Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-25 / 175. szám

1992. JULIUS 25. Hazai körkép Túrkeve istenadta kincse Amit a gyógyvízből ki lehet csavarni... Minél többet járom a megyét, annál jobban sajnálom, hogy hi­ába tör felszínre az a sok értékes termálvíz, ritkán, vagy leg­alábbis nem kellőképp élünk a kínálkozó lehetőséggel. Pedig mennyi pénzt itt hagynának a külföldi vendégek, ha mozdulna az a bizonyos mozdulatlan vál­lalkozói tőke, és nemcsak az ital­mérések felé, hanem a természet által kínált turisztikai lehetősé­gek fejlesztésére is!... Talán a túrkeveieknek ezt nem kell nagyon magyarázgatni, hi­szen ők megpróbálnak élni (egyelőre éldegélni) az istenadta kinccsel. Példájukat azért emlí­tem, hátha mások is követendő­nek találják. Szóval, a túrke vei 73 fokos ter­málvíz köré eddig is építgettek egyet s mást, de szerintük (már­mint a fürdő és a kemping vezetői szerint) igazán egy éve kezd „be­indulni” a forgalom, amióta az illetékes minisztérium nem ke­vés csatározás után gyógyvízzé nyilvánította ezt a kévéit. Nő- gyógyászati bajokra és reumati­kus megbetegedések kezelésére tehát immáron „hivatalosan is” alkalmas, amúgy eddig is az volt, de nem lehetett dokumentumok­kal bizonyítani. Aztán a polgár- mesteri hivatal részvénytársasági formában kezdte működtetni, ami jobb anyagi-gazdasági felté­teleket biztosíthat. A kemping­vezető Temes György úr mondta, hogy a május elején nyitott má­sodik szezonjukban már eddig, a nyár feléig „tudták hozni” a ta­valyi bevételt, elsősorban a né­met nyugdíjas vendégeknek kö­szönhetően, akik a gyógyvizet és a puszta csendjét jöttek élvezni. De várnak már hollandokat és belgákat is, akik előre jelezték érkezésüket. Van itt minden, állapítja meg ni, vasalni, zuhanyozni, kisebb és nagyobb dolgokat normálisan el­végezni. hogy a nyelvtárborban részt vevő tizennégy túrkevei gyerek elsajá­títsa azt a szókincset és társalgási Apropó, horgászcikkek! A kö­zelben van a Berettyó egyik holt­ága, ahova halakat telepítettek, lehet horgászni is, akár napi­jeggyel, akár bérlettel, mi több, halat is lehet fogni, Szíjártó Zsolt szerint fogtak itt már 5-6 kilós pontyokat is. Általában - és ez érvényes mind a strandra, mind a kem­pingre - igyekeznek olyan árakon nyújtani a különböző szolgáltatá­sokat, amelyektől még nem megy el a vendég kedve. A kemping területén több tur­nusban nyaralnak fővárosi gye­rekek sátrakban, hetenként cs^fc» lődik a körülbelül ötven-hetvenT gyerek. De van itt egy vadonatúj, igazán említésre méltó kezdemé­nyezés. Első ízben és saját szer­vezésben működik a kemping te­rületén július 20. és 30. között egy nyelvi tábor, amit szeretné­nek hagyományossá tenni. Te­mes György meséli, hogy a túr­kevei gyerekek németnyelv-tu- dásának fejlesztését célozták szintet, amelyet az iskolai órák szűk keretei között nem lehet. A bonyhádiaknak biztos meg­éri ilyen „üzletet” kötni, ahogy ezt a tényleg szép környezetet elnézem. Kívánom, érje meg a túrkeveieknek is. Nemcsak a né- metnyelv-tudás gyarapodása te­kintetében, hanem úgy általában, az egész üzlet szempontjából is. Hogy jusson jövőre a továbbfej­lesztésre és a nagyobb reklámra is. Mert ennek, és még jó néhány vendégnek van helye... Molnár H. Lajos Fotó: Tarpai Zoltán Nyelvóra a sátorban jogos büszkeséggel a fürdő veze­tője, Szíjártó Zsolt (aki nem mel­lesleg tíz éve dolgozik itt úszóok­tatóként is), és végigkalauzol a strandfürdő területén. Megcso­dálom a sportolásra is alkalmas nagy (2,40 méter mély) úszóme­dencét, a tiszta (ipari vízzel nem kevert) termálvizes gyógyme­dencét (ennek a vizét 36 fokosra hűtik), a gyerekkabint és a „régi medencét”. Ami a strandolás­hoz, kikapcsolódáshoz kell, az valóban megvan a fürdő és a kemping területén: teniszpályák, pingpongasztal, butikok strand­cikkekkel, horgászfelszerelések­kel, étellel, itallal. Az úgyneve­zett szociális helyiségek is hiány­talanul és civilizált állapotban megtalálhatók, lehet mosni, főz­meg, a részvénytársaság el is nyert erre a célra egy pályázatot. Előbb egy német városkával vet­ték fel a kapcsolatot, hogy onnan hozzanak gyerekeket (ők állták volna az utazási költséget) in­gyen nyaralni, ennek fejében ők hozták és átadták volna a nyelv­tudásukat. A csere azért nem jött létre, mért a német gyerekek szü­lei lemondták a dolgot a jugo­szláviai események, illetve a harctér közelsége (?!) miatt. Ajánlották viszont magyarorszá­gi testvérvárosuk, Bonyhád né­met anyanyelvű gyerekeit. Létre is jött az egyezség, így Bonyhád- ról jött hat német ajkú középisko­lás egy nyelvoktatóval, számuk­ra mincfaiiyiáfáfás;, mind az uta­zás ingyenes. Cserébe várják, Bővülő Posta­fax-szolgáltatás Az élénkülő üzleti élet igénye­inek jobb kiszolgálására augusz­tus elsejétől a Posta jelentősen bővíti Pjastafáx-szolgáltatását. Az eddig' szűk hivatali körben igénybe velíető szolgáltatás ettől a naptól 291 postahivatalban lesz hozzáférhető. Ezekbpl ~a hivatalokból nem csupán eg$ rrlásik hivatalba lehet faxot küldeni, hanem bármilyen telexállomásra. Újdonság még, hogy a postahivatalokba érkező faxokat a felvételt követő 6 órán belül a címzettnek eljuttatják; vagyis a kézbesítés a távirathoz hasonló módon történik. Ugyan­csak a távirat-kézbesítés módján kezelik a sürgős telefaxokat, amelyeket a feladástól számított 4 órán belül juttatnak el a címzett­hez. Sürgős küldemény esetében van szombati és vasárnapi kézbe­sítés is, ha a városokba 14 óráig, kisebb településekre reggel 8 órá­ig megérkezik a Postafax. Termé­szetesen lehet küldeni személyes üzeneteket is Postafaxon. Anna-bál Balatonfüreden Anna-bál lesz szombaton Bala­tonfüreden, jrrjfnár 167, alkalom­mal. Az Anna>b|lt a Balatonfüred Tourist rendezi, s több mint két­száz meghívót adtak el. A jelent­kezések szerint érkeznek első bá- lozók Ausztriából, Németország­ból, Olaszországból, Kanadából, Svédországból,’a'többség termé­szetesen hazai vendég lesz. Az öt­ezer forintos belépőért a vendégek megtekinthetik a Balatonfüredi táncegyüttes műsorát, s vacsorát kapnak. Mostanság Vendégek, utazók, menekültek A nyár az üdülés, a rokonlátoga­tások, a hosszabb utazások ideje. A nyaralás egykor szakszervezeti beutalóval vagy egyéni szervezés­ben zajlott. A Balaton környéke megtelt külföldiekkel. A nyugati és keleti vendégek a nagy angolnapusztulás és a ven­déglátó-ipari árak emelkedése előtt békésen pancsoltak, vitorláz­tak és vízisíeltek a Balatonban. Hazánkba a külföldi utasok döntő többsége nyáron érkezett. A hetve­nes évek vége felé jelentek meg minden jelentősebb településün­kön a lengyelek. A lengyel utas hatalmas bőrön­dökkel, táskákkal közlekedik, ad és vesz. Lassan két évtizede ingáz­nak portékájukkal télen-nyáron. Ellátják háztartásainkat edények­kel, ruhákkal és különféle szer­számokkal. A nyolcvanas évek végétől a kezdetben lengyel turistákra ala­pozott KGST-piacok képe meg­változott. Ukrajna és Románia ál­lampolgárai eljuttatták az átlagos jövedelmű háztartásokba a néhai Szovjetunió műszaki csodáit, a Rakéta porszívótól egészen a Ju- noszty televízióig. Románia terü­letéről egész étkezőgarnitúrák és konyhaszekrénysorok érkeztek^r személyautók csomagtartóin, ‘ J A kilencvenes évek döntő for­dulatot hoztak idegenforgalmi mérlegünk alakulásában. A vörös hadsereg hazament és már a színét se látni, mármint a vöröset, mivel már ők is nemzeti színekbe öltöz­tek. A derűre azonban ismét ború jött, Románia magyar nemzetisé­gű kisebbsége egyre nehezebb helyzetbe került. Sokan érkeztek és kerestek otthont távol szülő­földjüktől. A balkáni térség lassan másfél évszázada parázsló nemzeti gyűlö­letet öklendező vulkánjai újra mű­ködni kezdtek. Az egykori Jugoszlávia bizony­talan területi integritási és egy­mással harcban álló országokra bomlott. A szerb szabadcsapatok és a jugoszlávnak mondott hadse­reg, valamint az újonnan kikiáltott államok fegyveres erői lassan egy esztendeje végzik szörnyű pusztí­tásaikat. Az első menekülthullám a hor- vát állam területéről érkezett. A következő hullámban a Boszniá­ban hontalanná váltak érkeztek. A lakóhelyükről elűzöttek többsége - miután Ausztria bevezette a ví­zumkényszert - ezután Magyaror­szágon kényszerül maradni. Magyarország Közép-Kelet- Európa biztos pontjává nőtte ki magát. Megőrzött belső békénk, viszonylagos jó közbiztonságunk alkalmassá teszi hazánkat mene­kültek befogadására. Úgy lett ha­zánk a béke szigete, hogy a körü­löttünk lévő erőszakkal megalko­tott, s történelmi hivatásukat vesz­tett soknemzetiségű állam- alakulatok széthullottak. Nekünk, a 93 ezer négyzetkilo­méter őslakosainak itt kell létre­hoznunk egy, a másságot türelme­sen elviselő politikai struktúrát. Nem szabad az egyre fojtogatóbb ép hangosabb balkáni viselkedés- mintákat utánozni. Minden befogadott menekült ré­vén növekszik a szomszédos né­pek bizalma Magyarország iránt. Az iránt az ország iránt, amely ké­pes lesz megőrizni múltjához mél­tó otthonteremtő nyugalmát.- W­A termőföldárverés szabályai Az árverés lefolytatásának módját az 1991. évi XXV. tör­vény, ennek végrehajtása tárgyá­ban kiadott 104/1991. /VIII. 3./ Kormányrendelet, továbbá a Kárpótlási törvényt módosító 1992. évi IL. törvény szabályoz­za. A termőföld-árverési hirdet­ményben részletesen tájékoz­tatjuk az árverésen termőföldet vásárolni szándékozó kárpótlás­ra jogosult állampolgárokat, az árverésre kerülő ingatlanra vo­natkozó minden lényeges adatról és tudnivalóról. Az ingatlanok tehermentesen kerülnek árverésre - kivéve az 1991. évi XXV. törvény 25. pa­ragrafus 1. bekezdésében meg­határozott AK-értékben ki nem fejezett értéknövekedésének ál­lami támogatással csökkentett össszegű megtérítésének kötele­zettségét. Az ingatlanok adatai és térké­pe az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat hirdetőtábláján és a szövetkezetnél, valamint az ár­verés helyszínén megtekinthető. Az ingatlanok aranykorona­értéken kerülnek árverésre. Amennyiben' az ingat­lanbejelentés alapján egyezség jön létre, úgy az 1.000,- forint/ aranykorona értékben kerül át­számításra, az egyezség tényét az árverésen be kell jelenteni. Ha egyezség nem jön létre, egy aranykorona-érték az 1991. évi XXV. tv. 22. par. 1. bekezdése alapján 3.000 Ft/AK kikiáltási áron indul. Az árverésen a vételre szánt kárpótlási jegyet és (vagy) mező- gazdasági vállalkozást támogató utalványt (banki letéti igazolást) letétbe kell helyezni, amelynek húsz százaléka az árverési elő­leg, mely a vételárba beszámít, vagy visszaadásra kerül. Az árverésen az 1991. évi XXV. tv. 21. paragrafusa alapján az őt megillető kárpótlási je­gyekkel (utalvánnyal) és a banki letéti igazolással az a kárpótlásra jogosult vehet részt, a. / akinek az elvett termőföldje a gazdálkodószervezet tulajdo­nában, vagy használatában van, b. / aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január el­sején és az árverés időpontjában is tagja, c. /akinek 1991. június elsején abban a községben volt az állan­dó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van. Az árverésen való részvétel jo­gosultságát igazolni kell, a jogo­sultságot igazolni nem tudó sze­mélyt az árverésen való részvé­telből ki kell zárni. Árverezni a 104/1991. (VII.3.) Korm. rendelet 29. paragrafusa alapján személyesen, meghatal­mazott útján, vagy több kárpót­lásra jogosult esetén együttesen lehet. A meghatalmazást közokirat­ba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A 104/1991. (VIII.3.) Korm. rendelet 33.$ /5/. bekezdése alapján az árverés vezetője kizár­ja a további árverésből azt az ár­verezőt, aki az ajánlat lezárást követően nem él vételi jogával. A kizárt személy az árverési elő­legét elveszti. Az elveszett árve­rési előleg az államot illeti meg. A vételi jogot csak az a jogosult gyakorolhatja, aki kötelezettsé­get vállal a termőföld mezőgaz­dasági hasznosítására (fertőzés- és gyommentes állapotban tar­tásra) és arra, hogy a termőföldet a mezőgazdasági termelésből öt éven belül nem vonja ki. Amennyiben vállalt kötelezett­ségét a tulajdonszerzéstől számí­tott öt éven belül megszegi, a termőföld kártalanítás nélkül ál­lami tulajdonba kerül, és árverés útján lesz értékesítve. A kárpótlásra jogosult tanya­tulajdonost a tanyája körüli ter­mőföldre az árverés során elővá­sárlási jog illeti meg. A vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzés­től számított 3 éven belül történő elidegenítéséből származó bevé­telnek a termőföldre fordított ér­téknövelő beruházási kiadások­kal csökkentett részét teljes egé­szében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó adóalapjául szol­gáló összjövedelméhez hozzá­számítani. Bevételnek az illeték kiszabás alapjául szolgáló for­galmi értéket kell tekinteni. Az árverésen bármely okból meg nem jelenő kárpótlásra jo­gosult később a mulasztásra hi­vatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet, ebből az okból az árverés eredménye nem változ­tatható meg. Árverési kifogást nyújthat be az árverésen részt vevő árverező, továbbá az árverésből kizárt sze­mély az árverés lezárását követő három napon belül az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatalhoz. A kárpótlásra jogosult az általa megvásárolt termőföld AK-ér- tekben ki nem fejezett értéknö­vekedésének állami támogatás­sal csökkentett összegű térítésé­re kötelezett a földet az árverésen eladó részére. A termőföld hasznosítását és védelmét szolgáló, s a termőföld értékét növelő meliorációs, ön­tözési és útépítési beruházások esetében a beruházási költségek­nek az állami támogatással és az amortizálódott hányaddal csök­kentett értékét kell a földet eladó részére megtéríteni. A gazdálko­dószervezet által elvégzett szá­mít^ helyességét a Kárrendezé­si Hivatal ellenőrzi. A vételi jog gyakorlásával tu­lajdonba kerülő termőföld új tu­lajdonosa a földet átadó gazdál­kodó szervezet részére köteles megtéríteni az új gazdasági évet előkészítő szükséges, fő gazda­sági munkáknak (szántás, talaj­erő-visszapótlás), a zöldleltári értékeknek (pl. 3 évnél nem idő­sebb takarmányvetés) a gazdál­kodószervezet táblatörzskönyve alapján számított ellenértékét. A térítés mértékében és módjában az új tulajdonos és a gazdálkodó- szervezet állapodik meg. A vételi jog gyakorlásával tu­lajdonba kerülő földeket, az an­nak fekvése szerinti illetékes körzeti földhivatal adja birtokba. A gazdálkodószervezet hozzá­járulásával a földhivatal birtokba adja a termőföldet akkor is, ha a birtokba adás egyéb feltételei fennállnak, de a jogosult az elis­mert tartozását nem fizette meg, vagy részletfizetésben sem álla­podott meg. dr. Horváth Gabriella Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kárrendezési Hivatal V ^ V ' (X)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom