Új Néplap, 1992. május (3. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-14 / 113. szám
6 Modern ■ vállalkozó 1992. MÁJUS 14. Van, aki egyedül viszi az üzletét, a vállalkozását... Ki legyen a társunk? Bármennyire állampolgári jog is a .vállalkozás, mégsem lehet mindenki egyéni vállalkozó. Ehhez ugyanis az elhatározáson, a bátorságon túl kellenek egyéni adottságok és alapvető vállalkozásbeli, vállalkozásviteli ismeretek is. Nos, aki önbizalma, elegendő tőkéje hí- jánánkább a társas vállalkozásokat választja, joggal számít arra, hogy majd megosztják a szükséges kockázatot. De nem mindegy, hogy milyen társakkal és milyen vállalkozásba kezdünk. A társválasztásnál alapvető, hogy baráti vagy szakmai szempontokat vegyük figyelembe. Mindkét választásnak vannak előnyei és hátrányai. Ha barátot választunk, előny az eleve meglévő bizalom, a nagyobb megértés, az érdek és értékszempontok rugalmasan kezelése, és egyáltalán a nagyobb rugalmasság, az oldottabb vállalkozási légkör, hangulat. Hátrány azonba - éppen ebből adódóan - a szigorú kontroll, a számonkérés, a szükséges belső fegyelem hiánya, a szakmai szempontok kőkemény érvényesítésének következetlenségei. Ilyenkor kevésbé nézünk szembe a kegyetlen racionalitásokkal, a felelősséggel, és nem kellő időben történik a válságmenedzselés. A társaságban valakinek kézbe kell vennie a kormányrudat, utasításokat kell osztania, számon- kérni sem lehet mindig baráti hangon, megértéssel. Nyilvánvaló azonban, hogy nemcsak alapíthatunk társas vállalkozást, hanem vásárolhatunk is tulajdonrészt már működő vállalkozásban. Ehhez azonban előzetesen a vállalkozásról és a tulajdonosokról alapos ismereteket kell szereznünk. Nehéz eldönteni persze, minek van ndgyob kockázata: vállalkozást alapítani és indítani, vagy tőkével belépni egy már működő társaságba. Gazdasági társaságban kétféle módon vehetünk részt. Csak a tőkénkkel - másként fogalmazva úgynevezett csendestársként - vagy tőkével és tevékenységgel. Ez utóbbi esetben - amikor a tulajdonos a saját vállalkozásának egyben alkalmazottja is - a haszon kiszámításánál és az érdekek érvényesítésekor több szempontot is figyelembe kell venni. Például azt, hogy mikor jár jobban a vállalkozó: ha tőke- jövedelmet húz, vagy ha bért kap? Az esetek döntő többségében a tőkejövedelem. magasabb ugyan, de csak kevés vállalkozó engedheti meg magának, hogy év közben ne legyen jövedelme. Ez esetben vir szont derekasan kell pengetni az adót, a biztosítást és a különféle járulékokat. .Komoly döntéseket igényel a tulajdonosi érdekek maradéktalan érvényesítése és a menedzsment megszervezése is. A jó menedzsment költséges, de. nélküle nincs eredmény. Ferenczy Europress ...van, aki hűséges társával UTÁNAJÁRTUNK: Nem volt csődlavina Sokan április 8-a után csődhullámtól tartottak, mások felszámolási lavinát sejtettek. Azóta eltelt több mint két hét, s utánajártunk, mi valósult meg ezekből a félelmekből? Mint dr. Piskolti Sándortól, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettesétől, a csődeljárásokkal foglalkozó gazdasági kollégium vezetőjétől megtudtuk: április 1-14-e között 875 csődbejelentést és mindössze 319 felszámolási kérelmet nyjtottak be a bírósághoz. Ezzel együtt az év eddigi mérlege 1097 csődbejelentés és 1071 felszámolási kérelem. Az adatok további feldolgozása még folyik, így csak az első negyedévi mérleget vonhatta meg a gazdasági kollégium. Eszerint az APEH 118, a különféle bankok 7, a TB 2 esetben kezdeményezett felszámolási eljárást legnagyobb adósai ellen. A bíróság túlterheltsége miatt a konkrét intézkedésekig 60-90 napot várni kell. A kollégium vezetője 18 munkatárssal kívánja bővíteni csoportját. Két új bíró kinevezésére már május 1-jén sor került. (domi) Négycsillagos hoteltől a gyémántcsiszolásig Az izraeli kibucokat is a profit hajtja Nem is olyan régen még úgy látszott, hogy az izraeli kibuc- mozgalom épp úgy a végét járja, mint a szoyjet kolhozok hálózata. Csakhogy az utóbbi időben új szelek friss fuvallata, a profit- szerzés igyekezete járja át a kibucokat. Biztonságot, kényelmet, tökéletes kiszolgálást kíván a Szentföldön? jöjjön a Genezáret-tó északi partjára! A Ginosar-kibuc négycsillagos luxushotelje várja Önt! Az ékszerszakmában érdekelt? Jöjjön a Deganya-kibucba, tekintse meg a világ legkorszerűbb és leggazdaságosabb gyá- mántcsiszoló gépeinek kiállítását! Ez az ország első, 1908-ban alapított kollektív gazdasága, öt kontinensről elüldözött vagy elvándorolt nincstelenek műve! Néhány éve még csúnyán néztek volna arra, aki azt javasolja, hogy a kibuc- mondjuk - létesítsen egy disco-klubot, fogadjon külföldi fizetővendégeket vagy éppen adja ki tágas kultúrtermét magánrendezvényekre. Csakhogy az ország mintegy 270 kollektív gazdasága a hetvenes és nyolcvanas években négymilli- árd dolláros adóssághegyet hordott össze, de állami támogatásból - ismerős képlet - azért egészen jól elboldogult. 1985-ben, nem utolsósorban a nemrég elhunyt és a „mindenfajta parazitaságot" ostorozó Menahem Begin követelésére a pénzügyminisztérium drákóian. megszüntette a kollektívák segélyezését és abban a pillanatban kipukkadt a klasszikus kibucálom buborékja. Az akkor már amúgy is lassan csordogáló emberutánpótlás is elapadt, sőt eleinte a szovjet bevándorlókkal kapcsolatos feltöltődési remény is. A jövevények ugyanis azt mondták: elegük van „a négy K-ból" (kommunizmus, kolhoz, kollektíva és kvar, ami héberül falut jelent), nem azért jöttek ide. A kibucok előtt egyetlen út állt: pénzt keresni, alkalmazkodni az új időkhöz és egyben meggyőzni a jövevényeket arról, hogy amit ők csinálnak, annak immár semmi köze sincs a „néjgy K"-hoz. Es pontosan ezt tették. Szakítottak az egyenlősdivel, tiltás helyett támogatták a vállalkozást. Lakást, munkát, nyelvtanulást ajánlottak a jövevényeknek - hitelbe. És vadonatúj lehetőséget arra is, hogy a kibuctag jobb kereset esetén máshol is dolgozhat. Ma a népesség 3 százalékát kitevő kibuclakók adják az export 8,5, a túristabevétel 10 és az izraeli agrártermelés 40 százalékát. Cserébe e biztat számokért feladták dogmáikat és régi beidegződéseiket. Nem rossz üzlet.
