Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25 / 175. szám

Il 1992. JÚLIUS 25. Jászsági Extra—Jászapáti 5 * Alapítvány az egészségért Saját egészségéért - mint az egyik legfőbb értékért - minden­ki maga teheti a legtöbbet. Leg­jobb a bajt megelőzni, azonban a megelőzésnek is a megfelelő egészségügyi ellátás jelenti a hátterét. Ha pedig mégis megbe­tegszünk, csakis az utóbbi segít­het rajtunk. így tehát az egész­ségügy, illetve a jó ellátás közér­dek. Tudja ezt mindenki, mégis nehéz elérni, hogy összefogás alakuljon ki e fontos dolog előre- viteléért. A jászapáti polgármesteri hi­vatalban Mihályi István jegyző elmondta, hogy az elmúlt egy­két évtizedben - a jelenleginél lényegesen jobb anyagi feltéte­lek között - többen és többször is kezdeményeztek ilyet, mégsem jártak sok sikerrel. Aztán most, amikor „mindenkinek üres a zse­be”, váratlanul jóval pozitívabb hozzáállást mutattak az ügyhöz a Jászság önkormányzatai. így megteremtették a „Jászság Egészségéért Alapítvány” létre­hozásának feltételeit, amelyet az egészségügyi intézmények gyó­gyászati eszközökkel való jobb ellátása érdekében hoznak létre. Az alapítványt még nem jegyez­ték be, de rövidesen erre is sor kerül. Az önkormányzatok abban is megállapodtak, hogy ki-ki lakó- népességének számaránya alap­ján járul hozzá az alapítvány gyarapításához, azaz vala­mennyi jász település 50 forintot fizet be lakosonként. A jászapáti városi képviselő-testület emel­lett még 500 ezer forint támoga­tásról is döntött, mert - mint a döntés meghozatala előtt el­mondták - a képviselők messze­menően azonosulnak a célkitű­zésekkel. Az alapítvány létrehozásának kétségtelenül tanulságai vannak. Az egyik az, hogy jó célok érde­kében akkor is lehetséges össze­fogni, amikor kevesebb a ráfor­dítható pénz. A másik: mintha megmozdult volna valami ebben az országban a jó célokhoz való csatlakozásban... így nehéz lesz ... Tisztában vagyunk az egész­ségügyi dolgozók nehéz helyze­tével. Anyagi-és erkölcsi megbe­csültségük alacsony, túlhajszol­tak, munkakörülményeik a leg­több helyen a minimálisan meg­engedhetőnél is rosszabbak. Kü­lönösen neftef a-helyzet a körze­tekben (tiszlllál a kivételnek). E helyzeten a „gyógyítás ro- botosainak” reményei szerint is javíthat a háziorvosi rendszerre való áttérés, amely az egész­ségügyi ellátás „alapszintjét” is javítani hivatott. Az átmenet - mint minden más átmenet is - azonban különféle gondoktól terhes. Ezekről sze­rettünk volna beszélgetni dr. Szlovencsák Imre főorvossal, aki Jászapátin az eddigi körzetek A művelődési ház kiállításának egyik szép tüzzománcdarabja, Sisa József alkotása Hiába vártak a betegek... ilyen irányú átszervezéséről ad­hatott volna információkat az Új Néplap olvasóinak. Sajnos, a beszélgetés nem jött létre. Szerdán dél körül pontosan ötven percet rostokoltunk a vára­kozóhelyiségben, de a főorvos úrhoz nem sikerült bejutnunk. Hogy miért? Azért, mert a ren­delő orvosai és egészségügyi dolgozói értekezletet tartottak. Mégpedig - a kiszűrődő hangok alapján - éppen a háziorvosi rendszer őket érintő teendőit be­szélték meg. Volt mit, mert egyes pillanatokban igencsak bábeli hangzavar uralkodott odabent. És nem kapkodták el a dolgot. Nem is szabad, fontos kérdésekről volt szó. Csak egyetlen szépséghibája volt az egésznek. Az, hogy mindez rendelési időben történt. Kint - velünk együtt - jó néhány beteg várakozott: terhes anyák, idős emberek is. Amikor pedig az egyik néni - nem bírván már türelemmel a véget nem érő vitát - az ajtóhoz ment és bekopogott, bentről egy női hang ripakodott rá durván: - „Nincs rendelés!”- Az idős asszony megszégyenül- tei#elcsoszogott. Ekkor határoz­tuk el mi is, hogy nem várunk tovább. Az egészet felháborító­nak találtuk. Az csak egy dolog ugyanis, hogy az ilyenfajta munkaérte­kezleteket - legyen bár szó még oly fontos dolgokról is - nem rendelési időben kellene tartani. De az ilyen hang a beteggel szem­ben egyszerűen megengedhetet­len. Nem lehet rá indok se a túlhaj­szoltság, se az alacsony megbe­csültség. Amely utóbbi pontosan az ilyen és a hasonló jelenségek miatt alacsony. S ahhoz, hogy vál­tozzék, a beteghez való viszony­nak is változnia kell. Csak reméljük, hogy ezt a most bevezetendő, új háziorvosi rendszer - előbb vagy utóbb ezt is kikényszeríti. Uj parancsnok a jászapáti rendőrőrs élén Nincs egyezség a téeszben matosan növekvő munkanélküli­ség másodlagos hatásait. A vá­rosban ugyanis elég jelentős az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma, s minden munkahelyről őket küldik el elő­ször. Ez viszont szinte „predesz­tinál” többeket a bűnözésre. Ezekkel az okokkal is összefügg, hogy az elkövetett bűncselekmé­nyek jellege szinte kizárólag va­gyon elleni, ezen belül is különö­sen a lopás és a betöréses lopás a sok. Külön hangsúlyozta, hogy ez utóbbiak milyen szorosan összefüggenek az orgazdaság­gal, hiszen az eltulajdonított érté­keket igen ritkán találják meg az elkövetőknél, annál gyakrabban olyan helyeken, ahol - már má­sodlagosan - értékesítik azokat, például piacokon. A valódi or­gazdákat azonban nem könnyű megfogni. Felderítési eredmé­nyességük nem rossz, ez az utób­bi időben nem változott számot­tevően. Megkérdeztük a parancsno­kot, hogy érzékel-e változást la­kossági kapcsolataikban. O úgy látja, hogy ezek - bár igen lassan, de javulnak. Az ellenük irányuló korábbi ellenszenv csökkent, most inkább segítik az emberek munkájukat, amire persze a több bűncselekmény is rákényszeríti őket, s bizony, ha valaki saját bőrén tapasztalja, hogy mit jelent áldozattá válni, rögtön változik a „hozzáállása” is. Napjainkban a szövetkezetek az átalakulás időszakát élik. Nincs ez másképp a Velemi End­re Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben sem, amely két tele­pülésen - Jászapátin és Jász- iványban - gazdálkodik. A válto­zás gondjairól Lázár Tibor el­nökhelyettessel beszélgettünk. Megtudtuk, hogy náluk bekö­vetkezett, amit ők semmiképpen nem szerettek volna: az érdek­egyeztető fórumon meghiúsult a megállapodás a kárpótlandók- kal, nem tudtak megegyezni a földalapok kijelölésében. A kárpótlási hivatal elfogadta javaslatukat. Sőt úgy tűnt, hogy a fórumon is kialakul egy ésszerű kompromisszum. Nem így tör­tént. így most már az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hi­vatal kezében van a döntés. Ez semmiképpen sem jó, mert nem az itteni emberek döntenek - lé­nyegében saját sorsukról. A kárpótlandók a termelőszö­vetkezet 206 ezer aranykoroná­nyi földjéből összesen 82 ezret igényeltek vissza. Ezzel szem­ben a tsz csak 71 ezerre tudott „ajánlatot tenni”. Ez volt a meg- állapodás meghiúsulásának egyik oka. A másik, hogy a kár­pótlásra javasolt földek nagyob­bik része Jászivány körzetében van. Ezt a kárpótlandók semmi­képp se tudták elfogadni. Megkérdeztük az elnökhe­lyettest, mi volt eredeti javasla­tuk „háttere’ ’. Ő a 11 ezer arany­koronányi „hiány” okát elsősor­ban a természetvédelmi terüle­tek kijelölésében adta meg, ame­lyeket nem vonhattak be a kár­pótlásba. A kárpótlandók pedig azért „kerülnének’ ’ többen Jász- iványba, mert először a tagi rész­arány-tulajdonosok igényeit kí­vánták kielégíteni Apáti körze­tében, hiszen nekik elsősorban mégis csak saját, ezemégyszáz tagjukra kell gondolniuk. Ez an­nál is inkább így kell legyen, mert szerinte a kárpótlandók többsége csak „külső” ember le­het. Ugyanis helyben ők legfel­jebb harminc-ötven emberről tudnak, akik földet igényeltek vissza. A „külsőknek” meg lé­nyegében mindegy, hogy hol kapnak területet. Jelenleg itt tart tehát az „ügy”. Magyarán szólva: sehol sem. Egy eredmény azért mégis van. A kárpótlásra javasolt földeket a tsz az idén már nem tudja bevet­ni. Ezek a területek csupán „egy­tárcsás alapművelést” kapnak, további sorsuk pedig csak a kár­pótlási hivatal határozata után dől el - fejezte be az elnökhelyet­tes. Az oldalt írta: Székely Péter Fotó: Tarpai Zoltán Szemán Ferenc törzszászlós személyében új parancsnoka van a jászapáti rendőrőrsnek. Kine­vezése augusztus elsejétől érvé­nyes, azonban már jelenleg is - megbízott parancsnokként - ő ve­zeti az őrsöt. Az előzmény: előd­je családi okokra hivatkozva át­helyezését kérte, és felettesei méltányolták az indokait. Szemán törzszászlós fiatal em­ber, de a rendőri munka vala­mennyi területén megfordult már, így a parancsnoki beosztás­hoz elengedhetetlen kellő átte­kintéssel rendelkezik az őrs tevé­kenysége felett, amelynek egyébként annak létrehozása óta munkatársa. Helybéli, így a kö­rülményeket meglehetősen jól is­meri. Elmondta, hogy tevékenysé­gükben ők is érzékelik a folya­> Polgárőrség Jászapátin? Sajnálatos országos tendencia, hogy romlik a közbiztonság, növekszik a bűnözés. E tekintetben nem „lóg ki a sorból ’ ’ Jászapáti sem, amint azt a város képviselő-testülete nemrég - a közállapoto­kat értékelve - megállapította, bár valamit javított a helyzeten, hogy 1990-től itt is van önálló rendőrőrs. Igyekszik is az önkormányzat - valamennyi rendelkezésére álló eszközzel - támogatni a munkájukat. Ez mindenekelőtt a rendőr­ségi gépkocsik üzemanyagköltségeihez való pénzbeli hozzájáru­lásban, illetve az idetelepült rendőrök részére történő lakáskiuta­lásban jutott eddig kifejezésre, amely segítséggel a jövőben is élni kívánnak. Ugyanakkor újabb lépések megtételére is elhatározta magát az önkormányzat a helyzet javítása érdekében. Az egyik ilyen, hogy az önkormnyzati intézmények 1991. év i pénzmaradványainak ter­hére vagyonvédelmi berendezéseket szerelnek fel, pontosabban egy egész ilyen rendszert építenek ki, amelynek központja a helyi rendőrőrsön lesz. A munkálatok elvégzésére a már több hasonló rendszer kialakításakor tapasztalatokat szerzett Kód Kft.-nek adtak megbízást. A másik lehetséges lépés az, hogy Jászapátin is foglalkoznak a polgárőrség létrehozásának gondolatával. Ennek érdekében most több városban is tanulmányozzák az ott létrehozott hasonló szer­vezeteket, hiszen ezek egyfajta „mintát” jelenthetnek Apáti szá­mára is. Azt remélik, hogy a polgárőrség tevékenysége jól egészíti majd ki a rendőrség munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom