Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

1 III. évfolyam 84. szám 1992. április 8., szerda Ára: 9.60 Ft JÁS/-N AG Y K U N-S Z O E IN O K. MEGYEI NAPILAP Parlament Független képviselők javaslatára beszámoltatják a kormányt A pénzügyminiszter ingerült Antall József miniszterelnök ünneplésével kezdődött tegnap a tavaszi ülésszak 21. napja. Napi­rend előtt Szabad György házel­nök köszöntőbe hatvanadik szü­letésnapján Ai.Ja— Józsefet, aki szerényen elhárította az ünnep­lést, de megköszönte a jókíván­ságokat, s a szabad választások második évfordulójára emléke­zést javasolta inkább a parla­mentnek. Pálos Miklós (KDNP) képviselő napirend előtti felszó­lalása is a második évfordulóval foglalkozott. A képviselő azt mondta: félidőben már érdemes visszanézni a megtett útra, de meghatározni is a következő idő­szak stratégiáját. Tompa Sándor (MSZP) a Dimag Rt. 9000 dolgo­zója nevében sürgette: intézked­jen végre a kormány, hogy a munka ismét megindulhasson Diósgyőrben. Kupa Mihály nyomban válaszolt (a miniszter már reggel ingerült volt . . .): hétfő óta 500 milliós kormányga­rancia szolgálja a gyár újraindítá­sát. Fodor István (független) önálló indítványáról szavazott ezután a Ház. A képviselő az al­kotmány 39. paragrafusa szelle­mében indítványozta; a kormány az Országgyűlés plenáris ülésén számoljon be munkájáról, hogy a parlament gyakorolni tudja hiva­tását - a kormány munkájának ellenőrzését. (Folytatás a 2. oldalon) Mérnöknők tanácskozása Miskolc. Az Európai Mér­nökképzési Tanács (SEFI) Nők a mérnökképzésben munkacsoportja és a Miskol­ci Egyetem közös rendezésé­ben „A mémöknők szerepe az átalakuló Európában” címmel kétnapos konferen­cia kezdődik szerdán Mis­kolcon, az egyetem Oktatási Központjában. A tanácsko­záson Európa tíz országának mintegy félszáz, az iparban és a felsőoktatásban tevé­kenykedő mémöknője vesz részt - jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Miskolci Egyetem képvise­lői tartottak a konferenciáról tegnap Miskolcon. Cselényi József, az egyetem tudo­mányos rektorhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: a SEFI lehetőséget nyújt a Miskolci Egyetemnek, hogy szervesen bekapcsolódjék az európai műszaki tudo­mányos oktatásba. A kétna­pos konferencia programja keretében a résztvevők átte­kintik a mémöknők helyzetét és szerepét Európában és Magyarországon. Kormánydöntés a Dimag Rt.-ről Budapest. A kormány teg­nap döntött a Dimag Rt.-t érintő pénzügyi-gazdasági kérdésekről - tájékoztatta az MTI-t a" Pénzügy­minisztérium. A vállalatcso­port folyamatos működésé­nek érdekében, valamint az rt. pénzügyi-gazdasági hely­zetének stabilizálásához szükséges pénzügyi tárgya­lások és egyeztetések lefoly­tatására az illetékes miniszter miniszteri biztost nevez ki. A kormány a Dimag Rt. hitel- felvételéhez 1,5 milliárd fo­rint állami garanciát nyújt, amelynek fedezete a vállalat- csoport akkreditívvel alátá­masztott rendelésállománya. Az első hitelfelvétel 170 mil­lió forint lesz, ez fedezi az április 10-ei bérkifizetést. A KSH felmérése szerint Átmeneti munkaidő­csökkentés az iparban A gazdasági nehézségek miatt az iparvállalatok jelentős hánya­dánál továbbra is tart az átmeneti, kényszerű munkaidő-rövidítés. A Központi Statisztikai Hivatal leg­utóbbi felmérése során kitűnt, hogy az 50 főnél többet foglalkoz­tató cégek csaknem 6 százaléka - számszerűen 158 - az év első hó­napjában rövidebb-hosszabb ideig szüneteltette egyes részlegeinek vagy a vállalat egészének műkö­dését, illetve csökkentette a napi munkaidőalapot. A megfigyelt vállalati kör összesen 90 ezer dol­gozót foglalkoztatott. A gazdálkodók többsége a mun­kaidő-csökkentés okaként értéke­sítési nehézségeit, valamint az elégtelen rendelésállományt jelöl­te meg. Az ilyen vállalatok zöme - több mint 40 százaléka - a gépipar­ba tartozik, de számottevő - 27 százalék - a könnyűipari, nagy­részt fafeldolgozó és textilipari cé­gek aránya is. A dolgozók többsé­ge a le nem dolgozott időre koráb­bi átlagkeresetük 70-80 százalékát kapja, de előfordul olyan vállalat is, ahol csak a minimálbért - janu­árban például 8 ezer forintot - fi­zették ki a munkavállalóknak. Az átmeneti munkaidő-csök­kentés bevezetése mellett 21 adat- szolgáltató jelezte a KSH-nak, hogy teljes munkaidősből rész- munkaidős foglalkoztatottá minő­sítette több dolgozóját. A vizsgált körben mintegy 3150 munkaválla­lót minősítettek át, s többségük ré­szére a munkáltató a Foglalkozta­tottsági Alap terhére bérkiegészí­tést igényelt. A felmérés adataiból az is ki­tűnt, hogy Budapesten kívül a leg­több cég éppen azokban a me­gyékben kényszerült átmeneti munkaidő-csökkentést végrehaj­tani, ahol a munkanélküliség amúgy is számottevő. Ilyen példá­ul Borsod, Bács és Hajdú-Bihar megye. A KSH jelentése megálla­pítja: félő, ha a vállalatok gazdasá­gi nehézségei tartósnak bizonyul­nak, vagy helyzetük netán rosz- szabbodik, a munkavállalók e te­rületeken a munkanélküliek szá­mát fogják gyarapítani. Ők azok, akik fokoztosan hátrányba kerül­nek amiatt, hogy a munkanélküli­járadékuk megállapításának alap­ja a hónapok óta folyamatosan csökkentett átlagkereset lesz. (MTI) Mezőgép-Claas kooperáció A példaszerű együttműködés folytatódik Kettős jubileumot ünnepeltek tegnap a Szolnoki Mezőgép Vál­lalatnál. A Claas céggel kialakult közel két évtizedes együttműkö­dés ugyanis jelentős állomáshoz érkezett. Mint arról már koráb­ban hírt adtunk, a szolnokiak ed­dig negyedmilliárd márka érték­ben szállítottak termékeket a be­takarítógépeiről ismert német cégnek, és ugyancsak a Claas számára a napokban elkészítet­ték az ötvenezredik szalmaszecs­kázót. Az ebből az alkalomból rende­zett ünnepség a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus műsorával kezdődött. Ezt követően dr. Szi- ráki András, a Szolnoki Mező­gép Vállalat vezérigazgatója méltatta a példaszerű, töretlenül fejlődő kooperáció jelentőségét. Mint mondta, a közös siker alap­ját a két cég között kialakult bi­zalmi légkör alapozta meg. A Mezőgép 1976-ban szállí­totta le az első szalmaszecskázó­kat a Claas cégnek, majd ezt kö­vették a rotációs kaszák, vala­mint a különféle kombájnrosták. A folyamatos műszaki fejlesz­tésnek köszönhetően a szolnoki termékek mindig megfeleltek a Claas szigorú minőségi követel­ményeinek, ezáltal a kooperáció további bővítése mindkét cég, s nem utolsósorban a magyar me­zőgazdaság érdeke is. Az ünnepség befejező aktusa­ként dr. Sziráki András jutalmat adott át a Claas-együttműködés elmélyítésében kulcsszerepet játszó munkatársainak. Világhírű Claas betakarítógépek szolnoki szalmaszecskázókkal, rostákkal, rotációs kaszákkal, kecskeméti vezetőfülkével. A kölcsönösen előnyös együttműködés ú j alapokon tovább folytatódik. Viszonylag kedvező a kalászosok állapota A tavalyinál rosszabb, de az előrejelzésnél jobb Mint arról tegnapi lapunkban már hírt adtunk, a Gyermekeink Egészségéért Alapítvány jav ára gálaestet rendeztek hétfőn este a szolnoki Szigligeti Színházban. Képünkön az est egyik főszerep­lője, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és hegedűszólistája, Báli Gábor. Részletes tudósításunk az 5. oldalon. Az őszi vetésű kalászosok ál­lapota a március végi felmérések alapján elmarad a tavalyi év ha­sonló időszakától, és az utolsó három év átlagánál is gyengébb, ám a novemberi állapotminősí­tésnél sokkal kedvezőbb képet mutat - közölték az MTI érdek­lődésére a Földművelésügyi Mi­nisztérium Agrárrendtartási Fő­osztályán. A vetéseken megmutatkozik a csapadékszegény tél, ugyanis az elmúlt három évtized átlagánál mintegy 50 milliméterrel keve­sebb csapadék hullott. Ennek kö­vetkeztében a talaj felső 20 cen­timéteres rétegének nedvesség- tartalma március közepére 25-35 százalék alá csökkent. A vetések gyakorlatilag hótakaró nélkül te­leltek át. Az őszi vetések kelése sok helyen egyenetlen, s a növé­nyek fejlettségi állapota is rend­kívüli mértékben változó. Az utóbbi napok csapadékos időjá­rása némiképpen kedvezően ha­tott, megindult a bokrosodás, és a kiszórt fejtrágya is sokat hasz­nált a növények fejlődésének. Egyértelműen kedvező tény, hogy a több mint egymillió hek­táron kalászosokkal ősszel beve­tett területen - a növényzet vala­mivel több mint 1 százalékán - pusztult ki. Mivel még november végén és december elején is vetettek a gazdaságok, ezért a kalászosok fejlettségi állapota ennek megfe­lelően igen változó, és összessé­gében kedvezőtlenebb, mint az előző évben és az utolsó három év átlagában, volt. A gyenge mi­nősítésű búzák részben még je­lenleg is kelnek, részben szögál­lapotban vannak. A főként ho­mokos és gyengébben termő te­rületeken vetett rozs fejlettsége, beállítottsága, általános állapota elmarad az előző év hasonló idő­szakától, és a megelőző három év átlagától is. A kalászosok kö­zül az őszi árpa mutatja a legked­vezőbb képet, fejlettsége jobb az előző év hasonló időszakában re­gisztrálttól, ám még így is elma­rad az utolsó három év átlagától. A szakemberek véleménye szerint egy közepesnél vagy an­nál valamivel jobb termés eléré­séhez az átlagosnál csapa­dékosabb tavaszi időjárásra és az elmaradt fejtrágyázás elvégzésé­re feltétlenül szükség lenne. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom