Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

4 1992. MÁRCIUS 4. Nyílt tér Visszaemlékezés mai tanulságokkal A szocialisták március 15-ről Nem díszszónoklatokkal kí­vánunk ünnepelni - amelyekből elsikkad a lényeg hanem a márciusi napokra visszaemlé­kezve tanulni és levonni a tanul­ságokat. Érdemes visszaemlé­kezni, mert tapasztalni fogjuk, hogy egyetlen nap is -1848. már­cius tizenötödike - számos mai kérdésre ad feleletet. A márciusi ifjak egyik első cselekedete a sajtószabadság ki­vívása volt. Ma már tudjuk, hogy nem lehet a sajtószabadságot a nép nevében a sajtó lefoglalásá­val örök időkre megteremteni. Tudjuk, hogy a sajtó (beleértve az elektronikus sajtót is) szabad­sága nem deklarációkon múlik, tudjuk, hogy védelme jelszavá­val is fel lehet lépni ellene, és a valódi sajtószabadságért napon­ta meg kell küzdeni. Nem felejtettük el, hogy a márciusi ifjak ezen a napon sza­badították ki börtönéből az utó­pista szocialista Táncsics Mi­hályt. Lehet az ilyen álmodozó­kon gúnyolódni, lehet helyen­ként már az emlékét megörökítő utcák nevének megváltoztatását követelni, de a márciusi ifjak tudták, hogy ő volt az, aki a szá­zad negyvenes éveiben a legra­dikálisabb nézeteket vallotta: a jobbágyság eltörlését váltság nélkül, népképviseletet, az elő­jogok megszüntetését. Csodálattal és szeretettel gon­dolunk legnagyobb nemzeti köl­tőnkre, Petőfire, az események egyik főszereplőjére, aki szár­mazása miatt aligha rokonszen­ves az újra jelentkező „törzsö- kös” magyaroknak, de az őt kö­rülvevő tömeg többségét képező pesti polgárokért sem lelkesed­tek volna. Tudjuk, hogy sokuk­nak még német volt az anyanyel­ve, voltak ott görög és szerb szár­mazásúak, és bizonyára zsidók is, akik Pestre szabadon csak 1840 után telepedhettek be, de már szép számban éltek a budai Vízivárosban és főleg Óbudán. Ezek a különböző származású és hitű polgárok jelentkeztek ön­ként néhány hónap múlva a hon­védhadseregbe, hogy az Alföld parasztságával vállvetve meg­védjék a magyar haza szabad­ságát. Ennek az évnek különös je­lentőséget ad, hogy ötven éve Szekfű Gyula elnökletével ezek­ben a napokban alakult meg a Történelmi Emlékbizottság és jelent meg az utcákon a Szociál­demokrata Párt támogatásával sok tízezer példányban (Pátzay Pál munkája) a Petőfi-jelvény. Ezt a jelvényt a kokárda mellett ma is szívesen viselnénk márci­us 15-én, ha valaki a megmaradt példányok alapján újra elkészít­tetné. Élőfordult, hogy nyilas su- hancok az utcán a jelvényt hordó járókelőket megtámadták, de Bajcsy-Zsilinszky Endre néhány nappal március 15. előtt ezzel a jelvénnyel a kabátján jelent meg a képviselőházban. A háborús években a legnagyobb, nyolc- tízezer embert megmozgató an­tifasiszta béketüntetés 1942. március 15-én volt. A budapesti Petőfi-szobornál Bajcsy-Zsi­linszky Endre, Kovács Imre, Bemáth Aurél, Somogyi Miklós koszorúzott. Ha valaki napi érdekei miatt nem akar emlékezni, nem akar tanulni a történelemből vagy fia­tal kora miatt nem is emlékezhet, én a következő személyes emlé­keimmel felelek: A tüntetést követő év január­jában szeretett fiatal hadapród őrmester unokabátyám a Don- kanyarban elesett. Egy szeren­csétlen politika ártatlan áldoza­tának tartom. Két év múlva, már­cius 15. után négy nappal a né­met hadsereg megszállta az or­szágot. Véletlenül azon a napon Szegeden néhány lépésre álltam az épülettől, amikor két géppisz- tolyos tábori csendőr a kapuőrt félrelökve ellenállás nélkül el­foglalta a hadtestparancsnoksá­got. Ugyanabban az évben októ­ber hónapban bár Szolnokon Alcsiszigeti gondok Szolnok mostohagyermeke Annak ellenére, hogy a város zöldterülete, egy része évtizedek óta lakóterület, a Holt-Tisza-par- ton pedig több szakaszban kialakí­tott üdülőkörzet húzódik. A rende­zési terv szerint is belterületnek számít a lakónegyed, valamint az egyéb, nem magánjellegű gazdasá­gi, intézményi létesítmények. Miért írtam le mindezt? A körzet évtizedek alatt sem kapta meg a jogot, hogy a város részeként legyen kezelve. Az itt la­Az Új Néplap politikai vitafóruma maradtam, a hónap közepén né­hány napig Budapesten intéztem ügyeimet. Október 16-án az ut­cai örömkitörések és összeölel- kezések látványa miatt számom­ra felejthetetlen Horthy-prokla- máció után néhány órával a Jó­zsef körút és a Népszínház utca sarkán már nyilas egyenruhás fiatalokat láttam, övükben ké­zigránátokkal, kezükben gép­pisztollyal. Aki azt állítja, hogy a fasiz­musnak ma Magyarországon nincs talaja, annak elmondom, hogy február 15-én a déli órák­ban a Vihar-hegy gercsényi ol­dalán túráztam a családommal. A napos tisztásokon nagyszámú apró gyerek futkározott. Ekkor hirtelen kb. tízfőnyi menetelő, vadul jelszavakat kiabáló fiata­lokra figyeltünk fel. Vezetőjük méteres horogkeresztes zászlót lengetett. Unokám megjegyezte: Nagyapám! Egy ilyen zászlót osztálytársaim a múlt héten az iskolába is behoztak. A fiatalok­nál kézigránátok és géppisztoly még nem volt! Dr. L. B. Szolnok Kisgazdahétvége kók kérései, jelzései, tiltakozásai sem tudták elérni, hogy a városha­tárt jelző tábla megfelelő helyre, a lakóterület határára kerüljön. Az innen iskolába menő gyermekek a 4-es főútvonalon lavíroznak át minden reggel a száguldó autók között. Télen reggel 7-kor, este 5 után a rossz látási viszonyok között nehezen lehet az úton baktató kis emberkéket észrevenni. A város ta­nácsának egyik hajdani vezetője minderről csak annyit mondott: úgy kell azoknak, akik üdülőterü­leten lakást építettek. A fáradtságot sem vette, hogy tájékozódjék: Al- csiszigeten előbb volt lakókörzet, mint üdülőterület. Egyébként sem lakhat mindenki a Tabánban. A buszjáratokat a nyolcvanas években fél órára sűrítette a Volán, amivel az itt lakók és a kertvárosiak boldogan egyetértettek. És jött a rendszerváltoztatás, az embercent­rikus önkormányzat. Újabb jelzé­sek, kérések, tiltakozások után se tudtuk elérni, hogy az önkormány­zat ’92. évi költségvetésébe beke­rüljön Alcsisziget határjelző táblá­jának kirakása. Érv: pénzkérdés, mert ehhez az útszakasz megvilá­gítása szükséges. Azóta mániákus­sá váltam. Ha utazom, mindenhol figyelem a határtáblákat. Legrit­kább eset, ha megvilágítják őket. És a közlekedés? Egyenrangúak lettünk a város más területén la­kókkal. Ugyanannyi az itt közleke­dő busz bérletének ára, mint a más vonalak bérletének díja. Igaz, hogy az eddigi félóránkénti járatot a nap nagy részében felére csökkentet­ték. Mi változott? Semmi. Az Evezős csárda busz­megállóját egész télen vastag hó­és jégréteg fedte. A csárda melletti térség éjszakai kamionparkoló­ként működik, sok nemzet fiai töl­tik itt az éjszakát. A szabad ég alatt főznek, esznek (még részletezhet­nék néhány dolgot, ha a jóízlés megengedné.) A Holt-Tiszában mosakodnak, a németek legtöbbször a fügefale­véltől is megszabadulnak ilyenkor. A sziget gyermekei idejárnak cso­dálkozni. A területet vastagon bo­rítja a legkülönbözőbb eredetű hul­ladék. De azért parkolási díjat szednek! Reggel fél hét és hét órakor nem fémek fel a városba menők, főleg a kisiskolások nagy táskával a kis buszra. Egész napra összesen húsz jára­tot indít a Volán, megosztva a 6-os és 6 Y. Ez szolgálja ki a lakónegyed és a hobbitelkek, zártkertek utasa­it. Nem akarunk normál városi színvonalat, de a minimális igé­nyek kielégítését igen. Az itt lakók saját erőből építettek utat, vezették a vizet, gázt, telefont. Ezzel is men­tesítették a várost. Eléri-e Alcsisziget, hogy egy­szer nem lesz a város mostoha- gyermeke? Kovács Gyuláné dr. önkormányzati képviselő (és 105 aláírás) SZDSZ-es képviselők indítványa Törvénymódosító javaslatok Az SZDSZ képviselői önálló in­dítványt nyújtottak be a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítására. A módosítás célja a törvény 47. paragrafusának hatályon kívül he­lyezése. Ez a paragrafus írja elő, hogy a kifizetőnek az egyéni vál­lalkozó számlájának áfával csök­kentett ellenértékéből 3, illetve 2,5 százalékot jövedelemadó-előleg címén le kell vonnia és a költség- vetésbe be kell fizetnie. Mint arra már a törvény vitájában is felhív­tuk a figyelmet, ez az előírás több szempontból problematikus:- Hátrányosan megkülönbözteti az egyéni vállalkozót más jövede­lemtulajdonosoktól, mert előlegfi­zetési kötelezettsége nem a tényle­gesjövedelem, hanem az árbevétel alapján keletkezik. Az alacsony ár­réssel dolgozók esetében előfor­dulhat, hogy a teljes jövedelmet előleg címén elvonják.- Hátrányos a kezdő vállalkozók - számára, hiszen az indulás évének többletterhei miatt a ténylegesen fizetendőnél lényegesen nagyobb előlegfizetésre kényszeríti, és ez­zel pénzt von el a vállalkozástól.- A kifizetőknek jelentős több­letadminisztrációs terhet jelent, ez pedig oda vezethet, hogy elkerülik az egyéni vállalkozók foglalkozta­tását. Ennek jelei már most is lát­hatóak. A javaslat a fenti problémák ki­küszöbölésére irányul. Elfogadása esetén az egyéni vállalkozók a tényleges jövedelmük figyelembe­vételével fizetnek negyedévenként 20 százalék adóelőleget, a kifizető­nél az adminisztrációs terhek je­lentősen csökkennek, míg az adó­zónál nem növekednek. Fodor Tamás, Kis Zoltán országgyűlési képviselők SZDSZ A szegedi nagygyűlésen MDF-megjegyzések Még egyszer az iskolai „felmérésről” Ködös, párás éjszaka után verő- fényes napsütésben pompázott el­sején a hatalmas szegedi sportcsar­nok, ahová jobb élet reményébe vetett rendíthetetlen hittel és aka­rattal jöttek el azoknak a viharvert embereknek ezrei, akiknek a sa­nyargatás évtizedei után kialakulni látszó „rendszerváltás” sem ho­zott megnyugvást, csak kiábrán­dulást. És aki részt vett a nagygyűlé­sen, azt hiszem, egy életre emléke­zetébe vésődött az a sokszoros tapsvihar közepette elhangzott be­széd, a gyűlés résztvevőinek az az akaratmegnyilvánulása, amit sem­miféle elferdített politikai csűrés- csavarással, emberek félrevezeté­sével mássá tenni nem lehetne. Mint ahogy azon sem lehet változ­tatni, hogy a résztvevők létszáma elérte a 9-10 ezer főt. És ezek az ezrek, még ha volt is köztük más érzelmű, nem hittek annak a néptömegek félrevezeté­sére szolgáló manővernek, aminek Torgyán lejáratása lenne a legfőbb célja. Ez sorozatosan bizonyoso­dik be hazánk területein. Az FKGP elnöke közölte, hogy pártja kénytelen volt kilépni a ko­alícióból, mert a kormány nem tett eleget kötelezettségének, a rend­szerváltást nem valósította meg, országunk a katasztrófa felé halad, és nem lehet engedni, hogy az or­szágot széthordják, a nép a kétség- beesés határára kerüljön. És ami­kor pártunk ezt ország-világ elé tárja, akkor egyesek szélsőséges­séggel azonosítják, mint ezt tették velünk szemben a jobb- és balol­dali fasiszták is. Akik pedig félnek az igazságtól, érdekük fűződik ah­hoz, hogy a félretájékoztatásnak foganatja legyen.- A mi pártunk népi érdekeket akar létrehozni olyan társada­lomban, ahol nem egy szűk réteg, hanem a nép él jól. Az ellenzékben szélsőségmentes jobboldali politi­kát fogunk folytatni, melynek összefogására a szenvedések kész­tettek bennünket, és itt demokrácia csak akkor lesz, ha a népnek joga és jóléte lesz - mondotta Torgyán dr. Az FKGP kidolgozta program­ját, melynek irányvonala, hogy 1992. IX. 1-ig jogalkotási intéz­ményt kell alakítani, melynek alapján szakértői kormány meg­alakítása válik szükségessé. Létre kell jönni egy olyan fórumnak, ahová be lehet vinni a parlamenten kívüli erőket, át kell alakítani a parlamentet alkotmányozó nem­zetgyűléssé, ahol a nép jogait tudja gyakorolni, ahol a nép is javasol­hat olyanokat, akik végre fogják hajtani a rendszerváltást. Népszavazással kell elfogadtat­ni egy kétkamarás parlamentet - törvénybe iktatni a képviselők visszahívhatóságát, akik a válasz­tóik bizalmát elvesztették. A szakértői kormányba biztosí­tani kell az új rend híveit, melynek akkor lesz értelme, ha a választá­sokig előkészítik a változásokat, mert a mostani parlament bénítja az igazságszolgáltatást. Népszuverenitást csak úgy le­het biztosítani, ha létrejön a gazda­sági érdekegyeztető tanács, a szak­értői kormány, az alkotmányozó nemzetgyűlés - hangsúlyozta taps­vihar közepette a párt elnöke. A párt konzervatív keresztény vidéki nemzeti párt, melyben he­lyet kap a polgári liberális eszme, mely pártban nemzetünk minden gyermekének helye lehet, ahol erős népi bázist fogunk teremteni százezrek akaratával, mert 465 év után most van lehetőség jövőnk biztosítására. Ha Szegeden ilyen akarattal, ilyen elszántsággal - melynek saj­nos közúti baleset áldozatai is van­nak - ennyi ember tud megjelenni, akkor százezrek tudnak összefog­ni a haza megmentésére - mondot­ta befejezésül Torgyán dr. Igen, tudjuk, hogy egy nagyha­talom szuronyain nyugvó diktatú­ra sem tudta, sem hamis gyöngyök csillogtatása nem tudja tévútra ve­zetni ezt az országnak életet adó, sokszor megtépázott nemzetmen­tő erőt, mely a vérrel átitatott igaz­ság eszméjétől soha nem fog eltér­ni. Guth Sándor FKGP megyei titkár, szóvivő A Munkáspárt (MSZMP) Szolnok városi szervezeteinek küldöttei 1992. február 26-án ta­nácskozást tartottak. Értékelték a város lakosságának gazdasági­szociális, politikai helyzetét. A munkások, bérből és fize­tésből élők, a nyugdíjasok, értel­miségiek és fiatalok politikai ér­dekképviseletét felvállalva ki­dolgozták politikai programju­kat. Részt vállalnak a munkanél­küliség csökkentésére, a szociá­lis helyzet javítására, az ifjúság demokratikus oktatási lehetősé­gének megteremtésére vonatko­zó feladatokban, valamint az esélyegyenlőség megvalósításá­ra irányuló törekvésben. A Városi Koordinációs Bi­Az Új Néplap az elmúlt hét szerdai vitarovatában az SZDSZ Szabadelvű Kör két cikkben (elég szerencsétlen módon) pró­bálta megmagyarázni a megle­hetősen balul sikerült „nagysza­bású” felmérését. Mindenek­előtt ki kell jelentenünk, hogy Veres körszervező úr félreértett bennünket. Az MDF nem kérdő­jelezi meg „... a kérdezés alap­vetőjogát ...” (főleg ilyen pate­tikusan), hanem a kérdezésnek ezt a módját tartja etikátlannak, és ebből eredendően az eredmé­nyét hiteltelennek. Tudniillik minden ilyen „maszek”, külső szakemberek által ellenőrizhe­zottság küldöttértekezlete meg­köszönte a felmentett tisztségvi­selők munkáját, s megválasztot­ták az új elnökséget. Elnöknek Bencsik Mihályt, alelnöknek: Donkó Jolánt, Kiss Imrét, Molnár Ferencet, Mozsár Istvánt és Dikó Miklóst. A Munkáspárt Városi Koor­dinációs Bizottságának címe to­vábbra is: Szolnok, 5006 Város­major u. 8. Pf.6„ telefon: 56/44- 292. A Városi Iroda hétfőn-szer- dán-pénteken 9-től 13-ig, kedden és csütörtökön 13-tól 17 óráig áll az érdeklődők rendelkezésére. A Munkáspárt Szolnok Városi Koordinációs Bizottsága tetlen felmérési eredményről az ország „talán nem véletlenül leg­népszerűbb napilapjának az ál­lamférfiakról készített magán TOP-listája juthat az eszünkbe, amely hogy, hogy nem, a saját pártjának elnökét hozta a lista előkelő harmadik helyére (nafta- linszagú pufajkában!). Másrészt hosszú idő után, még nemrég si­került az MSZMP pártszerveze­teket az iskolákból kitessékelni, és nem volna helyes, ha erre a helyre most az új pártok közül valamelyik (még ha álcázva is) aspirálna. Vagy helyénvalónak ítéli az SZDSZ Szabadelvű Kör, hogy a jövőben pártok és társa­dalmi szervezetek tucatjai ro­hanják meg az iskolákat, az amúgy is túlterhelt pedagóguso­kat mindenféle kérdőíveket és egyéb „fontos’ ’ papírokat lobog­tatva? (Az ő érdekükben?!) Egyébként a fenti vélemé­nyünket oszthatják a távol létü­kért megdorgált országgyűlési képviselőkön kívül az érintettek is, mert a február 21 -én délután a Városi Művelődési Központban - nagy erőkkel - beharangozott felmérési eredményhirdetés - a pedagógusok részéről - teljes ér­dektelenségbe fulladt. Az alpol- gármestemő segédletével is szer­vezett akcióra a több száz meg­hívottból mindössze 10-12 szak­ember volt kíváncsi. Az SZDSZ Ügyintéző Testü­leté fennen hangoztatja „A véle­mény szabad’’-ságát, amivel ter­mészetesen egyetértünk. De hogy hogyan alakult ki az a véle­ményük, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium „kur- tán-furcsán ’ ’ lezárta volna az ok­tatási törvény koncepciójának a vitáját, nem tudjuk. Főleg úgy, hogy ezt az MDF segítette szá­mukra „megérteni”. Végül is örülünk, hogy az SZDSZ-szel si­került valamit megértetnünk. De igazán annak örülnénk legjob­ban, ha a jövőben Szolnok bal- szociális-liberális pártjai (és klubjaik) nem tévesztenék össze a szakmai kérdéseket a politika­iakkal. A felmérésre, cikkekre, a di­rekt félreértésekre - azt gondol­juk - a legjobb választ az elmúlt szombaton a megyei pedagógus­kamara és a megyei önkormány­zat által a megyeházán megren­dezett oktatási fórum adta, ahol a résztvevők (a helyettes állam­titkárral együtt) több órán ke­resztül képesek voltak a politikát félretenni, és egymásra figyelve konstruktív szakmai beszélge­tést, vitát folytatni. A telt házas rendezvény egyúttal azt is bebizonyította, hogy a pedagógusok tudnak kü­lönbséget tenni a tiszta, nyilvá­nos szakmai fórum és a szakma­iság celofánjába csomagolt poli­tikai manipuláció között. MDF Szolnoki Szervezetének Elnöksége A beérkezett anyagok tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. MSZMP-tanácskozás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom