Új Néplap, 1992. július (3. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
1992. JÚLIUS 1. Gazdasági téioló 3 Tőzsdekalauz / A Budapesti Árutőzsde Budapesten, az Apáczai Csere János u. 11 .-ben működik a Budapesti Árutőzsde. Alapítása éveként az 1989-es esztendő szerepel, valójában 1864 óta működött gabonatőzsde Budapesten, a Budapesti Tőzsde részeként. Amikor a Bécsi Tőzsdén megtiltották a gabonafélék határidős adásvételét, akkor a Budapesti Tőzsde egy csapásra az Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb gabonatőzsdéjévé vált. Mi is az árutőzsde, s mi a hivatása a gazdasági életben? Ha saját háztartási és esetleg kisvállalkozási ügyletkötéseinkre gondolunk, akkor kétféle tranzakciót szoktunk kötni. Az egyik szer- ződésjellegű, amely két fél között keletkezik. Ilyen ügylet, ha vásárolunk vagy eladunk valamit, ha munkaviszonyt létesítünk. Ilyenkor nincs jelen egyidejűleg a kérdéses „áru” minden jelentősebb eladója és vevője, s ezért nem árverés vagy árlejtés keretében alakul ki az üzlet a nyilvánosság előtt. Ezzel szemben amikor egy állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő üzletet akarunk bérbe venni vagy megvásárolni, egy csődtömegből akarunk egyes tételeket megszerezni vagy egy hagyatékból képet, szobrot vásárolni, akkor a keresleti és kínálati oldal fő tényezőinek jelenlétében, nyilvánosan alakulnak ki az árak árveréses, illetve árlejtéses formában. A tőzsde - akár áru-, akár értéktőzsdéről van szó - az a „találkahely”, ahol találkozik a kereslet és a kínálat zömé, és ráígé- réssel, illetve egyiíacsonyább árajánlatra váró késleltetéses formában kialakulnak az árak. Zordabb, hivatalos-tudományos nyelven úgy szokták ezt kifejezni, hogy az árutőzsde a kereskedelem egyik alapintézménye, s nem más, mint egy nyílt piac, amelyen a forgalmazott cikkek kereslete és kínálata összpontosul. Ez a piac igen szervezett, az ügyletkötések a nyilvánosság állandó ellenőrzése közepette jönnek létre, szigorú szabályok, a tőzsde választott szerveinek és az állam ellenőrzése mellett. Mindkettő a résztvevők, az eladók és a vevők érdekeit védi. Minden tőzsdén elvileg kétféle ügylet megkötésére van lehetőség. Azonnali és határidős ügyletre. Az azonnali ügylet a kötés tárgyát képező áru birtokbavételére vagy átengedésére irányul. A határidős ügyletek, amelyek a kötés napján fennálló, s az aznapi azonnali ügyletek árától általában eltérő áron köttetnek egy későbbi szállításra, illetve átvételre. Ezeknek az ügyleteknek két célja szokott lenni. Az egyik cél: fedezeti törekvés, és arra szolgál, hogy az árváltozásból eredő kockázatokat kivédje vagy legalább mérsékelje. A másik cél: a nyereség elérése. Ez akkor következik be, ha a teljesítés napján az azonnali ügyleteknél a termék ára magasabb, mint az a határidős ár, amelyen az árut korábban eladták. Ilyenkor a vevőnek van nyeresége, az ellenkező esetben pedig az eladónak. Aki azzal a várakozással lép be az Apáczai Csere János utcai épületbe, hogy ott majd gabona- és húshegyeket lát, az csalódni fog. Itt, mint az árutőzsdék túlnyomó többségén, nincs jelen fizikailag az áru. Nem is lehetne ekkora raktárakat építeni, mert egyes tőzsdéken sokszor egyetlen napon egy- egy áru világtermése vagy annak többszöröse is gazdát cserélhet. De nincs is szükség az áruk megtekintésére, hiszen tőzsdén helyettesíthető tömegáruk kerülnek forgalomba: minőségileg egynemű áruk, amelyeknek tételei egymással felcserélhetők, s jellemzőik távollétükben is meghatározhatók. Itt a minőséget tőzsdei szokványok (pontos leírások, esetleg minták) határozzák meg. Az is csalódik, aki kis tételben kíván megvásárolni vagy eladni a tőzsdén. Előírják ugyanis a forgalmazható áru minimális mennyiségét is. Ezt hívják kötésegységnek, s erre vagy ennek az egész számú többszörésére lehet ügyletet kötni. Az is csalódik, aki kis tételben kíván vásárolni vagy eladni a tőzsdén. Előírják ugyanis a forgalmazható áru minimális mennyiségét is. Ezt hívják kötésnagyságnak, s erre vagy ennek az egész számú többszörösére lehet ügyletet kötni. Hatósági árak mellett árutőzsde nemigen tud működni. A Budapesti Árutőzsde is csak 1990 január elsejével, a hazai gabonaárak felszabadításával (amely nem terjedt ki az étkezési búzára) került abba a helyzetbe, hogy működhessen. Bácskai Tamás (Ferenczy Europress) r Kislexikon L leszámítolás: (diszkontálás) valamilyen követelés, illetve követelést megtestesítő értékpapír (pl. váltó) megvásárlása esedékesség előtt, az esedékességig járó kamat összegének levonásával libor: az a kamatláb, amelyet a londoni pénzpiacon alkalmaznak az első osztályú bankok egymás közötti hitelkapcsolatainál likviditás: fizetőképesség lombardhitel: lásd: kézizáloghitel V ______________J C satlakozó juhtenyésztők A Jász-Nagykun-Szolnok megyei juhtenyésztők indokoltnak tartják, hogy csatlakozzanak az év elején alakult, a termelés, a feldolgozás, a kereskedelem és a fogyasztás összehangolását célul kitűző Juh Terméktanácshoz. A tanács munkájában való részvételt már csak azért is kívánatosnak tartják, mert így részt vehetnek az ágazatot érintő kormányzati döntések előkészítésében, véleményezésében. A terméktanács munkájában részt venni kívánó termelőknek anyagalomként 1,60 forint tagdíjat kell fizetniük. A csatlakozási feltételekről a megyei TESZÖV ad felvilágosítást. A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének közreműködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József A tavalyi TB-mérleg A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság nemrég jelenttette meg az 1991-ről szóló évi jelentését. Eszerint a megyében a társadalombiztosítási bevételek nagysága 1991-ben 13 milliárd 347 millió 495 ezer forint, akiadásoké 12 milliárd 656 millió 589 ezer forint volt. A kiadások összesen 35,1 százalékkal magasabb az 1990. évinél, a bevételeké pedig 16,1 százalékkal. ezer Ft-ban A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BEVÉTELEK ALAKULÁSA Társadalombiztosítási bevételek 1990. 1991. Bev. növ.-nek Megoszlása megnevezése év év %-a 1991. évben 1./Vállalatok 5,020584 5,311.918 + 5,8 39,8 2./ Mg. szövetkezetek 1,530.683 1,779.765 + 16,3 13,3 Állami és szövetkezeti szektor együtt 6,551.267 7,091.683 + 8,2 3./ Magánszektor Ebből: 869.313 865.951-0,4 6,5- kisiparosok 111.981- magánkereskedők 22.253 145.407 + 8,3- kisszervezetek, kiég. tevékenységet folyt, baleseti jár. 566.360 588.971 + 4,0- egyéb magánosok magánmunk. és alk. házastársak és segítő családtagok 168.719 131.573-22,0 stb. 4./ Költségvetési szervek 1,900.771 2,811.650 + 47,9 21,1 Társadalombiztosítási járulékbevételek egvütt 9,321.351 10,769.284 + 15.5 5./ Nyugdíjjárulék 2,073.451 2,388.058 + 15,2 17,9 6./ Egyéb bevételek 97.918 190.153 + 94,2 1,4 Összesen: 11,492.720 13,347.495 + 16,1 100,0 ezer Ft-ban A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK ALAKULÁSA Társadalombiztosítási ellátások 1990. 1991. Költ.növ.-nek Megoszlása megnevezése év év %-a 1991. évben 1./ Nyugellátás 7,238.004 9,653.124 + 33,4 76,3 2./ Gyerm. család, pénzbeni juttatása ossz.: Ebből: 1,225.011 873.860-28,7 6,9- családi pótlék 547.647 —/x —- anyasági segély 28.559 30.434 + 6,6-TGYS „14?-542; 181.269 + 26,3-GYED- 1 363,387 .(• . v 425.787 + 20,8 ' - GYES 151.876 235.370 + 55,0 3./Táppénz 776.357 883.200 + 13,8 7,0 4./ Egyéb segélyek ossz.: 42.705 69.284 + 62,2 0,5 Ebből: - •- temetési segély 9.152 8.477-7,4- megváltozott munkakép. keresetkieg. 218 337 + 54,6- egyéb 33.335 60.470 + 81,4 5./ Gyógyászati szolgáltatás 12.560 15.777 + 25,6 0,1 6./ Gyógyszertámogatás 72.281 1,142.515 — 9,0 7./Gyógyászati segédeszk — 18.728 — 0,2 8./ TB.szolg.egyéb ktsg — 101 — — Összesen: 9.366.918 12,656.589 + 35,1 100,0 /x A családi pótlék 1990. április elsejétől alanyi jogon jár, ettől kezdve nem a társadalombiztosítást, hanem a költségvetést terheli. Az összes kiadás legnagyobb hányadát megyei szinten is a nyugdíjak, járadékok képezték (76,3 %) - az országos arány 57,3 %-os -, ezt követi a gyógyszertámogatás 9,0 %-kal és a táppénz 7,0 %-kal. Munkaerőpiac Elbocsátások Szolnok térségében Megyénket az országban a legkritikusabb munkaerő-piaci helyzetű térségek között tartják számon. A munkanélküliségi ráta tekinteteben Jász Nagykun-Szol- nok megye a negyedik, a regisztrált munkanélküliek számának esetében a hetedik legrosszabb helyet foglalja el a tizenkilenc megye és Budapest között. A nagyarányú létszámleépítések az ipar mellett a mezőgazdaságot érintik elsősorban. Az év első öt hónapjában több mint ötezer munkavállalót érintő elbocsátási szándékról érkezett előzetes bejelentés a Munkaügyi Központhoz. Összesen 74 munkaadó 5226 fő tervezett leépítését jelezte. A 150 főnél nagyobb „létszámkarcsúsítást” bejelentők a gépiparba, építőiparba és a mezőgazdaságba tartozó gazdálkodószervezetek voltak. Az összes, az év első öt hónapjában előrejelzett elbocsátás 35,3 százaléka a mezőgazdaság, 34,7 százaléka pedig az iparban várhatóan megszűnő munkahelyeket jelent. Az elbocsátások túlnyomó része (42,4 százaléka) Szolnok térségét érinti. A kialakult munkanélküliségi arányokat tekintve ugyanazok a körzetek tartoznak 1992 júniusában is a munkanélküliség által leginkább sújtottak közé, mint tavaly ilyenkor. Vannak térségek, ahol a munkanélküliségi ráta messze»», meghaladja a megyei átlagot, ami jelenleg 14,1 százalék. Tiszafüred 24,6 százalék, Karcag 22,7 százalék, Kunhegyes 22,0 százalék, Mezőtúr 17,6 százalék, Török- szentmiklós 16,3 százalék. A megelőző esztendő júniusában regisztrált munkanélküliek létszámához viszonyítva - egy év alatt - 19,4 ezerrel (171,7 százalékkal) növekedett az állástalanok száma a megyében. Az emelkedés legnagyobb része, 23,4 százaléka EGY EV VÁLTOZÁSAI KÖRZETENKÉNT Megnevezés Álláshelyek száma Álláskeresők Száma (fő) Regisztrált munkanélküliek száma a./ (fő) Munkanélküli-seg. és -járadék, száma (fő) 91.VI.hó 92.VI.hó 91.VI.hó 92.VI.hó 91.VI.hó 92.VI.hó 91.VI.hó 92.VI.hó Szolnok 474 890 2987 7405 2660 7197 2085 6141 Jászberény 42 250 1024 3948 986 3895 802 3363 Karcag 110 98 1621 4532 1573 3331 1026 2267 Kisújszállás 50 78 482 1252 441 1131 384 970 Mezőtúr 7 78 1260 2844 1209 2760 978 2518 Tiszafüred 15 44 1149 2608 1060 2412 817 2198 Törökszentmiklós 31 7 1157 3247 1030 3097 872 2783 Kunszentmárton 26 37 575 1899 552 1816 429 1636 Jászapáti 8 18 518 1396 488 1356 442 1223 Kunhegyes 7 100 847 2276 838 2221 708 2024 Martfű 28 52 533 1596 471 1512 401 1360 Összesen 798 1652 12153 33003 11308 30728 8944 26483 1992. június hónap az 1991. június hó %-ában — 207,0 — .271,6 — 271,7 — 296,1 a./ aktív eszközzel támogatottak nélkül (4537 fő) a megyeszékhelyen, illetve környékén összpontosult. A 30.728 regisztrált munkanélküli számára felajánlható bejelentett álláskínálat 1652-re (38,6 százalékkal) emelkedett az előző hónaphoz viszonyítva. Ennek ellenére csekélynek nevezhető a munkaerőkereslet az aggasztóan magas túlkínálat mellett. Az elhelyezkedési esélyek minimálisak, a közvetítő irodák az állástalanok 4-5 százalékának tudnak állást ajánlani. Az ismertté vált munkahelyek csaknem 40 százalékára szakképzetlen munkaerőt keresnek a munkáltatók. A pályakezdő munka nélküli fiatalok regisztrált létszáma júniusban 1593 volt, ami 2000 fős emelkedést jelent az előző hónaphoz képest. Közülük pályakezdők munkanélküli-segélyében 919-en részesültek, A tárgyhónapban munkanélküli-ellátást 26.483 fő részére folyósítottak. Az átlagos segélyezési időtartam Karcag körzetében (273 nap) a legnagyobb, de a megyei átlagnál (221 nap) Mezőtúr és Tiszafüred térségben is közel 20 nappal több. A fél évnél régebbenmunka- nélküli-ellátásban részesülők aránya megközelíti az 50 százalékot. A segélyezés átlagos havi ösz- szege 8491 Ft/fő volt. Megyénkben az ellátásban részesülők 38 százaléka nő. A nők havi átlagos bruttó segélyének összege 7551 Ft/fő. a férfiaké 9073 Ft/fő. Kiszelyné Molnár Kornélia Támogatás területfejlesztésre A kedvezményezett települések pontos listája A kormány 97/1992. (VI. 16.) számú rendeletében döntött az elmaradott területek fejlesztését és a munkahelyteremtést szolgáló támogatásokról. Ä támogatás célja a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területek segítése; a legsúlyosabb foglalkoztatási helyzetű körzetekben a munkahelyteremtés ösztönzése, a több települést érintő termelő infrastruktúra (beleértve a mezőgazdasági infrastruktúrát is) kiépítése, térségi jellegű válságkezelési, gazdaságfejlesztési programok ösztönzése, vállalkozásokat segítő tanácsadó, üzletfejlesztő szolgáltatások létrehozása. A támogatást igénybe vehető kedvezményezett területek:- a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, elsősorban kedvezőtlen mezőgazdasági adottságú térségek;- olyan foglalkoztatási körzetek, ahol a tárgyévet megelőző év december 31 -én a nyilvántartott munkanélküliek aránya - az aktív keresőkhöz viszonyítva - az országos átlag kétszeresét meghaladja;- kiemelten fejlesztendők azok a települések, ahol az előző kettő kritérium egyaránt létezik;- olyan foglalkoztatási körzetek, ahol a munkanélküliek aránya meghaladja az országos átlag 2 ^-szeresét. A kedvezményezett területeken adható támogatás:- munkahelyteremtő beruházásokhoz;- piac- és termékváltást segítő fejlesztésekhez; .- vállalkozásokat segítő termelő infrastruktúra (főként közlekedési, távközlési, energia, víz- és szennyvíz- rendszerek) fejlesztéséhez;- vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások. inkubátorházak, innovációs és üzleti parkok kiépítéséhez;- olyan települések mezőgazdasági célú területeinek hasznosításához, ahol a külterületi szántóföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelme 17,00 ak/ha érték alatt van;- közhasznú munkákhoz szükséges gépbeszerzésekhez;- falusi idegenforgalom fejlesztéséhez, kivéve a kiemelt gyógy- és üdülőhelyeket. A támogatás vissza nem térítendő formában nyújtható. Mértéke: a központi forrásból származó támogatás infrastrukturális beruházásnál a beruházási költség max. 70 százaléka, a munkahelyteremtő beruházásnál pedig 50 százaléka. A támogatás további feltételei:- a munkahelyteremtő és meglévő létszám foglalkoztatásának megőrzését célzó beruházásoknál; a beruházás két éven belüli megvalósulása, ezt követően - hat hónapon belül - a tervezett létszámbővítés, üzembe helyezéstől számított ötéves foglalkoztatás, üzleti tervben 10 éves időtartamra legalább 12 százalékos megtérülési ráta;- kezdő, illetve egy évnél nem régebbi vállalkozás beindításával, illetve bővítésével összefüggő beruházás esetén a támogatás elnyerésétől egy éven belüli megvalósítás, legalább három évig a létszám foglalkoztatása, egyszerűsített üzleti terv készítése;- a falusi idegenforgalmi fejlesztéseknél a létrehozott szálláshelyeket öt évig célja szerint használni. A támogatás pályázat útján nyerhető el. A felhívást a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter teszi közzé. A pályázat benyújtási határideje folyamatos, de tárgyévi támogatásra, így ez évben szeptember 1. a határidő. Pályázhatnak: bel- és külföldi jogi és magánszemélyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok. A Magyar Közlöny 61. számában a megyénket érintő települések felsorolása nem teljes körű. Azok helyesen az alábbiak: Kunhegyes, Abádszalók, Ti- szagyenda, Tiszaroff, Tomajmonosto- ra, Tiszabura, Karcag, Kunmadaras, Tiszafüred, Tiszaderzs, Tiszaszentim- re, Tiszaigar, Tiszaörs, Nagyiván.
