Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-15 / 90. szám
1992. ÁPRILIS 15. Hazai körkép 3 Többcélú természetvédelem a folyók mentén Bizonyára mindenki számára elfogadható az a megállapítás, miszerint a természetvédelem a még megmaradt természetes környezeti állapotok megőrzésével nemcsak a kipusztulástól fenyegetett növény- és állatfajok életben maradását biztosítja, hanem egyben az emberiség védelmét is szolgálja. Számos esetben előfordul, hogy környezetünk megóvása érdekében egyes csoportoknak le kell mondaniuk rövid távú érdekeikről. Természetes például, hogy egy kastélypark gyönyörű, idős fáit nem vágják ki csak azért, hogy a faanyagból valahol valakinek irodai bútorok készüljenek. Ahol a közösségi érdek- képviselet erős, megalapozott, és szembe tud helyezkedni szőkébb csoportok önös érdekeivel, ott általában a környezetvédelemre is nagyobb hangsúlyt fektetnek. Ilyen összefogásra lenne szükség a folyók gátjai mentén végighúzódó hullámtéri véderdők - vagy egyszerűbb nevükön kubikerdők - védelmével kapcsolatban is. Ezeket az erdőket a folyószabályozások és a gátak megépítése után telepítették, s mára igen szép, idős állományokká fejlődtek, bennük pedig csodálatosan gazdag növény- és állatvilág alakult ki. A kubikerdők valójában a valamikori folyó menti erdei, mocsári élővilág utolsó menedékeivé váltak. Többek között ezeknek az erdőknek a megmentése érdekében nyilvánították védetté a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetet. A kubikerdőket - mint ahogy ez a nevében is kitűnik - a gátak építése során létrejött kubikgöd- rök szegélyeire és a vízből kiemelkedő földnyelvekre ültették, elsősorban azért, hogy a fák koronája megvédje a töltést a magas árvizek hullámverésétől, illetve jégkárosításától. Elsősorban füzet telepítettek, ugyanis ezt a fafajt gyorsan és jól lehet dugványozással telepíteni, azonkívül lombkoronája az úgynevezett botolással jól formálható, sőt a letermelt vessző alkalmas árvízvédelmi rőzsék kötésére is. E botolófüzesek többségének a kora ma 50 és 70 év között van. A belül odvas, idős fák kiváló búvó- és szaporodóhelyei az odúlakó állatfajoknak, például cinegéknek, fakúszóknak, harkályoknak, baglyoknak, récéknek, denevéreknek és még sok egyéb állatnak. A lassan kiöregedő fák helyére azonban egykét évtizeden belül fiatal állományt kell telepítenünk. Műszaki szempontból az lenne a legegyszerűbb megoldás, ha az erdőket letarolnák, a kubikgödrö- ket eldózerolnák, és helyükre szabályos hálózatba ültetett sivár erdőket telepítenének. Ez az erőszakos gépesített kivitelezés azonban a környezet pusztulásával, a táj elcsúfulásával járna, ami nemcsak országunk természetvédelmi érdekeit, hanem az ott élő emberek érdekeit is nagymértékben sérti. A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felajánlotta segítségét a problémával küszködő vízügyi igazgatóságoknak. E nemzetközi és hazai természetvédelmi szervezetek egy természetszerű és mégis minden célt kielégítő erdőfelújítási és faápolási mód alkalmazását ajánlották. A Közé p-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság lehetőséget adott az együttműködésre, és kísérleti területeket biztosított a természetvédők számára a Tisza és a Hármas-Körös mentén. Nagykörű, illetve Szelevény községek határában. Az említett természetvédelmi szervezetek a lakossággal együtt kívánják megoldani a kubikerdők felújításának és karbantartásának munkáit. Az erdőfelújítási munkálatok az erdő kivágása nélkül valósulhatnak meg úgy, hogy önként jelentkező csoportok végzik el a botolásokat és a legallyalt fák közé karódugványokat ültetnek. Az elvégzett munkának fejében a vállalkozók megkapják a letermelt fát, amelyet igényük szerint használhatnak fel. Ez a megoldás nemcsak a természetvédelemnek kedvez, hanem újabb munkalehetőséget és téli tüzelőt biztosít a lakosságnak, ami napjaink megélhetési gondjait enyhíti. Nagykörű és Szelevény ön- kormányzata és lakossága nagy örömmel fogadta a kezdeményezésünket, és mivel további települések is érdeklődtek a munka- lehetőségek iránt, ezért a jövőben egyre több erdőt szeretnénk a programba bekapcsolni. Az erdőfelújítás ily módon történő elvégzése - gazdasági haszna mellett - a működőképes természetvédelem kialakítását is elősegíti, mivel olyan érdekeltségi rendszert hoz létre, melyben az egyéni és a társadalmi érdekek szerencsésen találkoznak. Dobrosi Dénes WWP programvezető Tiszafüreden is Több rendőrt szeretnének látni az utcán Rohamosan emelkedik az iktatott bűnesetek száma. Míg 1985-ben 410-et, 1991-ben 1123-at jegyeztek föl Tiszafüreden. A rohamosan növekvő bűnözési hullám a Tisza-tó környékét sem kerülte el. Nagyon fontossá vált a megelőzés, a rendőri jelenlét, hiszen az egyenruha visszatartó szerepe egy percig sem vitatható. Az állampolgárok nyugodt körülmények között szeretnének az utcán közlekedni, munkából hazamenni. Egyszóval, fokozni kellene az egyenruhás rendőrök jelenlétét az utcán.- Volt-e létszámbővítés az utóbbi időben? - kérdezem Bállá Ferencet, a Tiszafüredi Rendőrkapitányság vezetőjét.- November 15-től hivatalosan Abádszalókon rendőrőrs működik, mely közvetlenül a kapitányság alá tartozik. Itt 18 személy teljesít szolgálatot Tiszabura, Tiszaderzs és Abádszalók területén.- Változott-e a rendőri munka jellege napjainkra?- Vallom, hogy a rendőri munkának szolgáltató jellegűvé kell válnia. Erre törekszünk például Abádszalók esetében is. Célunk, hogy az állampolgárok az amúgy is kevés pénzüket ne költsék el kényszerből autóbuszra. Korábban többször előfordult, hogy egy-egy hivatalos ügy intézésére ötször-hatszor Füredre kellett utazniuk. Egyelőre próbaképpen egy héten egyszer, csütörtökön, egész nap kihelyezett ügyfélszolgálatot tartunk. Az igazgatásrendészetről munkatársaim helyben intézik a szabálysértési ügyeket, vezetői engedélyek kiadását, személyi igazolványok cseréjét, gépjárművek átíratását. Tiszafüreden pedig bővíteni kívánjuk a szolgáltatások körét. Tervünk, hogy az adatlapot, a bélyeget, de még a színes fotót is megkaphassák, elkészíttethessék helyben. Rövidesen eljön az az idő, amikor az ügyeletet csak tiszti beosztásúak láthatják el, biztosítva az ügyfelek kulturált fogadását.- Támogatják-e az önkormányzatok az önök munkáját? Milyen a kapcsolatuk? Bállá Ferenc: - A rendőri munkának szolgáltató jellegűvé kell válnia.- Kilenc önkormányzat van a kapitányság területén. Minden önkormányzat a tőle elvárható szinten támogat bennünket, hiszen enélkül a rendőrkapitányság nem tudná így végezni a munkáját. Van olyan 2700 lelkes település, amely 500 ezer forinttal segíti ebben az évben a rendőrség munkáját. Három községben polgári őrség tevékenykedik.-Az állampolgárokat nagyon érzékenyen érintették a sorozatos kerékpárlopások. Sikerült e már az elkövetők nyomára bukkanni?- Ez is a szórakozóhelyek problémájára vezethető vissza. Van a városban két-három olyan hely, ahonnan a bűncselekmények általában kiindulnak, a rablás, a verekedés, a hivatalos személy elleni erőszak. A biciklieltűnések során a szálak a diszkóba vezetek. Míg vidékről tömeg- közlekedési eszközökkel érkeztek, hazafelé lopott biciklikkel indultak. Az elkövetők nem fürediek, egyeki- ek, poroszlóiak voltak. Most sikerült lefülelnünk egy 16-17évesEgyekről érkező csapatot, amelynek tagjai 60 rendbeli lopást követtek el. Bűncselekményeik elkövetésénél az alkohol természetesen nagy szerepet játszik, mint a tiszaszőlősi cserbenhagyásos gázolásnál, ahol idős kerékpárost ittas fiatal gázolt el, és súlyos, életveszélyes állapotban hagyta ott áldozatát. Négy óra leforgása alatt megtaláltuk az elkövetőt.- A Tisza-tó, reméljük, az idén is sok vendéget vonz ide. Mire számíthatunk a nyáron?- Örömmel közlöm, hogy a gyakorló őrs ismét segíti munkánkat. Ez azt jelenti, hogy húsz egyenruhás rendőrrel több lesz a közterületeken. Az önkormányzat kifejezett kérése volt, hogy minden órában elérhető URH-s szolgálat legyen. Nos, ez megvalósult. Gyalogos főteres közterületi szolgálat van a városközpontban. Vallom, a rendőr legyen polgárbarát. Ne rohanjon, legyen ideje beszélgetni, boltba bemenni, bármilyen ügyben fordulhassanak hozzájuk az állampolgárok. A nyár beálltával forrónyomos szolgálatot tervezünk. így azonnali rendőri intézkedést tudunk megvalósítani egy- egy bejelentés esetén. Moldova György A félelem kapuja Az eddig jobbára meddő, száraz tél után február elején megindult a havazás, és napokig esett, megállás nélkül. Az országúton torlaszokat fújt össze a szél, az áruszállítás akadozott, sok piaci kereskedő bezárta a bódéját. Hajnalonként Borsos mind kevesebb munkát talált, egy idő után már nem is látszott érdemesnek kimenni a piacra, ki kellett várnia, amíg megenyhül az idő. A fiú behúzódott a kollégiumba, visszatért szokásos foglalatosságaihoz: lejárt a kondícióterembe, és újra megpróbálkozott a versírással is. Füzeteit most is kirakta maga elé az íróasztalra, és úgy, mint korábban, megpróbált valamilyen dallamot felidézni magában, melynek nyomán elindulhatna. Gondolatai azonban elkalandoztak, újra átélte a Zsókával töltött éjszakát, az emlékek olyan hevesen törtek fel benne, hogy altestével önkéntelenül közösülő mozdulatokat végzett. Összerázkódott, és megpróbálta figyelmét a munkájára összpontosítani, újra elolvasta azokat a kéziratokat, melyeket Zsóka küldött vissza neki. Borsos megpróbálta kritikus szemmel figyelni a verseit, de nem talált bennük észrevehető hibát, úgy érezte, egyetlen szót sem lehetne elvenni vagy hozzátenni a szöveghez. Elfogadta Zsóka magyarázatát, hogy az újságnál csak azért utasították el, mert ezek az írások nem szolgálják ki a fennálló rendszert. Ez a méltánytalanság olyan indulattal töltötte el, hogy ültőhelyében is elszédült, de a vértolulás egyszersmind a gátlásait is áttörte. Hirtelen roppant jelentőséggel telt meg előtte a saját sorsa, látta magát, amint nemzetiszínú zászlót lenget egy képzelt barikádon, érezte, hogy járják át testét a rendszer zsoldosainak puskagolyói. Szinte ömlöttek a sorok tollából, ezen a délutánon három füzetlapot is teleírt, remegő térdekkel állt fel az asztal mellől. Borsos le akarta vezetni az írás feszültségét, sétára indult az esti hóesésbe. Megállt Keresztesék háza előtt - karácsony óta most járt itt először -, látta, hogy az ablakokban ég a fény. Zsóka árnyéka többször is átúszott a függönyön, de a fiú nem merte megkockáztatni, hogy becsöngessen. Néhány nappal később az iskolában kiosztották a félévi bizonyítványokat. Borsos három elméleti tárgyból is elégtelent kapott, a gyakorlati foglalkozásból pedig le sem osztályozták. Tisztában volt vele, hogy lemaradását akkor sem tudná behozni, ha éjjel-nappal tanulna, a tanév végén mindenképpen el kell hagynia a technikumot. A fiú úgy gondolta, hogy nem marad tovább Mezőszegen, hanem felköltözik Budapestre. A tanulás semmilyen formában nem vonzotta, olyan munkahelyet szeretett volna találni, ahol jól kereshet, és megfelelő szállást biztosítanak neki. Borsos beiratkozott a megyei központi könyvtárba, hetente kétszer-három- szor beült a folyóiratolvasó-terembe, és átfutotta az újságokat. Az álláshirdetések közül kiválasztott néhány címet, és ott helyben megírta a jelentkező levelét is. Úgy gondolta, ha kedvező lehetőség adódik, a tanév végét sem várja ki, hanem már tavasszal otthagyja a technikumot. Semmi sem vonzotta vissza a kollégiumba, Borsos mind szívesebben töltötte idejét a könyvtárban. Mikor végzett a hirdetésekkel, egy halom irodalmi folyóiratot vett le a polcról. Versek tucatjait olvasta végig, megdöbbenve tapasztalta, hogy sokan eljutottak azokhoz a felismerésekhez, melyeket ő a saját 55
