Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-07 / 107. szám

1992. MÁJUS 7. Kunsági Extra—Túrkeve Százöt éve A lakosság szolgálatában Munka közben a mentősök Negyven éve hozták létre Túrkevén a mentőál­lomást egy tragikus esemény hatására. Azóta folya­matosan végzik a mentést, a járóképtelen betegek szállítását. Igaz azonban, hogy néhány alkalommal megkérdőjelezték létük jogosultságát. Esetállo­mássá váltak, két autójuk maradt. Mára ez a szám is csökkent, így egy mentőkocsival oldják meg a szolgáltatást. Az önkormányzat segítségével meg­kapott jármű azonban egy korszerűnek mondható Toyota, amely Tiszafüredről került át a városba. Számtalan problémával kell szembenézniük a mentőállomás dolgozóinak, de nagy valószínűség­gel e hét vasárnapján elfelejtik ezeket a gondokat. Ezen a napon ugyanis - ez évben először - önmagát ünnepli a mentőszolgálat, annak apropóján, hogy Kresz Géza vezetésével 1887. május 10-én kezdte működését az ország első önkéntes mentőszolgála­ta. Kilenc órától házi ünnepséget rendeznek az állomáson, ahol vendégül látják a város vezetőit. A főtéren 10-től nyilvános bemutatót szerveznek, ahol ingyen vérnyomást, cukorszintet mérnek. Lesz elsősegélynyújtó bemutató, az érdeklődők be­lülről is megtekinthetik a Toyota mentőautót, és választ kaphatnak arra is, hogyan kell mentőautót hívni. Ahogy Kovács Sándorné gazdasági vezető­től megtudtuk, az állomás dolgozói családtagjaik­kal a Berettyó partjára túráznak kerékpárral a dél­után folyamán. Az egyetlen vidéki központú párt A közelmúltban tartotta orszá­gos értekezletét a Magyarországi Cigánypárt. A szervezet műkö­déséről, céljairól beszélgettünk dr. Gáli Mihály főtitkárral, aki­nek véleménye szerint a cigány- szervezetek nagy része nem kép­viseli a 900 ezres cigányság po­litikai érdekeit. A politikai dön­téshozó rendszerben meg kell je­lenniük a cigányok képviselői­nek. Ezért hozták létre tavaly au­gusztusban Túrkevén a pártot. Azért választották a vidéket, mert a választópolgárok ott él­nek, és konkrét kapcsolatot kí­vánnak velük fenntartani. Parla­menti párttá akar válni a Magyar- országi Cigánypárt, most a kü­lönböző politikai erőkkel tartják a kapcsolatot, tárgyalásokat folytatnak az együttműködés le­hetőségéről. Együtt kívánnak működni a kisebbségekkel a po­litikai jogok megszervezése ér­dekében. A Dunán inneni terület vala­mennyi megyéjében működnek csoportjaik. A szervezésben az „emberi energiát” használják, peres dolgok intézésében tudnak segíteni, segélykérelmeket ír­nak, segélycsomagokat osztanak szét. Fontosnak tartják a közvet­len kapcsolattartást, a túrkevei Horváth Aladár, a párt elnöke nap mint nap a településeket járja az információáramlás megtartá­sa érdekében. A képen látható vadrózsás jelkép is az ő házát díszíti, amely egyben a párt ide­iglenes székháza. Újdonságok a hentesmesternél Alkotóház a raktár helyén Talán mérföldkövet jelent a Kevi Kör képzőművészeti cso­port életében, hogy megkapta a polgári védelem egykori raktárát a Kossuth úton. Kívülről kissé elhasználtnak tűnik az épület, de odaadó munkával komoly szel­lemi alkotóműhelyt alakíthatnak ki a csoport tagjai. Ezekről a le­hetőségekről beszélgettünk Ko­vács Istvánnal, a Kevi Kör tagjá­val, aki „civilben” egyébként a Kossuth Általános Iskola tanára.- Hogyan sikerült szert tenni­ük az épületre?- A polgári védelem átadta a létesítményt az önkormányzat­nak. Ezután az önkormányzat nemes gesztussal a kezelői jogot átadta a Kevi Körnek, s kaptunk még félmillió forintot a felújítás­ra, a műtermek kialakítására, a vízvezeték bekötésére. Gáz egyelőre csak két szobában van, be kell szerelni a többi helyiség­be is. Meg kell oldanunk a vilá­gítás problémáját, illetve a vize­sedést el kellene hárítanunk. A szakmunkákat természetesen vállalkozóknak adjuk ki, de amit tudunk, saját kezünkkel elvégez­zük.- Hány tagja van a csoport­nak?- Nyolcán vagyunk, szob­rászok, festők, grafikusok, fotó­sok. Sokkal több ember veszi igénybe majd az alkotóházun­kat, hiszen tagjaink is mindig hoznak magukkal érdeklődő, nem alkotó embereket. Az egyik műteremben mindig egy vendé­get fogadunk a Fiatal Művészek Stúdiójából.- Milyen tervekkel kezdenek a felújítási munkák után a ,j)ela­kás hoz” ?- Különböző szakköröket szervezünk a gyerekeknek, jö­hetnek festeni, szobrászkodni, kerámiázni, de használhatják a fotólabort vagy a szitaműhelyt. Júniustól alkotótábort hozunk létre, amelyre az Illyés Alapít­ványból kaptunk 50 ezer forin­tot. Nagy terveink között szere­pel a testvérvárosunkkal, Nagy­szalontával való kapcsolatunk kiszélesítése. Az igényekhez igazodva Tej közvetlenül a termelőtől Ismert őstermelő Szabó Ist­ván. Jelenleg öt fejőstehén legel a gazdaságában. Tejüket maga értékesíti, felesége fel is dolgoz­za, túrót, tejfölt, joghurtot, sajtot készít belőle. Eddig piacokon ér­tékesítették a készítményeket, ám most nagy fába vágták a fej­széjüket. Megvásároltak egy ro­gyadozó házat a Kossuth úton, most a napokban fejezik be a felújítást. Ahogy Szabó István mondja, nem volt kis dolog hasz­nálható állapotba hozni az épüle­tet, volt, hogy egyszerre egy tu­cat ember is dolgozott rajta. Hogy miért volt rá szüksége? Két héten belül nyitja meg tej- és kenyérárudáját, ahol a nyers tejet és a tejkészítményeket árulják, valamint pékárukból válogathat­nak a vásárlók. Nem ment könnyen, rengeteg kerékkötő szabálynak kellett megfelelni, hogy beindulhasson a vállalko­zás. Stílusosan szólva nem fené­kig tejfel a vállalkozó élete. De már most, aki arra jár, láthatja, hogyan csinosodik, veszi fel ren­deltetésének megfelelő formáját az üzlet. A Köjál engedélyét már meg­kapták, napokon belül megérke­zik a többi szakhatóság jóváha­gyó nyilatkozata is. A vállalkozó fel kívánja fejleszteni tehénállo­mányát, mert az épület többi ré­Ez a gép hűti és méri majd a házi tejet szében reggelizőtermet szeretne kialakítani a környék lakói, isko­lásai számára. A szeptembertől induló kis étteremben lehetősé­get kínál majd a tízóraizásra és talán az ebédeltetésre is. Ahogy mondja, az igények határozzák meg szolgáltatásait. Kovács Károly januárban vette bérbe a Táncsics Tsz-től a vágóhi­dat és a húsüzemet. Az eddig ráfi­zetéses üzemet néhány hónap alatt nyereségessé tette. Mindennemű bankhitel nélkül vágott neki a fia­tal vállalkozó, s neve hamar ismert lett a megyében, különösen pedig a megyeszékhelyen. Ezenkívül természetesen a környékre is eljut­nak termékei, sőt mi több, Buda­pesten és a nyári hónapokban még Veszprémben is megismerkedhet­nek az ízletes készítményeivel. Mintegy ötvenféle árut állít elő rendszeresen. Új termékekkel is kísérletezik, így például a pácolt füstölt malaccal, vagy a nagyon gyorsan keresetté vált göngyölt betétes szalonnával. Elve, hogy jó­ízű és lehetőleg olcsó áruval jelen­jen meg a piacon. Közel 10 száza­lékkal olcsóbban dolgozik, mint a többi szállító. Rendszeresen ren­deznek termékbemutatókat húské­szítményeiből? Képünkön a mesíer, valamint termékei és azok előállítása látha­tó. - nzs ­Szeptemberben tornateremmel indulhat a tanév Már a palát szegelik a Petőfi Általános Iskola készülő tornater­mének tetőszerkezetére. Azt be­szélték azonban a városban, hogy nem mennek egészen rendben a dolgok az építkezésen. Németh Ist­ván polgármester ekképpen tájé­koztatott:- A fővállalkozó-kivitelező 31. Számú Budapesti Építőipari Vál­lalat csődbe került. Az eljárás eredménytelensége miatt felszá­molólistára tették. Több önálló egység, jobbára kft. alakult a vál­lalatból. Az egyik hajlandó elvé­gezni a munkálatokat, bár finan­szírozási problémáik vannak. Az építkezések kezdetén 5 millióforint előleget adtunk a vállalatnak, amely beleolvadt a „nagy kalap­ba” .A kft. azt kéri, hogy az önkor­mányzat ezt az összeget még egy­szer hitelezze meg. Az anyavállalat jelzálogjogként vagy értékesítés­kor visszafizeti az önkormányzat­nak az első ötmilliót. Csak az a kérdés, hogy mikor? Az .értékesí­téskor az első 50 milliós tételből kapjuk meg a pént. Az alvállalko­zók dolgoznak az építkezésen, őket az önkormányzat fizeti. Úgy tűnik, nem lesz gond a tanévkezdésnél a tornateremmel. Az oldalt összeállította: Bakos Csaba Fotók: Tarpai Zoltán és Nagy Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom