Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

1992. ÁPRILIS 8. Gazdasági tájoló 3 Elszegényedők és gazdagok - a kibontakozás forrásai Betétkönyvekben a mozgatható hazai tőke OTagadhatatlan tény, hogy az elmúlt években a lakosság tekintélyes hányada elszegényedett, s még többen érezték úgy, hogy életszínvo­naluk csökkent. Az érintettek körében egyaránt ott voltak a nyugdíja­sok, a munkanélkülivé váltak és családtagjaik, továbbá a pályakez­dők, akik nem találtak végzettségüknek, képességeiknek megfelelő munkaalkalmat. A jövedelemstatisztikák ugyanakkor egyértelműen azt mutatják, hogy a társadalom vékony rétege - korántsem csak a sikeres vállalkozói réteg - egyre jobban él. Ezt - érthető okokból - a társadalom túlnyomó többsége nehezen vagy egyáltalán nem tudja elfogadni. A Magyar Nemzeti Bank ada­tai szerint 1991-ben sok év óta először fordult elő, hogy a lakos­ság pénzbevételeinek összege még folyó áron is kisebb mérték­ben - 23,2 százalékkal - nőtt, mint az infláció. (Az adatok a minden­kori folyó árakon szerepelnek, tehát ezek reálértéke mintegy 30- 35 százalékkal kevesebb.) A 23,2 százalékos növekményben igen sok az olyan kicsiny éves jövede­lem, amelyet még a szigorú 91 -es adótörvény sem terhelt adóköte­lezettséggel. Tévedés ne essék, ebben a körben a kisebb hányad a kivétel, a kedvezmény, s a túl­nyomó rész a minimális határ alatti jövedelem! Míg 1989-ben a munkaviszonyból, szövetkeze­ti tagsági viszonyból származó éves jövedelemnek csak 91 szá­zaléka, 90-ben 88 százaléka, 91- ben már csupán 83 százaléka esett jövedelemadó-fizetési kö­telezettség alá. Márpedig akik­nek a jövedelemszintje az SZJA minimumát sem éri el, azok a létminimum határán élnek ... Csökkenő tendenciát mutatnak a mezőgazdasági szövetkezeti ta­gok és alkalmazottak bevételei is, amelyek 89-ben még a mun­kaviszonyból származó jövedel­meknek csaknem 11 százalékát tették ki - tavaly már csak 6,4 százalékát. A visszaesésben sze­repet játszott a mezőgazdaság át­alakulásának megindulása, a fel­vásárlási árak alacsony szintje csakúgy, mint a téeszek súlyos gazdasági helyzete. Mindebből az a következtetés adódik, hogy a mezőgazdaságban dolgozók - akiknek többsége ugyan a háztá­jiból jelentős jövedelemhez jut - igencsak kedvezőtlen anyagi fel­tételek között kezdhetnek hozzá az önállósuláshoz, mert tavalyi jövedelmeik nagy részét kényte­lenek voltak felélni. Megerősíti ezt az a körülmény is, hogy a felvásárlásból származó jövede­lem egy év alatt nemcsak reálér­tékben, hanem folyó áron is 10 százalékkal, azaz körülbelül 8 milliárd forinttal csökkent! A magánvállalkozásból szár­mazó lakossági jövedelmek nagyjából az infláció mértékének megfelelő arányban nőttek. Ez az adat azonban aligha pontos, hi­szen a magánvállalkozások köré­ben nem ritka a „zsebből” fize­tés, az adókötelezettség alóli ki­búvást szolgáló manipuláció. Az mindenesetre megállapítható: a bevallott magángazdasági, ma­gánvállalkozási jövedelmek egy év alatt mintegy 32 százalékkal emelkedtek - s ez hitelesen jelzi, hogy milyen körben találhatók a gazdagok és gazdagodok, s hol a kibontakozás potenciális forrása. S noha nem szabad szemet huny­ni afelett, hogy a gyors meggaz­dagodás érdekében sokan tör­vénytelen eszközökkel is élnek ­ez az átalakulás szinte elkerülhe­tetlen kísérőjelensége. De min­denképp biztató tény, hogy ta­valy több mint 150 milliárdos pénzbevétel származott magán- vállalkozásokból. Ez pedig az összes bevallott lakossági jöve­delemnek 10,4 százaléka! (Két évvel korábban az arány 7,3 szá­zalék volt.) A jövedelmek forrásának és nagyságának alakulását vizsgál­va külön „misét’ ’ érdemel a la­kossági betétállomány növeke­dése, amely - kamatokkal együtt - 26 százalékos volt, azaz minden korábbinál nagyobb. Aligha ál­lítható, hogy ebben a főszerepet a lakásra gyűjtés játszotta - éppen ellenkezőleg: a bérlakások vi­szonylag kedvező árú megvásár­lásának lehetősége inkább csök- kentőleg hatott a betétállomány­ra. Hasonló kihatású volt a lakás­hitel-kamatok feltételeinek vál­tozása is. Mindebből bizton­sággal csak az a következtetés vonható le, hogy a lakosság te­kintélyes mozgatható tőke birto­kában van. Részint azért, mert nincs igazán aktivitása a vállal­kozáshoz, esetleg nem is bízik az efféle befektetésekben. Részint, mert a különböző betét- és érték­papírformák között megtalálta - ha nem is az infláció mindenkori mértékének megfelelő - számára kedvező jövedelemkiegészítési formát. Végső soron van tehát olyan bázis, amelyet a gazdaság élénkí­tésére, azaz közvetve a társada­lom jóléte érdekében föl lehet használni. Ehhez azonban alap­vető feltétel a lakosság bizalmá­nak fenntartása és erősítése - nem utolsósorban a kedvező kamat- feltételek biztosításával. Ny. V. Ferenczy Europress Jogelőd nélkül Kétszer több társaság szervezetek 1/5-e rendelkezik külföldi érdekeltséggel. Közülük 4 részvénytársasági formában, 66 pedig korlátolt felelősségű társa­ságként működik. Az általuk jegyzett tőke nagysága 5,3 milli­A gazdálkodószervezetek létszámnagyság szerint Működési forma 1991 1992 Az 1991. év év elején év végén végi az 1991. év eleji %-ában 20 fő és kevesebb 249 558 224,1 21 -50 fő 88 140 159,1 51 -300 fő 150 182 121,3 300 fő feletti Be nem sorolt szervezetek 106 105 99,1 (pl. vízgazdálkodási társulatok) 29 29 100,0 ÖSSZESEN 622 1014 163,0 A gazdaság szerkezetének a foglalkoztatottságot is befolyá­soló átalakulása az elmúlt két év­ben megyénkben is erőteljessé vált. Ennek leglátványosabb jele a gazdálkodószervezetek számá­nak gyors emelkedése. Az egy évvel korábbi 622-vel szemben december 31-én már 1014 vállalati rend szerint műkö­dő szervezetet tartottak nyilván, és ez 63,0 százalékos növekedés­nek felelt meg. Legnagyobb há­nyaduk továbbra is az iparban (30,2 százalék) és a kereskede­lemben (25,2 százalék) található, a mezőgazdaság, valamint az egyéb anyagi tevékenység, sze­mélyi és gazdasági szolgáltatás ágazatokba 13,0-13,0 százalé­kuk tartozik. Az új vállalkozások csaknem 9/10-e jogelőd nélkül alakult, legtöbb a kereskedelemben (129) és az iparban (75). Dinami­kusan változott az építőipari szervezetek száma is. Az év so­rán ebben az ágazatban - az előbb említett módon - 40 gazdálkodó­egységjött létre. Kiválás, szétvá­lás útján összesen 40 szervezet keletkezett, közel fele az ipar­ban. Az alakuló szervezetekkel pár­huzamosan mindössze kilenc gazdálkodóegység szűnt meg, ebből hat jogutód nélkül. Az 1991. évben alakult önálló jogi személyiségű gazdasági árd forintot tett ki, ennek 19,5 százaléka devizában bevitt alap­tőke, illetve vagyoni hozzájáru­lás volt. Ezek a szervezetek főként a ke­reskedelemben (27) és az iparban (23) alakultak, és a külföldi tőke 97 százaléka is itt jelent meg. Továbbra is jellemző, hogy nagyrészt kisebb gazdálkodó- egységek jöttek létre, melynek hatása a létszámnagyság szerinti összetételben is kifejezésre ju­tott. (Forrás:KSH megyei igazga­tóság) A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezetének közreműködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József A gazdálkodószervezetek számának alakulása Működési forma 1991 1992 Az *"*■év év elején év végén végi az 1991. év eleji %-ában Vállalati rend szerint működő szervezetek száma összesen 622 1014 163,0 Ebből vállalat 84 91 108,3 Korlátolt felelősségű társaság 305 685 224,6 Részvénytársaság 10 15 150,0 X, Munkaerőpiac Körzet Álláshelyek Álláskeresők Regisztrált mun­kanélküliek ^ Aktív eszközzel támogatottakb/ Járadékosok, segélyesek Mun «anélkül ségi ráta száma változás száma változás száma változás száma változás száma változás % fő +,- c/ fő +,-c/ fő +,- c / fő c/ fő +,- cl 1. Szolnok 687 + 141 6293 + 508 6115 +508 125-11 5297 + 666 9,2 2. Jászberény 33 + 20 3279 + 433 3265 + 430 4 + 1 2686 + 476 9,8 3. Karcag 71-5 4082 + 855 3135 + 519 322 + 1 2220 + 375 21,3 4. Kisújszállás 50 + 40 1187 + 145 1088 + 144 89- 1 995 + 158 11,3 5. Mezőtúr 2­2409 + 160 2328 + 216 67-8 2133 + 322 14,8 6. Tiszafüred 63 + 28 2568 + 108 2396 + 105 65-44 2163 + 141 24,4 7. Törökszentmiklós­-44 2940 + 323 2842 + 307 61-8 2580 + 282 15,0 8. Kunszentmárton 12 + 12 1749 + 345 1698 + 379 2-44 1499 + 373 13,7 9. Jászapáti 12-2 1726 + 586 1265 + 154 12­1169 + 188 12,6 10. Kunhegyes 10­2062 + 262 2021 + 297 31- 1 1867 + 323 20,0 11. Martfű 4 + 1 1515 + 169 1453 + 170 43­1278 + 228 8,4 Összesen: 944 + 191 29810 + 3895 27606 + 3229 821- 115 23887 + 3532 12,6 a/ aktív eszközzel támogatottak nélkül b/ átképzésben részt vevők, közhasznú c/ változás az előző hónaphoz képest A gazdasági recesszió által ger­jesztett munkanélküliség az év elejé­től tovább szélesedett a megyében. A munkanélküliségi ráta márciusban 12,6 százalék, a munkanélküliek száma 27,6 ezer fő volt, amellyel továbbra is a legrosszabb munkaerő­piaci helyzetű megyék közé tarto­zunk. Biztató, hogy az 1991. decem­berben bejelentett (684) üres álláshe­lyek száma 1992. március végéig 944-re nőtt, még akkor is, ha ez összefügg a bejelentések kötelezővé tételével. Rendkívül gyenge elhe­lyezkedési esélyeket jelentett, hogy 100 regisztrált munkanélkülire csak 2-3 üres álláshely jutott. A munkaerő-piaci helyzet romlá­sával együtt nagymértékben nőtt a munkanélküli-járadékban, -segély­ben részesülők száma. 1991 márciu­sában 6,9 ezer fő, jelenleg 1992 már­ciusában már közel 24 ezren élnek a megyében munkanélküli-járadék­ból, illetve -segélyből. Az ellátotta­kon belül 1,4 ezer fő a pályakezdő fiatalok száma. A segélyezettek összetételében egyre több a piacképes szakképzett munkaerő. A szakmunkások rész­aránya 46 százalék. A szakközépis- kolát végzettek száma közei 1600 fő, és egyéb támogatott foglalkoztatás az egyetemet, főiskolát végzettek száma 500 fő körül alakult március hóban. Az ellátásban részesülők ^száza­léka nem végezte el az általános is­kolát, további 37 százalékuk pedig csak az alapfokú végzettséggel ren­delkezik. E rétegek hátrányos mun­kaerő-piaci helyzetén egyrészt az ál­talános iskola befejezésének elősegí­tése. másrészt a szakmatanulás lehe­tőségének megteremtése javíthat. A gimnáziumot végzettek (csaknem 1300 fő) elhelyezkedési esélye szin­tén a képzés révén növelhető. A segélyezés átlagos időtartama 196 nap, átlagos havi összege 8.384,- Ft/fő volt. Megyénkben az ellátásban részesülők 38 százaléka nő, mely megegyezik foglalkoztatási ará­nyukkal. A nők havi átlagos bruttó segélyének összege 7.414,- Ft/fő, a férfiaké 8.985,- Ft/fő volt. Az ellátási rendszerből 1991. évben 5562 fő ke­rült ki, ebből elhelyezkedett 3319 fő. Országosan és megyei szinten is el­mondható, hogy a kedvezőbb mun­kaerő-piaci pozíciójú szakképzett ré­tegek viszonylag rövid idő alatt ke­rülnek ki a rendszerből. Azok, akik hosszabb ideig veszik igénybe az el­látást - hátrányosabb helyzetük miatt-, egyre tovább kénytelenek a jára­dékból élni. 1992. március hóban 3230 fő ha­ladta túl a 360 napot, ebből 200 fő már 600 nap felett vette igénybe az ellátást. A maximális segélyfolyósí­tási időtartam ez évtől másfél évre csökkent, amely azt is jelenti, hogy az eddiginél gyorsabban fog növe­kedni a munkanélküli-ellátásból ki­kerülők száma. Emelkedett azoknak a száma, akik a foglalkoztatáspolitikai eszköz- rendszer révén nem váltak munka- nélkülivé, illetve foglalkoztatási tá­mogatásban részesültek, ezek aránya a regisztrált munkanélkülieken belül 7-8 százalék. A megyében több mint 1000 fő vesz részt különböző tanfo­lyamokon, 500 főt közhasznú mun­kában foglalkoztatnak, és 4-500 fő dolgozik csökkentett munkaidőben. Az előttünk álló hónapokban sem lehet a munkaerő-piaci helyzet javu­lására számítani. Az év elejétől fo­lyamatosak a munkáltatói létszámle­építési bejelentések. A március vé­géig ismert jelzések alapján a követ­kező hónapokban mintegy 4 ezer munkavállalót érintő elbocsátás vár­ható a megye különböző ágazatai­ban. Kiszelvné Molnár Kornélia A félelem kapuja Borsos most vette észre rajta az öregedés jeleit, utánaszámolt, és megdöbbenve jött rá, hogy az asszony alig valamivel fiatalabb az ő anyjánál. Tekintete tétován lejjebb csúszott Zsóka testén, már összeszedte magát a szívműtét után, mellén megfeszült az ünnepi fekete blúz, hosszú, karcsú combjai is megteltek. Zsóka forgolódni kezdett a kanapén, felébredt. Felnyitotta a szemét, egy ideig mereven nézett maga elé, és fojtott hangon dünnyögött, mintha egy álmában megkezdett vitát folytatna. Feltámaszkodott, pillantása a fiúra esett, kinyújtott karral hívta magához. Borsos habozva ült le a kanapé szélére, de az asszony lehúzta a fejét, és szájon csókolta. A fiú érezte, hogy az ő torkába is átcsap a Portorico rum édeskés szaga. Zsóka egy pillanatra kibontakozott az ölelésből, ledobta magáról a fekete blúzt, alatta nem viselt semmit; melle olyan feszesen állt, mintha fából lett volna esztergálva, a szíve fölé egy keskeny, testszínű tapasz volt ragasztva - a műtétből visszamaradt, lassan beforradó heget takarhatta. Kikapcsolta a szoknyáját és engedte lecsúszni a szőnyegre, combjának belső oldalán hosszú sötét szőrszálak lebegtek.- Gyere! Borsos a lépcső felé nyíló ajtóra nézett:- Be kellene zárni.- Ne törődj vele! A fiú nem akarta megkockáztatni, hogy valaki rájuk nyissa, felkelt, és elfordította a kulcsot a zárban. Vetkőzni kezdett, pulóverét, cipőjét, zokniját úgy rakta le, hogy ha megzavarnák az együttlétüket, minél hamarabb felkaphassa magára, az asszony újra rászólt:- Dobd már le azokat a rongyokat! Borsos anélkül, hogy kikapcsolta volna a szíját, nadrágját lehúzta magáról, és félrevetette. Teljes súlyával ránehezedett a nőre, de az elfulladva tolta el magától:- Ne dőlj rám, nem kapok levegőt. A fiú félig a térdére helyezte a súlyát, de épp olyan erőszakosan hatolt be, mint ahogy alkalmi szeretőinél megszokta, a nő felkiáltott, nem törődött vele, néhány gyors mozdulattal ki akart elégülni. Úgy gondolta, hogy ha magja szétömlik az asszony testében, azzal birtokba veszi - akárha egy tulajdonjelet hagyott volna rajta, de Zsóka nem engedte:- Ne siess! Combjával átkulcsolta és magához szorította a fiút, ágyékának körkörös mozgásával ő határozta meg a ritmust. Lassan kezdte, aztán egyre hevesebben dobálta magát, Borsos teste megfeszült az alkalmazkodástól, hogy együtt tudjon maradni vele. Hogy később érje el a csúcspontot, a fiú visszafogta magát, gondolatait mindennapos, közömbös képek felé terelte: a szobáját, ismerős utcákat próbált felidézni magában, mintegy elfeledkezve a helyzetéről. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom