Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-22 / 120. szám
2 _ J 1 Hazai körkép 1992. MÁJUS 22. Autonómia az ukrajnai magyaroknak A hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Vitold Fokin ukrán kormányfőt fogadta Antall József miniszterelnök. A megbeszélésen Antall József hangoztatta: Magyarország kapcsolatépítésében nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti kisebbségek jogvédelmének. Különösen örvendetes, hogy a magyar-ukrán alapszerződésbe bekerült az erre vonatkozó passzus. A nemzeti kisebbségek ügyének jó kezelésére példa a kárpátaljai magyarság helyzete. Ezzel kapcsolatban Antall József felvetette, hogy meg kellene fontolni valamiféle autonómia létrehozását azokon a területeken, ahol a magyarság tömbben él együtt. * Magyarország támogatja Ukrajna törekvését, hogy mielőbb integrálódjék Európába - hangoztatta Göncz Árpád Vitold Fokin előtt. Az államfő kiemelte: Magyarországnak ugyancsak elsőrendű érdeke, hogy az ukrán gazdaság mielőbb fejlődőképes legyen. Vitold Fokin elmondta: Ukrajna Európa kapujának tekinti Magyarországot. Úgy tartja: folytatni kell az együttműködést a volt szovjet köztársaságokkal; emellett azonban elsőrendű fontosságúnak tekinti az ukrán-magyar kapcsolatokat. Hankiss Elemér alkalmassága Hankiss Elemér a Magyar Televízió vezetésére való alkalmasságát vizsgáló kulturális bizottság előtt csütörtökön határozottan cáfolta, hogy az általa megkezdett átalakítással jogellenes helyzetet teremtett volna. Az elnöki funkció további betöltésére való alkalmasságát illetően leszögezte: jelenleg nincs egyetlen jogszabály sem, amely kritériumokat szabna a közszolgálati televízió vezetőjének alkalmassági feltételei tekintetében. Krízissegély A Népjóléti Minisztérium tervei szerint 1993. január 1-jé- től több új támogatási formát vezetnek be. A minisztérium reményei szerint bevezethető a gyermeknevelési támogatás - amelyet eddig főfoglalkozású anyaság címen ismert meg a közvélemény -, valamint az úgynevezett lakhatási támogatás, a tartósan munkanélküliek intenzívebb segélyezése és egy eddig ismeretlen krízissegély- konstrukció - hangzott el az MDF sajtótájékoztatóján. Növekszik a felelősség- biztosítás díja Valószínűleg kismértékben emelkedik július 1-jétől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja - ez derült ki a Kötelező Gépjármű Felelősségi Bizottság csütörtöki ülésén. A biztosítók új kalkulációt készítettek, s eszerint 40,4 százalékos átlagos díjemelést szeretnének, a káralakulásnak megfelelően differenciáltan. A gépjárművezetők érdekképviselői ezzel szemben 5,7-10 százalék közötti díjemelést javasának. A javaslatok alapján az Állami Biztosításfelügyelet jövő héten terjeszti a Pénzügyminisztérium elé a hivatalos indítványt. (MTI) A buszokon: felszállás az első ajtónál (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a rendszert Győrött 1991 szeptemberétől vezetik be. Az ottani tapasztalatok kedvezőek. A bevételek számottevően emelkedtek. E mintát vette át a Jászkun Volán. Rossz az utasfegyelem - emelte ki az igazgató. Hovatovább elfogadottá vált, hogy a lakosok nem váltanak jegyet. A bliccelésben a diákok járnak az élen, a megbírságoltak 60 százaléka közülük kerül ki. Havonta egyébként majd 500 potyázót fülelnek le, közben a befizetés mindössze 70 százalékos. A jelen lévő képviselők felvetették: szerencsésebb lenne az ellenőrzést szigorítani. A volános szakemberek ezzel kapcsolatban elmondták, manapság nemcsak nehéz dolgozót találni erre a munkára, de az ismertetett okok miatt a pénz visszaszerzése is nehéz. Az ellenőrök két és fél millió forintos bevételével szemben 5 milliót kell bér- és dologi költségeikre kiadni. A zsúfoltabb járatokon a kezdeti időben a gépkocsivezetőkre bízzák a döntést, hogy melyik ajtót nyitja ki a felszállók előtt. A szakemberek véleménye szerint az új rendszer kevésbé irritáló, mint ha az ellenőrzések gyakoriságát növelnék. Elmondták, hogy a városban 140 helyen árusítanak jegyeket. Kényszerű intézkedésükkel kapcsolatban kérték a szolnokiak megértését. Jó ideje már csak a viteldíjakból tartjuk fenn magunkat - fűzték hozzá. A tegnapi találkozón tájékoztatták a résztvevőket szervezetkorszerűsítési és privitizációs programjukról. Az úgynevezett versenyszférába tartozó egységeik gazdasági társaságokká alakultak. A vállalatnál 747, a kft.- kben 822 személy dolgozik. Elhangzott továbbá, hogy autó- buszvezetőiket a menetrendszerű tömegközlekedésben eltöltött idő után korkedvezményes nyugdíjazás illeti meg. A nyári tanítási szünetben és a szabadságolási időszakban, a csökkenő utazási igények miatt, kihasználatlan járataikat leállítják. Nem közlekednek az lG-s, a 2G-s, 22 és a 23-as buszok, több járatot szüntetnek meg a 4-es, a 4A-s, az M24-es vonalakon, az 1-es menetritkítását az lA-s buszok sűrítésével oldják meg. Ugyanakkor a Holt-Tisza-partra és a Tiszaligetbe a nyáron köny- nyebben lehet majd eljutni.- sz AZ ASZÁLYKÁROK ENYHÍTÉSÉRE SORON KÍVÜL 400 MILLIÓ (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztatón a továbbiakban elhangzott, hogy hasonló térségi fejlesztési programot készül kidolgozni a kormányzat Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is. Készen van már viszont a Dél-Alföld részletes fejlesztési koncepciója, amelynek tervét a részprogramok határidőivel együtt ugyancsak jóváhagyta a kabinet. A lakásszerzést szolgáló megtakarítások ösztönzése érdekében a miniszterek módosították a takarékbetétekhez kapcsolódó kedvezményes hitelfelvételről szóló jogszabályt. Felemelték az igényelhető kölcsön felső határát, visszaállítva a lakások árában a saját rész és a kedvezményes hitel eredeti arányait. Ennek megfelelően például egy személy ötéves előtakarékoskodás esetén maximum 400 ezer, hat évnél 500 ezer, hét vagy több évnél pedig 600 ezer forint kölcsönt vehet fel. Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal, valamint a megyei hivatalok munkaerő- és technikai felszerelési gondjainak megoldására 550 millió forintot különített el a kormányzat a költségvetési tartalék terhére. E célt szolgálja a tavalyi béralapból megmaradt további 258 millió forint is. A sürgős támogatást az indokolta, hogy a kárpótlási törvények nyomán eddig 830 ezer kérelem érkezett a hivatalokhoz, amelyek jelenlegi létszámukkal öt esztendő alatt tudnák csak befejezni az előttük tornyosuló munkát. A miniszterek első olvasatban elfogadták a társadalmi szervezetek ingatlanjainak kezelői jogáról szóló 1990-es törvény módosítását kezdeményező indítványt. Eszerint a fogyatékosok érdekeit képviselő szervezetek - a vakok, gyengénlátók, mozgássérültek és értelmi fogyatékosok szövetségei, valamint a Magyar Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat - díjmentesen megkapnák az általuk használt ingatlanok tulajdonjogát. A tervezet ugyanakkor lehetőséget ad a kulturális, művelődési, oktatási, ifjúsági és szociális szervezetek számára is arra, hogy megszerezzék az általuk amúgy is használt épületek tulajdonjogát. Egyes kiemelt értékű és nagyságú ingatlanok felett a kormány rendelkezne, a fennmaradókat viszont a tervezet önkormányzati tulajdonba szánja. A javaslat a volt egyházi ingatlanokra nem terjed ki. Az 1990-es törvény életbe lépése idején szakszervezeti kezelésben lévő ingatlanok helyzetét pedig függőben hagyja. Ami külügyeinket illeti: Antall József a kabinetet tájékoztatta arról, hogy a Bundestag ratifikálta a magyar-német barátsági és együttműködési szerződést. A lépést a kormányfő különösen nagyra értékelte annak tükrében, hogy a dokumentumban a német fél kötelezettséget vállal arra: támogatja hazánk felvételét az Európai Közösségbe, és segíti gazdaságunk fejlesztését. A kabinet a magyar ratifikációs kérelmet az Országgyűlés elé terjeszti. Sürgősséget és kivételes eljárást kérve hasonlóképp benyújtja a T. Háznak ratifikálásra a magyarukrán jószomszédsági és együttműködési szerződést, amelyet tavaly decemberben Kijevben írtak alá a felek. Ezzel összefüggésben Antall József beszámolt a minisztereknek a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó ukrán kormányfővel folytatott tárgyalásairól, amelyet jó hangulatúnak és eredményesnek minősített. Azt is bejelentette: az ENSZ-ben hivatalosan Magyar- ország ajánlja Horvátország felvételét a nemzetközi szervezetbe. A kormány végezetül jóváhagyta a termékpiac fejlesztését szolgáló 100 millió dolláros világbanki hitelfelvételhez kapcsolódó dokumentumokat. (MTI) Aranyéremre vágynak karatékáink Gundel Takács Gábor, az Európa-bajnokság sajtófőnöke tájékoztatja a megjelent újságírókat Luzern, Stuttgart, Liechtenstein után Szolnok - a sportág hazai fellegvára - ad otthont a IV. Női Kyokushin Karate Európa- bajnokságnak a hét végén, melyre eddig a kontinens tizenhat országa küldte el nevezését. A hölgyek egyéni és csapatküzdelmei mellett a férfiak is összemérik tudásukat, ők a formagyakorlatokban bizonyíthatnak. A Magyar Honvédség Művelődési Házában megtartott sajtótájékoztatón a szervezet vezetősége nevében Popper György elnök elmondta, szép eredménylistával rendelkeznek lányaink, az eddigi EB-ken egy-egy arany-, ezüst- és bronzérem került tarsolyukba, s remélik, a jó folytatás sem marad el. Mi sem bizonyítja jobban a sportág egyre nagyobb népszerűségét, mint hogy az MTV 50 perces összefoglalót közvetít vasárnap délelőtt a viadalokról. A Nemzetközi Karate Szervezet igazgatója, Masutatsu Oyama úr is eljuttatta üzenetét a verseny rendezőihez:- ,,Meg kívánom ragadni az alkalmat, hogy gratuláljak a Magyar Kyokushin Karate Szövetségnek, az 1992. évi női kumite és férfi kata Európa-bajnokság szervezőjének, melyet május 23- án Szolnokon rendeznek. Tisztában vagyok vele, hogy egy ilyen méretű versenysorozat megrendezése, melyre Európa minden részéből érkeznek versenyzők, mekkora munkát jelent. Mindazonáltal meg vagyok győződve róla, hogy ez az esemény teljes sikerrel zárul, a versenyzők a kyokushin igazi szellemében küzdenek, és teljesítményük is ehhez méltó lesz. Ismételten teljes sikert kívánok a versenyhez! Áldatlan helyzetben a közgyűjtemények (Folytatás az 1. oldalról) lényeges a megyei könyvtár informatikai rendszerének a kialakítása - jegyezték meg. Bejelentették, hogy a megyeházán lévő közigazgatási szakkönyvtár a megyei intézmény irányítása alá kerül. A tudományos munkában országos szinten is elismert levéltári tevékenységgel kapcsolatban az iratvédelem fontosságára hívták fel a figyelmet. A korábbi MSZMP-iratok őrzése, valamint a kárpótlási törvények, a csődtörvény végrehajtása olyan feladatokat ró a levéltárra, amely irattá- rosi színvonalú munkavégzésre kényszeríti a kutatókat. Ezt a funkciózavart minél hamarabb meg kell szüntetni.- említette dr. Botka János igazgató. Kilencezer olyan dobozuk van, amelyekből a dokumentumokat rendszerezni kell. Ferenczi György, a közgyűlés alelnöke megjegyezte: ugyanolyan támogatásban kellene részesíteni a levéltárat, mint ezekkel az ügyekkel foglalkozó hivatalokat. A könyvtár egy informatikai hálózat kialakítására törekszik, melynek tagja lesz minden megyei intézmény. Megjegyezték, azok a települések, amelyek nem támogatják e rendszer kialakítását, saját lakóikat fosztják meg az olvasás, a friss hírek megszerzésének lehetőségétől. Szóba került, hogy a szolnoki Városmajor úti volt orosz laktanyában kellene kialakítani olyan raktárhelyiségeket, melyekben a közgyűjtemények anyagait biztonságosan tárolhatnák. Az országban nincs olyan megyeszékhely - mondotta Tálas László, a Damjanich Múzeum igazgatója -, ahol ne lenne állandó kiállítás. Szolnok a kivétel. A korábbi helyzet sem volt ideális. A gyűjteményeik 2 százalékát mutathatták csak be. A többi ládában feküdt. A megyeszékhely polgármesteri hivatalával szemben lévő épület felújításához a város is hozzájárulhatna - írták az előterjesztésben. Ugyanitt a tiszafüredi Kis Pál Múzeum állapotromboló beázása és a túrkevei Finta Múzeum rossz helyzetére hívták fel a figyelet. A bizottsági ülésmásodik felében pedig arról döntöttek, hogy az Alföld leendő oktatási centrumát, a Szolnoki Gazdasági Főiskola létrehozását támogatnia kellene a megyei ön- kormányzatnak. Sz. Z. A társadalom állapota tükröződik a városok, falvak életében (Folytatás az 1. oldalról) lésszerkezetét, közlekedéshálózatát, amelynek létrehozásában még annak idején Széchenyi István is közreműködött, majd a jelenlegi országhatárokon lévő települések sajátságos helyzetét elemezte. E települések helyzetéről egyébként jelenleg is folynak tudományos kutatások, amelyet dr. Tóth József vezet. Ezt követően részletesen szólt az ország településszerkezetéről, amely Trianon után kialakult. Ennek legfőbb ismérve, hogy szinte minden a fővárosban koncentrálódik. így például jelenleg az ipar 25 százaléka található Budapesten, a főiskolások 40, az egyetemisták 60 százaléka tanul a fővárosban. S az akadémikusok 80 százaléka is Budapesten él. S mindez meghatározza a vidéki centrumok helyzetét is. A nagyvárosok között egyébként Szolnok a tizenegyedik helyet foglalja el, s a lakosság számát tekintve az elmúlt évtizedekben az Alföldön a legdinamikusabban fejlődő város lett, ennek minden előnyével és hátrányával. Egy település harmóniájához ugyanis négy tényező együttes hatása szükséges, mégpedig a társadalmi, a gazdasági, az infrastruktúra és a természeti környezet. Mértani nyelven szólva egy tetraéder oldalait teszik ki ezek a tényezők. S ha ezek közül bármelyik is megbomlik, felborul a harmónia, s megváltozik minden tényező. Ám végül is a harmónia felborulása hozza a dinamikát egy-egy település fejlődésében, s ez a jobbik eset, hiszen ennek a fordítottja is előfordulhat. Például ha egy településen megbomlik a gazdasági oldal, az ott élőknek nincs munkájuk, ez kihat a társadalmi, s egyéb tényezőkre is. Mindezzel együtt azt hangsúlyozta dr. Tóth József, hogy a települések állapotában az össztársadalom állapota tükröződik. Tehát csak „egészséges” társadalomban valósulhat meg a települések egészséges fejlődése is. „Turulháza” Alapítvány Karcagi készülődés az expóra „Európaiak csak úgy lehetünk, ha nem felejtjük el nemzeti hagyományainkat, az ősi népi mesterségeket, néptáncainkat, népdalainkat, és következetes kitartással ápoljuk népi kultúránkat” - ezzel az Illyés Gyula által megfogalmazott mottóval „Turulháza” Alapítványt hoztak létre Karcagon. Az alapítvány célja, hogy a nemzet kultúrkincsét képező nagykunsági szellemi örökséget, néprajzi, tudományos, környezeti értékeket megőrizzék, közkinccsé tegyék. A városi önkormányzat által támogatott „Turulháza” egy természetes környezetet, sziki térséget és egy létesítményegyüttest jelent, amelyet Karcag határában egy eredeti természeti környezetben kívánnak létrehozni. A kijelölt térségben bemutatják a pásztorélet reliktumait, felelevenítik a szilaj és az ősi rideg állattartást, a lovaskultúrát és lovas sportot. Az épületegyüttesben felvonultatják a hagyományőrző, értékmentő ősi népi mesterségeket és foglalkozásokat, azok termékeit. Lehetőséget teremtenek népművészeti táborok, kézművestanfolyamok, tudományos, művészeti események megrendezésére, fesztiválokra. A „Turulháza” nyitott lesz az idegenforgalom számára. Idevárják rendszeresen a határainkon túl, a Kárpátalján, az Erdélyben, a Vajdaságban, a Csallóközben és a világban másutt élő magyarokat, hazánkba látogató turistákat. A komplexum kialakítását már megkezdték. Ünnepélyes megnyitására 1993. augusztus 20-án kerül sor. Teljes szépségében és valóságában 1996-ra, a budapesti világkiállításra és az államalapítás 1100 éves évfordulójára készül el. Az alapítvány támogatására és az adományok fogadására kuratóriumot hoztak létre, várják mindazok segítségét, akiknek szívügye a nemzeti hagyományaink egy jelentős részének a megőrzése és megismertetése.
