Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

1992. MÁRCIUS 26. Hazai „felvágott” 11 Figyelem! Csapda! Ha nincs is jövedelem - fizetni kell Az 1992-ben eladott vagy el­cserélt ingatlanok kapcsán fel­merülnek olyan kérdések, ame­lyekre sem a jogszabályokból, sem az eddig megjelent magya­rázatokból nem könnyű kihá­mozni a helyes választ. Dr.Mé- száros Gyulánét, az APEH adó­nemek főosztálya helyettes ve­zetőjét kérdeztük:- Sokan nem tudják, mikor kell és mikor nem kell adót fizetniük az eladott ingatlanok után...- Abban az esetben nem kell adót fizetni, ha a tulajdonos 1982 előtt vette, szerezte az eladott in­gatlant, illetve ha ugyan később jutott hozzá, de a bevételt teljes egészében maga, házastársa, vagy egyenes ági rokona lakás­gondjának megoldására fordítja, azon tulajdont, haszonélvezeti vagy bérleti jogot szerez.-És ha azt később az örökösök eladják?- Feléled az adókötelezettség és nem is évül el. Akár 20 év múlva is érvénybe léphet.- Ki tartja nyilván ezt a kötele­zettséget? Netán bejegyzik a tu­lajdoni lapra?- Az érintetteknek kell számon tartaniuk a kötelezettségüket. Mi csak ellenőrizzük.- Levonható-e a jövedelemből az azonnal visszafizetendő köl­csön, hitel összege?- Nem! A szerződésben sze­replő teljes eladási árat kell la­kásszerzésre fordítani, különben nem teljesül a törvényben meg­fogalmazott követelmény.- Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy 3 millióért eladott lakás után - amelyet még 1 millió hitel is terhelt - csak akkor nem kell adót fizetnie az eladónak, ha a teljes 3 milliót újra lakásra fordítja? Azt az egy milliót is, amit vissza­fizetett mondjuk az OTP-nek?- A jogszabály úgy rendelke­zik, hogy ebben az esetben való­ban a teljes 3 milliót kell az új lakás megszerzésére fordítani.- Az eladás pillanatában meg sem lévő pénz befektetéséhez kö­tik az adómentességet?- A törvényeket nem mi hoz­zuk, mi csak végrehajtjuk.- Hogyan kell kiszámítani eb­ben az esetben a fizetendő adót?- A bevételből le kell vonni a megszerzés idején képviselt for­galmi értéket, a vásárlással kap­csolatos kiadásokat és az érték­növelő beruházásokra fordított összegeket.- És mekkora hányadot kell ezek után adóalapnak tekinteni?- Az így kiszámított jövede­lem fele az adó alapja. Ez a jogszabály rendkívül ve- szélyes csapda, óvatlanok könnyen beleeshetnek! Ország- gyűlési képviselők körében egy­re gyakrabban hangoztatják, hogy érdemes volna újragondol­ni, szabad-e jövedelemnek te­kinteni az ingatlan eladásakor kapott pénzt? Ugyanis az eredeti vételár és az eladási ár ugyanak­kora tulajdon értékével egyenlő, a „számokban” megjelenő kü­lönbség egyedül az infláció szü­leménye. (vogl-bognár) Ferenczy Europress Reszkess, hitelező! Bukás helyett vállalkozzon a csődbejutott A csődöt - ha erre okuk van - április közepéig kell bejelenteniük a vállalkozóknak. A csőd nemcsak valaminek a végét jelentheti, ha­nem kezdete is lehet egy új gazdál­kodásnak. Ezt állítja a szakértő, dr. Kovács Márta ügyvédnő a dr. Juris ügyvédi irodából, akinek a véle­ményét a Falutévé riportja alapján idézzük.- Ha egy vállalkozás számára nem látszik más út, mint az, hogy csődbemegy, az önmagában még nem ok arra, hogy a vállalkozás résztvevői pánikba essenek. Ehe­lyett inkább azt ajánlom az ilyen helyzetbe jutottaknak, hogy kezd­jenek el mielőbb gondolkozni. Hogy miről? Nos, azt hiszem, a csőd egy olyan alkalom, a szövetkezetek és bármilyen más, fizetési gondokkal küzdő gazdálkodási szerv részére, amely módot kínál arra, hogy más formában, más kivezető úton meg: próbálja a gazdasági problémáit megoldani.- Válasszunk példát a mezőgaz­daságból. Mit tehet egy bajba ju­tott tsz?- Az elmúlt időszakban kiala­kultak azok a területek, ahol a me­zőgazdasági termelésnek igenis van jövője. Kivált, ha össze lehet kapcsolni olyan melléküzemági és ipari tevékenységgel, amelyek az­tán a kereskedelmen végigvezetve egy teljes vertikumot jelentenek. Ezáltal olyan vállalkozásokat lehet létrehozni, amelyek nyereségesek. A csőd, illetve a csődeljárás során való egyezkedés a hitelezőkkel ideális alkalom arra, hogy - külső segítséggel - új szervezeti formá­kat találjanak ki a tsz-ek. Kft.-két alakítsanak, külső tőkét vonjanak be és olyan vállalkozásokba kezd­jenek, amelyek kifejezetten nyere­séget termelnek.- Ez olyan szépen hangzik, mint­ha a csődtől elsősorban a hitele­zőknek kellene félniük...- Ez így is van! A dolog haszna pedig az, hogy ilyenkor legalább a hitelező is érdekelt lesz abban, hogy beszálljon olyan megoldások finanszírozásába, amelyek segít­ségével a partnere talpra tud állni és a jövőben eredményesen képes gazdálkodni. Kössön például a hi­telnyújtó bank olyan egyességet a csődeljárásban, amikor veszély­ben látja a kintlevőségét, hogy a partner meglévő vagyonát egy fel- számolási eljárás során égy közös vállalkozásba befogadja. Ellenke­ző esetben azt a vagyont csak - mondjuk - féláron lehetne értéke­síteni, míg ha ad egy kis hitelinjek­ciót, kihozhatnak belőle egy olyan vállalkozást, amely hosszú távon nemcsak a befektetett tőke megté­rülésével kecsegtet, hanem még további nyereségforrást is jelent­het. . (MTI-Press) Egyelőre csak a bankok között Júniustól1 szabad devizapiac Az egyszerű polgár talán észre sem fogja venni, ha júniusban be­indul Magyarországon a bankközi devizapiac. Ha mégis, akkor úgy véli: csupán arról van szó, hogy a kereskedelmi bankok, a különböző pénzintézetek egymás között már nemcsak a némzeti valutával, ha­nem a külföldi fizetőeszközökkel, illetve az azokra szóló követelé­sekkel is kereskedni fognak. Pedig a forint konvertibilitásá­nak megteremtése szempontjából lényeges elem lép be a nyáron. Egy konvertibilis valuta ugyanis általá­ban úgy képzelhető el, ha annak árfolyamát nem a központi bank alakítja ki, - többé-kevésbé önké­nyesen, - hanem a piac formálja a kereslet-kínálatnak megfelelően. Ahhoz azonban, hogy a kereslet és a kínálat éreztetni tudja a hatását, létre kell hozni a piacot. Ebben az esetben a devizapiacot, amelynek szereplői egyelőre csak a bankok lesznek, a későbbiekben azonban bekapcsolódhatnak a vállalatok, a vállalkozók is. Mindez persze nem megy egyik napról a másikra. Hosszabb idő­szak telik el majd, mire a piac va­lóban működni fog. Hárshegyi Fri­gyes, a Magyar Nemzeti Bank al- elnöke egyelőre fontosnak tartja, hogy bizonyos területen továbbra is érvényesüljön a Magyar Nemze­ti Bank által diktált fix árfolyam- rendszer. Ezt úgy oldják meg, hogy ma­gán a piacon valójában az árfolya­mok szabadon fognak mozogni, a bankok egymás között korlátozás nélkül kereskedhetnek, általuk vá­lasztott áron a külföldi valutákkal, ám amint a bankok közötti piacról kikerül a pénz, ott már az .MI'jB által támasztott korlátok érvénye­sülnek. Ez azt jelenti, hogy ha a kereskedelmi bankok ügyfeleinek értékesítik a pénzt, vagy azoktól vásárolnak devizát, akkor nem lép­hetik át az MNB által naponta köz­zétett hivatalos vételi és eladási ár­folyamok által képzett alsó és felső határokat. Ez a rendszer tehát úgy fog mű­ködni, hogy az MNB részben fix árfolyamokat diktál, részben a pia­con szabad kurzusok alakulnak ki. A kettő természetesen nem szakad el egymástól, de a piac egyre in­kább fontos jelzéseket adhat a hi­vatalos árfolyammegállapítók szá­mára. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank a külföldi pénzpiacokon ki­alakuló keresztárfolyamok alapján naponta állapítja meg a kurzusokat a különböző valuták esetében. Időnként sor kerül leértékelésre is, ebben az esetben az történik, hogy a forint valamennyi valutával szemben gyengül. Erről általában - évi 5 százalékig - a jegybank dönt, azon túl pedig a kormány. Mivel a piac még nem működik, így a szak­emberek döntéseiknél elsősorban a statisztikai adatokra vannak utal­va. Ezeken keresztül figyelik, hogy milyen mértékben inflálódik a forint. Ilyen döntési mechanizmus mellett könnyen előfordulhat, hogy tévednek. Ez persze kiderül, ám többnyire utólag. A devizapiac egyre széle­sebb körű működése viszont már a kezdeti időszakban fontos tájékoz­tatást fog nyújtani a jegybanki szakembereknek az árfolyamok meghatározó döntések meghoza­talához, a későbbiekben pedig ma­ga a piac diktálja majd az esetleges le- vagy felértékelést. P.F. (MTI-Press) Földárverés - két módon így válhatunk földbirtokossá A kárpótlási jegy felhasznál­ható árverésen termőföld meg­vásárlására. Jelenleg a termő­földnek nincs kialakult forgalmi értéke. A Közös Piac országai­ban a föld igen magas értéket képvisel. Megelőzendő a speku­lációs vásárlásokat és figyelem­be véve, hogy a kárpótlási tör­vény egyik célja a volt tulajdo­nosok részére lehetővé tenni egykori tulajdonuk visszaszer­zése lehetőségének megteremté­sét, ezért a jogosulti kör és a ter­mőföld vásárlására felhasznál­ható kárpótlási jegyek mennyi­sége korlátozott. Csak saját jogon Mindenki csak az öt megillető kárpótlási jegyét (utalványát) használhatja föl, tehát az úgyne­vezett felvásárolt vagy másoktól egyéb módon megszerzett je­gyek ellenében nem lehet termő­földtulajdont szerezni. A tör­vényes öröklés jogcímén meg­szerzett kárpótlási jegyek saját jogúaknak tekintendők. Az árverési körön belül is két­féle árverést különböztethetünk meg. Az egyik a kárpótlási tör­vény 27. paragrafusa (2) bekez­désében előírt árverés. Ennek so­rán olyan állami tulajdonú föld kerül árverésre, amely nem a kárpótlási törvény 2. sz. mellék­letében felsorolt jogszabályok alkalmazásával került az állam tulajdonába, és ezen az árveré­sen a jogosult az őt megillető jegyével vehet részt, egyéb kor­látozás nincs. Ennél szűkebb a szövetkezeti földek és az állami gazdaságok­nak az előbb említett körön kívü­li földjeik árverezése során ter­mőföldet szerezhetők csoportja. Ugyanis az adott árverésen csak az vehet részt: aJ akinek az elvett termőföldje a szövetkezet (állami gazdaság) tulajdonában vagy használatá­ban van (illetve korábban volt, de az árverés időpontjáig kike­rült a szövetkezet tulajdonából vagy használatából); b/ aki a termőföldet árverező szövetkezetnek 1991. január 1- jén és az árverés időpontjában is a tagja; c/ akinek 1991. június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termő- földterülete van. Ezek a feltételek vagylagosak, tehát bármelyik fennállása ese­tén a jogosultság fennáll. így előfordulhat, hogy akinek több településen volt termőföldje, bármelyik településen jogosult árverezni; de dönthet úgy is, hogy az összes kárpótlási jegyét egy árverés alkalmával használ­ja föl. Egyébként a vagylagos feltételek teszik lehetővé azt is, hogy aki időközben elköltözött abból a községből, ahol a földje volt, most ne menjen oda vissza árverezni, hanem az állandó la­kóhelyén lehetősége van termő­földet vásárolni. Nagyon fontos: termőföldet nem csak az elvett föld után ka­pott kárpótlási jegyért lehet ven­ni, hanem az üzlet, lakás elvéte­lével ért tulajdoni sérelem kár­pótlásaként adott kárpótlási jeggyel is lehet árverezni és azon termőföldet lehet vásárolni. Ha állami gazdaságé volt a föld A kárpótlási törvény 27. pa­ragrafusa az állami gazdaságok földterületén lefolytatandó árve­résekre is a szövetkezeti földek árverésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását írja elő. Az árverés során a résztvevők jogosultságát vizsgálni kell. Az a, pontban meghatározott jogo­sultságot a kárrendezési hivatal által kiadott határozat tartalmaz­za. A b, pont alatti feltétel meg­valósulásáról a szövetkezet vagy állami gazdaság állít ki igazolást és azt az árverés megkezdésekor át kell adni; az állandó lakóhe­lyet az árverező vagy a személyi igazolványával, vagy a helyi ön- kormányzat által kiállított ható­sági bizonyítvánnyal igazolja. Az adott árverésen továbbá csak az vehet részt, aki letétbe helyezi az őt megillető kárpótlá-. si jegyeket, illetve utalványokat, valamint vállalja: öt évig a meg­szerzett termőföldet nem vonja ki a műveléséből és azt mező- gazdasági szempontból haszno­sítja, vagyis a termőföld műve­lési ágának megfelelő termelést folytat. Nem minősül a haszno­sítási kötelezettség megszegésé­nek, ha az új tulajdonos szüne­telteti a termelést, de változatla­nul gondoskodik a termőtalaj védelméről, a terület fertőzés- és gyommentes állapotban tartásá­ról. Ezen kötelezettségek meg­szegőitől a földet kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell érté­kesíteni. (MTI-Press) SOROSKUPAK JASZAROKSZALLASROL. a jászsági településen élő André Zsuzsanna keramikus, népi iparművész németországi bajor sörözők részére készít söröskupákat. A mintapéldányokat most formázza műhelyében. MTI-Fotó: H. Szabó Sándor Ők félmillióan Hivatalos statisztikai adatok szerint március végére elérheti a félmilliót a munkanélküliek száma hazánkban. Ahhoz, hogy nehéz helyze­tükben állami segítséget vehessenek igénybe, jó, ha ismernek néhány alapfogalmat. A munkanélküli ellátások szempontjából kulcskérdés a munkaviszony fogalma, tartal­ma. A Házi Jogtanácsadóban is ismertetett, mó­dosított törvény a parlament által elfogadott, illetve az elfogadás előtt álló jogszabályokhoz igazítva adja meg a munkaviszony jelentését. Eszerint munkaviszonyon a magyarjog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, a biztosított bedol­gozói és az e téren vele azonos elbírálás aló eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, a köztisztviselői jogviszonyt, a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél teljesített hivatásos és továbbszolgáló szolgála­ti viszonyt kell érteni. A módosítás pontosítja a másik alapfogalom, a munka nélküli személy jelentését is. A tör­vény előírása szerint munkanélkülinek kell te­kinteni azt a személyt, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelke­zik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy nem áll mun­kaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette. A munkanélküli igazolólap Az új Munka Törvénykönyve hatályba lépé­sét követően megszűnik a munkakönyv hasz­nálata. A munkanélküliek esetében a munka­könyv szolgált a járadékra jogosultság megál­lapításának eszközeként. Ennek hiánya - a munkanéküliséggel kapcslatos adatok nyilván­tartása miatt - komoly gondokat okozhat a mun­kaügyi irodák számára, ezért igazolólap beve­zetéséről döntött az Országgyűlés. Ennek alap­ján történik a munkanélküli-ellátások megálla­pítása. Az igazolólap tartalmazza: - a munkáltató és a munkavállaló azonosító adatait,- a munkavállaló utolsó munkaviszonyára vonatkozó adatokat (munkakör, a munkavi­szony kezdete, vége, a megszűnés módja, a megszűnéskori átlagkereset, végkielégítés mértéke stb.),- a munkanélküli-járulék fizetésének időtar­tamát és mértékét (a járulékfizetés kezdete, vé­ge, szüneteltetése). Az igazolólap rendszeresítése és vezetése a munkaadó feladata. Az igazolólapnak a mun­kavállalói járulékfizetés szüneteltetésére vo­natkozó részét a munkaviszony fennállása alatt folyamatosan kell kitölteni. A munkaviszony megszűnése esetén az igazolólapot a munka- vállalónak át kell adni. Munkanélküli-ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli az igazolólapot a munkaügyi központnak átadta. (MTI-Press) Az oldalt összeállította: Tóth András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom