Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-09 / 135. szám
1992. JÚNIUS 9. Hazai tükör 3 Hosszú, forró médiaháború A kulturális bizottság alelnöke nyilatkozott lapunknak Médiaháború dúl a javából immár egy hónapja, minden eddiginél élesebben. Egyes vélemények szerint pártpolitikai hatalmi harc folyik, politikai hecckampány. A parlamenti kulturális bizottság alelnökével, Fodor Tamás országgyűlési képviselővel beszélgetett munkatársunk.- Képviselő úr! Gombár Csaba szerint a kulturális bizottságban folyó meghallgatás is politikai színjáték. Mi erről a véleménye?- Ebben Gombárnak tökéletesen igaza van. Ez egy hosszabb háború, melynek van egy előkészületi része, és van egy végcélja, a város, az ország elfoglalása. Ez kőkeményen politikai ügy. A nyilvánosság szabadsága feltétele minden olyan kérdésnek, amely naponta érzékenyen érinti az állampolgárt. Feltétele a jobb életnek. A legfontosabb, hogy a nyilvánosság, mint kontroll, tiszta legyen. A médiaháborúban szó sincs a műsorról. Az egyik embernek tetszik az egyik műsor, a másiknak nem.- Például a Friderikusz- show...- Igen. Különbözőek az ízlések, az értékek, az ideológiák. A médiaháború ott kezdődött, amikor a rendszerváltás időszakában megegyeztek, hogy a miniszterelnök hatásköréből a köztársasági elnök hatáskörébe kell adni a médiaelnökök kinevezését. Én jobban örülnék, ha a médiatörvény nem ezt a kezdeti állapotot rögzítené, hanem az Országgyűlés kétharmados többsége az egyetértés erejével döntene az elnöki kinevezésekről. Nem mindegy, hogy a médiapiacot mindenki számára hozzáférhetővé tesszük, vagy nem. Ez a tétje az egész törvénynek. Ugrásra készen állnak azok a kereskedelmi, kábeltelevíziók, amelyek újabb tőkét hoznának, munkahelyeket teremtenének, nyilvánosságot biztosítanának. Nagy a kísértés a kormány pártjaiban, hog önmaguknak tartsák fenn ezt a hatalmat. A demokráciát fenyegeti veszély akkor, ha az egyensúly megbomlik a kormány és ellenzék, a kormány és nyilvánosság, a civil szféra és állami szféra között. Az utolsó nagy támadás a köztársasági elnök ellen szólt, akinek helyzete maga jelenti a kényesegyensúlyt a demokráciában.- Mintha visszakozott volna a koalíció: a Gönci-vitát elnapolták a parlamentben.- Az, hogy a legnépszerűbb embert támadják, az öngyilkosság tipikus esete. A köztársasági elnököt meg lehet támadni, de annak megvan a törvényes útja. Az összes képviselők kétharmadának hozzájárulásával vádindítványt lehet benyújtani.- Kulin Ferenc, a kulturális bizottság elnöke mondta: az új médiatörvény ügyében konszenzusra kell jutni az intézmények működőképességét és az államtól való függetlenségét illetően. Ugyanakkor a minap az Ön több évre előirányzott államitámoga- tás-javaslatát Kulin Ferenc „abszurdum” -nak nevezte a parlamentben. Lesz konszenzus?- Hogyan kell gondolkodnia annak, aki nyomást akar gyakorolni a közszolgálati műsorszóróra? Függővé kell tenni a költségvetéstől. Ez történt most is. Egymilliárdot elvontak minden magyarázat nélkül. Mit tehet ilyenkor egy tévé? Csökkenti a művészi és növeli a beszélgetéses műsorok számát, illetve a reklámidőt. Most ezt róják fel neki a kormánypártok. Megszűnt részükről a bizalom Hankiss és Gombár felé, mert nem voltak hajlandók velük egyeztetni, akik viszont úgy gondolják, hogy nem a kormánypártok adtak nekik felhatalmazást az elnökségre, hanem az egész parlament. Amikor készülőben van a médiatörvény, leváltani a médiaelnököket, több mint barátságtalan lépés. Kihívás a sajtónak, a nyilvánosságnak, az embereknek.- Megszületik a média- törvény a közeljövőben, vagy hosszú, forró nyár előtt állunk?- Az utóbbira van kilátás. Ez a kihallgatósdi - ami nagyon csúnya módon az 50-es évek koncepciós pereire emlékeztet - sok időt elvett azoktól az egyeztetésektől, amelyek fontosak lennének, mivel kétharmados törvényről van szó. Kötelező a megegyezés, a kormánypártoknak meg kell hallgatni az ellenzéket, hogy törvény születhessen. Optimista vagyok, hogy itt tényleg politikai váltógazdálkodás lesz. Mire a médiatörvény megszületik, nem biztos, hogy ez a kormánykoalíció lesz kormányon, ezért nekik is nagyon szükségesek a garanciák. Ez a meggondolás legyőzheti a gőgöt és elvakultságot. Európához nem lehet csatlakozni úgy, hogy újkori törvényhozásunk, társadalmi berendezkedésünk és feudális televíziónk, rádiónk van.- Köszönjük az interjút. Cs. J. Falusi hírek Jászszentandrás Május 28-án tartotta legutóbbi képviselő-testületi ülését a község önkormányzata, ahol többek között tárgyaltak az önkormányzati intézmények működési feltételeiről, valamint az ott dolgozók szakmai felkészültségéről. Az új törvény ugyanis újabb kritériumokat fogalmazott meg számukra, amelyek szerint az alkalmazottaknak közigazgatási alap- és szakvizsgát kell tenni. * Hasonlóan a fentebb említett követelményekhez, az általános iskolában is tovább kell növelni a szakos ellátást. Ugyan képesítés nélküli oktató nincsen az intézményben, az ének-zenét, a fizikát és a német nyelvet nem ez irányú diplomával rendelkező pedagógus tanítja. Ezen helyek betöltésére pályázatokat írtak ki. A végzősök továbbtanulása remekül sikerült, hiszen kivétel nélkül minden gyereket a megjelölt első helyen vettek fel. Lesz, aki a budapesti Apáczai Csere János Gimnáziumban folytatja ősztől, többen más tagozatos iskolák falai közé kerülnek. * Szintén a képviselő-testületi ülés anyagához tartozik, hogy az önkormányzat meghatározta saját vagyonát, valamint döntöttek arról, hogy a római katolikus egyházzal megállapodást kötnek az ingatlanok tulajdonjogának kérdésében. A katolikusok egyetlen szolgálati lakást igényelnek vissza, így csupán ebben kell majd „dűlőre jutni.” Ezenkívül tárgyaltak a bizottságok elnökeinek tiszeteletdíjáról, ám ennek megvitatását szeptemberig elvetette a testület. * Döntöttek arról, hogy a település 157 ezer forinttal támogatja a jászberényi Erzsébet kórház által létrehozott „A Jászság Egészségéért” Alapítványt. Nem hagyják pénz nélkül a Jászapáti Ipari Szakmunkásképző Inézetet sem, ahol negyven jászszentandrási nebuló - a helyi diákok tíz százaléka - koptatja a padokat. A fokozottabb előrelépésre azért van szükség, hogy a tanulók számára a gyakorlati oktatást, azaz a tanműhely létrehozását meg tudják valósítani. & Május 2-án megnyitotta kapuit a 800férőhelyes Thermál kemping, amelyet túlnyomórészt egyelőre német és holland turisták vettek birtokukba. * Míg június 8-án (szombaton) az általános iskolától búcsúzó nyolcadikosok adtak műsort a helyi művelődési házban, addig 12-én (pénteken), 19.30-kor dr. Mizsei Béla országgyűlési képviselő tart tájékoztatót, előtte pedig fogadóórát a lakosok részére. * Jelenleg a legnagyobb fejtörést a fejlesztési feladatok jelentik Nagy Sándor polgármester úrnak. A pénz, amelyből ezen területen gazdálkodhatnak, 15,5 millió forintot tesz ki. Ebből kell a vízmű beruházásait finanszírozni, amelynek költségei négymillió forintot tesznek ki. Az előzetes műszaki átadást tegnap délelőtt tíz órakor tartották, de a hivatalosra is még ebben a hónapban sor kerül. A következő nagy feladat a 8000 négyzetméter szilárd burkolatú úthálózat kiépítése, ezzel is csupán 30-ra nő a szilárd utak százalékos aránya. Gondot okoz még az építési lakótelkek kialakítása, hiszen amíg a kárpótlással kapcsolatos kérdések végére pont nem kerül, az önkormányzat sem tud (vagy legalábbis nem ajánlatos) lépni. Karcagi kutatók a talaj mozgás megállításáért Árokba kerül a humusz (Folytatás az 1. oldalról) A karcagi kutatók együttműködve a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel modellkísérleteket végeznek, hogy megállapítsák az egyes talajféleségek és a talajmozgás közötti összefüggéseket. Az egyetemnek van úgynevezett szélcsatomás műszerparkja, amely kitűnően alkalmas a szélhatásoknak kitett talajminták mesterséges vizsgálatára. Az intézet tervei szerint két év alatt elvégzik ezeket a kísérleteket, és az eredmény alapján módszereket, ajánlásokat dolgoznak ki az Alföld fásítására és a talajmozgás megállítására. Az utóbbi 10 évből 8 aszályos volt az Alföldön, a karcagiak az aszály hatásainak vizsgálatára is dolgoznak ki eljárásokat. Olyan berendezést készítenek, amellyel lehetővé válik átfogóan tanulmányozni a talajnedvesség eltávozásának ütemét, a kiszáradás mértékét, időrendjét. Az így kapott vizsgálati eredmények alapján olyan módszereket keresnek, amellyel késleltetni, sőt csökkenteni lehet az aszálykárok mértékét. 9(eddi jegyzet_______________________________ Szavazatért valamit Még mindenki Árpi bácsijának kérése is kevés volt ahhoz, hogy Kisbéren a választók elmenjenek szavazni vasárnap. Hiába hívta fel a választópolgárokat Göncz Árpád köztársasági elnök, hogy adják le voksukat arra a hat jelöltre, akik a megüresedett parlamenti képviselői hely betöltésére pályáztak. A 45 ezer érintett közül csak 12 ezren mentek el. Szinte felesleges volt az immár hetedik procedúra, következhet a nyolcadik forduló. Nem volt sikertelen viszont ugyanezen a napon a szavazás Badacsonyban. Itt arról volt szó, hogy különváljanak-e Tomaj- tól. A polgárok fele ment el, s voksolt így vagy úgy. Nem is volt kétséges, hogy a válás mellett döntenek. Hiszen míg Badacsony a bevételek 90 százalékát hozta, állítólag csak 15 százalék jutott vissza hozzá. A pénz, a saját tulajdon birtoklása ugyanis nagy késztető erő. Ha valamit csinál az ember, akkor ezért kapjon is valamit. Erre mondják, hogy fifti-fifti. Ám mit kap cserébe a kisbéri választópolgár? Szinte semmit. Míg a székesfővárosban a nagypolitikában megfáradt képviselő szép pénzt kap - bizonyára megérdemli -, addig a kisbéri ember legfeljebb a töredékét viheti haza, azzal a tudattal, hogy nemsokára munkanélküli lesz. Ha azt akarják a politikusok, hogy minél többen menjenek el rájuk szavazni, akkor sokkal többet kell nekik is adniuk. Több ember szerint, ez mostanság kevésbé sikerül. Persze Pesten a kirakatokban könnyű gyönyörködni (és azokat külföldieknek mutogatni). De Tiszabőn, Csépán vagy Kisbéren már nem annyira! Hiszen az emberek arcára van írva a tanácstalanság, az érthetetlenség. Elég, ha azt mondom, az önkormányzatok Úgy igényelhetnek központi támogatást, ha van megfelelő indulótőkéjük. De hát honnan? Adóztassák meg a lakosságot? Miből? Ugyanakkor rendelkezünk külföldi segélypénzekkel, csakhogy azt meg ki veszi fel harminc-valahány százalékra? A kör itt bezárul. A politika meg a szükség kényszere halad tovább a maga útján. De lehet, hogy Kisbéren - ahol kis bérből élnek - keserű marad az emberek szája íze, csakúgy, mint Tomajban, ahonnan most kiválófélben van a „pénzeszsák”. Adni kellene tehát, hogy cserébe elvárhassák a politika képviselői, hogy kapjanak is valamit, amit bizalomnak és ennek kinyilvánulásaként szavazatnak neveznek. Tóth András Moldova György: A félelem kapuja Borsos vereségérzete nem enyhült. Ez a lakótelepi albérleti szoba elemeire széthulló típusbútoraival, falaival, melyeket elborítottak a szétkent csótányok nyomai, kilátástalan végállomásnak tűnt. Nem érzett erőt a további küzdelemhez, úgy érezte, eddig is túl sok terhet vállalt magára. Egyik délben a szemben levő két toronyház közti vékony résben felcsillant a nap, sugarai pászmákban törték át a füstködöt. Borsos kinyújtózkodott és rászánta magát, hogy átmenjen a fürdőszobába. Borotvája nehezen fogta a félcentis borostát, bőrén ki-kiserkent a vér. Hosszan nézte magát a tükörben: arca megfogyott, szemében kiütköztek az ágasbogas erek. Jelentkezett a munkahelyén, de nem engedték leszállni a csatornába. Orvosi igazolást követeltek a tíznapos elmaradásról, és azzal fenyegették, hogy elvonják azévi nyereségrészesedését. Borsos megpróbálta védeni magát, de ahogy átgondolta az érveit, menet közben rájött: valójában semmiféle frdek nem fűzi már a vállalathoz. A munkásszállóból már eltávolították, fizetése is alig emelkedett aZ itt töltött idő alatt. Hirtelen elunta a vitát, és felmondott. Borsos másnap kiutazott Pesthidegkútra - itt már több hétvégén is dolgozott egy családi villa építkezésén. Megkereste a kivitelezést irányító mérnököt és megkérte, hogy vegye fel állandó munkára. A mérnök csak feketén, bejelentés nélkül volt hajlandó alkalmazni őt. Borsosnak el kellett fogadnia ezt a feltételt, bár bejegyzett munkahely híján azt kockáztatta, hogy egy igazoltatásnál elviszik közveszélyes munkakerülésért. Az építők még a tél beállta előtt tető alá akarták hozni a villát, hogy a hó ne áztassa el a falakat és a rossz idő ne akadályozza majd a belső munkákat. A műszakot a lehető leghosszabbra nyújtották, hajnalban reflektorok fényében kezdtek, és a zsaluzódeszkák már pattogtak a fagytól, mikor végeztek, a hétvégeken sem tartottak pihenőt. Borsos a város túlsó végéből járt át, az oda-vissza út három órát vett igénybe, reggel az első busszal indult, este a tévében már lement a híradó, mire hazaért. Munkaruhának befogott régi lemberdzsekjét és farmernadrágját felrakta száradni a fűtőtestre, aztán megfürdött, megdermedt lábujjai sajogtak a meleg vízben. Négy órakor újra a vekker csörgésére ébredt, mind fáradtabban kezdte el a napot, csak azért tartott ki a helyén, mert az átlagos órabér kétszeresét fizették. December közepére befejezték a tető építését, elbonthatták az állványokat. Borsos párjával az emeleti szintről dobálta le a faanyagot. Társa leheletéből távolról is áradt a pálinkaszag, a tekintete is elborult, de a fiú nem akart rászólni, tudta, hogy a mérnök azonnal elbocsájt minden részegeskedőt. Egy gerendát fogtak meg, rátámasztották a korlátra, Borsos alkalmazkodva a kialakult munkaritmushoz, hármat számolt magában, mielőtt elengedte volna, de a társa korábban meglökte a fa végét. A fiút váratlanul érte ez a mozdulat, megcsúszott a fagytól síkos deszkán, a gerenda magával rántotta. Áttörve a hevenyészett korlátot, lezuhant, a bejárat lebetonozott előterére esett, Először csak végtelen fáradtságot érzett a lábában, de mikor megmozdult» rátört a fájdalom, összegörnyedve hánykolódott a földön. A Tanakodó csoport gyűlt össze körülötte, nem mertek hozzányúlni, végül az egyik munkás elsietett az építésvezetőért. A mérnök anélkül, hogy tájékozódni 145