Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

I 8 Tükör 1992. MÁJUS 7. EZ AZ A HÁZ . . . gél jövünk, este megyünk, mert nem lehet aludni. Ez a ház olyan, hogy napjában húsz földrengés éri. Rázkódik szét az egész, és a felújí­tása ma már képtelenség. Nyilván­való, hogy terheli felelősség a tu­lajdonosokat is, de terheli a polgár- mesteri hivatalt is, még akkor is, ha erről nem nagyon akarnak tudni. Mert amikor én felhívtam a Buday nevezetű alpolgármestert, rögtön azt mondta, hogy ehhez nekik mi közük, hiszen ez magánház. Mondtam, hoppá, várjon egy ki­csit, mert ennek története van. Hát azt ígérte, hogy utánanéz a törté­netének . .. * A Buday György alpolgármes­ternél tett látogatásáról így szá­molt be Nagy Izabella:- Buday úr ugyan előkeresett né­hány iratot a régi időkre vonatko­zóan, de mint mondta, nem ment vissza ’62-ig. Mutatott egy ’86-os rendezési tervet, mely szerint ott nem kellett volna bontani, de aztán utána, ahogy jobban megnéztük, kiderült, hogy a 4-es ház helyén is egy új sorszerű beépítés van, ami már tíz méterrel távolabb van az úttól, tehát már nem áll a rendezési terven ez a ház. Ő azt mondja, nem hiszi, hogy állandóan a szanálással hitegettek volna bennünket. Mondta, hogy szegény az ön- kormányzat, mondtam, hogy tu­dom; mondta, nem ők követték el a hibákat, mondtam, tudom, de jogfolytonosság van. Végered­ményben én azt mondtam neki, hogy ez a lakás egészségtelen. De szerinte a vizesedés nem ok arra, hogy édesanyámnak lakást adja­nak, ugyancsak nem ok, hogy ’87- től bent volt a lakáskérelme, és két éven belül ígértek neki lakást. „Földrengések” után, felújításra várva Mondta, hogy sok a lakásigénylő, mondtam, hogy esetleg másnak több ideje van várni. Mikor felhív­tam ismételten a figyelmét, hogy ott közvetlen életveszély van, és most, miután tudnak róla, ők is felelősek, erre azt ígérte, lehet, hogy még ma délután csináltat egy műszaki vizsgálatot, és attól füg­gően, hogy azt állapítják meg, hogy bent is életveszélyes a lakás, lehet gondolkozni azon, hogy anyám esetleg valamiféle átmeneti lakást kap. Talán ez egy icipicit biztató... * Ez az „akció” egy hónapja tör­tént, és ezenkívül semmi.. . azaz semmi biztató. Mi lesz, ha valakire rádől az épület? * Ezt a kérdést feltettem Buday György alpolgármester úrnak is. Á válasz:- Azt hiszem, az önkormányza­tot az épület állagával kapcsolato­san felelősség nem terheli. A tulaj­donos az, akinek tulajdona haszna­it és terheit viselnie kell. Időköz­ben az önkormányzat hivatalából a szakemberek megtekintették az épületet, és megállapították azt, hogy az épületen belül életve­szélyről szó nincs, az utcai hom­lokzaton valóban vannak olyan la­zult elemek, amelyek rögzítése szükséges. Felszólították a tulaj­donosokat, hogy ezeket az állag­megóvó és közvetlen balesetve­szélyt elhárító javítási munkákat végeztessék el, erre tervek is ké­szültek, az egyik tulajdonos kész­séget mutat arra, hogy ezeket a munkákat elvégeztesse, a másik tulajdonos sajnos munkanélküli, tehát pillanatnyilag anyagi terhe­ket nem tud a nyakába venni.- Úgy vettem észre, mindenki - tulajdonos, bérlök, szomszédok - azt szeretné, ha ezt az épületet le­bontanák, és a két lakónak valami átmeneti lakást biztosítanának. Nem ez lenne a kézenfekvő megol­dás?- Ez is lehetne megoldás, hogy ha az önkormányzat bővében len­ne az ilyen típusú lakásoknak. Én csak oda kanyarodnék vissza, hogy a tulajdonosnak vannak bi­zonyos kötelezettségei...- Viszont a tulajdonos és a bérlő szerint őket a volt tanács többször - úgymond - átverte, mert hol sza­nálásra ítélték az épületet, hol meg feloldották a felújítási tilal­mat. Ezzel kapcsolatban vetném fel a jogfolytonosság kérdését. Ugye, a kormányzat örökölt egy húszmilliárdos adósságot, az ön- kormányzatok pedig - több szem­pontból is - áldatlan állapotokat. Ön szerint a szolnoki polgármes­teri hivatalfelelös-e azért, hogy az elődöktől örökölt hibákat megold­ja?- Semmiképpen nincs elhárítási szándékunk. Azonban tisztelettel megemlíteném, hogy sokan tév­hitben élnek. Az, hogy az ingat­lanjára építési tilalmat rendeltek el, ez nem jelenti azt, hogy az épü­leten semmiféle felújítási munkál nem végezhet. Ezt a félreértést, ezt a hibát mi nem vagyunk köte­lesek átvállalni. - há ­Fotó: Mészáros Körülbelül egy hónapja jelent meg lapunkban egy fotós.hír arról, hogy Szolnokon, a Pólya Tibor u. 4. szám alatti házról omlik a hom­lokzat, a tető, hogy itt bizony élet­veszély van. Ezek után érthető, hogy az egyik lakó, Nagy Mátyás­áé Budapesten élő lánya, Nagy Izabella hozzánk fordult, és ha hozzátesszük, hogy az édesanya 77 esztendős, az is világos le­het, miért a lánya „intézke­dik”. Nagy Izabella éppen Bu­day György alpolgármester­hez készült menni, előtte ke­reste fel szerkesztőségünket. A következőket tartotta fon­tosnak elmondani:- Ennek a háznak története van. Még itt voltam gimnazis­ta Szolnokon, ’62-ben, amikor az az elmebeteg ötlete támadt a KPM-nek, hogy a Szolnokot elkerülő utat ott építi meg, eb­ben a nagyon csendes utcában, ahol mind régi házak voltak, amelyek nem erre a forgalom­ra épültek, ott maximum egy lovaskocsi ment el egyszer­egyszer. Az az ötlet egy négy­sávos útra szólt, és ’62-ben mindenféle építési és korsze­rűsítési tilalmat rendeltek el az utcára, mert az utca teljes két házsorát le akarták bontani. Állító­lag (azért mondom, hogy állítólag, mert ilyesmit nem kötöttek az ott lakók orrára) a KPM megadta a bontáshoz szükséges összeget a ta­nácsnak, amely Szolnok 900 éves évfordulójára nagyvonalúan ezt az összeget elmulatta. Ezt a házat ’53-ban államosítot­ták, ’56-ban tatarozták, majd elad­ták a felét a régi tulajdonosnak, a másikat egy újnak. Édesanyámék 40 éve bérlői a háznak. ’62 után, mint mondtam, az a hír terjedt el, hogy ezt szanálásra íté­lik, ’68-ban vette meg a jelenlegi tulajdonos. Később az út építésé­nek a tervei megváltoztak, tehát egy keskenyebb utat kívántak épí­teni, ezért már nem is kívántak minden házat szanálni, hanem az úthoz legközelebb eső négy házat, ez a Pólya Tibor 2., 4., 6., 8. A 2.-t szanálták is, ők lakást kaptak. A 6-os számú ház, amikor megindult az úton a forgalom, összeomlott, úgyhogy azt kénytelenek voltak bontani, a lakók kaptak lakást. A 4-es és 8-as számú viszont válto­zatlanul áll. A 4-es számú az, amelyik meg­roppant, ráadásul ez van a leg­rosszabb helyen, mert itt van az útnak az emelkedője, itt adnak gázt a motorra, rengeteg kamion, mun­kagép, meg annak idején még tan­kok is mentek ott. . . Tehát itt két dologról van szó. Egyrészt, hogy a tanács elmulasztotta a bontást, amire megvolt a pénz, ugyanakkor meg a tulajdonosok elmulasztot­ták a revonálást. ’78-ban adták át egy, ha úgy tetszik, csaknem egé­szen méltányos. Itt gyakorlatilag az út miatt mentek így tönkre a házak, és egész egyszerűen a ta­nács elmulasztott valamit megten­ni. Tudom, hogy egy újabb polgár- mesteri hivatalon ezt nehéz szá­mon kérni, de mivel létezik egy jogfolytonosság, úgy gondolom, nekik is lenne tennivalójuk. Jártam én az akkori tanács­elnöknél is, hogy valami megoldást kellene találni, ezek a házak lerohadtak, ez a tanács hibája ... Azt javasol­ta, adjunk be lakáskérelmet. Noha anyám kisnyugdíjas, most hétezer forint a nyugdí­ja, azt mondta, hogy ne szo­ciális lakást kérjünk, mert így hamarabb kap lakást. Ez egy mérhetetlen cinizmus volt egy 72 éves asszonynál, mert mi az a hamar? O az első le­velében egy-két évet ígért. Aztán három év elteltével, hogy „még várnia kell ”, mert még „nagyon sokan vannak előtte”. Amikor megalakult az új önkormányzat, anyám be is fizette a 15 ezer forintot, kötelezettséget vállalt, hogy százezret még hozzátesz, te­hát a használatbavételi díjat megfizeti. Ez volt ’87-ben, tavaly bement a polgármesteri hivatalba, hogy neki két éven belül ígértek lakást, mi van? Azt mondták, tel­jesen reménytelen, ne is remény­kedjék. Most 77 éves... Úgyhogy ki is vette a kis 15 ezer forintját, hogy akkor valami kamatozó be­tétre teszi. Na most, hogy ez a ház életve­szélyes lett-e, nem tudom. Kívül­ről mindenképp életveszélyes . . . Mi úgy szoktunk jönni, hogy reg­Látvánv hátulnézetből... az utat, ekkor a tulajdonos egy be­advánnyal fordult a műszaki osz­tályhoz, mely szerint nem vállal felelősséget a ház állagáért attól kezdve, hogy a forgalom megin­dult. ’80 elején a tanács értesítette a lakosokat, hogy mindenféle tila­lom alól feloldják a házat, tehát lehet renoválni, bővíteni, kersze­Nagy Mátyásné: - Mindenki tehetetlen? rűsíteni. No de közben eltelt húsz esztendő, és ezek a házak, amelyek eleve nem erre a forgalomra épül­tek, olyan mértékben meghibásod- tak, hogy a tulajdonos azt mondja, ő megnézette egy évvel ezelőtt, azt mondták, másfél millióba kerülne a rendbetétele, az egész nem ér annyit. Nagyon egyszerű a tulajdono­sokra hárítani teljes mértékben a felelősséget, és miután mi bérlők vagyunk, nekünk teljesen mind­„Naponta húsz földrengés” Európai Minőségért - német kapcsolattal Százéves a Kanizsa Sörgyár Rt. Lehet-e a továbbiakban arról vitat­kozni, hogy van-e valójában magyar sörkultúra? Akkor, amikor az ország harmadik legnagyobb sörgyára az idén júniusban ünnepli fenállásának száza­dik évfordulóját. Persze mindehhez szo­rosan hozzátartozik: évente csak a nagy- kanizsaiak 1,3 millió hektoliter sört ér­tékesítenek. A mai igényekhez igazodva már 1984-ben licence-szerződést kötöttek a Holsten Brauerei AG hamburgi céggel. Ennek eredményeképpen a vállalat ka­pacitásban, technikai fejlettségében fel­használt technológiájában minőségi változás történt. Elsőként jelenhettek meg a piacon 20-30 napos szavatosságú hordós sörrel, valamint az esztétikus megjelenésű 0,33 literes palackozott minőségi sörrel. A Kanizsa Sörgyár Rt. az elmúlt év második felétől kezdődően országos há­lózatot alakított ki, s Budapest mellett szinte valamennyi megyében dolgoz­nak nagykereskedelmi partnerei. Jelen­leg kirendeltség működik Budafokon, Kaposváron, Keszthelyen, Körmenden, Nagyatádon, Nagykanizsán, Siófokon, Zalaegerszegen, Veszprémben, Fonyó­don, Békásmegyeren, Boglárlellén és Kecskeméten. Ebből is kitűnik, hogy a Balaton környéki értékesítés mellett egyre nagyobb szerepet kap az egész országban való terítés. A Kanizsa Sörgyár Rt. termékcsalád­ban megtalálhatók az alacsony árfekvé­sű, mindenki által közkedvelt sörök, mint például a Balatoni Világos, Kini­zsi, de kielégíti az ínyencek igényeit is. Sörei minőségét a hazai sörminősítő versenyeken, a nemzetközi minőségta­núsító intézetek által a kiállítóvásáro­kon kapott kiváló minősítést jelző okle­velek, érmek és egyéb dokumentumok jelzik. 1981 óta minden évben részt vesz a „Monde Selection” nemzetközi sor­versenyen, ahonnan minden évben aranyéremmel tért vissza. Az 1983-88 között benevezett Platán söre három­szor nyert arany-, kétszer ezüstérmet, egyszer pedig Aranypálma-díjban ré­szesült. Az 1989-91 között nevezett Si­rály söre háromszor nyert aranyérmet, míg az 1987-91 között nevezett Korona egy arany-, két ezüst- és két bronzérmet kapott. 1991-ben a Pécsi Vásárban a Holsten termékcsalád elnyerte a vásár­díjat. 1985 óta négy esetben tüntették ki a Kiváló Áruk Fóruma embléma viselé­sijoggal. 1989 évben a Kanizsa Sörgyár Rt.-nek odaítélték az Európai Minősé­gért kitüntetést, a kiváló termék- és technológiai fejlesztő és minőségbizto­sító munkájáért. A Kanizsa Sörgyár Rt. a sörök mellett üdítőital-termeléssel is foglalkozik, mely Brilliant termékcsalád néven ke­rült forgalomba. Jól ismert még az em­beri szervezet számára fontos ásványi anyagokat tartalmazó Fonyódi ásvány­víz is. Nagy hangsúlyt fektetnek a söröző­hálózat kialakítására. Eddig már 600 márkasörözőben árusítják termékeiket. Figyelembe vették azon igényeket is, hogy egyre kedveltebbek a csapolt sö­rök, ezért a Liefeld-Lemke német cégtől teljesen automatizált és minden tekin­tetben csúcstechnológiát jelentő töltő- berendezést vásároltak. A Kanizsa Sörgyár Rt. a centenárium évében új vállalati arculat kialakítását tervezi. Ennek része az új védjegy, amely háromszín-nyomással készül, két fő motívumot tartalmazva, a korábbi védjegynél sokkal felismerhetőbb for­mában. Nem titkolt cél, hogy ezzel le­hetőséget kívánnak adni a fogyasztó­nak, hogy könnyebben rögzíthesse tu­datában a cég védjegyét, s így az üzle­tekben felismerhesse és azonosíthassa - védjegye alapján is - a Kanizsa Sörgyár Rt. termékeit. A marketingcélok között szerepel - az új vállalati arculat része­ként - a sörcímkék egységes formavilá­gának megteremtése. Fontos a sajtóval, médiákkal való kapcsolattartás, az azokban való állandó jelenlét, a fo­gyasztók tájékoztatása, a vásárlói véle­mények figyelemmel kísérése, értékelé­se. A cég kiemelkedő jelentőséget tulaj­donít a piackutatásnak, s az abból le­szűrt tapasztalatoknak megfelelően ala­kítja termékszerkezetét, marketingstra­tégiáját. A Kanizsa Sörgyár Rt. számos területen - sportrendezvényeken, kultu­rális eseményeken - szponzorként jele­nik meg, ezen tevékenysége is a haté­kony marketingstratégia része. A Kani­zsa Sörgyár Rt. termékei hatékony meg­ismerése érdekében értékesítési akció­kat szervez. Ilyen az ez év március 1-jén indított és május 31-ig tartó nyere­ményakció, melynek során a 10 darab Kanizsa sörcímkét beküldők között ér­tékes műszaki cikkeket és reklám aján­dékcsomagokat sorsol ki a gyár. A Ka­nizsa Sörgyár Rt. centenáriumára év­könyvet és plakettsorozatot bocsát ki. de a legnagyobb megmozdulást a? 1992. május 23-ával kezdődő országos sörfesztivál jelenti. A sörfesztivál állo­másai az alábbiak: május 23-a Nagy­atád, június 6-a Kaposvár, június 13-a Zalaegerszeg, június 20-a Kecskemét, június 27-e Körmend, július 25-26-; Balatonboglár, augusztus 8-9-e Fo­nyód, szeptember 4-13-a Nagykanizsa A rendkívül széles körű sörfesztiválok keretében országosan ismert előadómű­vészek, együttesek, humoristák lépnek fel, izgalmas sportesemények és vetél­kedők, kiállítások színesítik a progra­mot, remélve, hogy ezalatt a vendégse­reg megelégedéssel emeli a méltán nép­szerű kanizsai sörrel teli kriglijét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom