Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-23 / 96. szám
1992. ÁPRILIS 23. 27 kérdés—27 felelet 9 Munka Törvénykönyve (Folytatás a 8. oldalról) A munkaszerződésben kikötött időtartam azonban - beleértve az esetleges hosszabbítást is - az öt évet nem haladhatja meg. A határozott időtartamú munkaviszony határozatlan idejűvé válik, ha a munkavállaló a szerződés lejártát követően legalább egy munkanapot közvetlen vezetője tudomásával tovább dolgozik. Kivétel ez alól a 30 napos vagy annál rövidebb időre létesített munkaviszony, amely csak annyi idővel hosszabbítható meg, amennyire eredetileg létesítették. A munkaszerződésben kiköthető 30 nap próbaidő, de a kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb - de három hónapnál nem több - próbaidőben is megállapodhatnak. Ez idő alatt bármelyik fél megszüntetheti a munkaviszonyt. Mi a különbség a munkaviszony megszűnése és megszüntetése között? Megszűnik a munkaviszony a munkavállaló halálával, a munkáltatójogutód nélküli megszűnésével és a határozott idő lejártával. Megszüntethető a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, rendes felmondással és a próbaidő alatt azonnali hatállyal. A határozott időre szóló munkaviszonyt csak rendkívüli esetben lehet a munkaszerződés időtartamának lejárta előtt egyoldalúan megszüntetni. Ez a megkötés természetesen nem zárja ki, hogy közös megegyezéssel ne lenne bármikor megszüntethető. Ha a dolgozó munkaviszonyát a munkaadó még a határozott idő lejárta előtt meg akarja szüntetni, a munkaadónak lehetősége van arra, hogy a szerződésben kitűzött még hátralévő időre járó átlagkeresetet számára kifizesse, mintegy kártalanításképpen. Mi a különbség a rendes és a rendkívüli felmondás között? Változott-e a felmondás időtartama? Mikor nem lehet felmondani a dolgozónak? A határozatlan idejű munkaviszonyt bármelyik fél felmondással megszüntetheti. A munkáltató minden esetben köteles megindokolni felmondását, s abból világosan ki kell tűnnie a felmondás okának. Vita esetén a munkaadónak kell bizonyítania, hogy a felmondás valós és indokolt volt. Felmondási tilalom vonatkozik a dolgozóra a keresőképtelenség, a gyermek és közeli hozzátartozó betegsége, gondozása miatt kért fizetés nélküli szabadság ideje alatt, terhesség idején s a szülést követő hat hónapig, valamint a sorkatonai szolgálat ideje alatt. A felmondási tilalom az újbóli mun- kábaállást követő harminc napig tart. Rendes felmondással csak különösen indokolt esetben szüntethető meg a munkaviszonya annak a dolgozónak, aki öt éven belül betölti a nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkort. A felmondás időtartama 30 nap és maximum egy év lehet, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő függvényében. A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött három év után 5 nappal öt év után 15 nappal nyolc év után 20 nappal tíz év után 25 nappal tizenöt év után 30 nappal tizennyolc év után 40 nappal húsz év után 60 nappal hosszabbodik meg. meg. Nem jár végkielégítés azoknak, akik nyugellátásra szereztek jogosultságot vagy korengedményes nyugdíjat állapítottak meg részükre. A végkielégítés mértéke a következőképpen alakul: Rendes felmondás esetén a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól a felmondási idő felére. A felmentés idejére a munkavállalót átlagkereset illeti meg. Rendkívüli felmondással akkor szüntethető még a munkavállaló, illetve a munkáltató részéről a munkaviszony, ha a másik fél a kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi, olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ilyen lehet például a többi között az igazolatlan mulasztás. Ha a munkavállaló jogvitát kezdeményez, annak jogerős elbírálásáig fel kell függeszteni az állásából. Rendkívüli felmondás esetén nem érvényesülnek a rendes felmondás szabályai. Amennyiben a munkavállaló így szünteti meg a munkaviszonyát, a munkáltató nem követelheti tőle a felmondási idő letöltését, viszont nem jogosult sem a végkielégítésre, sem a felmentési és a felmondási időre, továbbá a felmondási tilalmak sem érvényesülnek. Amennyiben a munkáltató súlyos kötelezettségszegése előzi meg a munkavállaló részéről történt rendkívüli felmondást, akkor a munkaadó köteles kifizetni a munkavállalónak az átlagkereset és a végkielégítés szerint járó juttatásokat. Kinek jár a végkielégítés? Mindazokat a munkavállalókat megilleti a végkielégítés, akiknek a munkaviszonya a munkáltató részéről történt rendes felmondással vagy jogutód nélkül szűnik három év esetén egyhavi öt év esetén kéthavi tíz év esetén háromhavi tizenöt év esetén négyhavi húsz év esetén öthavi huszonöt év esetén hathavi átlagkereset összege. A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkeresetnek az összegével emelkedik akkor, ha a munka- viszony az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. Milyen változások történtek a tanulmányi szerződéskötések körül? A munkáltatónak alapvető érdeke, hogy felkészült szakembergárdával rendelkezzen. Ezért a jogszabály bizonyos esetekben lehetőséget biztosít tanulmányi szerződés kötésére. A szerződésnek tartalmaznia kell a támogatás formáját és mértékét, továbbá a támogatás mértékének arányában a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely öt évnél hosszabb nem lehet. Biztosítani kell az iskolarendszerű képzésben részt vevők részére a tanulmányokhoz szükséges szabadidőt. A nem iskolarendszerű képzésben részt vevők számára csak akkor jár a munkaidőkedvezmény, ha azt a tanulmányi szerződésben előzetesen kikötötték. A tanulmányi munkaidő-kedvezmény mértékét az oktatási intézmény igazolása alapján a munkáltató állapítja meg. Hogyan szabályozza a munkajog a munkaidőt és a pihenőidőt? A törvény a teljes munkaidőt napi nyolc órában rögzíti, de lehetőséget biztosít arra, hogy a munkaszerződésben nyolc óránál rövidebb vagy hosszabb - maximum 12 óra - időben állapodjon meg a munkaadó és a munkavállaló. Az egészségre fokozottan ártalmas és veszélyes tevékenység esetén a jogszabály, illetve a kollektív szerződés legfeljebb napi hat órában korlátozhatja a munkaidőt. Terhes nőt, kisgyermekes anyát gyermekének egyéves koráig, valamint fiatalkorút éjszakai munkára nem lehet alkalmazni. A napi munka befejezése és a másnapi munka újrakezdése között a törvény szerint legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. Tiltja a törvény a túlmunka végzését terhes nőknek, kisgyermekes anyának gyermeke egyéves koráig, 16 éven aluli fiatalkorúak- nak, valamint az egészségre ártalmas munkakörben dolgozóknak. A gyermeküket egyedül nevelő munkavállalókkal gyermekük négyéves koráig csak beleegyezéssel lehet túlmunkát végeztetni. Hogyan változik a szabadságolás rendszere? A jövőben a rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság tekintetében a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerülnek a munkavállalók, mert az a korábbi 15 munkanapról 20-ra emelkedett. Az életkor előrehaladtával a napok száma fokozatosan emelkedik, maximumát - a 30 napot - a munkavállaló 45. életévének betöltésekor éri el. így a szabadság a munkavállaló 25. évétől 21 munkanap 28. évétől 22 munkanap 31. évétől 23 munkanap 33. évétől 24 munkanap 35. évétől 25 munkanap 37. évétől 26 munkanap 39. évétől 27 munkanap 41. évétől 28 munkanap 43. évétől 29 munkanap 45. évétől 30 munkanap A jogszabály kiemeli azokat az eseteket, amikor a munkaviszony szüneteltetésének az időtartamára is jár a szabadság. Ezek: a szülési szabadság, a táppénz ideje, a 10 éven aluli gyermek gondozása, Dilemma. — Ez most lógás, vágj' a kulturális szükséglet kielégítése? ápolása céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság első éve, a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság ideje, a tartalékos katonai szolgálat ideje, valamint minden olyan, munkában nem töltött idő, amelyre a dolgozót átlagkeresete illeti meg. Pótszabadság az életkor szerint, gyermeknevelés, fogyatékosság és egészségi ártalom címén jár. Évente öt nap pótszabadság illeti meg a fiatalkorút (18 éven aluli) és vak munkavállalót. A szülők döntése alapján a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet betöltő munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb egy gyermek után 2 nap két gyermek után 4 nap kettőnél több gyermek után összesen 7 nap pótszabadság illeti meg. Először a gyermek születésének az évében, utoljára abban az évben, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét. A föld alatt vagy ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozók pótszabadságáról a kollektív, illetve a munkaszerződés rendel- kezik.A többféle címen járó pót- szabadság együttesen is megilleti a munkavállalót. A szabadság kiadásának az időpontját - a dolgozó előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedével viszont a dolgozó rendelkezik. Mikor adható ki a betegszabadság? A munkavállalónak betegsége idejére - orvosi igazolás alapján - évente 10 munkanap betegszabadság jár. Nem kell a keresőképtelenséget igazolni évente egy alkalommal legfeljebb háromnapos betegszabadság esetén. Erre az időre az átlagkereset 75 százaléka jár. Milyen címen kaphat munkaidő-kedvezményt a munkavállaló az új Munka Törvénykönyv szerint? A terhes nőnek 24 heti szülési szabadság jár, s ebből négy hetet a szülés előtt köteles kiadni a munkáltató. A szülési szabadság letelte után, a gyermek hároméves koráig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek tízéves koráig, valamint a tíz éven aluü gyermek betegsége esetén a betegség idejére a munkaadó - amennyiben azt a munkavállaló igényli - fizetés nélküli szabadságot köteles adni. Kisgyermekes anyának a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, a kilencedik hónapban pedig egy óra munkaidőkedvezmény jár. Fizetés nélküli szabadságot kell adni - legfeljebb két évet - a munkavállaló közeli hozzátartozójának ápolására vagy gondozására. Egy év fizetés nélküli szabadság vehető igénybe magánerős lakás- építkezés esetén. Szabályozza-e a törvény és milyen módon a munkabért, és mit mond a rendkívüli munkavégzés díjazásáról? A munkavállalónak mindenkor a munkaszerződésben kötött - közös megállapodáson nyugvó - személyi alapbért kell fizetni. (Folytatás a 10. oldalon)
