Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

2 Hazai tükör 1992. MÁRCIUS 4. Január 1-jétől visszamenő hatállyal 13 százalékkal emelkednek a nyugdíjak (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés hozzászólás nélkül lezárta a közalkalmazottak­ról szóló törvényjavaslat általános vitáját, majd folytatta a Munkavál­lalói Résztulajdonosi Program tör­vényjavaslatának általános vitáját. A képviselőcsoportok vezérszóno­kai egyöntetűen támogatták az MRP-programot, bár többen szor­galmazták a megítélésük szerint szigorú szabályok oldását. Ennek kapcsán egyebek közt elhangzott az is: túl sok feltétel együttes meg­léte szükséges az MRP indulásá­hoz. A törvényjavaslat általános vitáját elnapolták. A keddi ülésnapok szokásos „menetrendjének” megfelelően a kora délutáni órákban interpelláci­ók és kérdések hangzottak el. Ezt követően határozathozata­lokkal folytatódott munka. Először a költségvetési törvény pontosítá­sát fogadták el nagy többséggel a képviselők. A T. Ház, amint azt Kupa Mihály pénzügyminiszter szavazás előtti beszédében is java­solta, csak azokra a módosító indít­ványokra mondott igent, amelyek a szavazási procedúra során elkö­vetett, illetve a nyomtatás során a törvény szövegébe került technikai hibák kiigazítását szolgálták. A költségvetési törvény után a nyugdíjemelésekről szóló ország- gyűlési határozatról szavaztak a képviselők. Némi vitát váltott ki a szavazási procedúra elején, hogy Palotás János (MDF) és 29 képvi­selőtársa név szerinti szavazást kért a nagy összegű nyugdíjak emelésének maximálását ellenző Palotás-javaslattal kapcsolatban. Végül is a név szerinti szavazás eredményeként magas összegű nyugdíjak esetében maximálják az emelés összegét, mégpedig márci­usban kétezer, szeptemberben pe­dig ezer forintban. Az idén három alkalommal kerülhet sor a nyugdí­jak emelésére, márciusban 13 szá­zalékkal, szeptemberben pedig 6,5 j százalékkal, ezenkívül a határozati javaslat felszólítja a kormányt, hogy nyújtson be javaslatot kor­rekciós intézkedésekre. A nyugdí­jak emelésére az idén január 1-jei visszamenő hatállyal kerül sor, és a százalékos nyugdíjemelésben azok is részesülhetnek majd, akik az év első három hónapjában men­tek nyugdíjba, természetesen ők csak a nyugdíjba menetelük idő­pontjától. A T. Ház a keddi munkanap vé­gén határozatot hozott a Papíripari Vállalat állami kölcsöntartozásá­nak átütemezéséről. Nem sokkal fél hét előtt zárta le az ülésnapot az elnöklő Szűrös Mátyás. _______________________(MTI) C sak a tyúktolvajnak éri meg? (Folytatás az 1. oldalról) Előbb arra gondoltam, ejnye, nem jól zártam le a készüléket, nézek vissza, hát jaj, a riasztó zörög. Rögtön szaladtam ki az ágyból, gyújtottam fel a villa­nyokat, hát akkor elszaladtak. A hátsó udvarra nyíló ajtót erősen be szokták kötözni a tolvajok, úgyhogy hirtelen nem tud az em­ber hátrafutni. Akkor még örül­tünk, hogy megmentett a riasztó. Alig egy hét múlva jöttek me­gint. Felébredtem éjjel fél kettő­kor, a kutya vonított, gondoltam, viszek már neki valami ételt. Gyújtanám fel a villanyt, nem ég. Azt hittem, áramkimaradás van. Aztán megyek ki a villany­órához, hát az üvege ki van tör­ve, az áram ki van kapcsolva. Mennék a hátsó udvarra, a kapu be van drótozva, ez már szíven szúrt ... Az ólajtó felfeszítve, tizenöt tyúkomat vitték el. Pedig olyan biztosak voltunk a riasztó­ban . . . Pedig olyan jó hamis a kutyám is, de csinálnak neki va­lamit, mert csak akkor ugat, ha a tolvajok elmentek, de még akkor is reszket, azt mondják, befújják valamivel...- És nem lehet tudni, kik a tettesek?- Dehogynem! Név szerint tudjuk, hát sok szomszéd látta is őket, amikor legutóbb hozzánk betörtek, előtte délután itt, a hát­só utcában sétáltak, a szomszéd- asszonyom is látta őket. A másik szomszédnál meg el is fogták őket, a padláson keresztül akar­tak bemászni, aztán a szomszéd riasztotta a környéket, és vagy négy-öt fiatalember odajött, le­szedték őket a padlásról, mert nem akartak lejönni, aztán jól el is verték mind a kettőt. Ez két hete volt, állítólag el is vitték őket, de ki fogják engedni. Még ezelőtt a rendőrünk is mondta, hogy tudják, ki volt, de hiába viszik el, másnap a bíróságon ki­engedik, hát én ilyet nem éltem! . .. Most mondja meg, kihozták ide azt, aki elvitte a tyúkokat, az szépen elmondta a rendőrnek, hogy mászott be, hogy vitte el, le is fényképezték, bevitték, aztán a rendőrségtől kiküldték a papírt, hogy nem bizonyítható be. Hát bevallott mindent! Én éppen ka­páltam a kertben, mentem meg­nézni, mit csinálnak itt a rend­őrök. Még jó, hogy előtte letet­tem a kapát, mert ha magammal viszem, én nem is tudom ..., én agyonvágom, én nekimentem volna! Azt mondta arendőr, nem ér annyit az egész, hogy beutaz­zanak Berénybe. Ezekkel sem­mit nem lehet csinálni, se meg­verni nem szabad, se lefoglalni nem lehet tőlük semmit. Elítélni lehetne, de azt mondják, van ne­kik valami orvosi papírjuk, hogy nem beszámíthatók. Hát minket is az ideg tesz tönkre. Most is azon vagyok, hogy nem veszek csirkét. Hát azért, hogy felneveljem, s mikor várnám, hogy tojik, szépen elpu­colják? ... Mondják, beszélni sok min­dent lehet, a szó elszáll, nem biz­tos, hogy igaz. Viszont az a bizo­nyos „rendőrségtől kiküldött pa­pír” több mint beszédes. A tavalyi tyúklopások miatt ti­zenöt család tett feljelentést, amint az a Jászberényi Rendőr- kapitányság Bűnügyi Osztá­lyának határozatából kiderül. „Lopás bűntettének alapos gya­núja miatt” két személy ellen folytattak nyomozást - hiába. Ugyanis a határozat a nyomozás megszüntetéséről értesíti az érintetteket, mivel „nem állapít­ható meg, hogy a bűncselekmé­nyeket a gyanúsítottak követték el, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény” - állította ki önmagáról a bizonyítványt az il­letékes. Összeadtam: a nyomo­zás azért folyt, hogy megkeres­sék, ki vitt el három hónap alatt a tizenöt családtól összesen“328 i baromfit (ebből egy hónap alatt ( „takarítottak el” 237 szárnyast). Nem beszámíthatók a tette­sek? És ha a néni vagy valame­lyik másik károsult is oda jut, hogy „hirtelen felindultságá- ban” nem teszi le a kapáját? .. .- molnár ­Férfi kosárlabda NB I. - Rájátszás az 1-8. helyért Ennyit ért a Szuper Liga Szolnoki Olajbányász-Bp. Honvéd 97-83 (52-42) Szolnok, 2800 n„ v.: Král, Szamos Olajbányász: Abeljanov 16, Zsarkov 34/15, Tóth A 24/15, Tóth Z. 2, Berkics 6. Csere: Hosszú 11/3, Kmézic, Horváth 4, Jáhni. Edző: Rezák László, Szalay Ferenc Bp. Honvéd: Halm 16/3, Uszpenszkij 14, Boros 2, Kra- sovec 12/3, Heinrich 17/3. Cse­re: Dávid 20, Mészáros 2. Edző: Mészáros Lajos, Kama­rás György Kipontozódott: Boros a 33., Heinrich a 40. percben. Az eredmény alakulása - 5. p.: 16-8, 10. p.: 27-21, 15. p.: 40-29, 25. p.: 57-55, 30. p.: 67- 65,35. p.: 80-79 A belépéskor ezúttal elmaradt a motozás, így ismét papírsza­lageső köszöntötte bemutatáskor a csapatokat. Feledve a szombati gyengébb teljesítményt, újra tel­jes erőbedobással biztatta ked­venceit a közönség, és ezt a fel­dobás után azonnal igyekezett is meghálálni az Olajbányász. Mintha nem is ugyanaz a Tóth Attila lépett volna pályára a Hon­véd ellen, Zsarkovval külön pár­harcot folytatva szórta a kosara­kat. A fővárosiak nem voltak hozzászokva ehhez a tempóhoz, így nem csodálható, hogy állan­dósult a piros-feketék előnye. Ritkán látható, nagy iramot dik­tált a piros-fekete gárda, s ami lényeges, bedobói remek száza­lékban dobáltak. „Meddig bírja az Olaj ezt a rohanást, képes lesz-e a folyta­tásban a Honvéd átvenni a Szu­per Ligában megszokott rit­must?” - kérdezgették egymást a szünetben a szurkolók. Nos, na­gyon ráijesztett a piros-fehér együttes a hazaiakra. Heinrich és Dávid ponterős játékával nem­csak hogy felzárkózott, de ki is egyenlített a 30. percre. Minden­ki félteni kezdte a vendéglátókat, mikor Tóth Zoliék újra elkapták a „fonalat ”, s hiába próbálta meg Szamos játékvezető is néhány ítéletével visszafogni a szolnoki­akat, a lendületbejött bajnok ez­úttal nem kegyelmezett. (gj> Holnapi lapszámunkban ismét Uj Néplap Plusz b Benne:- Palántanevelés otthon- A metszés módjai- Ássunk vagy ne ássunk?- Vetési naptár- Amit a burgonyáról tudni kell- Holland zöldségfajták • Aktuális növényvédelem Amerikai diákok Szolnokon A szolnoki Varga Katalin Gimnázium diákjainak amerikai Maine állambeli látogatását vi­szonozva érkezett hazánkba a Gould Academy alapítványisko­la 31 tanulója és 3 tanára. A gye­rekeket egy-egy magyar család látja vendégül. A kéthetes itt-tar- tózkodás alatt megismerkednek több nagyvárosunk nevezetessé­geivel, már felkeresték Budapes­tet, Szentendrét, Visegrádot, és megtekintik Egert, Hollókőt, Miskolcot. Szolnokon elsősor­ban az iskolai élettel ismerked­nek, de azért természetesen jut idő városnéző sétára is. A szín­ház, a művésztelep mellett az el­hagyott szovjet laktanyát is meg­nézték. Részt vesznek tanórá­kon, s a Széchenyi Gimnázium kosárlabdatomáján. Tegnap a városházán jártak, ahol a díszte­remben Várhegyi Attila polgár- mester üdvözölte a vendégeket (felvételünkön) hangsúlyozva, hogy egymás életének, kultúrá­jának megismerése segítheti az országok közötti kapcsolatok ki­alakulását. Örömmel vette át a Maine államot bemutató albu­mot, majd válaszolt a fiatalok kérdéseire. Fotó: Korényi A jogállamiság elve alapján Alkotmányellenes a Zétényi—Takács-féle törvény (Folytatás az 1. oldalról) Az Alkotmánybíróság szerint: „alkotmányellenes, ha a törvény akként vonja hatálya alá a haza­árulás bűntettét, hogy nem veszi figyelembe a bűncselekményi tényállás által védett jogi tárgy többszöri változását a különböző politikai rendszerekben. Ami a tett elkövetésekor nem számított bűncselekménynek, utólag nem tehető azzá”. A törvény „a tör­vény által kiszabott büntetés” korlátlan enyhítését teszi lehető­vé. Ezzel alkotmányellenesen korlátozza a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörét, vagy a bíróságokat ruházza fel alkot­mányellenesen kegyelmezési jogkörrel. A testület kimondta: a törvény alkotmányellenes, mert szövegezésének határozatlansá­ga és többértelműsége sérti a jogbiztonság követelményét. A határozat indoklásában az Alkotmánybíróság külön foglal­kozott a múlt rendszerek joga és az új alkotmányos rend szerinti jogállam viszonyával. Megálla­pította: a jog számára a rend­szerváltás azt jelenti - és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges -, hogy a jogállami alkotmánnyal össz­hangba kell hozni, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - össz­hangban kell tartani az egész jogrendszert. „Mivel a rend­szerváltás a legalitás és jogfoly­tonosság alapján ment végbe, keletkezési idejétől függetlenül minden hatályos jogszabálynak meg kell felelnie az új alkot­mánynak” - mondta ki a testület. Abban a kérdésben, hogy az elmúlt rendszerek alkotmányel­lenes intézkedéseire vonatkozó új jogszabályok alkotmányossá­gának megítélésében a rend­szerváltás sajátos történelmi helyzetére tekintettel lehet-e len­ni, az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást: az adott történelmi helyzetet a jogállam keretein be­lül és annak kiépítése érdekében lehet figyelembe venni. „Nem lehet azonban a történelmi hely­zetre és a jogállam megkövetelte igazságosságra hivatkozva a jogállam alapvető biztosítékait félretenni” - hangsúlyozta a tes­tület. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált törvény tárgyában a törvényho­zónak szűkebb az alkotmányos mozgástere, mint a kárpótlási törvénynél volt. A tulajdonvi­szonyok rendezése a jövőre szólt, a kárpótlási törvény jogo­kat adott. Ezzel szemben a bün­tethetőség elévülését elindító törvény az állam büntető hatal­mának korlátáit töri át; olyan ga­ranciális jogokat, amelyeket az alkotmány különleges védelem­ben részesít. Büntetőjogi garan­ciák alóli kivétel fogalmilag is csak a garanciák nyílt félretéte- lével lenne lehetséges, ezt azon­ban a jogállam elve kizárja. A határozat kihirdetésén meg­jelent Göncz Árpád köztársasági elnök. (MTI) Figyelmesség a 100-as ABC-ben A Széchenyi 100-as ABC-ben mindössze egy jelentkező volt, aki a szökő­napon tartotta születésnapját. A bolt vezetői ajándékkal kedveskedtek a vásárlónak. - nzs -

Next

/
Oldalképek
Tartalom