Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-11 / 87. szám
1992. ÁPRILIS 11. Hazai körkép 3 Miskolcon Uráncsempészeket fogott a rendőrség Uráncsempészeket fogtak - jelentették be tegnap Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon. Ig- nácz István, a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, hogy a rendőrségnek egy ismeretlen polgár jelentette: április 8-án az éjszakai órákban a Miskolcról Budapest féle kivezető 3. számú főközlekedési út benzinkútjánál urán sugárzó anyag átadására kerül sor. Átvevőként a bejelentő egy budapesti illetőségű személyt jelölt meg. Az Országos Rendőr-főkapitányság a miskolciak rendelkezésére bocsátotta a rendőrség különleges szolgálatát. Az akció tényleges végrehajtására április 9-én, csütörtökön hajnali 3 órakor került sor. A gépkocsi csomagterében többszörös nylonba csomagolva ólomszürke rudakat találtak. A helyszínen sugárzásmérővel regisztrált adatok szerint a műszer a megengedettnél nagyobb sugárzást mutatott ki. Ajól szervezett, rajtaütésszerű akció során elfogták Tresza János 1949-es születésű kondói, valamint Juhász János 1951-es születésű záhonyi lakost. (Tre- szát korábbi bűncselekménye miatt egy éve bocsátották el a rendőrség kötelékéből.) A két férfit elfogásuk után előállították, és őrizetbe vétel mellett gyanúsítottként hallgatták ki. A kocsiban tartózkodott még Juhász János lánya is, akit az ügy kapcsán gyanúsítottként hallgattak ki. Még csütörtökön, ugyancsak az ügy kapcsán kihallgatták Pet- ró János 1956-os születésű záhonyi lakost is. Az esetet egyéni akciónak tartják. A lefoglalt anyagot azonnal felküldték Budapestre, a Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutatóintézetbe, ahol megállapították, hogy az urán- oxidot tartalmazó rudak és pasztillák sugárzó anyagnak minősülnek. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint az ügyben szereplő további személyek felderítésén és felkutatásán is dolgoznak. ( ARANYVÁSÁR! ^ ÁRENGEDMÉNNYEL! Egyedi olasz arany ékszerek vására csak 2 napig Szolnokon, a Városi Művelődési Központban /Hűd téri./ április 13- 14-én 10-18 óráig. *80551/1* SZOLNOKON CSAK EGY NAPIG Extra kilósruha-vásár a HELYŐRSÉGI KLUBBAN /a színház mellett/. Nyitva: április 13-án /hétfő/ 9-18 óráig. *80630/1* Bekandikáltunk a kukucskálóba Szolnokon megnyílt a héten az első peep-show. Ha valaki nem tudná, mi ez, hát finoman amolyan szexlesnek lehetne magyarosítani, tulajdonképpen arról van szó, hogy az ember (lehet nő is) egy elkülönített fülkében állva bedob húsz forintot a masinába, minek következtében az előtte lévő ablakról felmegy a zárószerkezet, és az illető ötven másodpercig nézheti a túloldali mini forgószínpadon többnyire négykézláb illegő-bille- gő, anyaszült meztelenségét és annak legintimebb részleteit mutogató hölgyet. A produkciót nem filmről vagy videokazettáról „közvetítik”, hanem „élesben, élő egyenesben’ ’ megy a dolog, ha valakinek kevés az ötven másodperc, egy újabb húszasért meghosszabbíthatja ugyanennyivel. Lehet, hogy férfiatlansággal vádolnak, én nem annyira a „csajok’' külsejére, mint inkább a belsejére voltam kíváncsi, a gondolataikra, az érzelmeikre. Két „mutogatós lánnyal” indult a vállalkozás (de tervezik, hogy háromra, esetleg ötre növelik a választékot), az éppen ügyeletes szőke Sabrinával (érthető okokból fantázianeveket használok) munkája szüneteiben csevegtünk az öltözőben (nyilván, felöltözve).- Gyerekkorában mi szeretett volna lenni?- Először balettosnő, aztán színésznő, két év múlva eszembe jutott, hogy pincér. Három évig pincérként dolgoztam. Aztán ..., nem is tudom, hogy alakult ez így. Nagyon szeretek táncolni. Bementem egy vendéglőbe, megkérdezte tőlem egy srác, akarok-e táncolni. Megkérdeztem, mégis mit, és azt mondta, peep-show-ban. Megpróbáltam. Velem kezdtek ugyanúgy, mint itt. Fél évig ment a dolog. utána kimentem külföldre, szintén peep-show-ban táncoltam, utána átmentem kabaréba . . . Közben konzumáltam.- Ez mit jelent?- Mármint itatom a vendéget. iszom a vendéggel . . . Aztán visszamentem peep-show-ba, ez Brüsszelben volt, ott elég jól kerestem. Ott egy hatalmas ablak volt, a vendégnek mindenét láttam, négy percig volt nyitva egy ablak, elég cikis volt, amikor láttam, hogy tolja le a nadrágját . . . Volt külön szólóhelyiség is, ott mindent meg kellett tennem, amit a vendég kívánt, hogy például ujjazzam meg magam, vagy toljam a fenekem az ablakhoz . . ., ez pluszpénz volt. Három hónapig voltam kint, aztán telefonáltak, hogy nyílik ez, és jöjjek haza. Egy-két hónapig csinálnám itt, aztán mennék Amerikába ...- Tudom, hogy magácska nem szolnoki. Szülőhelyén csinálná ugyanezt? Mivelhogy nemcsak a fenekét, hanem a fejét is látják . . .- Nem, nem! Ott zavarna, mert sok fiatal nem így gondolkodik, sokan gyerekfejjel mondják, hogy nézd már ezt, ez a peep-show-ban meztelenül táncol... Nem tudják, hogy mi a helyzet.- És mi a helyzet?- Hát az, hogy mi nem vagyunk kurvák, és annak tartanak sokan.- Valóban nem azok? Nem tartozik a dologhoz, hogy esetleg egy vendég szép pénzért meghívja, töltsön vele egy órát?- Nem. Ajánlatot soktól kaptam Miskolcon is, kérdezték, nem lehet-e elvinni a lányokat. Ott nem mehettem, mert nem engedtek. Brüsszelben elmehetett, aki akart, de én nem azért táncoltam, hogy kurva legyek. Csak a tánc és semmi más ... Az elején egy kicsit rossz volt, reszketve mentem be, de aztán megszoktam.- Itt nem látja a vendég arcát?- Itt nem, mert pici az ablak, és sötét is van, csak akkor látom, ha nyitva hagyja az ajtót. Ez egy kicsit idegesített Miskolcon is, de itt a felügyelő arra is vigyáz, hogy betegye az ajtót.- Meglepődve látom, hogy mindennek dacára elég szemérmes. Olyan jól keres, hogy megéri?- Van, ahol jól fizetnek, van, ahol nem. Itt meg vagyok elégedve, jól megélek belőle, és tudok félre is tenni. Hogy később mi lesz, nem tudom. Dolgozom még két- három évig, aztán ...-Aztán?- Még nem tudom... Évtizedekre előre nem tudom biztosítani a megélhetésemet, azért már többet kellene áldoznom . . . Talán visszamegyek pincérként dolgozni... Nem tudom, hogy keveredtem ide. Az elején Miskolcon fel sem mertem állni még fürdőruhában sem. Aztán arra gondoltam, ha már egy ember látott, olyan mindegy, hogy még hány lát... Megyek a városban, kiabálnak utánam, hogy kukkoló . . . Megszoktam. Sokan lenézik, de sokan megértik. Hiába mondanak rám akármit, azt csak én tudom, hogy mi vagyok. De le kell nyelnem, mert kell a pénz ...- Ha nem akar, ne válaszoljon: mennyit keres?- Ha csak simán táncolok, naponta ezerötszáz forint, plusz a szóló, ebből még összeszedek naponta négyezer forintot itt is. Nem sok helyen lehet megkeresni ennyi pénzt. Persze, később szeretnék férjhez menni, nekem is vágyam a család, mert nagyon szeretem a gyerekeket.- Apropó, család. A szülei tudják, hogy mit csinál?- Valamit tudnak, és nem nagyon örülnek neki. A szüleim nem tudják azt, hogy vetkőzöm, csak azt, hogy táncolok a peep-show- ban. Azt persze nem mondtam el nekik, hogy meztelenül, és hogy miket csinálok . . . Mindenesetre, akármikor hazamegyek, anyu mindig fűzi az agyam, hogy előbb tisztességes munkahelyem volt, és hogy ezek után még kinek kellek ... Hát egyelőre a húszesztendős, kissé teltkarcsú Sabrina sokaknak kell, legalábbis látványként, ez meglátszik a forgalomból. Ottjártunkkor vérvörösre „táncol- ta-dörzsölte” a térdeit. - há Fotó: Tarpai Zoltán Az Alföldi Bútorgyár alacsony és közepes árfekvésű bútorait 10 % árengedménnyel kínálja a Szolnok megyében lévő márkaboltjaiban: 1. / Kisújszállás, Kossuth L. u. 8. 2. / Kunhegyes, Béke u. 1. 3. /Mezőtúr, Dózsa Gy. u. 21. Szeretettel várunk minden kedves vásárlót és kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk: ALFÖLDI k BÚTORGYÁR Hirdessen az Új Néplapban! Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete pályázatot hirdet művelődési ház igazgatói állás betöltésére. Pályázati feltételek:- szakirányú felsőfokú végzettség,- ötéves szakmai gyakorlat,- idegen nyelvben való jártassággal rendelkező pályázó előnyben részesül A pályázatnak tartalmaznia kell:- szakmai önéletrajzot,- erkölcsi bizonyítványt,- iskolai végzettséget tanúsító okiratmásolatát,- szakmai programot Az állás 1992. május 1-jétől tölthető be. A pályázat benyújtási határideje: 1992. április 30. A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani, Kisújszállás, Szabadság tét P. síz. alá. Y I -I \< > i ) >r *80190/ 3* Moldova György: A féletem kapuja Hetente kétszer ráhárult a zárás feladata, Martin fokozott gondossággal járt el, egy jegyzéket követve leellenőrzött minden villanykapcsolót és ajtózárat, néha már fél hét is elmúlt, mire kilépett az utcára. Földalattira szállt, és átment Budára, megnézte, hogy áll a tetőtér-beépítés. Egyik jövendő lakótársuk, a Martin család távoli rokona tartotta a kapcsolatot az építő iparosokkal, vele ült le elszámolni, és pénzt hagyott nála a másnapi kiadásokra. Az egy szoba-konyhás lakás alapterülete eredetileg alig haladta meg a harminc négyzetmétert, de előszobájából nyílott a már régen használaton kívül helyezett szárítópadlás. Mivel ezt a helyiséget csak Martinék bérleményén keresztül lehetett megközelíteni, meg tudták vásárolni a tanácstól, és három szobát alakíthattak ki. Már kibontakoztak az új lakás körvonalai. Az oldalablakok a közeli hegyekre nyíltak, tetőablakán pedig belátszottak a vonuló felhők. Január közepére a lakás már túljutott az építési és szerelési alapmunkákon, a mesterek azt ígérték, hogy kora tavasszal be is lehet költözni majd. Minden héten legalább egyszer Vojtekovszky is feljött a lakásba, itt zavartalanul beszélhették meg a teendőiket. Martin aggodalommal figyelte, hogy a költő mind jobban legyengül - a két alacsony emelettől is elfulladt. Most már szinte folyamatosan ivott, a találkozásokra is hozott magával egy-egy üveg zugpiacokon vásárolt jugoszláv konyakot. Vojtekovszky kigombolta a kabátját, és körülnézett.- Te nem is tudod, hogy milyen jó itt. Ez a lakás lebeg a város fölött, valóságos Felhőkakukkvár. De inkább dolgozzunk - mondta, és egy köteg kéziratot vett elő a táskájából. A „Jelzőtűz" harmadik számát készítették elő, már közeledtek az aznapra kiszabott munka befejezéséhez, mikor felfelé tartó lépések koppantak a lépcsőn. Vojtekovszky felfigyelt a zajra:- Ki lehet az? Lakik másvalaki ezen a szinten?- Nem, itt nincs több lakás. Lehet, hogy a rokonom jött fel a földszintről. A csengő még nem volt bekötve, kopogtak az ajtón.- Ki az?- Távirat. Vojtekovszky elhúzta a száját:- Valami újabbat is kitalálhatnának.- Gyere, segíts! - mondta Martin. Az ablakhoz ugrottak, hirtelen felrántották, és kidobták a kézirat-paksamétát. Kintről megdöngették az ajtót:- Azonnal kinyitni! Rendőrség! Mikor nem kaptak választ, feltörték az ajtót. Két egyenruhás rendőr élén egy szemüveges, kopaszodó, negyven év körüli férfi épett be, felmutatta az igazolványát:- Osváth százados. Álljanak a falhoz. ii. i i ; Osváth a félig nyitott ablakhoz lépett, mélyen kihajolva lenézett a belső {'.os.' udvarba, hátraszólt a rendőröknek: 1,1 49