Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-25 / 175. szám
4 Jászsági Extra—Jászberény 1992. JÚLIUS 25. Az oldalt összeállította: Laczi Zoltán Fotó: Nagy Zsolt Pintér Mihály emlékére Kevesebb a tarlótűz Sok év tapasztalata arra enged következtetni, hogy a gabonaaratás együtt jár a tarlóégetés szezonjával, s ilyenkor a tűzoltóknál bizony nincs uborkaszezon. De vajon mi a helyzet az idén - kérdeztük a minap Nagy István századost, a jászberényi városi tűzoltóság parancsnokát.- Az idén eddig kevesebb tar- lótűzhöz kellett kivonulnunk, mint tavaly. A tikkasztó hőség ellenére kisebb a veszély, de ez nem a nagyobb odafigyelésnek köszönhető. Szerencsére kombájntűz vagy a szalmalehúzás során keletkező tűzesetünk nem volt.- Mennyire jellemző az idén a tarlóégetés?- Természetes, hogy nem örülünk a tarlóégetésnek, de szerencsére egyre kevesebben égetnek. Az már más kérdés, hogy szeretnénk, ha betartanák a szabályokat. Jó lenne, ha nem 60-70 hektáros táblát gyújtanának meg egyszerre, hanem 10-15 hektáronként égetnek, s úgy, hogy megfelelő emberekkel és eszközökkel végzik el a munkát.- Ilyen hőségben gyakoriak a kazaltüzek.- Valóban, külön figyelmet érdemelnek mostanában a tavasszal összerakott hidegleve- gős kazlak. A több helyen végzett vizsgálataink ugyanis azt mutatják, hogy ezek a kazlak melegszenek, s félő, hogy öngyulladás kövekezhet be. Erről tájékoztattuk a gazdálkodókat. Képzömüvésztábor a Sisa-tanyán A városközponttól mintegy tíz kilométerre elterülő jászberényi művésztelep, azaz a Sisa-birtok immár harmadik esztendeje ad otthont képzőművésztáboroknak. Az ismert herényi iparművész, Sisa József idén is számtalan művészt, egyetemi, főiskolai hallgatót invitál ide, hogy véleményt cseréljenek, előadásokat hallgassanak meg s természetesen alkotómunkát folytassanak. Legutóbb a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola diákjai töltöttek itt kellemes napokat. Ok készítették némi faanyag és nád felhasználásával a képünkön is látható szemet gyönyörködtető építményeket. A Sisa család most újabb vendégek fogadására készül, augusztus 3-tól ugyanis háromhetes nemzetközi tűzzománctábor színhelye lesz a szép természeti környezetben fekvő tanya. Addig persze szorgos kezek dolgoznak azon, hogy a vendégek minél színvonalasabb kiszolgálásban részesüljenek. temetőben lévő kriptáját megrongálták, bronzláncait széthordták, s magát a kriptaépületet az enyészetnek szánták. De ugyanerre a sorsra jutottak a hagyatékából fúratott artézi kutak is. Halálának 100. évfordulójára újította fel a jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület Pintér Mihály műemléki értékekkel bíró kriptáját, amely a hozzáértő kezek munkája nyomán visszanyerte régi formáját és szépségét. Ugyancsak 'erre az alkalomra újították feji és tették működőképessé a városvédők a Víz- és Csatornamű Vállalat szakembereinek segítségével a jákóhal- mi út elágazásánál álló, elhanyagolt artézi kutat. Az öreg kút tehát ismét működik, bár nem artézi, hanem vezetékes ivóvíz csorog belőle. A Városvédő és Szépítő Egyesület július 19-én, vasárnap a Kármelhegyi Boldogasszonynapi temetőbúcsú alkalmával emlékezett meg Pintér Mihály- ról, a legendás „jász nábobról”. Életútjára, közéleti tevékenységére Barabás Imre geológus, a szolnoki Vízügyi Igazgatóság munkatársa emlékezett. Ezt követően dr. Szántó Konrád budapesti ferences pap felszentelte a felújított kriptát, majd az ön- kormányzat és a városvédők képviselői elhelyezték az emlékezés koszorúit Pintér Mihály sírján. Felvételeink a kripta felszentelésekor készültek. H.Bathó Edit muzeológus a Városvédő és Szépítő Egyesület titkára Hétvégén két és fél ezren lubickolnak A városban és a környékén egyaránt - különösen az ilyen hamisítatlan nyári melegben - igencsak nagy népszerűségnek örvend a Lehel Hűtőgépgyár Kft. strandfürdője. Hétköznapokon 1000-1200 fizetővendég látogat ki ide, hétvégeken azonban nem ritka, hogy két és fél ezren napoznak, hűsolnek a medencékben. Ami a szolgáltatások árait illeti, nem lehet panasz, hisz a „hűtő-strand” az olcsóbbak közé tartozik. De annak sem kell mélyen a zsebébe nyúlnia, aki megéhezik vagy megszomjazik. Egy korsó sört már 28 forint ellenében leguríthat a torkán a sörissza, mellé 20 forintért egy cső főtt csemegekukoricát majszolhat az Alföldi-Electrolux- Újvári büfében. Hódít az autóriasztó Habár Jászberény korántsem tartozik nagy autótolvaj bandák kedvelt „zsákmányszerző” területei közé, mégis a városban és környékén egyre többen veszik komolyan az autófeltörésekkel, járműlopásokkal kapcsolatban látott-hallott ijesztő adatokat. Ennek köszönhetően új üzletág fejlődött ki. A kereskedelmi forgalomban meglehetősen széles választékot lehet találni különféle riasztókból, és ma már sokan vállalkoznak ezek beszerelésére A Turbo Autójavító és Kereskedelmi Kft. gyorsszervizében - ahol képünk is készült - Járomi Lajos havonta 20-25 autóba építi be a 15-60 ezer forintos bonyolult és kevésbé bonyolult riasztó- berendezéseket. Sajnos a riasztó, legyen az a legmárkásabb, legintelligensebb eletronikus szerkezet sem mindig tartja távol a „szakma” minden csínját-bínját ismerő autótolvajokat, de hát pestiesen szólva ez is jobb, mint a semmi. gas összeköttetéseit mindig a város javára használta fel. 1892. június 4-én, 79 éves korában halt meg. Családja nem lévén, hatalmas vagyonát eredetileg Rudolf trónörökösre kívánta hagyni, de a királyfi szerencsétlen halála keresztülhúzta terveit. így vagyonának jelentős részét Jászberény városára hagyta, amelyből igen komoly adományt kapott az egyház, a kórház, a gimnázium, Leánynevelő Intézet előtti ún. „Szűzlány” kútját és a Lehel Szálló udvarán lévő kutat, 1895- ben a jákóhalmi és ajászteleki út elágazásánál lévő kutat, 1908- ban pedig az ún. Bundáskutat, amelyekre az időnként pusztító kolerajárványok elkerülése végett a városnak igen nagy szüksége volt. Ennek ellenére az utókor mégsem őrizte kegyelettel Pintér Mihály emlékét. Az Új Száz évvel ezelőtt halt meg Örményi Pintér Mihály, Jászberény egyik közismert személyisége, akinek nevéhez számos városfejlesztő tevékenység fűződik. 1837-ben ő volt városunk aljegyzője, 1848-ban pedig Jászberény képviselője a kerületi közgyűlésen. 1867-től mint főbírótevékenykedett, 1873. január 26-án pedig pologármester- nek választották, s ezt a tisztségét 1879-ig töltötte be, majd ezt követően, haláláig, mint helyettes polgármester állt a város élén. Hivatali működése során támogatott minden kulturális és jótékonysági intézményt. Ő kezdeményezte a jászberényi árvaház felállítását, különös gondot fordított a gimnázium fejlesztésére, s szorgalmazta az állandó színház létesítését is. Pintér Mihály céltudatos, határozott, törekvő és kitartó ember volt, akit jó cselekedeteiért legalább annyian csodáltak és tiszteltek, mint amennyienn bírálták zsugoriságáért és Habs- burg-barátságáért. Bár ez utóbbit még el is nézték neki, mert mas külön összeget hagyott egy artézi kút felállítására is. Pintér Mihály hagyatékából végül is nem egy,-hanem négy artézi kutat fúrattak; 1893-ban az Érseki
