ipa­ri és Kereskedelmi Minisztérium keretében működő Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda által alapított Vállalkozóházak Klubjának. A KKVK anyagi javakat, tu­lajdont n^m örökölt. Ugyancsak nem cj'rökqlt olyan tevékenysé­geket,. ( melyek jövede­lemszerzést biztosítottak volna (mint például az MGK központ­jához és a területi kamarákhoz tartozó jelentős jövedelmet hozó okmány hitélesítések). Mindezek jelentőben behatárolták a kezdeti és a középtávú szakaszban a szervezetfejlesztési, acélmegva­lósítás eszközrendszerének ki­alakítását. A Magyar Gazdasági Kamara 1990 végén új szervezeti struktú­rába alakult át: szövetséggé, melybe mintegy 50 tagszövetség és területi kamara tömörült. Az MGK taglétszámának mintegy 60 százalékát adták a kis- és kö­zépvállalkozások (ma már kb. 70 százalékát). Ezek érdekeinek képviseletét vállalta fel a KKVK, mivel ez még az új MGK struktúra kialakulása után is el­sikkadt. Ismeretes, hogy a betegsza­badságról szóló, múlt év végén elfogadott törvény kimondja, hogy ez évtől kezdve naptári évenként 10 munkanap beteg- szabadság illeti meg a munkavi­szonyban álló dolgozókat. A jog­szabály gyakorlati alkalmazása, előírásainak értelmezése - érthe­tő okokból - nem zökkenőmen­tes. Néhány vitatott kérdésre ezért az Országos Társada­lombiztosítási Igazgatóság ille­tékesétől kértünk választ.- Mennyi betegszabadság jár annak, aki év közben áll munká­ba?- A január 1 -je után kezdődő munkaviszony esetén az érintett dolgozó a naptári évre járó be­tegszabadság időarányos részére jogosult. Ha az illető az év folya­mán munkahelyet változtat, te­hát már volt munkaviszonya, az új munkáltatónál az adott évre járó betegszabadság még igény­be nem vett része megilleti.- A rendelkezések hatálya kikre terjed ki?- A munkaviszonyban állókon túl mindazokra, akiknek munka­végzésére a Munka Törvény- könyvének hatálya kiterjed, te­hát az ipari és a fogyasztási szö­Kezdetben - az anyagi lehető­ségeket is figyelembe véve - a szervezet a következő elvek sze­rint épült fel: létezik Budapesten egy központ, a szakmai szövet­ségekkel és területi kamarákkal, melyek tagjai között számos kis- és középvállalkozó van, társult tag a KKVK, kétoldalú szerző­dés alapján. Ez költségtakarékos, eredményes munkamegosztásos rendszernek tűnt. A társult tag­ság a KKVK részére bevételi for­rást jelentett volna, ugyanakkor koncentráltan tudta volna a kis- és középvállalkozások problé­máit feltárni, azok megoldását képviselni. Ezt a koncepciót tá­mogatta a Phare-program is. A szolnoki kis- és középvállal­kozók képviseletét, tanácsadási szolgáltatás végzését dr. Jemei Bálint és Kővári Lászlóné társa­dalmi munkában 1991 szeptem­berétől felvállalták. A szolnoki csoport november elején már le­tett egy elemzést és egy szerve­zeti modelljavaslatot. Ezek lé­nyege: a) Megfogalmazásra kerültek a feladatok. b) Ezek hogyan nem valósul­nak meg az adott időpontban, il­letve időszakban. c) Hogyan kellene a Magyar Gazdasági Kamara Észak-alföl­di Területi Kamarája (Debrecen­ben van a központja) szolnoki irodájával együttműködni, egy hatékony szervezetet kialakíta­ni? A javaslatokat, elemzéseket 1991. év végéig sem a KKVK vezetője, sem a Területi Kamara nem vette komolyan: a KKVK illúziókban élt, a Területi Kama­ra pedig jól megélt a kevés mun­kával járó okmányhitelesítésből. Egy dolog maradt „csupán” el: az érdekképviseleti szervek többségénél - többszörös tiszte­let a kivételnek - a vállalkozók érdekképviselete, szakmai taná­csokkal való segítése stb. vetkezetek tagjaira is. Hozzá kell tennünk: általában nem jár be­tegszabadság azoknak, akik nem jogosultak fizetett szabadságra. A mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak akkor jár, ha a szövet­kezeteknél folyamatosan dol­goznak.- A betegszabadság idejére mennyi fizetés jár?- Az illető átlagkeresetének legalább 75 százaléka. A kollek­tív szerződésben azonban a mun­káltató magasabb mértékű átlag- kereset kifizetését is lehetővé te­heti.- Táppénz?- Csak a betegszabadság kime­rítése után jár.- A keresőképtelenséget ho­gyan kell igazolni?- A munkavvállaló keresőkép­telenségét a kezelőorvosnak kell igazolnia. Évente egy alkalom­mal, legfeljebb három napig ter­jedő betegszabadság igénybevé­tele esetén nincs ilyen igazolásra szükség. Ferenczy Europress A Gazdasági tájolót szerkeszti:: V. Szász József A KKVK vezetője 1992. év elején szavazati többséggel fel­ismerte a korábbi elgondolások adott társadalmi, gazdasági vi­szonyok közötti illúzió jellegét és elsőként Szolnokon létrehozta - a megyei önkormányzat segít­ségével - a KKVK Regionális Irodáját. Mivel az anyagi eszközök to­vábbra is egyoldalúan központo­sításra kerültek, előtérben a kül­földi kapcsolatok voltak, a szol­noki iroda tevékenységét to­vábbra is társadalmi munkában végezték (tanácsadás, oktatás- szervezés, piacszervezés, szak­mai fórumok létrehozása, vállal­kozókat sértő jogszabálymódo­sítások előkészítése stb.). Mivel a szolnoki elképzelések bizonyították létjogosultságát, az 1992. március végi KKVK közgyűlés dr. Jemei Bálintot a KKVK társelnökévé választotta. A KKVK vezetője többségi véleménnyel a szolnoki iroda előterjesztése alapján az 1992. július 7-i, majd a július 24-i ún. rendkívüli ülésén jutott el azon „fájdalmas” döntéséig, hogy a KKVK regionális hálózatát meg kell valósítani, a költségvetést ennek megfelelően át kell cso­portosítani. A „rendszerváltás” lényege:- a vállalkozók közelébe kell menni- a vállalkozók élő problémái­val kell foglalkozni- nem szemlélődő, hanem of­fenzív magatartást kell tanúsíta­ni- a KKVK általában nem a kormány ellen lép fel, de a vál­lalkozásellenes intézkedéseket haladéktalanul lereagálja- továbbra is keresi a kapcso­lati lehetőségeket a társ érdek- képviseleti szervekkel, mivel a kizárólagosságra való törekvés értelmetlen. A KKVK alapelve: „Együtt könnyebb, sikeresebb” (lenne). Kislexikon M megtérítési igény: a váltó vagy csekk birtokosának kö­vetelése a kibocsátóval és a többi kötelezettel szemben, ha a váltót vagy a csekket nem fizetik meg esedékes­ségkor mérleg: időszakonként meghatározott napra készí­tett kétoldalú kimutatás, az eszközök és források szem- beállítása mérlegfordulónap: az a nap, amelyre a mérleg adatai vonatkoznak. Ez többnyire december 31. Murphy törvénye: e hi­vatkozás a közgazdaságtan­ban (is) azt fedi, hogy nincs lehetetlen, hiszen „ami rossz bekövetkezhet, az be is kö­vetkezik” működő tőke: devizakül­földiek által pénzben, műkö­dő tőkében vagy dologi for­mában befektetett tőke. Rendszerint hosszú távú gazdasági kockázattal jár. A nemzetközi gyakorlatban a 10-25 % közötti részesedés minősül működőtőke-be­fektetésnek. 10 % alatti ré­szesedés az ún. portfolio be­fektetés, melynek célja kizá­rólag a jövedelemszerzés. 1. Mennyiben társa, segítője a biztosító a vállalkozónak?- A biztosítás minden körül­mények között pénzgazdálko­dást és árutermelési viszonyokat feltételez - mondja dr. Bárczay András, a Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója. - Első fel­tétel, hogy a pénznek általános egyenértéke legyen. Nem ér a pénzbeli ellenszolgáltatás sem­mit, ha nem tudom pótolni belőle azt a szolgáltatást vagy vagyon­tárgyat, amit biztosítottam!- Az inflációra gondol?- Nem. Sokkal inkább arra gondolok, ami felé ma már erő­teljes léptekkel haladunk: a pén­zemért meg tudjam venni a póto­landó gépet vagy eszközt. Ez ajó biztosítás elsődleges feltétele. Néhány évvel ezelőtt ha elloptak egy devizáért beszerezhető gé­pet vagy akár egy Lada gépko­csit, hiába fizetett a biztosító fo­rinttal, a gépet csak devizáért ve­hette meg, a Ladára pedig öt évig várhatott a károsult. Mindkettő kapható volt feketén is, de sok­kal drágábban, amit a biztosító nem fizethetett ki. Ma már el­mondhatjuk, hogy egyre keve­sebb az a káreset, amelyért a biz­tosító nem felel.- Mit tart második feltételnek?- A piaci feltételeket, mert a pic az egyetlen, aminek alapján valaminek az árát meg lehet ál­lapítani, s a biztosítottat aszerint kárpótolni. 2. Miért nem fizet­het a biztosító ­mondjuk ki - fekete­piaci árat egy ellopott értékért?- Szeretném tisztázni, hogy nem a biztosító fizet! A biztosító arra vállalkozik, hogy felelősen kezel egy olyan alapot, amelyet egy azonos kockázatnak kitett veszélyközösség adott össze. Ha tízszeres vagy hússzoros fekete­árat fizetünk valamilyen kárért, akkor hamar elfogy a veszélykö­zösség pénze, s egyszer csak nem jut a még nem feketeáron számított további károk térítésé­re sem.- Az infláció is ugyanilyen ve­szélyeket rejt!- Valóban, de állítom, hogy ennél nagyobb gondot okoz, hogy megváltozott életvitelünk és körülményeink következté­ben robbanásszerű változás tör­tént a károkban! Ezt a veszélykö­zösség által „összedobott’ ’ pénz, vagyis a biztosítási díj már nem­igen tudja fedezni. Sokszorosára emelkedett a vállalkozások és ennél hatványozottabban a bűn- cselekmények száma. Ma már a gomba módra szaporodott buti­kok, a kisebb-nagyobb üzletek, a kirakatok, a raktárak mind-mind célpontjai, lehetséges áldozatai az erőszakos bűncselekmények­nek. Napról napra nő - mondhat­juk megsokszorozódik - a betö­rések, a betöréses lopások, a va­gyon elleni bűnesetek száma. A régebben megállapított díjak ezek fedezetére természetesen előbb-utóbb nem lesznek ele­gendők. 3. A biztosítási díja­kat is meg keli emelni?- Igen, de nem egyformán! Terveink szerint az a logikus, hogy aki ráccsal védi kirakatát, speciális zárat, vészjelzőt szerel­tet a bejárókra, az kevesebbet, aki'plédig mindezt elmulasztja, az többet tegyen be a veszélykö­zösség kasszájába, vagyis maga­sabb biztosítási díjat fizessen! Ez azért logikus, mert a rizikófaktor az ^előbbinél alacsonyabb, az utóbbinál magasabb. így lehet majd tovább fenntartani, hogy a biztosított a kockázathoz képest rendkívül kevés díjat fizet, vi­szont ha kára van, a díjhoz képest óriási kártérítést kap.- Természetesen a vagyonbiz­tosítás másra is kiterjedhet, mint a bűnesetek kivédésére. A vállal­kozó nem tud árukészlet, eszkö­zök, gépek és esetleg járművek nélkül dolgozni. Ezért mód nyí­lik elemi kár, törés, tűz, robbanás elleni biztosításra is.- Ezeken kívül is sokféle vesze­delemfenyegeti a vállalkozót.- Valóban! De az is igaz, hogy nem mindenki tudja, mi minden­től szabadíthatja meg a gonddal küszködő vállalkozókat a fele­lősségbiztosítás. Többirányú fe­lelősség hárul rájuk, ennélfogva több területen köthetnek biztosí­tást. Azért kell erről beszélnünk, mert e tekintetben igen tájéko­zatlanok, különösen az új vállal­kozók. Egy szolgáltató vagy vál­lalkozó tevékenysége során másnak véletlenül vagy akár vét­kesen is kárt okozhat. A festő kiejti ecsetjét az ablakon, az rá­esik egy ott parkoló kocsira. Ez esetben az okozott kárt, ha van felelősségbiztosítása, kifizeti a biztosítótársaság. 4. Mi a munkáltatói felelősségbiztosítás? Tudvalevő, hogy a vállalkozó felelős az üzemi balesetekért. Minden munkahelyen történt baleset következménye - rok­kantság esetén a károsult élete végéig fizetendő járulék - a mun­kaadót terheli. A munkáltatói fe­lelősségbiztosítás esetében ezt a biztosító átvállalja.- Az üzemi baleset esetén nem a TB fizeti a rokkantsági díjat?- A TB fizet, de behajtja vagy a munkaadón, vagy ha van biz­tosítása, a biztosítón. Egy másik, kevéssé ismert szolgáltatás, amely jelentős ve­szélyt képes elhárítani: az ,,üzemszünet”-biztosítás. Ha egy vállalkozónak munkaeszkö­zeiben kára van, rövidebb- hosszabb ideig nem tud dolgoz­ni. Előfordulhat, hogy leég az épület, és sokáig tart, amíg az új felépül, s addig nem termelhet. Ha az alapbiztosítását üzemszü­neti biztosítással is kiegészítette, akkor az üzemszüneti vesztesé­get a biztosító téríti.- Ha van tűzbiztosítása, akkor miért kell üzemszüneti biztosí­tást is kötni? A két kár okozati kapcsolatban áll...- A tűzbiztosítás csak a leégett épületet és a benne veszett érté­keket téríti. Az üzemszüneti biz­tosítás pedig a szünetelés alatt keletkező pénzügyi vesztesége­ket, fedezetlen költségeket és az elmaradt hasznot téríti meg.- Azt hiszem, különösen a még nem nagy gyakorlattal rendelke­ző újabb vállalkozók aligha tud­nak ezekről a veszélyeket elhárí­tó lehetőségekről.- Sajnos így van! Pedig még sok, nagyon lényeges bizton­ságot adó lehetőségről nem szól­tunk. 5. Mi az a „Szolgál­tatásfelelősség”-biztosítás? Ez igen sok országban kötele­ző, mert nemcsak a vállalkozót, hanem elsősorban a fogyasztót védi. Ha például az egyik lakás­ban gázszerelő dolgozik, s bár­milyen okból, akár véletlenül, akár hanyagságból robbanás vagy valamiféle más kár kelet­kezik a lakásban, akkor a vállal­kozó helyett a biztosító fizet. A fejlett országokban ez azért kö­telező biztosítás, mert ennek hi­ányában a kár csak sokáig tartó pereskedés útján hajtható be, ha egyáltalán a vállalkozó anyagi helyzete ezt megengedi. Biztosí­tás esetén pedig a kár mögött ott áll a fizetőképes biztosító.- Ha például a lakónak van saját lakásbiztosítása, akkor mindkét alapon is felveheti a kárösszeget?- Nem! Egy kárért csak egy kártérítés vehető fel, de a káro­sult választhat: annak az érvé­nyesítését kérheti, amelyik ma­gasabb kártérítést biztosít szá­mára. 6. Mi a „Termékfe­lelősség-biztosítás”?- Ennek lényege, hogy a hibás termék által a vásárlónak oko­zott kárt megtérítjük. Nem a hi­bás áru értékét, mert azt a terme­lő garanciában köteles téríteni. Ha a vállalkozó rossz alapanya­got szállít, s a felhasználónak ab­ból kára van, akkor az alapanyag árát a termelő, az abból gyártott áru okozta kárt a biztosító fizeti. De lehetséges a termék biztosí­tásának közvetlen formája is. Az egyik üdítőitalunknak - szándé­kosan nem mondok márkát - fel­robbant a palackja. Egész életre szóló sérülést okozott. Termék­biztosítás alapján egy életen át fizeti a biztosító mindazt, ami a gyártó céget terhelte volna. Ennyi mindent tudtunk meg a biztosítás csínjáról-bínjáról. Megismerkedtünk olyan fogal­makkal, mint a veszélyközösség, alapbiztosítás, biztosítási index stb. Sok újfajta lehetőséggel ta­lálkoztunk, amelyek talán nyu- godtabbá tehetik amúgy is zajos életünket. Egyet azonban megál­lapíthatunk. A legolcsóbb „fö­löslegesen” fizetni a biztosí­tások különféle változatát. Mert bármennyit fizetünk is, és ha még olyan sokat kapunk is, az izgalom, az utánajárás, az újra­kezdés gondjai soha nem térül­nek meg. A legnyugodtabb az életünk, ha nem kell a biztosítót felkeresnünk. Mit mond a beteg- szabadságról szóló törvény?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom