Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
10 1992. MÁRCIUS 26. A tudomány világából Egy felmérés szerint a brit videotulajdonosoknak mintegy fele képtelen rendesen beállítani videomagnójának időkapcsolóját, vagyis hogy a készülék a tulajdonos távollétében műsort rögzítsen. A gyárak, a televíziós társaságok maguk próbálnak nagyobb kényelemmel a vásárló kedvében járni. Már három olyan rendszer is létezik, amely valósággal gyerekjátékká teszi a videoprogramozás amúgy sem túl nagy boszorkányságnak számító műveletét. Az egyik brit tv-csatorna a képújságot használja fel a programozáshoz. A távirányítóval csupán egy kis pontot kell futtatni a képernyőn a rögzíteni kívánt műsor feliratához, s a készülék a megfelelő időben felveszi. Más cégek a műsorújságokban számsorokat vagy vonalkódot nyomtatnak az egyes műsorok mellé, s elég csupán végighúzni rajtuk a távirányító megfelelő részét, a programozás automatikusan megtörténik. Kozmikus közlekedésrendészet A Föld körül keringő egy-egy mesterséges égitest pályáját az határozza meg, hogy a Föld középpontjától mekkora távolságra milyen nagyságú és irányú sebességgel hagyták őt magára, vagyis állították be a hajtóművét. A Föld légköre meredeken hígul a felszíntől felfelé, hiszen a légkör döntő hányada a felszíntől mért 10 kilométer alatt van. De bármily híg, ritkított gáz is ez a légkör, csak rövid időtartamokra tekinthetünk el mozgást fékező hatásától. És ne feledjük, a műholdak sebessége bizony másodpercenkénti tíz kilométer körül van. Ez a puskagolyó sebességének mintegy húszszorosa! A közegellenállásról pedig úgy alakíthatjuk elképzelésünket, hogy az óránként 60 kilométeres sebességgel (percenként egy kilométerrel) haladó autó ablakából kitesszük kezünket. A sebességet hatszázszor kell növelni - igaz, a levegő sűrűségét néhány ezerszer csökkenteni, hogy a műholdat fékező erőről fogalmat alkothassunk. Amikor a közegellenállás fékezi a műholdat, csökkenti sebességét, és ez évek során akkora mozgási energia elvesztését jelenti, hogy a műhold fokozatosan a Föld középpontjához közelebbi, kisebb sugarú pályára tér át. Ezen a pályán nagyobb a közegellenállás, mert nagyobb a le- vegű sűrűsége. A műhold felületét, homlokzatát egyre nagyobb számban érik a sűrűbb levegő molekulái. A műhold sebessége még elég nagy. Ez a két körülmény együtt oda vezet, hogy a műhold felülete felizzik, majd a keletkező hő átterjed a műhold belsejébe is. Csakhamar olyan forró lesz a műhold külseje, hogy a szerkezet anyagai nem tudnak ellenállni, megolvadnak, kilyukadnak, felszakadoznak. Eközben ismét nagyobb lesz a közegellenállás, ami ugyan további fékezést is jelent, de főleg nagyobb felületet és nagyobb hőképződést. Szerencsés esetben a műhold apró, izzó darabokra szakad-robban szét, amelyek az oxigéntartalmú légkörben tovább száguldozva kisebb- nagyobb darabokká, apró porszemekké égnek, majd a földre esve mesterséges meteoritként viselkednek. A széthulló darabok méreteloszlását erősen befolyásolja, volt-e a műholdon, a visszahulló rakétafokozaton, hajtóműtartáson - és ebből a szempontból ide tartoznak akár a Scud-rakéták légkörben szétrobbant darabjai is - még maradék robbanóanyag. Az elfáradt- lepusztult mesterséges égitest végórái ilyen természettörvények szerint folynak le. Mi a teendő, ha el akarjuk kerülni a nagyobb darabok földfelszínen, lakott területeken okozott katasztrófáit? Értékesebb műholdakat az űrsikló és a szovjet Burán típusú űrrepülőgépekkel be lehet gyűjteni, le lehet hozni. Ez persze drága. A műhold programját lehet úgy tervezni, hogy amikor végórája közeledik, maradjon még annyi hajtóanyaga, hogy a hajtóművét bekapcsolva megfelelő, a Földet elkerülő pályára térjen át, és a végtelenbe távozzék. Ez sem olcsó megoldás, de gyakorta ezt használják. Ám a véletlenek is közbeszólhatnak: megsérülhet a hajtómű, a vezérlőmű, az üzemanyagtartály, a távirányító központ. Akkor viszont méltó feladattal találkoznak a földi kozmikus elhárítás (katonai) műszaki alakulatai. Ma, amikor 1957 óta már 45. évében jár a műholdas technika, globális gondjaink közé fel kell venni a világűr közlekedésrendészetét, az elöregedett űrjárművek letakarításának biztonságos megoldását! Mert ez nemcsak a felbocsátó hatalom gondja, hanem azoké is, akik mit sem sejtenek életük és vagyonuk biztonságának eme újfajta veszélyeztetéséről. Hiszen ma már akár több ezerre is tehető a fent közlekedő egész és töredék űrjárművek száma. Vigyázat, itt a tavasz! A „szénanátháról” Ilyenkor, tavasszal nagyon sok ember, egyes becslések szerint minden ötödik, hajlamos a „szénanáthára”. A gyerekek a legveszélyeztetettebbek, a legtöbb és legsúlyosabb megbetegedés a 14 éven aluliak körében fordul elő. Kisebb-nagyobb mértékben minden harmadik gyereknél előfordulnak a jellegzetes tünetek. Már elég régen megfigyelték, hogy a heves köhögési rohamok a fák és füvek virágzásával hozhatók összefüggésbe. A növények egy részénél a szél szállítja a bibéhez a pollent, hogy megtermékenyítse a petesejtet, és az új növény fejlődésnek induljon. Ahhoz, hogy a pollen eljusson a bibéhez, nagy tömegben kell termelődnie és szállítódnia. Amikor az ilyen növények virágoznak, valóságos pollenfelhő vesz minket körül. Természetesen eljuthatnak (sőt el is jutnak) az orrunkba, a szánkba, a felső légu- takba. Ott aztán a nyálkahártyával érintkeznek, és a nedvesség hatására fehérjéket bocsátanak ki magukból. Áz ember védekezőrendszere pedig ellenanyagokat kezd termelni a pollen fehérjéi ellen. Ennek eredményeképpen különböző kémiai anyagok (például hisztamin) szabadul fel, ami végül is felelős a tünetekért. Mely növények lehetnek veszélyesek? Nálunk, Magyarországon három nagy szénanáthás hullám van. Az első tavasszal (március-május) jelentkezik. Ezt főleg a barkás fák okozzák, de a gyerekek kedvence, a pitypang is nagyban hozzájárul. A második hullám nyáron (június-július) tetőzik. Ezt többek között a gabonafélék, füvek, kukorica, csalán, napraforgó és a lándzsás útifű okozza, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A harmadik veszélyes időszak augusztusban kezdődik, és akár októberig is tarthat. Ebben a hullámban a parlagfű, vagy közismertebb nevén a vadkender a kórokozó, s a legmakacsabb, legsúlyosabb megbetegedéseket okozza, de a disznóparéj, üröm és a libatop fajok is részt vesznek a tünetek kialakításában. A virágos növények pollenjénél sokkal alattomosabban támadnak a penészek. Ezek egész évben fertőzhetik az embereket, miközben észrevétlenül megtapadnak a fürdőszobában vagy a dupla szigetelésű ablakok réseiben. Olykor nagyon súlyos asztmás tüneteket vagy tüdőgyulladásszerű állapotot idézhetnek elő. Mi hát a teendő? Hogyan védekezhetünk a szénanátha, pontosabban a pollenallergia ellen? A válasz elég kézenfekvő: el kell kerülni a találkozást a virágporral. A gyakorlatban azonban ez alig megvalósítható. Pollenmentes helyek szinte nincsenek is a Föld színén. A szárazföldön mindenhol ott vannak, még télen is, amikor mindent hó borít. Pollent találtak a sarkvidékek és az óceánok felett is. Természetesen azért ezeken a helyeken jóval kisebb a mennyiségük. Voltak olyan elképzelések is, hogy a legsúlyosabb betegeket nagy hajókon az óceánon kezeljék a legkritikusabb időkben. Addig is, amíg ez mindenki számára elérhetővé válik, figyeljük az időjárás változásait, és akik érzékenyek a virágporra, szeles, száraz időben lehetőleg tartózkodjanak otthon. Eső után bátrabban előmerészkedhetnek, mivel az eső a pollen nagy részét kimossa a levegőből. Végül még egy ötlet: ha a földön sehol sem találunk pollenmentes helyet, bújjunk a föld alá, és tegyünk egy jókora barlangtúrát! Dr. Buczkó Krisztina Kígyószérum tyúktojásból A mérges kígyók, skorpiók és pókok évente mintegy 1,7 millió embert marnak meg, és közülük körülbelül 50 ezer bele is hal. Marásuk kipróbált ellenszerei a lóvérből nyert antiszérumok. A Wisconsin Egyetemen azonban most megtalálták a módját, hogy tyúktojásokból kígyóméreg elleni antitesteket nyerjenek, és így elkerüljék a lószérum káros mellékhatását. Az antiszérum termelése eddig úgy történt, hogy lovakba inaktivált kígyómérget injekcióztak, és az állat immunrendszere antitesteket termelt a méreganyag ellen. Azonban az így nyert lószérummal embert kezelve, annak immun- rendszere akcióba léphet az idegen lófehérje ellen, és szélsőséges esetben még életveszélyes sokk is felléphet. Az újfajta kígyószérumnál viszont sokkal kisebb a mellékhatás veszélye. A kutatók tyúkokat immunizáltak kígyó- és skorpióméreggel, s ezeknek a tyúkoknak a tojásaiból tetemes mennyiségű méregantites- tet tudtak izolálni. Egy liter tojás- sárgájából maximum egy grammot tudtak kivonni, ami már elegendő egy beteg sikeres immunizálsához. Egereken végzett kísérletekkel kimutatták, hogy a tojásokból nyert kígyószérum valóban ellenméregként hat. Most azt vizsgálják, hogyan tűri az emberi immun- rendszer. A kilátások biztatóak, mert az ember immunrendszere általában csak enyhén tiltakozik a tyúkfehérje ellen. Uj idők nyersanyaga: a szemét Aki naplemente után nyugat felé tekint, égboltunk talán legszebb jelenségét, az Esthajnal csillagot csodálhatja - ami nem más, mint a Vénusz bolygó. Kevesen gondolnak arra, hogy felszíne valóságos pokol az ember számára, több száz fokos felszíni hőmérséklete és a magas légnyomás miatt. Felszínéről, egészen a legutóbbi időkig nem kaphattunk közvetlen képet, mivel a Vénusz arcát sűrű felhőzet borítja. Azt már a szovjet Venyera űrszondák méréseiből is tudjuk, hogy a bolygó felszínén az alacsony vízpáratartalom miatt nem számíthatunk arra, hogy a Földön jól ismert folyóvíz formálta tájakra bukkanunk. Itt minden felszíni képződmény csak száraz körülmények között alakulhatott ki. Ezt erősítette meg az amerikai Magellán űrszonda, amely áthatolva az átlátszatlan felhőzeten, felvételeket készített a bolygó felszínéről. Hegygerincek és völgyek váltakoznak a Vénusz felszínének 10-15 százalékán. Az űrszonda által készített felvételek, illetve összegyűjtött magassági adatok alapján a korábbi radarmérésekre támaszkodva, számítógéppel háromdimenziós Larry Puente: Angyal e. alkotasa kizárólag hulladék felhasználásával készült hezebb, ezért a jövőben mind több hulladékanyagot használnak fel különféle célokra. Esetenként elképesztő ötletek is születnek. Van, aki lakóházát üdítőitalos fémdobozokból építette föl, vannak, akik műalkotásokat készítenek olyan anyagokból, amelyeket mások kidobtak. Larry Fuente kaliforniai szobrászművész például kizárólag szemétlerakó helyeken, strandokon, használt cikkeket áruló üzletekben szerzi be nyersanyagait. Műveit egyébként több ezer dollárért is megveszik. Az MTI-Press anyagaiból összeállította: Laczi Zoltán képeket szerkesztettek a Vénusz tájairól, például az Ausztrália nagyságú hegyvidékről, az Istar- földről, a Lakshmi-felföldről és a Maxwell-hegységről. És hogy miért olyan pokolian meleg a Vénusz felszíne? Mert légkörének 95 százaléka széndioxidból áll, ami fékevesztett üvegházhatást okozva ejti csapdába a Nap melegét. A földi légkör szén-dioxid-tartalma ma még csupán 0,03 százalék, de ipari civilizációnk mindent megtesz ennek növelése érdekében. De ha időben világszerte korlátozzák a légkörbe juttatott széndioxid mennyiségét, elkerülhetjük, hogy Földünk jövője a Vénusz pokla legyen. A Vénusz legmagasabb pontjának, a 11.200 meteres Maxwell-hegy ségnek (fent) és a völgy eket kitöltő lávafolyásoknak (balra) képe a Magellán űrszonda felvételén (MTI - külföldi képszerkesztőség). Egy valamire való amerikai vagy nyugat-európai háztartásban ma már általában három szemétkosarat tartanak. Az egyikbe dobják a műanyagokat, a másikba a fémdobozokat, a harmadikba az üveget. Az már természetes, hogy a konyhai szerves hulladékot a mosogató ledarálja, vagy hogy a papírt külön összegyűjtik. Nem kétséges, hogy előbb-utóbb nekünk is meg kell tanulnunk a nyugati világban a leggyakoribbak közt használt angol szót, a recycling-ot, amely visszaforgatást, újrahasznosítást jelent. A fejlett országokban egyes növekvő mennyiségben keletkező háztartási hulladék lerakása részben a magas szállítási költségek, részben környezetvédelmi problémák miatt egyre neHáz üdítőitalos palackokból «r*<5r V0-. ’>****' ‘T v ' Jövőnk a Vénusz? „Gyárilag” programozva