Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-02 / 155. szám

1992. JÚLIUS 2. Hazai tükör 3 Pillanatképek a mezőtúri „nemzetközi” piacról (- nzs -) A lakiteleki MDF és barátainak szervezésében, a Holt-Tisza-parton. Rendezte: Lezsák Sándor, Rozsnyói Zoltán, Seregi Zoltán 1992. JULIUS 3. FENTEK Műsorvezető: G. MEZEY MÁRIA Háziasszony: KÓKA ROZÁLIA 9.30 órától: TÉRZENE (BM Határőrség fuvószenekara) HUSZÁROK (Történelmi Lovas Egyesület) REPÜLŐGÉP-BEMUTATÓ (Endresz György Sportrepülő Egyesület) HŐLÉGBALLON 10.00 órakor BŰVÉSZPARÁDÉ (Mr. Gálos, Kiss László) 11.00 órakor BOHÓCTRÉFÁK (Zárai, Gálházy, CORDINI Bflvészegyesület) 16.00 órakor BOJTORJÁN EGYÜTTES közben: AEROBIC-BEMUTATÓ (Vezeti: Gyarmati Eszter) 18.00 órakor KECSKÉS ANDRÁS lantművész és együttese 19.00 órakor TŐSERDEI TEÁTRUM (részletes műsor a helyi Színlapon!) 22.00 órakor MÁKVIRÁG EGYÜTTES (népzenei műsor és táncház) 24.00 órától: Éjszakai filmvetítés: CIMBORÁK Magyar film. Rendezte: Homoki Nagy István JÚLIUS 4. SZOMBAT Műsorvezető: G. MEZEY MÁRIA és MOHAI GÁBOR Háziasszony: KÓKA ROZÁLIA 9.30 órától: TÉRZENE (BM Tűzoltózenekara) HUSZÁROK (Történelmi Lovas Egyesület) REPÜLŐGÉP-BEMUTATÓ (Endresz György Sportrepülő Egyesület) HŐLÉGBALLON 10.00 órától: ZSILÁK VIKTÓRIA zsonglőr, HÍDVÉGI LEVENTE és kaszkadőrcsoportja Döbrentei Ildikó: Ki kopog? Levente Péter és Andreiszki Tamás bűvész műsora, MAGYAR NÉPTÁNCOK (Magyar Harcosok Bajtársi Közösségénekegyüttese, Ausztrália) AEROBIC-BEMUTATÓ (Vezeti: Gyarmati Eszter) 16.00 órakor BENKÓ DIXIELAND 18.30 órakor FARAGÓ LAURA vidám dalokat énekel Közreműködik: Szakolczay Lajos 19.00 órakor NEMZETI ANTOLÓGIA Szerkesztette és a találkozót vezeti: Lezsák Sándor I. rész: A KOVÁSZNAI Körösi Csorna Sándor Is­kola gyermekeinek műsora Vezetőjük: Asztalos Erzsébet II. rész: Vendégünk: ANTALL JÓZSEF BALCZÓ ANDRÁS, CHRUDINÁK ALAJOS, CSURKA ISTVÁN, FÜR LAJOS, KOZMA IMRE, MAKOVECZ IMRE, MENSÁROS LÁSZLÓ, TŐKÉS LÁSZLÓ, SINKOVITS IMRE, SZOKOLAY SÁNDOR, SZÖRÉNYI LEVENTE 22.00 órakor BUKOVINAI NÉPDALKÖR Kóka Rozália műsora 22.40 órakor TÁNCHÁZ Játszik a Muzsikás Együttes 24.00 órától Éjszakai filmvetítés: ISTVÁN A KIRÁLY Magyar film Rendezte: Koltay Gábor JÚLIUS 5. VASÁRNAP Műsorvezető: G. MEZEY MÁRIA és MOHAI GÁBOR 9.30 órától TÉRZENE (HM fúvószenekara) HUSZÁROK (Történelmi Lovas Egyesület) REPÜLŐGÉP-BEMUTATÓ (Endresz György Sportrepülő Egy.) HŐLÉGBALLON 10.00 órától AEROBIC-BEMUTATÓ (Vezeti: Gyarmati Eszter) Ä KALÁKA együttes vidám zenés műsora 12.00 órától: SÁTORBONTÁS A Lakiteleki Újság rejtvényjátékának sorsolása LAKITELEKI SÁTRAK: Antológia Kiadó, EXPO, Olimpia, Kárpótlás, Gazdakör-MDF Piac-Piacfejlesztési Alapítvány, Vállalkozói Kamara-Kisvállalkozás Fejlesztési Alapítvány, Egészségügy, Vagyonvédelem, Számítás­technika, Pedagógusok, Kiskunsági Nemzeti Park, Természetgyógyász, Játszóház, Tűzzománc, Népművészet, Szé­cher.yi Társasán, Munkástanácsok, Önkormányzati Kötvények,. Szabad-Tér Színház, MDF, Lakitelek, Új Magyaror­szág. Magvar Fórum, Ring, Lakiteiek Alapítvány-^ főiskola, TV -íancrá r: és a határokon tűi élő magyarok sátrai. \ÍKiLii'.ie! & £i£i VrsZüiCli *2669/1H* Pénz, money, das Geld Lakbértámogatás: önfinanszírozás vagy valami más? A készülő, és részben már par­lamenti vitára is benyújtott la­kástörvény kritikus eleme a lak­bérek és a lakbértámogatás rend­szere. Az önkormányzati tulaj­donba került lakások bérét esze­rint maguk az önkormányzatok határozzák meg. Nyilván ettől a bérlők jelentős része nem kerül jobb pozícióba, főleg ha a várha­tó lakbéremelésekre gondolunk, így nem jelentéktelen kérdés a lakbértámogatási rendszer beve­zetése. Ennek forrása a lakások és nem lakás céljára szolgáló he­lyiségek hasznosításából szár­mazó bevételek. Ez utóbbi ön­magában is ellentmondásos, hi­szen az előprivatizáció részbeni sikertelensége éppen abból adó­dott, hogy a kis üzletek megszer­zése csak a bérleti jog megszer­zését jelentette az esetek nagy részében. Ez pedig amiatt nem jelent kellő vonzerőt, mert a tu­lajdonos - adott esetben az ön- kormányzat - bármikor emelheti a bérleti díjat. Ha mindezt be­kapcsoljuk a lakbér-támogatási rendszerbe, látható, hogy az ön- kormányzatok abban lesznek ér­dekeltek, hogy ezen díjakat ma­gas szinten tartsák, minthogy nem valószínű a lakbérek magas szintje. Főleg rövid távon re­ménytelen vállalkozás a lakbér­szint jelentős emelése, minthogy - például Szolnokon - így is je­lentős a lakbérhátralék és az egyéb díjfizetési elmaradás. Politikailag is nehezen kezel­hető kérdésről van szó, ezért is járjuk körbe a kérdést jelen eset­ben Hegedűs József és Tosics Iván szakértői véleményének se­gítségével, amelyet a szolnoki önkormányzatnak juttattak el. A lakbér jelenleg átlagosan a háztartási jövedelem 6-7 száza­lékát teszi ki, ami természetesen nem fedezi még az alacsony szintű fenntartási költségeket sem. Mindez veszteség az ön- kormányzatok számára, ami el­kerülhetetlenné teszi a lakbérek emelését. A törvénytervezet sze­rint ennek összes politikai terhét az önkormányzatoknak kell vi­selnie. Ok - értelemszerűen - a konfliktus minimalizálásában érdekeltek, ami azt is jelenti, hogy inkább eladásra töreksze­nek majd. A lakbértámogatás rendszere a megmaradó lakások esetében viszont szükségszerű, ennek törvényi előírása fontos eleme a tervezetnek. A nyugat­európai országok a háztartás jö­vedelmétől függő lakbértámoga­tás eszközét használták hasonló helyzetben, a korábbi kötött lak­bérrendszerről való áttéréskor. Ezen az úton megvalósuló lak- béremelés nálunk is járhatónak tetszik. Ennek költségeiből ugyanakkor mindegyik ország­ban a központi kormányzat tete­mes részt vállalt. A mi terveze­tünknek egyik gyenge pontja ép­pen az, hogy a lakbértámogatási rendszert lényegében központi források nélkül kívánja bevezet­ni. Erre pedig azért is szükség lenne, mert a települések között jelentősek az egyenlőtlenségek. Előremutató lehetne, ha ezt a tá­mogatási rendszert a magánszfé­rára is kiterjesztenék. ^ lakbértámogatási rend­szerrel kapcsolatban sok az elő­ítélet. Sokan megkérdőjelezik a jövedelemtől függő támogatási rendszer bevezetésének értel­mét. Főleg a jövedelemadatok mérésének pontosságát vitatják, bár mások szerint - az általunk is idézett szerzők is ezen az állás­ponton vannak - a rendszer beve­zetése után a pontosság fokoza­tosan javítható. Ugyanakkor le­szögezik, hogy a lakbértámoga­tási rendszer csak országosan egységes elvek alapján működ­het jól, azt a helyi önkormányza­tokra éppen úgy nem lehet rábíz­ni, mint például a munkanélküli­segélyek megállapítását. Aláhú­zandó az is, hogy az önfinanszí­rozó támogatási rendszer csak nagyobb lépték mellett működik megfelelően. Nagy kérdés, hogy a privatizációs ösztönzés, amely szintén erős a törvénytervezet­ben, és a megfelelően nagy la­kásállomány, illetve nem lakás célra használt helyiségszám fenntartása miként egyeztethető össze. Az ellentmondás akkor is tetten érhető, ha a szociális bér­lakások állományának arányai­ból indulunk ki. Minél nagyobb ugyanis ez az arány, annál ke­vésbé alkalmazható az önfinan­szírozás elve. Ez pedig felveti egy kombinált rendszer beveze­tésének szükségességét, újabb források feltárását. Az előzőek alapján látható, hogy egy új bérlakáspolitika kulcskérdései közé tartozik az egységes, részben központi fi­nanszírozású támogatási rend­szer létrehozása. A központi tá­mogatási keretet, amely valami­lyen formában eddig is létezett, 1992-ben mintegy 7,5 milliárd forint értékben, kizárólag lakás célra kellene elkülöníteni, a pénz megkötések nélküli fel- használását pedig nem szabadna megengedni. Ez azt is jelenti, hogy a normatív támogatás he­lyett egy közvetlen, a lakásszek­torhoz kapcsolódó támogatási keretet kellene bevezetni. A he­lyi önkormányzatok a pénz el­költése tekintetében több alter­natíva közül választhatnának, azzal a megkötéssel, hogy egy előre meghatározott arányú tá­mogatást az alacsony jövedelmű családoknak kell juttatni. A szakértők azt is javasolják - rész­ben az általunk is említett ellent­mondások kivédésére -, hogy a települések ne automatikusan kapjanak pénzt, csak bizonyos feltételek teljesítése esetén. Az önkormányzat önállósága és a kormányzat irányító szerepe csak így egyeztethető össze. Füle István Mikrohitel még mindig nincs A kölcsönből egy üzlethelyiséget vásárló vállal­kozó vehetett fel a megyében először hitelt a Pha- re-program keretében az OTP Rt. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatóságán. A 765.000 forint kölcsönt hat év alatt kell visszafizetnie, egy év törlesztési türelmi idő mellett. A hitel kamata vál­tozó, jelenleg 29,3 százalékos. A Phare-program keretében igénybe vehető, la­punkban is többször beharangozott másik hitel­konstrukcióra, a mikrohitelekre viszont még min­dig nem számíthatnak a vállalkozók - tudtuk meg az OTP megyei igazgatóságán. A Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány ugyanis a Bankfel­ügyelettel máig sem jutott megállapodásra a pénz­intézeti törvény szabályainak megfelelő hitelfo­lyósításieljárásról. PedigaJász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozói Központban már eddig is 106- an adták be igényüket a mikrohitelre. Csúcstechnika Csongrádon • A Tisza Bútoripari V általat Csongrádi Gyái. új konyhabútorcsaláddal jelent meg a piacon, melyet a németországi Leicht ctg gyártási eljárása szerint készít. A nyugat-európai normák szerint előállított korszerű bútorokat a világhírű Siemens cég kom hafclszerelési berendezéseivel látják el - vásárlói igények szerint -, több mint húszféle változatban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom