Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-11 / 87. szám

2 Körkép 1992. ÁPRILIS 11. Az Országgyűlés elé kerül a médiatörvény tervezete Arany Jánosra emlékeztek Túrkevén Versmondó verseny, kiállítások, petrencerúd-emelés Ai ünnepség résztvevői (Folytatás az 1. oldalról) A hivatal törvényben előírt vi­lágos, objektív ismérvek alapján dönt az engedélyézésről.- Igencsak akadozik a március elején a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz nyújtandó hitelked­vezményről szóló kormányren­delet végrehajtása. Leginkább azért, mert a bankok megvárták az április 8-át, amikor az öncső­döt jelentő cégek eleve kiesnek a hitelezettek köréből. Másfelől a bankok csak első osztályú adó­sokkal állnak szóba - ide viszont csak a mezőgazdasági gazdálko­dók 10-15 százaléka tartozik -, s így a 100 százalékos kormány- garanciával bíró tevékenységek­re sem juttatnak pénzt. Mindeb­ből adódóan a tavaszi munkála­tok küszöbén olyan alacsony az eddig folyósított zöldhitelek összege, hogy aggasztóan visz- szaeshet a termelés - hangsú­lyozta Raskó György földműve­lésügyi államtitkár. Bejelentette: a kormány sürgős intézkedést hozott, hogy az integrátorokkal - köztük a gabonafelvásárlókkal, vetőmagvállalatokkal - bővíti a hitelezhetők körét. A vagyonjegyek ügyében is hozott döntést a kabinet. Esze­rint az állami tulajdonban lévő vállalatok nem bocsáthatnak ki vagyonjegyet az átalakulás hát­ralévő időszakában. Amennyi­ben társasággá alakulnak, a va­gyonjegyeket részvényre vagy üzletrészre kell váltaniuk. A kabinet megtárgyalta a bankprivatizációs stratégia álta­lános irányelveit, amely a hazai bankrendszer megerősítését, a hatékony hitelrendszer kialakí­tását és a megtakarítások ösztön­zését tűzi legfőbb célul. A bank- rendszer privatizációs stratégiá­ját - amely az egyes pénzintéze­tek profiljától függően eltérő - az állam irányítja, s a végső dönté­sek az állam tulajdonosi hatás­körébe tartoznak. A kisebbségi törvénytervezet megvitatása nyomán újabb ki­egészítéseket látott kívánatos­nak a kabinet. A tervezetet az újabb részletek pontosítása után a Kisebbségi Kerekasztal vitatja meg. A kormány május 7-én - feltehetően utoljára - tűzi ismét napirendre a témát. László Balázs szóvivő a kül- ügyeket érintő döntéseket ismer­tetve bejelentette: az európai kö­zösségi társulási szerződésből eredő kormányzati feladatok végrehajtására tárcaközi bizott­ságot hoztak létre. A magyar ra­tifikálást az Európa Parlamenti eljárással egy időben, várhatóan júniusban kéri az Ország- gyűléstől a kabinet. Miután az ideiglenes kereskedelmi egyez­mény a közös piaccal már életbe lépett, a többletfeladatok miatt 250 fővel megemelik a Vám- és Pénzügyőrség állományának lét­számát. Végül a kormányfő egészségi állapota felől érdeklő­dő kérdésre Juhász Judit közölte: Antall József limphoma beteg­ségben szenved - ami a nyirok­sejtek burjánzását jelenti -, és emiatt folyamatos orvosi kezelés alatt áll. A szükség szerinti idő­szakos kezelés nem akadályozta és nem akadályozza miniszterel­nöki teendőinek ellátásában. (Folytatás az 1. oldalról) A megemlékezés után a részt vevő városok diákjai vers- és prózamondó versenyen, az iro­dalmi színpadok műsoraikkal idézték fel Arany életművének szellemét, óriási hagyatékát. Délután sport- és ügyességi ver­senyekkel folytatódott a prog­ram, volt többek között petren­cerúd-emelés, malomkődobás, szalmabála-görgetés, íjászbe­mutató. A művelődési házban kisdiá­kok Arany-ihletésű rajzaiból nyílt kiállítás. A pályázatra egyébként több mint háromszáz rajzot, festményt küldtek el a gyerekek Nagyszalontáról és testvérvárosaiból. A Finta Mú­zeumban két kiállítás is nyílt teg­nap, az egyiken Arany János-re- likviák láthatók a nagykőrösi és a nagyszalontai múzeum anya­gából, a másik tárlatot pedig a szolnoki Damjanich János Mú­zeum képeiből válogatták az Al­föld a festészetben címmel. Ez utóbbi kiállításon főként az idén 90 esztendős Szolnoki Művész­telep egykori alkotóinak festmé­nyeit mutatják be. A múzeumból az Arany János utcába vitt az ünneplők útja, ahol felavattákTalamasz Lajos, aKe- vi Kör alkotója Arany Jánost áb­rázoló domborművét az utca el­ső házán, majd gálaest zárta a rendezvénysorozatot a Korda Sándor Filmszínházban. T.G. Fotó: T. Z. Férfi kosárlabda - rájátszás az 1-8. helyért Kunszentmárton A Demokrata Koalíció fóruma Nagy-Britannia Abszolút konzervatív többség Abszolút többséget szerzett a John Major kormányfő vezette Konzervatív Párt az általános vá­lasztásokon Nagy-Britanniában. A hivatalos összesítés eddigi adatai szerint 629 parlamenti hely sorsa már eldőlt: ebből 326- ot a toryk szereztek meg. A csü­törtöki választásokon összesen 651 alsóházi mandátum sorsáról döntöttek a szavazók. Az alsóházi abszolút többség birtokában John Major régi-új brit miniszterelnök tegnap dél­után rövid beszédben eddigi po­litikájának folytatását ígérte, amelynek szerinte a recesszióból való gyors kijutás és a gazdasági felvirágzás lesz a közvetlen ered­ménye; ______________________ A Demokrata Koalíció kun­szentmártoni szervezete tegnap estére fórumra hívta a város la­kosságát. A meghívott vendég Forrai Sándor, a párt elnöke volt, aki elemezte napjaink politikai hely­zetét és a Demokrata Kolalíció cselekvési elképzeléseit. Az el­képzelések tisztázását, mint mondta, azért is tartják sürgős feladatnak, mert megkezdődött Magyarországon a választási harc. Ennek jele például a Ke­reszténydemokrata Néppárt kép­viselőjének, Gáspár Miklósnak az interpellációja a legfőbb ügyészhez, az MSZMP által állí­tólag Moszkvába kisíbolt dollár- milliók ügyében. Mint Forrai Sándor elmondta, sajnálatos, de várható, hogy az elkövetkezen- dő időszakban el fognak szapo­rodni a politikai hecckampá­nyok. A látszat fontosabbá válik ilyen időszakokban a lényegnél. A Demokrata Koalíció prog­ramja szerint szociális elkötele- zettégű centrumpárt, amely vál­lalja az európai és magyar törté­nelem, szellemi, morális öröksé­gét. Kiemelte az önkormányza­tok szerepét, melyek kénytele­nek szembenézni társadalmunk leromlott anyagi, erkölcsi álla­potával. Forrai Sándor zárszavában el­ismerően szólt Jász-Nagykun- Szolnok megye kiemelkedő sze­repéről, az itt közel 40 tagszerve­zetben folyó munkáról. A párt alapszervezetei ebben a régió­ban is azon munkálkodnak, hogy az önkormányzatokkal konst­ruktív együttműködést alakítsa­nak ki. „Vérét vettem ... s vérem adtam" 1992. január 7-ét mutatta a naptár. A délelőtt már jócskán áthajolt a délutánba, úgy fél négy körüljárhatott az idő. Erősen es­teledett. A Szolnoki Városi Rendőrkapitányság nyomozói is hazafelé készülődtek, amikor kaptak egy jelzést (belső rendőr­ségi információ volt!), miszerint egykori rendőrkollégájuk, Kiss Mihály egy zöld BMW-vel sza­ladgál a városban. Nem ártana jobban utánanézni - tette hozzá az informátor -, mert az autón lévő rendszám feltehetően egy Lada gépkocsiról való.- Ezek után mondtam a mun­katársaimnak - magyarázza Szappanos Mihály rendőr főhad­nagy, a járműlopási csoport ve­zetője -, hogy üljenek kocsiba, menjenek ki, és nézzenek körül. így is történt. A BMW a men­tőállomás előtt állt, mivel Kiss Mihály aznap dolgozott. Éppen délutános volt. A nyomozók fel­írták az autó rendszámát - az AGL-969-et -, s alig telt el 10-15 perc, visszamentek a kapitány­ságra. Nyilván óvatosak voltak, és nem akartak addig beleugrani semmiféle ügybe, míg az eredeti információt, vagyis a BMW-n lévő rendszámot meg annak tu­lajdonosát nem pontosították, így természetesen lekérték a központi gépjármű-nyilvántar­tóból az AGL-969-es rendszámú gépkocsi adatait, s kijött, hogy az eredetileg tényleg egy 1500-as Ladára való. Ékkor már valami bűzlött...- Mi ezután négyen rögtön ko­csiba vágtuk magunkat - folytat­ja a főhadnagy -, és pár perc múl­va megálltunk a mentőállomás előtt. De Kiss Mihály még dol­gozott. Mentette az életeket. Úgy hat óra tájban kéne bejönnie - mondták munkatársai. S mivel volt időnk bőven, addig megke­restük a rendszám szerinti tulaj­donost is, aki elmondta, hogy a gépkocsival a fia még 1989 de­cemberében karambolozott, és az autó totálkáros lett. Ezután leadták az egyik bontóba, s a ma­sina további sorsáról ők nem tud­nak. A férfi viszont megjegyez­te, hogy ezt a rendszámot azóta már látta először egy Lada Sa­marán, majd utána pedig egy zöld BMW-n. S mindkét autót Kiss Mihály vezette, de nem tu­lajdonítottak az egésznek külö­nösebb jelentőséget, s így nem is szóltak erről senkinek. Nos, innentől kezdve a nyo­mozók számára egyértelművé vált, hogy valami svindli van a dologban. Természetesen még aznap megkeresték az autóbon- tóst is, s mint a főhadnagy be­szélgetésünk során megemlíti, legalább harmincöt pár rendszá­mot találtak nála. Onnan aztán újból a mentőállomáshoz veze­tett a rendőrök útja. Még mindig várniuk kellett Kiss Mihályra. Csak este fél hét körül érkezett meg.- Szeretnénk megnézni a BMW forgalmi engedélyét - áll­tak elő a kéréssel a nyomozók.- S akkor lehetett látni, hogy abban az emberben egy világ dől össze - idézi fel a pillanatot Szappanos Mihály,. - Szabály­szerűen megnyúlt az arca, és el- fehéredett. Nem a játék, az eredmény a fontos Szolnoki Olajbányász-Kör- mend Hunor 81-77 (39-37) Szolnok, 3400 n., v.: dr. Gen- csev, Szamos Olajbányász: Hosszú 21/12, Abeljanov 18, Zsarkov 15, Tóth Z. 2, Berkics 21. Csere: Tóth A. 2, Horváth 2, Kmézic, Jáhni. Edző: Rezák László, Szalay Ferenc Körmend: Bell 16/9, Szájer 9/3, Kardos 4, Zsebe 18/9, Kra­us 12. Csere: Hódi 10/6, Érsek 4, Szekeres 2, Molnár 2. Edző: Fodor Péter Kipontozódott: Kardos a 25. percben Az eredmény alakulása: 5. p.: 11-9, 10. p.: 21-21, 15. p.: 28-27,25. p.: 51-47, 30. p.: 55- 59, 35. p.: 70-66 A balszerencsés körülmények közt, fegyelmezetlenségeknek köszönhetően elvesztett kör­mendi mérkőzés után újabb ha­zai győzelemre készültek a Ti­sza-partiak. Szokás szerint Hosszú nyitotta meg a pontgyár­tást, mélyre Bell azonnal egy triplával Válaszolt. Néhány perc játék után érthetetlenül kapkodni kezdtek a csapatok, egymás kö­vették a kimaradt ziccerek. Az Olajbányász főleg axenterjáté- kot erőltette, Abeljanov és Ber­kics korlátlan úrnak bizonyult a palánkok alatt. Hiába szerezték azonban zsinórban a kosarakat a magas emberek, ha a bedobok ezúttal elmaradtak megszokott formájuktól. A vendégek nem ijedtek meg a nagy hangzavartól, és Bell, valamint Zsebe találata­ival életben tartották reményei­ket. Fej fej mellett haladtak a pontgyűjtésben az ötösök, egyi­kük sem tudott jelentősebb előnyre szert tenni. A fordulást követően egyből átvette a vezetést a vasi gárda, ettől kezdve hol az egyik, hol a másik oldalra billent a mérleg nyelve. A hajrához közeledve úgy tűnt, erővel ismét jobban bírja az iramot a szolnoki együt­tes, de néhány perces kihagyá­suk elegendőnek bizonyult a vendégeknek az egyenlítéshez. Horváth mozgékonysága révén az utolsó percekben sorozatban lopta ki ellenfele kezei közül a labdát, és hozta helyzetbe társait. Nyolc pont volt a különbség a hazaiak javára a 40. percben, mi­kor Zsebe előbb egy triplával, majd Bell egy duplával ismét iz­galmassá a végjátékot. Hosszú azonban nem kegyelmezett, a le­fújás előtt mindkét büntetőjét ér­tékesítette, ezzel elöntötte a ta­lálkozó sorsát. Rezák László: - A tétmeccse­ken nem a játék, az eredmény számít. Győztünk, s ez a lényeg. Fodor Péter: - Gratulálok mindkét csapatnak, a hazaiak­nak a sikerhez, az enyémnek a helytállásért. (gj) Még aznap is mentette az életeket- Jó, jó, mindjárt fölszaladok a papírokért - válaszolta Kiss, mi­után észbe kapott. - Itt van az öltözőben a kocsi kulcsa meg a ' forgalmi engedély is - tette hoz­zá, s elindult fölfelé a lépcsőn. De alig telhetett el egy-két perc, már jött is vissza. Hozta a slussz­kulcsokat, és a főhadnagy felé fordulva ennyit mondott: - Nem lelem az öltözőszekrényben a forgalmit, menjünk már ki, mert biztos a kocsiban maradt. Ám ahogy kiléptek az ajtón, Kiss Mi­hály megint megszólalt: - Azért nem találtam a forgalmit, mert nincs is a kocsinak semmiféle papírja.- Akkor honnan van? - bólin­tott a főhadnagy a parkolóban álló BMW felé.- Pesten, a Nagykőrösi úti au­tópiacon vettem két ismeretlen férfitól - válaszolta Kiss.- Mennyiért?- Hatszázezer forintért.- Rendszám nélkül?- Igen.- Es akkor az a,rendszám, ami most a BMW-n van, honnan va­ló?- Az egyik autóbontós bará­tomtól megvásároltam szőrös- tül-bőröstül-mindenestül egy to­tálkáros kocsit harmincötezer forintért, s annak a rendszámát tettem fel rá. Ezek után a nyomozók Kiss Mihályt bevitték a kapitányság­ra, és lefoglalták az autót. Köz­ben persze a rendőrök szóltak a helyszínelő csoportnak, hogy menjenek el Kissékhez, és kutas­sák át a lakást. Odabent pedig elkezdődött a kihallgatás. Ékkor Kiss Mihályt még csak orgazda­sággal gyanúsították. Menet közben a számítógépes nyilván­tartásukban megnézték a rend­őrök, hogy szerepel-e az a BMW a körözött autók listáján. De nem. Később kiderült, hogy mi­ért nem. Ugyanis a pesti rend­őrök még tavaly novemberben - amikor eltűnt az autó gazdájával együtt - rosszul rendelték el a körözést, mivel a kocsi azonosí­tó számaiban egy betűjelet elír­tak. így a szolnokiak aznap - vagyis január 7-én este - már nem tudtak a kocsival mit kezde­ni. Másfelé tapogatóztak. S még javában tartott a kihall­gatás, amikor visszaértek a hely­színelők Kissék lakásáról. Nem jöttek üres kézzel. Egy rakat cucc volt náluk. Megtalálták ugyanis Kiss Mihály volt bordó Ladájának rendszámát, amiről később kiderült, hogy eladta, de közben meg bejelentette a bizto­sítónál, hogy Pesten ellopták tő­le. De hozták még a helyszínelők mást is, főleg rendőrségről szár­mazó holmikat: szirénákat, gu­mibotot, lőszert, ködkézigráná- ; tpués előkerültek különböző ira­tok is. így a BMW vámpapírja Jónás Mátyás nevére kiállítva (ezen is tévesen szerepel az al­váz- meg a motörszám), egy ga­rancialevél, egy biztosítási pa­pír, meg az autó tartalék kulcs­készlete. Ekkor már kezdett forrósodni a talaj Kiss Mihály talpa alatt, de ő továbbra is kitartott, nem tágí­tott előzőleg elmondott meséjé­től, miszerint a BMW-t két is­meretlen embertől vette hat­százezer forintért. Igaz, azt tud­ta, hogy valamilyen balhéból származik akocsi, s emiatt adták ilyen olcsón, ám őt nem érdekel­te, mert mindenáron meg akarta szerezni, meg hát egyébként is imádja az autókat. (Ezt minden­ki tudta róla, úgyhogy itt, ezen a ponton nem hazudott.) Persze a szolnoki zsaruknak mégis gyanús volt a dolog. Va­lami nem lehet rendben a kocsi meg a papírok körül. Arra vi­szont nem emlékeztek, hogy no­vember táján még körözték is ezt az autót. De hogy is emlé­kezhettek volna, hisz eltelt már majdnem két hónap azóta, hogy nyoma veszett a BMW-nek gaz­dájával együtt. Mindenesetre Kiss Mihályt azon a januári késő estén már nem engedték haza. Őrizetbe vették, s csak másnap - miután a szolnoki rendőrök beszél­tek pesti kollégáikkal akkor kezdték gyanítani, hogy valami nagyon „nagy halat” foghattak... (Folytatjuk) Nagy Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom