Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-23 / 147. szám

1992. JÚNIUS 23. Megyei körkép 3 „Nincsen nem meghallgatott imádság” c ~ %edc£i jegyzet A A gyerekek leikébe rajzolta a szépet Juliska néni a „bélés” (Beloiannisz úti iskola) volt tanárkollégák karéjá­ban Pénteken ünnepelte 90. szüle­tésnapját Kozma Józsefné, szü­letett Blaskó Julianna szolnoki pedagógus. Egykori tanártársai barátaiként, tisztelőiként keres­ték fel Juliska nénit, aki jóval fiatalabbakat meghazudtoló szellemi frissességgel és türe­lemmel - apró virágmintás ott­honkában, szobájában ülve - fo­gadta köszöntőit, a rádió, a sajtó munkatársát. Ha nincs az a pár évvel ezelőtti motoros baleset, amikor a lábán súlyosan megsé­rült, akkor az ajtónyitásra sem a menyének kellett volna kijönnie. A vendégek az ajándékok át­adása utáni percekben őszinte, természetes módon dicsérték fittségét: „Gyönyörködünk ben­ned, Juliska”, „Mindig csodála­tosan szép lány, asszony vol­tál”. A most is tiszta tekintetű szemek „... egy életen át mindig másokért ragyogtak, csillogtak”- mondja a pályatárs, volt kollé­ga, Buday Péter. „Besztercén születtem, de be­jártam az ezeréves Magyaror­szágot, mivel apám állami tiszt­viselőként dolgozott, akit ide- oda helyeztek. Laktunk Brassó­ban, Nagybecskereken, majd a Felvidéken tizennégy évig, ami életem legszebb időszaka volt”- kezdi az önbemutatást Juliska néni, majd így folytatja: „1920- ban tették ki édesapámat Szlová­kiából, ekkor kerültünk Szol­nokra. Édesanyám szívbetegsé­ge miatt egyedüli gyerek voltam. Hogyan lettem tanítónő? A pol­gáriban arról álmodoztam, hogy a gimnázium elvégzése után iparművészeti főiskolába me­gyek, mert nagyon szerettem raj­zolni, festegetni. A legjobb bi­zalmasom, apám azonban meg­győzött, hogy hasznosabb, ha el­végzem a tanítóképzőt, mert az kenyeret jelent. Apám mondta: ha te a gyerekek leikébe rajzolod bele mindazt a szépet, amit lefes­tenél, megmarad örökké, hiszen átörökítődik az ő gyermekeikbe is. Igaza volt: a szeretetet meg­sokszorozva kaptam vissza ta­nítványaimtól. Küzdelmes, de boldog családi élet, szakmai pálya. Ezzel a ket­tősséggel élte végig Juliska néni a huszadik századot. Értelmet adott életének a tanítás, iroda­lomórái élményszámba mentek. Hozzájárulhatott ehhez, hogy a népi írók művein nőtt fel. A győ­ri tanítóképző elvégzése után ti­zenhárom évet kellett várnia a kinevezésig. Ez alatt az idő alatt helyettes tanító, hitoktató és óra­adó volt az ipari tanonciskolá­ban. 1934-ben végre kinevezték helyettes tanítónak Rákóczifal- vára. Innen került a szolnoki Thököly úti iskolába. 1954-64 között a Beloiannisz úti iskolában tanít. A Rákosi- érában szakszervezeti megyei titkár. Pártonkívüli marad, amit nyíltan vállal. Őszintesége, szó­kimondása tetszik Rákosinak, aki Székesfehérvárra szeretné kinevezni tankerületi főigazga­tónak. Ő a karrier helyett a bol­dogságot választja, bár azt mondják, megőrült: ekkora lehe­tőséget nem szabad elszalaszta­ni. Özvegyasszony már ekkor, és igent mond református pap kérőjének az édesanyja halála után, akit gondozott. Harminc­két évig tartó második házassá­gának boldogságát az sem ár­nyékolja be, hogy nem lehet csa­ládja. „Nincsen nem meghallga­tott imádság - mondja -, mert mindig azért imádkoztam, hogy legalább egy gyerekem le­gyen.” Szegény emberek tehet­séges gyermekeit fogadják ma­gukhoz, és sajátjukként nevelik fel. Két fiút és egy lányt. Mivel férje pap volt, nem íratták a ne­vükre őket, hogy a taníttatásuk biztosítvalegyen. Mérnökember lett mindhárom gyerekből. Sőt, Nagy József fia, akinél most la­kik, két unokával is megajándé­kozta. A nagyobbik most érett­ségizett, és ősztől megkezdheti egyetemi tanulmányait, aminek nagyon örül. Kozma Józsefné vallja és hirdeti: a legszebb do­log egy ember életében a hit da­lát és a szeretet lámpását hordoz­ni. Kedves Juliska néni! Jó egészséget és még sok boldog­ságot kívánunk szerettei köré­ben! Csirke József Balett ürügyén nemcsak a balettról Most, amikor üresen konganak a kultúra vá­rosi, községi uniformizált panelházai, és sok he­lyütt ha netalántán valaki mégis beóvakodik a szocreál építészet falai közé, ezt olykor a szük­ség: egy nyári zápor vagy a kánikulai nap miatt teszi. És tessék: csütörtökön, pénteken, szomba­ton meg vasárnap a szolnoki városi művelődési központ emeleti nagyterme mind a négyszer zsú­folásig megtelt. Olyannyira, hogy két nap még pótjegyeket is adni kellett, hogy csillapodjon a kívülrekedtek haragja. Pedig a biléták nem in­gyenesek voltak, hiszen az ártatlanok darabon­ként 60, 80 és 100 forintba kerültek. Vajon milyen előadás, miféle szervezet, prog­ram mozgatta meg az embereket, hogy négy röpke nap alatt kétezren is felkeresték a kultúra városi palotáját? Talán híres politikus tartott ma­gasröptű előadást? Kizárt, mert az efféle rendez­vény, ha mondjuk azt 30-60 ember megtiszteli, már sikeresnek mondható. Esetleg valamelyik kedvelt fővárosi zenekar nótázott? Ez sem talált, elvégre a szereplők kivétel nélkül szolnokiak, Szolnok környékiek voltak. Mégpedig 6-18 év közöttiek, mivel ezen a napon tartotta Mozsonyi Albert koreográfus, balettmester vezetésével a Szolnoki Balett éves vizsgáját, koncertjét. Oly­annyira sikeresen, hogy a csütörtöki főpróba után az eredetileg két előadásra tervezett bemu­tatóból három lett, azaz vasárnap is fellépett a mintegy kétszáz szereplő. Többször hallottam a bemutatók közti szünetekben: Mozsonyi mester, vagy ahogyan ismerik, Ali mennybe ment eze­ken a napokon. Tény, csodálatos műsorral ked­veskedtek a szereplők, bizonyítja a sok vastaps, vagy például az, hogy vasárnap este a zárószá­mot hatszor kellett ismételniük a kar legtehetsé­gesebb tagjainak. Ugyanakkor téves az állítás, mert nemcsak a balettmester koreográfus ment mennybe, de ott érezték magukat a szereplők meg a nézők is. Ha másért nem, mert egy kis időre Kínába, Meseországba, a végtelen orosz sztyeppekre, a brazíliai karneválba vagy éppen egy feledhetetlen táncestre csöppentek. Mert a tíz-egynéhány bemutatott szám között akadt nem is egy, ami hovatovább profi színvonalúnak bizonyult, holott az előadók amatőrök voltak. Általános iskolások, gimnazisták, most érettsé­gizettek, szakközepesek. Igaz, nem akárkik, ka­tegóriájuk országos legjobbjai, amit a közel­múltban kapott díjak bizonyítanak. Ezek isme­retében végtelenül egyszerű a recept: vegyél egy megszállott pedagógust, adj hozzá 180 őt köve­tő, kedvelő gyereket, csitrit, lányt, és hagyd őket dolgozni. Pár év verejtékes, aprólékos munkája után nézd meg őket, mert ha minden igaz, csodát: az igyekezet, a szorgalom, a tehetség csodáját látod. Erre vevők voltak négy napig a szolnoki­ak: se pénzt, se időt, se fáradságot nem kímélve. Azért, mert azt kapták, amit vártak (vagy még többet), és azoktól, akiket szeretnek. Kívánom ugyanezt fellépő politikusainknak, „országiára­inknak” is. Legyenek hitelesek, igazak, és végre arról be­széljenek, ami a népet, az istenadta népet foglal­koztatja. És akkor majd egy államtitkár látoga­tására is elővételben elfogynak a meghívók. Ma­gára vessen, aki idejében nem robog a pénztárba. Meg is érdemli, hogy neki csak a lépcsőkön jusson hely ... D. Szabó Miklós Moldova György: A félelem kapuja Rákócziújfalu A múlt héten képviselő-testü­leti ülést tartott a község önkor­mányzata. Főbb napirendi pont­ként jegyzőkinevezésre került sor, valamint a környező telepü­lések részére, Szolnok város ál­tal kezdeményezett szövetségbe való belépésről határoztak. * Döntöttek továbbá az elsőla- káshoz-jutók támogatásáról. Igaz, egy ,fordulón” már túl vannak ebben a témában, ami­E heti ajánlatunk:- tapéta - már 99 Ft/db-tól -műfű- padlószó'nyeg, 349 Ft/m2-től - német és belga fürdőszoba-textíliák A nek eredményeként 100 ezerfo­rintos támogatáshoz jutottak a kérelmezők (ebből 50 ezer vissza nem térítendő, 50 ezer pedig ka­matmentesen visszatérítendő, két év múlva kezdődő törlesztés­sel). Az utolsó 100 ezer forint sorsáról határozat született az ülésen. * Jelenleg a legnagyobb ese­mény a falu életében az iskolá­hoz kötődik, hiszen országos konferenciának adtak otthont falai. Az ország területéről mint­egy hetven meghívott látoga­tott az iskolába, ahol „Fejlesz­tő pedagógia, egyéni bánás­mód” címmel cserélték ki vé­leményeiket. * Még egy csöppet az iskolánál időzve: immár három éve visz- szajáró erdélyi és tatabányai fa­faragók dolgoznak tíz napig az intézmény kerítésén belül, ki­sebb tárgyakat és egy újabb szé­kely kaput készítve. * A falu határában lévő telkek felparcellázása már megtörtént a vízvezeték bekötésével egye­temben, jelenleg a Titász dolgo­zik a villanyoszlopok felállítá­sán. Mihelyt a dolgukat elvégez­ték, az önkormányzat megkezdi a telkek eladását. Otthon Textilház Szolnok, Mikszáth út 6. H—P 10-től 18 óráig *1856/1H* SZOLNOKON NYUGATI KILÓSRUHAVÁSÁR a Helyőrségi Klubban /színház mellett/. Nyitva: 1992. június 24-én /szerdán/ 8-18 éráig. Bálabontás: 8 érakor és 12 órakor. ♦151Ó/1K* ÉPÍTKEZŐK, ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATOK - VÁL­LALKOZÓK, VISZONTELADÓK, FIGYELEM! E-jelű BETONGERENDA Alsózsolcáról! Jelentős árengedményt adunk az alábbi telepeinken: Tüzép-telep Tiszafüred, tel.: 59/52-211 Tüzép-telep Szolnok, tel.: 56/30-333 Tüzép-telep Jászberény, tel.: 57/11-726 Tüzép-telep Karcag, tel.: 59/11-343 Tüzép-telep Törökszentmiklós, tel.: 302 Tüzép-telep Kunszentmárton, tel.: 530 Tüzép-telep Mezőtúr, tel.: 176 Tüzép-telep Martfű, tel.: 56/50-140 Bővebb felvilágosítást telepeink^ adnak! *1698/1H* Ml Osváth lefékezett, és kimutatott az ablakon:- Megérkeztünk. Ha jól látom, ott van a kocsija. A nyíregyhái rendőrségen három nap alatt elkészítették az útlevelet, az öregember átnyújtotta Borsosnak:- Nézd meg, és tanuld meg az adatokat. A fiú bizonytalanul forgatta:- Nem lesz baj vele?- Miért lenne? A te képed van benne, és az adatok is megfelelnek, csak akkor bukhatsz le, ha megijedsz. Ne félj. Az öregember egy térképet vett elő és elgondolkodva nézegette:- Zalában kell átlépned a határt, ott te otthon vagy, és otthon a falak is segítenek.- Vonattal menjek?- Nem. Andor levisz a kis busszal Mezőszegre, onnan egyedül kell tovább jutnod. Akármi is történik, nem akarom, hogy a fiam belekeveredjen. Amit egy ember is elvégezhet, azt nem szabad kettőre bízni.- Értem.- Szerezz egy kocsit valahonnan, vannak autós ismerőseid? Borsos bólintott:- Vannak.- Vigyázz, hogy rendben legyenek a kocsi papírjai. Kint Muraszombaton keresd meg Danilo Popovicsot, tud rólad, segíteni fog. Itt a címe, tanuld meg. Másnap reggel öt órakor keltették fel őket, az asztalra bőséges reggelit tálaltak fel:- Egyetek - mondta az öregember -, ne álljatok meg útközben, csak benzinért. Borsosnak felkínálták Andor sötét öltönyét, melyet a fényképésznél viselt, de a fiú úgy érezte, könnyebben mozog a saját ruhájában.- Te tudod - mondta az öregember fejcsóválva -, de egy jó ruha sok kaput megnyit az ember előtt - megcsókolta a fiút -, Ashon le drago ne Devlesa!- Törődjön a testvéreimmel, apám.- Bízd rám őket. Egyfolytában tették meg a majdnem hatszáz kilométeres utat, így is sötétedett már, mire megérkeztek Mezőszegre. Egy városszéli autóbusz-megálló­nál Andor elbúcsúzott, és visszafordult a kocsival. Beérve a városba, Borsos felhívta Zsókát, de csak egy üzenetrögzítő válaszolt. Reménykedett benne, hogy az asszony időlegesen távozott el hazulról, esetleg csak elfelejtette kikapcsolni a készüléket. Elsétált a házhoz: a fénymásoló iroda ajtaján rács feszült, és az emeleti ablakokban sem látott mozgást. Belesett a garázsajtó résén: nem állt benn kocsi. Csalódottan indult el visszafelé. 169

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom