Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

2 Hazai körkép 1992. JÚLIUS 2. Mi mozgatja majd a kotróhajókat? Beszélgetés az Alföld fejlesztésének programjáról / \ Lehetnénk szolidárisak? Sokadjára tapasztaljuk, és hangoztatjuk is gyakran az utóbbi időben, hogy nő a bűncselekmények száma. Ügy tűnik, ennél jobban már csak a tehetetlenségünk és a közömbösségünk ível felfelé (ez utóbbi főleg akkor, ha a sértett vagy áldozat nem mi saját magunk vagyunk). Az egyre több „rászoruló” tettesnek pénz és értéktárgy kell, akár erőszak árán is. Nem egy esetben a verés, a megalázás, a szó szoros értelmében vett seb fájóbb tud lenni, mint az a vacak ötszáz forint, amit kivesznek az ember zsebéből. A hiábavaló segélykiáltás meg inkább kétségbe ejt, mint az előtte kapott pofon, rúgás, fojtogatás ... Nemrég a túrkevei rendőrparancsnok regélt nekem a hihetet­len közömbösségről, másnak nem lehet nevezni. Vasárnap haj­nalban szól az egyik üzlet riasztóberendezése, a környéken több tucat ember hallotta (mivel nem süketek lakónegyede van ott éppen), senki nem értesítette a rend őreit, így nyoma veszett a betörőnek. A napokban - mint hírül adtuk - két brutális támadás is történt, az első egy anyukával szemben, aki kisbabáját tolta kocsiban, a másik szenvedője egy kiskatona. Mivel a fiatal- asszony segélyért kiáltott (véletlenül?), segítségére siettek a környékbeliek. A kiskatona valamiért nem kiabált.. . Első tanulság: tessék kiabálni, ha még lehet, tessék világosan az esetleg közelben tartózkodók tudomására hozni, mi a baj. Például, így: Segítség, tolvaj! Mert ha a szomszédasszony „egy­szerűen” visít, esetleg fel sem veszi az ember, mert első gondo­lata, hogy - szokása szerint - a férje veri, ebbe pedig „nem ildomos” beavatkozni. Régebb történet, hogy a szomszéd udva­ron lakó néni kiabált: kutya, kutya! Egy fiatalember jött ki tőle, vidáman közölte: dehogy kutya... Mint később kiderült, persze hogy nem kutya volt, hanem maga a fiatalember tört be a nénihez, akit vérző fejjel és egy bőröndnyi holmitól megkopasz- tottan hagyott maga mögött. Nem avatkoztam be, mert a kutyá­ról nem asszociáltam rögtön a valóságra. Második (a fontosabbik) tanulság: segítsünk a bajbajutotta­kon. Tudom, ez így didaktikus, kioktató, meg amúgy is hülyén hangzik. Azt is sejtem, mennyi bonyodalommal jár a tanúsko­dás, talán a kurázsi sincs meg mindig a cselekedethez, bizonyára könnyebb a még parázsló lelkiismeretet azzal nyugtatgatni: de jó, hogy nem velem történt. Ne adja az Isten, de ha egyszer mégiscsak rászorulna, ne csodálkozzon, ha majd hiába fog üvöl- teni világosan, „céltudatosan” ... - molnár ­Kollégától búcsúztunk Tegnap Budapesten, a Rákoskeresztúri új temetőben családja, rokonai, barátai és volt munkatársai vettek részt az életének 62. évében elhunyt Erdélyi György újságíró végtisztességén. A temetésen volt kollégái sorában ott voltak lapunk munkatársai is, egykori pályatársai, barátai. Erdélyi György kerek egy évti­zedig Szolnokon élt, dolgozott. 1962-72 között lapunk sportro­vatvezetője, majd tervezőszerkesztője volt. Szolnokról a fővá­rosba vezetett életútja, majd 1979-től nyugdíjazásáig a Veszp­rémi Napló főszerkesztőjeként dolgozott. Egyre súlyosbodó be­tegsége miatt 1989-től már nyugállományban élt.Szolnoki mun­kássága idején sok barátja, sporttársa tisztelte, becsülte. Emlékét velük együtt kegyelettel őrizzük. Aláírásgyűjtés a mezőgazdaság megmentéséért Új rektor a pécsi egyetem élén A pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem élén július 1-jé- től Hámori József akadémikus professzor, az Akadémia levele­ző tagja áll. Az új rektor - aki Ormos Mária akadémikust váltotta a tisztség­ben - kinevezését megelőzően három évig vezette félállásban a JPTE állattani tanszékét, Buda­pesten pedig az orvostudományi egyetemen ma is egy akadémiai kutatócsoport vezetője. (MTI) Végre moccan az Alföld? (Folytatás az 1. oldalról) Az első lépésként megszerve­ződik egy helybéli szakem­berekből álló testület; olyan ta­nácsadógárda, melybe nem csak egy „klubból” igazolnak majd résztvevőket. A legfőbb tenniva­ló a válságmenedzselés a me­gyében. Jász-Nagykun-Szolnok megye a munkanélküliek számát és arányát tekintve „dobogós” helyre küzdötte fel magát, és eb­ben a régióban szinte minden társadalmi és gazdasági problé­ma megtalálható. Pedig a megye helyzete rendkívül kedvező, tra­dicionális kereskedelmi útvona­lak metszéspontjában fekszik, viszonylag jó a közlekedése, mindez máris lehetővé tehet szá­mára egy kis ugrást a felzárkó­zásban. ( ^ Jut eszembe! Hadd szögezzem le gyor­san: nem vagyok biztosí­tópárti, zavar a szűkkeblű- ségük, a szőrszálhasogatá- suk, a gyanakvásuk. Most viszont egy pillanatra meg­értettem őket az aggályaik­kal, az áremeléseikkel, a szigorításaikkal. Egy Lada kényelmeskedett Szolno­kon végig tegnap délelőtt, amikor a „Hatvanas” ABC előtt a lámpa sárgára vál­tott. Ilyenkor húzzon át, aki tud, mert a következő, pi­rosnál már nincs pardon! Emberünk a sárga színre al­lergiás lehet, mert vadul a fékbe taposott. A mögötte jövő - aki ugyancsak nem állt a helyzet magaslatán a féktávolságával! - hatalmas csattanással vágódott neki a csomagtartónak. A kocca­nok beálltak egy mellék­utcába, és kasszát csináltak. A biztosítónak. Aki, gyaní­tom, fizet, mint egy katona­tiszt. Vannak balesetveszélyes helyzetek, amikor bocsána­tos bűn a koccanás. És van­nak olyan ostoba emberi mulasztások, melyekért vi­szont az a bűn, ha fizetnek. Főleg az én pénzemből. És azokéból, akik nem szoktak a biztosítási díjaikból visszakérni. A tarifákat te­hát úgy kellene megállapí­tani, hogy szerepeljen ben­ne a közlekedő ember gyar­lósága is. Mert ma már - a közúton sem vagyunk egy­formák. V __________-pb- ) SZ OLNOKON NYUGATI KILÓS RUHAVÁSÁR nagy választékban a Helyőrségi Klubban /színház mellett/. Nyitva: 1992. július 03-án /pénteken/. Bálabontás: 8 és 12 órakor. Jöiiön be •neg,<n! •2107/1K* A Magyar Tudományos Aka­démia Regionális Kutatások Központjának Alföldi Tudo­mányos Intézete tegnap megala­kította szolnoki csoportját. Eb­ből az alkalomból beszélgettünk dr. Csatári Bálint igazgatóval, aki a kecskeméti településkutató csoportot vezeti.- Miután ön Jász-Nagykun- Szolnok megyei illetékességű, ezért is provokálom bátrabban a kérdéseimmel: egymást érik az Alföldért aggódó, jó szándékuk­ban tisztességes, de hatásukban szinte jelentéktelen tanácskozá­sok. A most alakult kimondhatat­lan nevű csoport mennyiben ké­pes nagyobb haszonnal tevé­kenykedni?- A tanácskozások, valamint programok és programok között különbségek vannak. Jelenleg az Alföld egésze érdekében kezdő­dik egy egészen új dolog. Mi ma itt a tudomány szereplőiként je­lentünk meg Szolnokon, s vállal­tuk az Alföldről szóló tudo­mányos ismeretanyag naprakész összeállítását. E tennivalók el­végzéséhez viszont szükség van az önkormányzatokra, a gazda­sági élet szereplőire, a szövetsé­gekre, egyszóval mindenkire, aki a gazdasági lehetőségek bir­tokában van. Sajnos jelenleg ke­vesen vannak.- Mi mozgatja az Alföld fej­lesztését? Hiszen miközben Abádszalókon nagy jelentőségű tanácskozás folyt, a vízügy szak­embere elmondta, üzemanyag híján a kikötőkben horgonyoz­(Folytatás az L oldalról) így gyakorlatilag minden elfo­gadható pályázatot felküldenek központi döntésre. Ez ugyan meghosszabbítja a várakozási időt, minthogy a végső döntés július 31-ig várható, de remélhe­tően jóval több forrás áramlik így a megyébe. A fentiek lehetővé tennék mintegy 300 millió forint szétosztását munkahelyterem­tésre, közhasznú munkára, a pá­lyakezdő fiatalok elhelyezkedé­sének támogatására, a tartósan munka nélkül lévők munkaerő­piaci helyzetének javítására. A várakozás okozta problé­mák elkerülésére, a munkahely­teremtő beruházásoknál elsősor­ban, a tanács úgy döntött, hogy 50 százalék erejéig megelőlegzi a döntést. Ez a döntés érinti a Zenit Ruházati Szövetkezetét, Murvai György cukrászüzemét, Szolnok megyéből több mint kétszázan vettek részt azon az országos bizalmitalálkozón, amelyet első ízben rendezett meg az MSZOSZ. A több ezer jelenlévő előtt Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke fogalmazta meg a szövetséghez tartozó szakszervezetek követeléseit. Mindenekelőtt a munkanélküli­ség növekedésének mérséklését, a foglalkoztatottak jövedelmé­nek növekedését várják a kor­mánytól, részben azáltal, hogy végre megszülessen az iparpoli­tikai és agrárpolitikai koncepció. Nagy tetszést aratott az a köve­telés is, hogy ne emeljék a nyug­díjkorhatárt, segítsék a munka- vállalók tulajdonhoz jutását, is­merjék el a terhesség vállalásá­ban az anyák jogait. Nagy Sán­dor előadói beszédében felhívta a jelenlévők figyelmét arra is, hogy a szakszervezetek ebben a Magyarországon, a hatalom nem szívesen lát erős szakszervezete­nak azok a kotróhajók, melyek munkájától pedig a tó jövője függ­- Elsősorban az ország érdeke az, ami garantálja az előrelendü­lést. Hazánk kettészakadása fej­lődésben, életminőségben foko­zódott a rendszerváltás után. Márpedig nem hiszem, hogy bár­kinek is érdeke lenne asszisztálni egy négymillió lakosú, 40 ezer négyzetkilométer kiterjedésű ré­gió sorvadásához. Másodszor a felzárkózás érdeke az itt lakó embereknek, és ebből már adtak példát a tatárdúlások alkalmával vagy a redemptio során.- De hát azt soha nem mondta senki, hogy a Tiszántúl térségét nem akarják fejleszteni, sőt! Itt- jártukkor országos vezetők ró­zsaszín perspektívákról szóno­koltak. És lám, itt tartunk.- A mi tudományos közelíté­sünk éppen azt szolgálja, hogy ne egy országos fejlesztési kaptafá­ra húzzák rá az Alföldet, hanem igenis természeti, települési, kör­nyezeti, társadalmi, gazdasági szempontok alapján mutassák ki azokat a specifikumokat, melyek révén az új gazdasági ágazatok befogadására alkalmas a térség. Ha a fantáziámat nagyon elenge­dem, akkor azt mondom, hogy a Kiskunság kísértetiesen hasonlít száraz homokvölgyeivel Kali­fornia számítógépes központjá­hoz, a Szilícium-völgyhöz.- Tegyük fel hát, hogy itt van az Alföld a korlátlan lehetősége­ivel, de kinek lehet eladni? Ez­alatt ne a kiárusítást értse. a Szalai Lyne Kft.-t Karcagon, a Jászfény Kft.-t, Tóth Frida pék­ségét Szolnokon, az Alföld Be­fektetési Társaságot, a Kobela és Tsa Kft.-t, a Túrkevei Egyesített Szociális Intézményt, a Lungo Dromot, a Roter Kft.-t, az AN- Ker Kft.-t, Tuska János savanyí­tóüzemét, az Arktis Kft.-t, a Ti- szavárkonyi Polgármesteri Hiva­talt, a Komfort Gmk-t, a Túri Fa­zekas Kft.-t, a Karát-90 Kft.-t, Csontos József sörfőzőjét, a Munkavállalókért Alapítványt, a Mezőtúri Állami Gazdaságot, a Tiszaörsi Vasipari Gyártóüze­met, az F. Tóth és Szöllősi Bt.-t, valamint a karcagi Népi Iparmű­vészeti Varrodát. A tanács tagjai külön is foglal­koztak a depressziós térségekkel, így Tiszafüreddel és környéké­vel, ahol már 24,6 százalék a munkanélküliségi ráta, Karcag­Beszélgetés bizalmiakkal két. Ennek véleménye szerint két oka van. Egyrészt a privatizáció folyamatában kényelmetlen úti­társ, másrészt - főleg az MSZOSZ - a következő válasz­tásokon potenciális támasza le­het a szélsőségektől mentes bal­oldali, balközép erőknek. Emiatt is hívta fel a figyelmet az össze­fogásra. Az elhangzottakról kér­deztünk meg két megyei bizal­mit. Lakatos Irén, a Tisza Cipő Rt. bizalmija azt hangsúlyozta, hogy az itt elhangzott problé­mák, különösen a munkanélküli­ség, a munkahelyteremtés, az el­szegényedés mindenkit érinte­nek, ezért is várják, hogy mind­ezt vegye figyelembe a kor­mány. Szó esett a szakszervezeti választásokról is. Elhangzott, hogy a tagság nem igazán tudja, miről van szó, mit jelent mindez. vermi benne, ükormilycn for-iia- ban is zajlik majd le. A Tisza Cipőnél speciális probléma, ami- Elindult a kormány megbízá­sából egy olyan feltárómunka, amelyik 1993. július 1-re - má­hoz egy évre - sorba rakja a tájból adódó prioritásokat.- Miközben gyártjuk a progra­mokat, jön egy lószerető osztrák, és a mátai lovaspálya mellett fel­épít egy lovasfalut, megmenti a hortobágyi ménest, és a négy- csillagos Epóna Szállóban derű­sen fogadja a vendégek hadát.- Hát igen, legalább száz ha­sonló beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a régióban a fejlődés érzékelhető legyen. De beszélhe­tünk az Alföldön létesítendő nagybani piacokról, vagy az Al­pok-Adria együttműködést idé­ző interregionális együttműkö­désekről, melyek a munkanélkü­liség gondján enyhítenek, egy­szóval a készülő programjaink ezt szolgálják majd. Egyébiránt benne van az Alföld-program­ban a falusi turizmus fejlesztése, a rekreáció, az üdülés, a pihenés lehetőségeinek tágítása, és ezek­kel a projektekkel meg fogjuk kínálni a külföldi befektetőket. A Kiskunságban máris százával veszik a tanyákat a belgák, hol­landok, úgyhogy az alföldi em­berek türelmetlensége érthető, de csodát máról holnapra mi sem ígérhetünk. Viszont felzárkózást az ország legfejlettebb tájaihoz az ezredfordulóra igen. És hát ne felejtsük, az itt élő ember is egy csoda - ezt bizonyította a törté­nelme során.- Köszönöm a beszélgetést. Palágvi Béla gal és vidékével, ahol a ráta 22,7 százalék és Kunhegyessel és vi­dékével, ahol ez 22 százalékos. A tanács szeretne kiemelt figyel­met szentelni az említett térsé­geknek, de az is elhangzott, hogy a jó javaslatokat az adott terület­ről várják. A tanács a második félévi Foglalkoztatási Alap-ará­nyok felosztásakor az eddigi hangsúlyok mellett állt ki, így a munkahelyteremtés, a közhasz­nú foglalkoztatás, a tartósan munka nélkül lévők foglalkozta­tása továbbra is kiemelt szerepet kap. A munkanélküliek vállalko­zóvá válásának támogatása iránti kérelmek megszaporodtak az utóbbi időben. Minthogy ez a forma - elsősorban a felhaszná­lók számára - jelentős csapda­helyzetet is tartalmaz, ezért oda­ítélésének elveit újragondolják.-F.­az előadói beszédben is elhang­zott, a védővámok hiánya. Ez ugyanis veszélyezteti a saját ter­mékek értékesítését. Baranyi Ferenc, a szolnoki Járműjavító bizalmija örült a ta­lálkozónak, s annak, hogy részt vehetett rajta. Társaival egyér­telműen hangsúlyozták egyetér­tésüket a megfogalmazott köve­telésekkel kapcsolatosan: az ál­lásfoglalást kiegészítik, és így fogják ismertetni a dolgozókkal. Baranyi Ferenc úgy gondolja, hogy a munkavállalóknak és a munkaadóknak együtt kell mű­ködniük, mert ha ez hiányzik, a munkavállalók még kiszolgálta­tottabbak lesznek. A Járműjaví­tóban most még viszonylag jó helyzet van. A korkedvezmé­nyes nyugdíjazással a felmerülő foglalkoztatási gondokat meg tudiá', ' ’-r: Későbbiekben F. I. (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel megállítható lenne a va­gyon kényszerű felélése, a nagy értékű eszközök áron aluli értéke­sítése. Sokszor vádolnak bennün­ket, hogy azt mondjuk: nem tu­dunk aratni, mert nincs pénzünk üzemanyagra. Ez azonban nem puszta beszéd, ez, sajnos, be fog következni. Ha az aratáskor nem, akkor az őszi munkáknál, Ennek elkerülése érdekében fogalmaztuk meg harmadik javaslatunkat, melynek lényege: a bankokra kor­mányzati hatást kellene gyakorol­ni ahhoz, hogy a termés betakarí­tásához, az őszi munkák elvégzé­séhez hitelt kapjanak a szövetke­zetek. Ez ugyan nem a mi érdekünk, hiszen ha a bankok adnak köl­csönt, még jobban eladósodunk, de mégis vállalnunk kell. Pályázatokról döntöttek Szakszervezeti találkozó A gondok mindenkit érintenek l. z. FLAMAND PÉKSÉG SZOLNOKON A Pozsonyi út 62. alatt (volt Keskeny J. u.) Flamand pékség nyílik 1992. július 2-án (csütörtökön) 14 órakor Különleges pékáruk széles választékával várjuk kedves vá­sárlóinkat: Élamand fehér kenyér, szezámos fehér, burgo- i nyás, napraforgós, pátriárka és szójás kenyerek, bagett, \ Szent-Flórián, valódi rozs, ötgabona kenyér stb. Finom pékáruk: szezámos, sós-, mákos-, császárzsemle, Cro- i issant sima, töltött, csokoládés, lekváros, sajtos, kakaós csiga, j kalács, kuglóf, mazsolás kalács stb. Egyéni vásárlók mellett várjuk a viszonteladókat is. Kiszállítást vállalunk. Elszállítás esetén jelentős árengedmény. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS - FLAMAND PÉKSÉG *2499/1H*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom