Új Néplap, 1992. augusztus (3. évfolyam, 181-205. szám)

1992-08-10 / 188. szám

12 1992. AUGUSZTUS 10. Az Uj Néplap Nagykörűn Az éjszakák itt hangosak Ihcn les/, a/ u j foule Egyre többen látogatják a sza­bad strandot a Tisza-parton. És persze köztük egyre több az ide­gen. Hogy a község kedvelt ki­rándulóhely lett, azt az is mutat­ja, hogy 150 belterületi ingatlant vett meg olyan tulajdonos, aki­nek az állandó lakhelye másutt van. Az ezer zártkerti parcellá­ból pedig 540 van idegen tulaj­donban. A polgármester elmondta, hogy nem akarnak olyan stran­dot, mint amilyen a Balatonon vagy Abádszalókon van. Minél kevesebb a civilizáció áldatlan kellékeiből és minél több a ter­mészetből - ezt szeretnék meg­valósítani. Ahogy a polgármes­ter fogalmazta: úgy szeretnék ki­alakítani a strandot és környékét, hogy a természettel harmonizál­jon. Már majdnem kész az a tet­szetős faház, amelyben büfét rendeznek majd be. Hozzá ha­sonló építményeket szeretnének még létesíteni, de csak a leg­szükségesebb célokra - zuhany­zónak, vécének. Jövőre füvesí­tést is terveznek, később pedig játék- és sportpályákat alakíta­nak ki. A strand melletti erdőben egyelőre sátorozóhelyet jelöltek ki. Jövőre úgy alakítják ki a he­lyet, hogy lakókocsival is jöhet­nek a turisták. Az elképzelések szépek, és milyen a valóság? Amikor kint jártunk, nem minden tanúsko­dott a természetközeliségről. Az üzemelő büfé - ez még nem a faház! - hangos zenével vonja magára a szomjazok, „éhezők” figyelmét. Az ember inkább a madárcsicsergést hallgatná, de ettől a zenétől persze nem lehet. A sátorozóhelyen tanyázóknak azonban nemcsak a zenét kell hallgatniuk. Elmondták, hogy a büfé vendégeitől gyakran han­gos az éjszaka... Pult a Bajor sörözőnek Nem régen betéti társasággá alakult az asztalosüzem, amely korábban kft. formájában tevé­kenykedett. Levált az építőipari rész, és maradt a faipar. A nevük azon­ban Faipari és Építőipari Betéti Társaság, mert később építőipari kapcsolódó munkákat is szeret­nének végezni. Szerencsére azon cégek közé tartoznak, ahol nem kellett elkül­deni senkit, jelenleg 30 dolgozó­juk van. Ezt persze a sok meg­rendelésnek köszönhetik. Belső- építészettel foglalkoznak, irodai berendezéseket gyártanak. Itt készült többek között a nemrég nyílt Bajor söröző pultrésze, a Korona patika teljes berendezé­se. Végeztek munkákat a szolno­ki színháznak és az egri Ipar- bank-székháznak. Jelenleg be­épített szekrényeket gyártanak, és előkészületben van egy pécsi megrendelés is. Kisebb javításo­kat is vállalnak a községben élők számára. Bár azok közé a cégek közé tartoznak, amelyeknek a helyzete stabilnak mondható, ma már ők is kémek előleget a megrendelőtől, különösen abban az esetben, ha nagyobb megren­delésről van szó, vagy olyan bú­torokról, amelyekhez különle­ges faanyag szükséges. Felbomlik a téesz? Merre halad a Haladás? A gyümölcsszezont jól zárta a Haladás téesz. Tizennégy kamionnyi cseresznyét és meggyet vit­tek Ausztriába. A szántóföldeket is - több mint kétezer hektárt - maradéktalanul bevetették. A napraforgótermés jónak ígérkezik, de a kukoricáról már nem lehet elmondani ugyanezt. Az tönkremegy, ugyanis a drága gázolaj miatt nem tudják öntözni, és az aszály pusztít. Jelenleg 10 millió forint kintlévőségük van, az árbevételük eddig több mint 85 millió, és több mint 5 millióval tartoznak. A munkabér kifizetésére ugyan megvan a pénz, de arra, hogy úgy gazdál­kodjanak, ahogy „a nagykönyvben meg van írva”, már nincs. Elmarad az öntözés, a vegyszeres gyomirtás. A téesz több mint 43 ezer aranykorona értékű földjéből több mint 15 ezret kértek kárpótlásba. A kért földekkel nem mindenki gazdálkodni akar; van, aki bérbe szeretné adni. A Haladás helyzete nem éppen rózsás. Négy­százhúsz tagja van -147 aktív - és legjobb esetben körülbelül ezerkétszáz hektár föld marad, amellyel szövetkezetét lehetne alapítani. Csakhogy ennyi­vel nem lehet új szövetkezetei alapítani, illetve lehet, csak éppen nem éri meg... Akar-e dolgozni a munkanélküli? Ha a fél évvel ezelőtti adatot nézzük, 50 olyan nagykörűi la­kosról tudtak, akinek munkanél­küli-járadékot folyósítottak. Most számuk meghaladja a nyolcvanat. Többségük teljesen szakképzetlen, és - bár az ilyes­mit manapság nemigen vallják be - nem is szeret dolgozni. Ut­cára került a nagyobb cégek megszűnésével néhány szakem­ber is. A munka nélkül maradtak kö­zött vannak olyanok is, akik ko­rábban Szolnokra jártak be, de a megyeszékhelyen is azokat bo­csátották el először, akik másutt ingáztak. Több nagykörűi lakosnak már letelt az az idő, amikor munka­nélküli-járadékot folyósítottak számukra, így most szociális já­radékon vannak. A polgármester szerint igazá­ból nem is akar mindenki annyira dolgozni, mint mondják. A pol­gármesteri hivatalban nagy volt a jövés-menés, a panaszkodás ebben az ügyben egészen addig, amíg a meg nem hirdetettek né­hány munkalehetőséget. Ezek al­kalmi munkák voltak - például babkarókiszedés, gyógynövény­gyűjtés - és elég szépen is lehetett volna keresni velük (5-600 forin­Dr. \ eres Nándor polgármester: Sokan nem mernek belevágni tot tisztán naponta), mégsem akadt jelentkező. Azt viszont a polgármester is elismeri, hogy annak, aki szeret­ne elhelyezkedni a községben, nem sok esélye van. Új munka­helyek ugyanis nem teremtőd­nek. Többen gondolkoznak azon is, hogy mezőgazdasági magán- vállalkozásba fognak, de ezek még később indulnak be. Vállalkozások tekintetében - amelyek nagyrészt biztosítanák az új munkalehetőségeket - nem állnak túlságosan jól. Igaz, hogy sok vállalkozót tartanak számon, de egyelőre a legtöbben nem eb­ből élnek meg, hanem jövede­lemkiegészítő tevékenységnek tartják a vállalkozást. A legtöb­ben kereskedelemben vállalkoz­nak) javítást vállalnak. Sok a kis­iparos, például szabó-varró, fes- tő-mázoló. Olyan vállalkozás azonban, amely másoknak is munkalehe­tőséget teremtene, nem született a falúban. Igaz, hogy vannak el­gondolások, érdeklődők és je­lentkezők, de ezeket akkor lehet majd komolyan venni, ha már megtették az első lépéseket. A községben egyébként - a megyében harmadikként Phare-támogatással tanfolyamot szerveztek a vállalkozóknak. Az érdeklődés nagy volt, körülbelül harmincán vettek részt. Sokszor azonban úgy tűnt, hogy a vállal­kozni szándékozók kevésbé gya­korlatiasak. A polgármester szerint a moz­dulatlanságnak az is az oka, hogy sokan nem hiszik el, hogy az a közeg, cég, munkahely, ahol ed­dig, mint a langyos vízben, szép csöndben evezgettek, megszű­nik. Hogy ennek az időszaknak immár vége van. Mások pedig azért nem vállalkoznak, mert nincs tőkéjük, nincs előttük jó példa, vagy egyszerűen csak nem mernek belevágni. Mit láttak az ufó­táborban?- Új orvosi körzet létre­hozásán is gondolkoznak a községben. Egyelőre csak annyit szeretnének elérni, hogy heti két alkalommal egy másik orvos is (jelenleg egy háziorvos van) rendel­jen a községben.- Aki Nagykörűn él, és szeretne elérni valamit, mindjárt egy nagy akadályba ütközik. A telefonhelyzet ugyanis igen rossz. Igaz, hogy a község is belépett a telefon-részvénytársaságba, de annak eddig - távközlési törvény hiányában - nem sok előnyét látták. Addig is, amíg a helyzet valahogy alakul, szerettek volna legalább egy crossbar telefonfülkét kapni a faluba. Meg is beszélték a MATÁV- val. Az egyezkedés immár fél éve tart, a MATÁV újabb és újabb határidőket tűz ki. A legutolsó július vége volt. Immár augusztus eleje van, és telefonfülke persze sehol. Csak a türelem van - már akinek! -, hogy kivárják, amíg egy-egy hívás esetleg órák múlva bejön...- Az ufó-látogatás nem szűnt meg a községben. To- vábbra is vannak hírek az újabb látogatókról, jelen­ségekről. Júniusban egy háromnapos ufó-tábort is szerveztek, amelyen részt vettek a szegedi körzeti té­vé munkatársai, szegedi ufó-kutatók és a Csillag- vizsgáló igazgatója. A hely­színen filmet készítettek, és próbáltak személyes élmé­nyeket is keresni - vagyis esténként kémlelték az eget. Ám nekik nem volt szerencséjük... írta: Paulina Éva Fotó: Korényi Éva Plusz 5 tanterem akii! TlUfl Bővítik az iskolát egy új épü­letrésszel. Ezzel sikerült kiválta­ni azt a közel százéves épületet, amelybe eddig a tanulók egy ré­sze járt. Az új szárny annak az iskolaépületnek az udvarába ke­rült, amely körülbelül húszéves. A beruházás körülbelül 35 millió forintos. Ez igen érzékenyen érinti a községet, hiszen az évi teljes költségvetésük 50 millió körüli. Igaz, hogy pályázaton céltámo­gatást is nyertek az építkezéshez, ez azonban csak a beruházás 40 százalékát teszi ki, a többi saját erő. És hogy mi valósul meg ennyi pénzért? Az új épületszámy 5 tantermes, itt kap helyet az ebéd­lő, a melegítőkonyha, az új ka­zánház is. Az új épületet termé­szetesen összekapcsolják a régi­vel, amelyet teljesen átalakíta­nak. Az új szárny jövő év szeptem­berétől nyitja meg majd kapuit a kisdiákok előtt. Közhírré tétetik ... Mc/i'i András kisbiro most eppen a Titas/, üzenetet tolmácsolja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom