Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-12 / 190. szám

4

Hazai tükör

1992. AUGUSZTUS 12.

Harc a piac felosztásáért

A biztosítás kérdőjelei

Létezik egy területe gazdaságunknak, amelyik mindamellett, hogy az utóbbi pénzügyi időszakban nem a legjobb mutatókkal rendelkezik, mégis vonzza a külföldi tőkét, és nagyszámú befektető várja a beruházási lehetőséget. A most még bizonytalan biztosítási piac felosztásáért ádáz harc folyik.

Azok, akik már itt vannak, és azok, akik a későbbiekben vetik meg a lábukat a magyarországi biztosítási üzletben, nincsenek könnyű helyzetben, és néhány évig még jövőre vonatkozó kalkulációjuk labilitásával is kénytelenek számolni.

Mondhatjuk, hogy a bizonytalanság az alakulóban lévő piac nehézségeiből fakad. A két egykori monopólium, az AB és a Hungária Biztosító még mindig jelentős piaci részesedése folyamatosan csökken, ezáltal fokozódik a verseny. Itt is fennáll a hazai piacra jellemző ma már közhely: a jogszabályok csak utólag, késve alkalmazkodnak a gazdasági gyakorlathoz. Ma sem lehet tudni (tudniillik nincs sehol leírva), kell-e hatósági engedély ahhoz, hogy egy kizárólag belföldi tulajdonban lévő biztosítóintézet többségi külföldi tulajdonba kerüljön. (Bár ez már nem élő probléma: nincs egyetlen kifejezetten magyar tulajdonú biztosító, utoljára az Állami Biztosító privatizációjánál vetődött fel ez a kérdés.)

A Polgári Törvénykönyv 1959 óta nevesít néhány biztosítási formát, de a betegbiztosítás természetszerűleg nincs közöttük, hiszen ezt akkor teljes egészében az állam, vagyis a társadalombiztosítás vállalta magára. Ma azonban égető gond a beteg- biztosítások kérdése. A biztosítók - el nem ítélhető módon - arra törekszenek, hogy a biztosítási piacnak e hatalmas szeletéből minél nagyobbat ragadjanak magukhoz, konkurenciát teremtve egyben a társadalombiztosításnak. A fogyasztók, a leendő biztosítottak érdeke is a

Az elmúlt napokban fejeződött be Debrecen mellett az az ötvenfős nyári tábor, melyet a Szolnoki Keresztyén Ifjúsági Egyesület, a Nagybányai Ifjúsági Keresztyén Egyesület és a Christlichen Vereine Junger Männer der Region Basel ifjúsági egyesület szervezett közösen.

Az összejövetel célja kettős volt. Egyrészt a tanulás, tapasztalatszerzés azoktól a protestáns ifjúsági szervezetektől, melyeknek működése töretlen, hagyománya élő maradt századunk vargabetűi közepette is, másrészt élő kapcsolat teremtése, ápolása határokon túl került református magyar testvéreinkkel. Az ilyen kisközösségi összefűző szálaknak nagy szerepe volt a múltban és van ma is. A számos kötelékkel béklyózott, gyakran tehetlen- ségre kárhoztatott hivatalos kapcsolatok mellett vagy helyett gyakran megtartóerőt jelenthetnek.

A tábor gondolata Svájcban született. A tervet végleges formába a bázeli René Fasnacht és a szolnoki Burján Zsolt foglalta. A svájciak, évszázados hagyományt követve nemcsak oktatóikat küldték el, hanem anyagilag is hozzájárultak a tábor költségeihez. Nagy és kellemes meglepetést keltett, amikor átnyújtották a bázeli gyülekezet sátrakból, tászolgáltatások diverzifikálását diktálja ezen a területen. Ahhdz azonban, hogy a magyar álláhi- polgár kifejezetten betegbiztosítást köthessen, ma még nem áll rendelkezésére biztosítási kötvény, aminek egyrészt az infrastrukturális háttér az oka (például nagyon kevés az egyágyas szoba a kórházakban), másrészt a társa- dalombiztosítás rendezetlen pénzügyi, s ezen belül vagyoni körülményei.

Amíg nem látható tisztán a TB helyzete (jelenleg ugyanis csak a tartozásokról számol be a sajtó), a biztosítóintézetek is óvatosak. (E példa egyúttal rámutat a gyors átalakulásból fakadó, ezért átláthatatlan külső körülmények következményére - a piac bizonytalanságára is.) A kormányzati szándékok kiszámíthatatlansága szintén jelentősen hátráltatja a kalkulálhatóbb piac kialakulását.

A pénzügy-politikai vezetők korábbi koncepcióiban a „három lábon állás” politikáját hangsúlyozták a nyugdíjakkal kapcsolatban. Ezt a biztosítók úgy értelmezték, hogy a nyugdíjbiztosítás szekere a TB-n, a magánbiztosítókon „gördül keresztül”, ^néhány cég pedig ennek segítésevei kötheti majd magához dolgozóit. Ehhez képest a koncepció értelmezésében 1992 elején változás következett be, legalábbi%a kormányzat részéről, mivel "a „magán’’-nyugdíj biztosítást egyáltalán nem a már meglévő biztosítókra támaszkodva, hanem félig biztosító, félig egyesület formában működő úgynevezett nyugdíjpénztárakon keresztül képzeli el ma is.

Egy másik jelentős üzletág az életbiztosítási. Ennek a nemzetközi tapasztalatok szerint a későbbiekben még jelentősebbé kellene válnia, nálunk azonban agonizál. Ez sajnos a gyermekkorát élő biztosítási érdekképviselet gyengeségét is mutatja: erő hiányában ugyanis tétlenül kellett szemlélnie az életbiztosítást megillető adókedvezmények megszüntetését, illetve bizonyos

bori felszerelésekből álló nagy értékű ajándékát. Ez a küldemény nagyban hozzájárul a szolnoki keresztyén ifjúsági turizmus és egyesületi élet alapjainak megteremtéséhez.

A rendezvény programja két területet - az alapvető táborozási, sátorverési, elsősegélynyújtási, továbbá a hitbeli, bibliatörténeti, hitéleti - ismereteket ölelte fel. A fiatalok, kiknek életkora 13 és 26 év között mozgott, vegyes csoportokban, ahol együtt volt honi és erdélyi magyar, svájci fiatal, vettek részt a foglalkozásokon. Az oktatási program feszességét kirándulások, közös színielőadás, gitáriskola oldotta. A társalgás nyelve a magyar mellett az angol és a német volt, minden csoportban volt egy vagy több hallgató, aki a svájci előadók szavait tolmácsolni tudta társaival. Menet közben a nemzetközi mezőny is bővült némileg, a táborban társadalmi munkát végző holland fiatalokkal sikerült baráti kapcsolatot teremteniük.

A záróvizsga után nyugodt lélekkel minősíthették mind az oktatók, mind a hallgatók sikeresnek a tábort. Remélhetőleg ígéretes kezdete lesz egy kibontakozó keresztyén ifjúsági mozgalomnak.- s esetekben megadóztatását. Biztosítási szakemberek hívták fel a figyelmet arra, hogy a magyar életbiztosítási piacon a biztosítóknak saját konkurensüket - a társadalombiztosítást - kell támogatniuk. Ha például egy cég életbiztosítást köt dolgozója javára, ez után az összeg után TB- járulékot fizet. E példa alapján jól láthatók a biztosítók érdekérvényesítésének mostani lehetőségei.

A későbbiekben persze változhat ez az állapot. A biztosítási piacon az érdekek ütközése több dimenziójú, különösen annak a tényezőnek függvényében, hogy ma Magyarországon a külföldi tőke részesedése 70 százalékos a biztosítási piacon, és a fennmaradó 30 százalékból is csak 5 százalék a magyar állam tulajdona. S ez bizony döntően behatárolja érdekeink érvényesítését. Mindamellett, hogy a külföldi tőke jótékony hatásáról nem szabad elfeledkezni, a múlt hónapban olyan kérdés vetődött fel, amely több mint elgondolkodtató.

Vagyis: helyes volt-e ilyen jelentékeny arányban kivonulnia az államnak a gazdaság szóban forgó szférájából? A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hoz kért megközelítőleg 50 százalékos új emelés ellenében a PM csak 19 százalékos átlagos emeléshez járult hozzá. Miután a biztosítók kalkulációi szerint ez továbbra sem elegendő a veszteség megszüntetéséhez, természetesen előbb-utóbb felvetődik a piacról való kivonulásuk lehetősége.

Miután az állami részesedés elenyésző, nyilvánvaló, hogy két megoldás kínálkozik: az egyik a díjtétel további emelése (ez a valószínűbb), a másik, hogy a veszteségeket vállalni tovább nem kívánó biztosítók megszüntetik ilyen irányú tevékenységüket. Ez utóbbinak bizony kellemetlen következményei lennének az utazni vágyó magyar állampolgárokra nézve.

(MTI-Press)

Szlovén

szakvásár

magyarokkal

Szlovénia legnagyobb szakvására, a nemzetközi mező- gazdasági és élelmiszer-ipari vásár immár harmincadik alkalommal nyitja meg kapuit augusztus 22-én Radgonában. Igazgatója, Ivan Kovac keddi, zalaegerszegi sajtótájékoztatóján elmondta: az élénkülő szlovén üzleti élet újabb „nyitásának” és az Alpok-Adria térség cégei, vállalkozói kapcsolatfejlesztésének fontos állomása lesz a rendezvény.

A magyar-osztrák-szlovén hármas határ közelében fekvő város 45 ezer négyzetméteres kiállítási területe elkelt: 16 ország és Szlovénia 1200 résztvevője, köztük tucatnyi magyar partner jóvoltából. A világ legfejlettebb agrárgazdaságú országai kínálják majd termelő és feldolgozó gépeiket, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeiket, vágó- és haszonállataikat, valamint vadászati cikkeiket a kilenc - napos vásáron. Augusztus 27- én üzleti börzével egybekötött magyar napot szerveznek a házigazdák. (MTI)

Ötvenen a Vekeri-tónál

Sátorverés, bibliatörténet, kirándulás

Első vevőinek dédunokái is

hozzá járnak

Kis trafikba térünk be Jászapá- tin, a pult mögött idős néni fogad kedvesen. Lassan „elszokunk” mi már az ilyesmitől, így jólesik egy kicsit elbeszélgetni - más vásárló úgysincs.

Megtudjuk, hogy özvegy Tajti Józsefné már 43 éve kereskedő. Amíg élt, a férjével együtt „vitték az üzletet”, most már egy ideje egyedül csinálja. Férje még 1949-ben váltotta ki az engedélyt, és ő is „besegített” neki. Megkedvelte, megszerette ezt a munkát. Nagyobb boltban soha nem dolgozott, mindig csak az ehhez hasonlóban. Egy kis dohányáru, egy kis édesség, miegymás.- Nem nehéz még mindig dolgozni? - kérdezzük.- Itt nem. Az árut is idehozzák. A házimunka sokkal nehezebb,

^—4

—

! s

...még csak 74 éves vagyok...”

de azt is megcsinálom. Miért ne? Hiszen még csak 74 éves vagyok! - válaszolja.- Tessék mondani, meg lehet ebből élni?- Ebből kell megélni! Más lehetőség nincs. A körülmények ugyan nehezebbek, de amíg egészséggel bírom, addig csinálom. Meg szeretem is csinálnni. Engem itt Apátin mindenki ismer, és én is ismerek mindenkit. Képzeljék csak el, hogy ma már az első vevőim dédunokái járnak ide vásárolni.- Mindig itt teszett élni Apátin ?- Mindig. És nem is akartam innen elmenni soha. Engem minden ideköt.- Itt él a család is?- Itt. Van három gyönyörű unokám. Ok jelentik a boldogságot nekem. Nemcsak maga- mért, őértük is dolgozom még öregségemre is.

Szövetkezeti munkanélküliek

Egy új zsellérség kora?

A múlt év őszéig a mezőgazdaságban dolgozók biztonságban érezhették magukat, ismeretlen volt számukra a munkanélküliség. A szövetkezetek foglalkoztatási kötelezettsége keretében ledolgozott óraszámok - férfiak esetében évente minimum 1500, nők esetében 1000 óra - után jogosultságot szereztek a társadalombiztosítási ellátásra, táppénzre, nyugdíjra. Az idénymunkák befejeződése sem okozott különösebb gondot, hiszen a melléküzemágak télen is biztosították a kereseti lehetőséget.

A recesszió azonban a szövetkezeteket is utolérte. A kiegészítő tevékenységek háttérbe szorultak, a termelőszövetkezetek egyre kevesebb jövedelemre tudtak szert tenni. A múlt év őszétől - az új foglalkoztatási törvény alapján - a gazdaságok lehetőséget láttak arra, hogy azokra a téli hónapokra, amikor nem tudnak munkalehetőséget biztosítani az embereknek, közös megegyezéssel szüneteltessék foglalkoztatásukat. A dolgozók erre az időre munkanélküli-járadékot kaptak, ugyanakkor tsz- tagságuk nem szűnt meg, a munkakönyvük is a szövetkezetnél maradt. A munkaadók számára is kedvező volt ez a helyzet, hiszen megtakaríthatták a bérköltséget és annak minden járulékát.

De ez az állapot nem tartott sokáig. Az új szövetkezeti és átmeneti törvény eltörölte a „foglalkoztatási kötelezettség szünetel” intézményét, kiszolgáltatottá téve, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel mezőgazdasági dolgozók tízezreit. Ám dr. Keller András, a Földművelésügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai főosztályának osztályvezetője az elmondottak ellenkezőjét állítja. Nevezetesen: az új szövetkezeti és átmeneti törvény pontosan a zavaros és ellentmondásos helyzetet próbálta megszüntetni. A törvény szellemében - a megváltozott körülményekhez igazodva - a szövetkezet és tagja közötti korábbi munkamegállapodás átalakul munkaviszonnyá, aminek jogi szabályozásában már az új Munka Törvénykönyve az irányadó. A jövőben a szövetkezeti dolgozókkal is ugyanolyan munkaszerződést kell kötni, mint bármely más munkavállalóval.

Cserébe ugyanazok a jogok - szabadság, végkielégítés, felmondási idő, túlmunkára vonatkozó előírások, minimálbér illetik meg őket is, mint minden más munkavállalót.- A szüneteltetés hatályon kívül helyezése - folytatja az osztályvezető - váratlanul érte a szövetkezeteket is, a tagságot is. Most el kell dönteniük a munkaadóknak, hogy továbbra is foglalkoztatják-e valamennyi tagjukat, vagy felmondanak nekik és fizetik a végkielégítést, vagy esetleg közös megegyezései válnak meg egymástól. A gazdaságok nem lesznek abban a pozícióban, hogy valamennyi dolgozójukat továbbra is foglalkoztathassák, fizessék utánuk a társadalombiztosítás terheit, ezért hamarosan eldől, hányán kerülnek munkaviszonyba és hányán távoznak.- Mennyi embert érint ez az intézkedés?- Az ipari szövetkezeteket is ideértve közel ötvenezer azoknak a száma, akiknek időről időre szüneteltették a munkaviszonyát és közben kapták a járadékot. Körülbelül 23-25 ézer embernek már megoldódott a sorsa: ők - mivel amúgy is elkezdődtek a szezonmunkák - visszakerültek a szövetkezetekhez, foglalkoztatásuk biztosítva van.- ... a többiek megkapják a munkanélküli-járadékot. És ha kevésnek bizonyul a dolgos kéz a nyári munkák dandárjában?- Nincs kizárva, hogy a téeszek alkalmi munkásokat fogadjanak, de utánuk is fizetni kell majd a tb-járulékot.- Nem gondolja, hogy ezzel a feketemunka burjánzik el?- Ez már az ellenőrzés dolga. A munkaügyi központok a jövőben fokozottabban ellenőrizni fogják azokat, akik munkanélküli-járadékra jogosultak.- Mi lesz a mezőgazdasági szezonjellegű munkák befejeztével? A most munkába állottaknak mi garantálja télen a keresetüket, foglalkoztatásukat?- A Munka Törvénykönyve értelmében, ha a téesz nem tud munkát biztosítani a munkavállalónak, akkor állásidőt kell számára fizetni. Ez is közrejátszik abban, hogy a szövetkezetek csökkentik a munkaviszonyban

állók létszámát és egyre^öbb lesz a vállalkozó jellegű jogviszonyban foglalkoztatottak száma.- Ez egy új alternatíva, vagy egy új zsellérség megjelenése?- Az új szövetkezeti: törvény lehetőséget kínál az úgynevezett vállalkozói jellegű jogviszony létesítésére. Ez nem munkaviszony, és az illető nem is lesz rögtön egyéni vállalkozó. Átmenet csupán a későbbi egyéni vállalkozás felé. De nem nevezném zsellérségnek.- Mondana egy példát?- Ha valaki megállapodást köt a szövetkezettel, hogy bérbe vesz vagy megvásárol tőle egy teherautót, és azzal szállítást végez a számára. A jövedelem ebben az esetben nem garantált, annyit keres, amennyit tud. Az ilyen és hasonló esetekben kialakult jogviszonyra azsonban nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyv az irányadó.- A minisztérium illetékesei nyugodtak?- A munkaviszonyban álló munkavállalók helyzete rendben lesz. Akik kiesnek a foglalkoztatottak köréből, kapják a munkanélküli-járadékot, azt követően az önkormányzatoktól a szociális segélyt. Ne kérdezze, hogy azt meddig, mert erről külön törvény rendelkezik majd. A munkaviszony jellegű jogviszonyból kiesők, nevezetesen a tönkrement egyéni vállalkozók és vállalkozási jellegű tevékenységet folytatók sorsa jelent majd gondot. Ezzel kapcsolatosan többféle elképzelésünk van, például az, hogy az önkéntes alapon működő önsegélyező biztosítási rendszert - állami segítséggel vagy anélkül - kiterjesszük erre a körre is.

Kritikus időszakot él át a mezőgazdaság, várhatóan csak az év végén fog kiderülni, hogy kivel kötnek munkaszerződést a megmaradó gazdaságok és kinek mondanak fel. Várhatóan csak az év utolsó hónapjaiban robban ki a mezőgazdasági munkanélküliség száma, de mint az osztályvezető mondta: a minisztériumnak az a célja, hogy ellátatlanul senki ne maradjon.

Legfeljebb munka nélkül vagy idénymunkásként?

Újvári Gizella Ferenczy Kuropress