Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-13 / 139. szám
1992. JÚNIUS 13. 7 Riport Emberek! Mindenkit c vár a börtön? Bizalmi beosztásban A kabinetfőnök é a kormányfő A múlt héten a Szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán az államvizsga-bizottság elnöke volt dr. Marinovich Endre, Antall József kabinetfőnökenp!7 A Közgazdasági Egyetemen végzett, 1967-ben írta meg doktori disszertációját. Szakterülete az emberi, üzleti kapcsolatokkal foglalkozó tudományág, a Public Relation volt; szakcikkeket, egyetemi és főiskolai jegyzeteket készített. A ’70-es években a marketingtevékenységgel foglalkozott - ezért a szolnoki meghívás is. Éveken keresztül a Külkereskedelmi Minisztérium Sajtóosztályán dolgozott. A kabinetiroda a Parlament épületében található, 50 alkalmazottat foglalkoztatnak, akik - teljesen érthető módon - Antall József szomszédságában dolgoznak, csak egy emelet választja el őket tőle. Bár a kormányszóvivők is az irodához tartoznak, a tanácsadók igazából a háttérben maradnak. Munkájuk - a külpolitikai, belpolitikai, gazdaságpolitikai és tájékoztatáspolitikai területen - a kormányfő közéleti tevékenységén keresztül válik érzékelhetővé.- Vázolná, mi a kabinetfőnök és az ön által irányított szervezet feladata?- Röviden úgy foglalhatnám össze, hogy a miniszterelnök munkáját kell a legtágabb értelemben segítenem. Előkészítjük a döntéseket, ezekhez információkat szerzünk, értékeljük őket; javaslatokat teszünk. A döntés- hozatal után pedig közreműködünk a végrehajtásukban. Mindez nagyban különbözik a ’90 e- lőtti gyakorlattól, hisz akkor a döntéselőkészítés nem kormányzati szinten, annak tényleges meghozatala pedig nem ebben az épületben történt, hanem a pártközpontban.- Ez jelentheti a minisztériumok egyfajta alárendeltségét?- Nem. Nekik önálló felelősségük van, bár a kormányzati felelősség a miniszterelnöké. Ezzel együtt nem lenne helyes közvetlen utasításokat adni az állam- igazgatás bármely részterületének. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a miniszterelnök nem látja pontosan a döntések hatását. Ekkor rajtunk keresztül rákérdez ezekre. Ez sem több, mint a minisztériumok munkájának egyszerű figyelemmel kísérése.- Miként lehet egy olyan bizalmi beosztásba jutni, mint az öné?- Többször felteszik ezt a kérdést, valljuk be: a sajtó egyik kedvenc témája, hogy ki, mikor, milyen posztra kerül. Ezzel együtt úgy gondolom, teljesen természetes az, hogy bizonyos munkakörökben a bizalomnak - a szakmai ismeret és tapasztalatok mellett - nagy szerepe van. Nem titkoltam soha: a miniszterelnököt 36 éve ismerem. Diákja voltam az Eötvös Gimnáziumban. 1956 októberében szerencsém volt mellette lenni.- Mennyi időt tölt együtt a miniszterelnök és tanácsadója? '- Ezt nem lehet pontosan bemérni, de mondanék példát a szélső értékekre. Általában együtt ebédelünk a parlamenti „menzán”. Szorosan igazodom az ő időbeosztásához. Lényegében munkaebédről van szó. A napközben felvetődő legfontosabb kérdéseket ilyenkor beszéljük meg. Van úgy, hogy csak erre a fél órára találkozhatunk. Máskor, az úgynevezett postázási időszakban - a Tv-híradó előtt vagy után -, az ügyek mennyiségétől függően egy-másfél óráig, vagy ennél valamivel hosszabb ideig tárgyalunk. Végül, különösen jól kihasználható egy hosz- szabb vidéki út.- Mennyit dolgozik Antall József?- Önmaga számára nem ír elő korlátokat. Körülbelül reggel 9- kor kezd, és éjfél felé fejezi be a munkát, de tudomásom szerint jelentős mennyiségű iratot visz haza. Hadd tegyem hozzá, hivatalba lépése óta, azaz két éve nem volt szabadságon.- Jelenleg milyen az egészségi állapota?- Erről pontosan tájékoztatnak a kiadott közelmények. Egészségi állapota megfelelő, ezt naponta a tévében is látni lehet. Időszakonként kezelést kap. Ha ez és egy hosszabb külföldi út időpontja egybeesik, akkor nem vállalja az utazást.- Ha különösen jelentős témában foglal állást Antall József, akkor kinek a véleményét kéri ki elsősorban?- Előkészítő anyagokat, információkat kér. Egy nagyobb eseményre való felkészülés sok ember munkáját veszi igénybe. Nemcsak a kabinetirodát, hanem a minisztériumi szakembereket is bevonják ilyenkor. Nekem az a megtiszteltető szerep jut, hogy én vagyok a végső szűrő, én olvasom át az anyagokat. Beszédírói viszont nincsenek, mint ahogy cikkírói sem. Hangsúlyozom, alapanyagokat kap.- A kabinetirodának négy fő tevékenysége van. Ki lehet-e emelni valamelyik részleg munkáját?- Nehéz lenne rangsorolni őket. Úgy gondolom, elég jól működik a külpolitikai csoport. Legutóbb a brit miniszterelnök látogatásának előkészítését Antall József példaértékűnek ítélte meg.- A külföldi tudósításokban gyakran olvasni „kormányhoz közel álló körökből kiszivárgott” kifejezést. Innen „szivárognak-e ki hírek?”- Jómagam is találkoztam ilyennel a közelmúltban a bősi ügyekkel kapcsolatban, amikor „magát megnevezni nem kívánó kormánytisztviselőre” hivatkoztak. Nem túl gyakran, de előfordul hasonló eset.- Döntéselőkészítéssel foglalkozik. Előfordul, hogy a politikusok nem azt a megoldást választják, amellyel egy feladat a legjobban valósítható meg?- Esetünkben a koalíciós pártok alapkoncepciója az, amely meghatározza a kormányzati döntéseket. Amikor a politikai érdek és a szakmai érdek ellentmondanak egymásnak - ahogy szokták mondani -, keressük az összhangot.- Vannak pártok, amelyek hiányolják a kormányból a szakembereket.- Mit jelent a szakember ebben az esetben? Érdemes lenne alaposabban foglalkozni ezzel. Készítettem egyszer egy kimutatást a Németh- és az Antall-kormány minisztereiről. Szempontjaim voltak: az iskolai végzettség, a szakmai gyakorlat, a nyelvtudás, a nemzetközi tapasztalatok. Nem hinném, hogy az előbbi ismérvek alapján szégyellnivalónk lenne. Sz. Z. Nem tudom, van-e barátságosabb börtönparancsnok, mint Doktor Károly a Szolnoki Büntetés-végrehajtási Intézetben. Mégis, ahányszor bekattan mögöttem az elektromos ajtó, képtelen vagyok az ő vendégének érezni magam. Persze, a jól fejlett klausztrofóbiám is ludas abban, hogy mást sem figyelek, mint azt, miként szabdalják darabokra a szabadságot az egymásból nyíló automata nyílászárók. Itten kemény az élet, na! Nem lehet az elítéltnek vagy a tárgyalásra várónak kiugrani egy krigli sörre, az uszodába egy csukafejesre, netán hazatérni a várva várt családlátogatásra. Áltathatja magát az ember bármivel, a vasalt tölgyfaajtón csak a szabaduláskor van kibocsátás. Addig pedig a meditáció újra és újra: megérte-e? A legutóbbi börtön látogatásom apropóját Nádudvari Zsig- mond levele adta. Emberi méltóságában érezte magát megsértve, mivel neve megjelent lapunk 07 jelenti rovatában, melyhez ő nem adta hozzájárulását. A dolgot egy kézlegyintéssel is elintézhetnénk, ám az indulata annyira őszinte volt, és az érvei oly meggyőzően hatottak, hogy természetesen meghallgattatott a másik fél is. Ülünk hát a védőügyvédek számára fenntartott beszélőben, és az ablakon kipillantva elmerengünk azon, vajon mitől van olyan fene jó kedvük a négy- szögletes udvarban körbe-körbe- sétáló farmeres, színes inges fiataloknak? így délidőben nem lehetne ugyanezt a sétát a Tisza- parton megejteni, netán egy kislány társaságában? Esetleg a játékautomatát nyaggatni valamelyik pénznyelő intézményben? És ha már itt benn a szabadság, és csakis a szabadság a téma. Nádudvari Zsigmondot is arról kérdem: ugyan mondja már, milyen árért dobta oda a szabadságát? A villanyszerelő kicsit filozofikus alkat, így mielőtt válaszolna, tűnődik egy sort.- Uram, engem az bántott, hogy a cikk arrqj szólt, miszerint engem, oroszlányi lakost a be- senyszögiek riuht valami hülyét tetten értek. Hát azért idáig még nem jutottam . . . íme a történetem: a feleségem besenyszögi, az anyja ma is ott lakik. Mi 1979- ben elváltunk, és engem fillér nélkül tettek az utcára. Szolnokra jöttem, de amíg Besenyszögön a téeszben dolgoztam, hazate- pertem a pénzt az anyósomék- nak. Elmentem Oroszlányba dolgozni a bányába, ott voltam 1981-ig. Hogy miért jöttem onnan vissza Szolnokra? Az az illúzió éltetett, hogy talán új életet kezdhetek. A volt feleségemmel meg a gyerekemmel. Albérletben laktunk, a havi fizetésem az ÁÉV-nál 4200 forint volt, alig negyede annak, amit Oroszlányban kerestem.- Melyik volt az első bűncselekménye?- A dolog inkább egy jó heccnek tűnt: eladtam egy halom megpucolt téglát, balszerencsémre annak a férfinak a szomszédja vette meg, aki a bontásból kimentette ezeket az építőanyagokat. Ehhez jött egy magánlaksértés, ez pedig úgy történt, hogy az egyik hölgyismerősöm rosz- szul lett, telefonálni akartam a szomszédból, de nem engedték. Micsoda, ilyen is van! - felment bennem a pumpa, és egy virág- cseréppel bedobtam az ablakot. Nemcsak a mentők jöttek, hanem a rendőrség is.- Mi volt a legnagyobb fogása?-1983-ban úgy 118 ezer forintot csíptem meg. Ez akkor még nagy pénz volt, de másfél hónap alatt elment. Berendezkedtünk, ruházkodtunk, szórakoztunk - aztán leültem. Mind ez ideig hatszor voltam már büntetve.- Mondja, mi az, ami sértette az önérzetét lapunk inkriminált cikkében?- Mint mondtam, a feleségem családjától üres zsebbel tettek az utcára, holott úgy éreztem, tartoznak nekem. Azon a márciusi napon kölcsönkértem egy gépkocsit, és elindultam Beseny- szögre, hogy megbeszélem az anyósommal a tartozást, ami szerény számításom szerint 25-30 ezer forintot tett ki. Nem volt otthon, az ajtón két hatalmas lakatot találtam. Kértem a szomszédtól egy csákányt, és elkezdtem feszegetni a zárat. Úgy véltem, a gázpalack meg néhány ingóság kiteszi azt a tartozást, amit magam számoltam. És ekkor úgymond tetten értek. Hát kérdem én, egy rutinos ember déli egy órakor indul el kirámolni egy lakást autóval, színjózanul? Családi ügy volt, amihez semmi köze a hatóságnak. Arról nem is beszélve, hogy ha az anyósom otthon van, most nem ülök itt, mert megbeszéltük volna a dolgot.-Mit mondjak, valóban peches exvő ön, Nádudvari úr! Tanulság pedig: egy anyós lehetőleg mindig legyen otthon. Egyébként miért volt önnek égetően szüksége a pénzre?- Nézze, februárban szabadultam a hatodik börtönbüntetésemből.- Stop, itt álljunk meg! Csináljunk egy kasszát, mennyiért érdemes tehát feladni az istenáldotta szabadságot?- Börtönbe kerülni semennyiért nem érdemes. Még milliókért sem, százmilliókért sem. Hogy mégis ide kerül az ember? A kényszerítő körülmény az, amikor a gyereknek azt kell mondani: nincs. Én éhezhetek két napot, hármat, de a családdal ezt már nem tehetem meg!- Nézze, én el tudok képzelni egy Nádudvarit, aki nyakkendősen, kézen fogva vonul a templomba a családjával. Aztán most itt ül velem szemben egy borostás férfi, akit őszintén szólva kinézete után nem tartok bűnözőnek. Hol az a határ, amikor a nyak- kendős templomjáróból - a rab- ruhás fogoly lesz?- Ez a határ ma már szinte jelképes. Jön a szükség szorító kényszere, és az ember számolni kezd: megpróbálom ezt meg ezt a bulit, hátha sikerül. Aztán aki balszerencsés, az ide jut. Mit gondol, hányán sétálnak most a szolnoki főutcán olyanok, akiket tőlem sokkal jobban a kegyébe fogadott a szerencse istennője. Uram, én azt mondhatom: ma mindenkit vár a börtön! Nádudvari Zsigmond, az egykori sikeres oroszlányi bányász az élet veszélyes mezsgyéjén egyensúlyozott. Igazán nekikeserednék, ha valóban igaza lenne: valamennyiünk számára csak egyetlen lehetőség van, a törvény megkísérlése. Azért úgy vélem, százezrek vannak, akik szorult helyzetükben is kapaszkodnak a tisztesség szalmaszálába. Adja isten, hogy kitartsanak, míg életük valóban jobbra fordul. Palágyi Béla •Tűzzománc-kerámia festmények [ JRpptTQiin 1 WK f: ; . SÍ m Hu*** ■--'■i Kesztyűs Ferenc grafikus- és festőművész kiállítása látható Szolnokon a Technika Házában. Két társával ö dolgozta ki a tűzzománc-kerámia festészet alapjait, amely az egyetemes képzőművészetnek teljesen új műfaja. Festményei mellett ezen új technikával készült képei láthatók Szolnokon június 24-ig. (Fotó: Mészáros)
