Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-02 / 52. szám

2 Megyei körkép 1992. MÁRCIUS 2. Az Ideál marad, a vállalatot felejtsük el (Folytatás az 1. oldalról) A szolnoki kft.-központ fennha­tósága alá valamennyi megyeszék­helyen lévő boltunk tartozik. A kft.-nk 1990. augusztus 22-én nyert cégbejegyzést, és akkor a jogszabályoknak megfelelően a mérleg szerinti vagyon 10 százalé­kát vásárolták meg a dolgozók. De nem ám akármilyen pénzekből, juttatásokból, hanem hazulról be­hozott, 15 millió csörgő forinttal. Ez az összeg arra volt elég, hogy a 10 százaléknyi vagyonunk 15 %-át tudjuk a magunkénak. Aztán 1991-ben a négy kft. megvásárolta - immár hitelből - a fennmaradó 85%-nyi állami vagyonrészt is.- Önök alighanem az elsők kö­zött voltak az előprivatizációban. Mire ez a nagy sietség?- Ha nem igyekeztünk volna, az Állami Vagyonügynökség meg­hirdeti a boltokat, és bárki megvá­sárolhatta volna. Ebben az esetben semmi garancia nincs arra, hogy- dolgozóink nem kerülnek az utcá­ra.- így viszont van?- A szolnoki kft. üzletrészének a kiváltásához 50 millió forint kel­lett, és ezt kölcsön formájában százkilenc dolgozó vette fel a bankból. így tehát ők tulajdonhoz jutottak, amiért osztalékot kapnak a törzstőke arányában. Az viszont igaz, hogy munkajogi védelmet ez nem jelent, lehet akármilyen ösz- szegű törzstőke-tulajdonos valaki, ha trehány, ha fegyelmezetlen, el­bocsátjuk.- Ebben az esetben mi történik a törzstőkéjével?- Általában az a gyakorlat, hogy felajánlja visszavásárlásra. Én a fe­gyelmivel elbocsátottakat erre kö­telezném, ám a jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy megtartsák a törzstőkéjüket, és az elbocsátás után is kapják természetesen az osztalékot. Hadd mondjam el, hogy ilyen mélyreható átalakulás, mint amilyen nálunk történt, nem volt az országban. Szinte minden­kit tulajdonossá tettünk, akinek er­re hajlandósága volt.- Feltehetően azért vannak olya­nok, akik ,,nem tudtak labdába rúgni”. Ők később bekapcsolód­hatnak a tulajdonosi körbe?- A hiteligénylésnél a bankok biztosítékot kértek, és a fiataloknál elsősorban ez nem volt meg, így nem is kaphattak hitelt, jóllehet a vásárlási szándék megvolt bennük. Aki az első körben kimaradt a tu­lajdonszerzésből, az később még bekapcsolódhat. Legegyszerűbb módja ennek az, hogy az eltávozok felajánlott törzstőkéjét vásárolják meg.- Ez Önöknek valószínűleg nem rossz bolt, de miért jó az átalakulás a vásárlóknak?- Elsősorban azért, mert ma már csak olyan áru kerülhet a polcokra, amit el is tudunk adni. Egyébként ráfizetünk az üzletre, és ez közvet­lenül érinti a tulajdonosi zsebeket. Járjuk tehát az országot, és az olcsó termékekből, no meg a jó minősé - gűekből veszünk, ha meg akarunk élni.- Olyan áruféleséggel is foglal­koznak, ami korábban nem vágott az Önök profiljába - gondolok itt az élelmiszer-féleségekre. Ennek mi a magyarázata?- Sajnos néhány, úgynevezett profilunkba tartozó termék forgal­ma visszaesett, így bútorból, hír­adás-technikai eszközökből keve­sebbet adunk el, mint korábban. Ennek magyarázata a magas ár és a súlyos banki kamat.- Ezért cserélgetik a boltokat i$?- Igen, a gazdálkodásunkkal függ össze a dolog. Mondok egy példát: a Rodeónál visszaesett a forgalom, mivel a teherautó-gumi­kat nem veszi senki, autóalkatrész­árusításra pedig nem tudunk be­rendezkedni, mivel annyifajta gép­kocsi van ma már forgalomban. Maradt tehát ebben az üzletben az általános gépkocsifelszerelési tár­gyak köre, és a kétkerekű jármű­vek alkatrészellátása. így viszont nem indokolt a hatalmas alapterü­let. Aki ismeri a Tisza Antal úti háztartási boltot, az igazolhatja, hogy mostoha körülmények között dolgoznak abban a forgalmas üz­letben. Úgy döntöttünk tehát, hogy ez a háztartási bolt a Rodeó helyére kerül, a Rodeó pedig a Gazdász- bolt helyére, ahol jószerével csak négy hónapon át van jelentősebb forgalom. Aki nem számol utána, hogy mi ebben a „ráció”, az azt hiheti, hogy kockán dobjuk ki, mi­kor melyik boltunk hová kerül. Ál­líthatom, hogy minden változást komoly gazdasági számítások tá­masztanak alá.- Mi az Önök jövője?- Úgy gondoljuk, hogy az Ideál név meglehetősen jól cseng vásár­lói körökben, így megtartjuk, a vál­lalatot viszont hamarosan el kell felejteni. Hogy mi a jövőnk? Ta­valy a szolnoki kft.-nk 1,9 milliárd forintot forgalmazott, ebből 15 milliót engedmény formájában visszaadtunk a vevőknek. Remél­jük, ezt jó szívvel vették, és nem hagynak bennünket cserben.- Köszönjük a beszélgetést. P. B. A vonó ifjú mesterei Törökszentmiklóson Megyei hegedűverseny a Kodály Zoltán Zeneiskolában Pénteken délelőtt Szegő János polgármester nyitotta meg a Jász-Nagykun-Szol- nok megyei zeneiskolák nö­vendékei számára immár ha­todízben meghirdetett hege­dűversenyt. A rendezvény nagy körültekintést igénylő szervező munkáját a házigaz­da Kodály Zoltán Zeneiskola vezetői és teljes nevelőtestü­lete látta el minden résztvevő teljes megelégedésére. A versenyen 36 növendék vett részt, akik négy korcso­portban és két forduló során mutatták be tudásukat a ran­gos szakemberekből álló zsű­ri előtt, melynek elnöke Sáro- si György, a Kecskeméti Ze­neművészeti Szakközépisko­la tanára, tagjai pedig Cserná- tony Marianna, a Békéscsa­bai Zeneművészeti Szakkö­zépiskola tanára és Puskás El­vira, az abonyi Csermák An­tal Zeneiskola tanára voltak. A hegedűverseny megrende­zését a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Pedagógiai Inté­zet és a Törökszentmiklós vá­rosának önkormányzati hivatala által nyújtott anyagi támogatás tette lehetővé. A kétnapos rendezvény ki­emelkedő eseményeként pénte­ken este hangversenyt adott a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Báli József vezényletével. A kon­certen Vivaldi: Ä négy évszak című műve hangzott el; a hegedű­szólót Báli Gábor játszotta. Az előadóművészek zsúfolt háztól érdemeltek szűnni nem akaró tapsot. A versenyen az alábbi eredmé­nyek születtek: I. kategóriában első: Sisa Dániel (Jászberény), második helyezettek: Kárász Edit (Karcag) és Krajczár Zsolt (Szolnok), a két harmadik helye­zett: Kerekes Ágnes (Karcag) és Tariska Mária Magdolna (Jász­berény). A II. kategória első helyezett­je: Rácz József (Jászberény), aki a verseny során a legmagasabb pontszámot szerezte; a második III. kategóriában a zsűri első díjat nem adott. Második he­lyezett Bihari Emese (Karcag); a harmadik Erdős Katalin (Szolnok) lett. A IV. kategóriában szintén nincs első helyezett. Második díjat kapott Gál Hajnalka (Tö­rökszentmiklós); a harmadik helyezett Nagy Zita (Karcag). Különdíjakat kaptak: Mága Ernő (Szolnok), Kovács Móni­ka (Karcag), Hoch Ernő (Me­zőtúr), Nyolczas Erika (Szol­nok), Fazekas Gergely (Tisza­füred), Rácz József (Jászbe­rény). Á versenyen ezúttal a karca­gi zeneiskola növendékei gyűj­tötték össze a legtöbb pontot; az iskola képviselőjének Nagy Jenőné nyújtotta át a megyei pedagógiai intézet által adomá­nyozott díjat. A vendéglátó vá­ros önkormányzatának díjait a szolnoki Bartók Béla Zeneis­kola és a törökszentmiklósi Az I. és II. kategória győztesei, a jászberé­nyi Sisa Dániel és Rácz József helyezett: Papp Anikó (Török­szentmiklós); harmadik díjat: Búzás Dóra (Törökszentmiklós) kapott. Kodály Zoltán Zeneiskola ve­zetői vehették át Mészáros Já­nos alpolgármestertől. Mészá­ros János búcsúzóul elmondot­ta, hogy a vendégszerető Török­szentmiklós szívesen lesz házi­gazdája zenei versenyeknek a jö­vőben is. Szathmáry Judit Jut eszembe! Azt kérte egy kedves ismerősöm, hogy mostanában ne szidjam már a Széchenyi-lakótelepet, mert a lakását el akarja adni. Eltű­nődtem, vajon az eddigi zsörtölődéseimből nem érződött volna ki az is, hogy én azért szeretem ezt a panelrengeteget? Ha nem így lenne, mondok egy szemléletes példát ennek bizonyítására. Lakáscsere ügyében kajtattam Szolnok legelhanyagoltabb, leg- hitványabbul közművesített körzetében. Sáros, nyomorúságos utak, ha szembe jön valami, nekem az árokba kell farolni. A hirdetésben jelzett családi ház ütött-kopott, bepucolatlan, a drót­háló letaposva, az üzlet már tárgytalan, de azért kíváncsiságból becsengettem. A csilingelősre egy csimbókos kutya rohant elő őrjöngve, aztán a háziasszony. Elmondom, mi járatban vagyok, erre rákezdi: „Micsoda? Hogy a Kisgyepre cseréljek? Oda aztán nem!” Sipítozik, és rámvágja a kaput. Elfut a pulykaméreg, és Cyranóval szólva mondom: „Magamat kigúnyolhatom ...” Tudod, Széchenyi, innen nézve nem is vagy olyan csúf!-pb­„A megyében megnyugtató a helyzetünk” Fidesz-képviselők frakcióülése Berekfürdőn A Fidesz parlamenti frakciójá­nak tagjai kétnapos tanácskozást tartottak a hét végén Berekfürdőn. Tegnap délután sajtótájékoztatón ismertették a szombat-vasárnapi esemény léhyegét. A karcagi Déryné Művelődési Központban jelen voltak: Orbán Viktor frakci­óvezető, Varga Mihály ország- gyűlési képviselő, dr. Fazekas Sándor, Karcag polgármestere és a fiatal demokraták más közismert parlamenti képviselői. Elöljáróban Orbán Viktor beje­lentette: a Fidesz-frakció tagjainak száma 23-ra emelkedett, ugyanis Horváth László szabaddemokrata képviselő a fiatal demokratákhoz pártolt. Megemlített néhány, az Anibal Camaco Silva portugál mi­niszterelnökkel folytatott találko­zásából levonható lényegesebb következtetést. A dél-európai or­szág kormányfője által vezetett párt tagja a Liberális Intemacioná- lénak, melyhez mint köztudott, a Fidesz is csatlakozni kíván; gene­rációs hasonlóság van a két párt között, minden ötödik képviselő­jük 25 év alatti, és a portugál kor­mányban dolgoznak Európa leg­fiatalabb miniszterei. Ezt követően szólt a parlamenti bizottságokban végrehajtott Fi- desz-képviselőcserékről. Kitért ar­ra, hogy a frakción belüli új mun­kamegosztást kabinetszerűen kép­zeli el, igazodni kívánnak a saját koncepciójukhoz illő ágazati struktúrához, ezenkívül több kül­sőst szeretnének bevonni a munká­ba. A hét végén közös álláspontot alakítottak ki az úgynevezett Zété­ny i—T akács-féle törvényjavaslat­tal kapcsolatban, egyeztették cél­jaikat az abortusz szabályozásáról. Elmondták kifogásaikat a kisebb­ségi törvénytervezetről. Szerintük a tervezet ellenkezik az önkor­mányzatiság elvével is, az előké­szítők nem vették figyelembe a ki­sebbségi kerékasztallal kötött ko­rábbi egyezséget. Szóltak a karcagi, tiszafüredi fi- deszes önkormányzati képviselők, tagok és a frakció találkozójáról. Orbán Viktor hangsúlyozta, már most lehet látni, néhány körzetben kit lehetne sikerrel indítani a kö­vetkező választásokon. Varga Mi­hály képviselővel együtt úgy ítélte meg, a megyében tartja jó pozíci­óját a Fidesz, megnyugtató a me­gyeszékhely és a vidék kapcsolata. Sz. Z. Egy hatékonyabb iskolarendszer körvonalai (Folytatás az 1. oldalról) A szépszámú jelenlévőt a me­gyeháza dísztermében dr. Dobos Krisztina tájékoztatta a koncep­ció fontosabb téziseiről, s össze­foglalta a viták tapasztalatait is. A koncepció leglényegesebb elemei közül elsőként a tanköte­lezettségről szólt. Mint bizonyá­ra sokak előtt ismeretes, a terve­zet 5-16 éves korig terjesztette ki a tankötelezettséget. Az ötéve­sek számára természetesen az óvodába járás kötelező, jelenleg a korosztály 95 százaléka készül az iskolára a gyermek- intézményekben. Sokan úgy vél­ték, hogy a tárca ezzel „el akarja sorvasztani” az óvodákat. Erről azonban szó sincs, hangoztatta az államtitkár-helyettes. A há­romévesek óvodáztatását a szü­lők döntésére bízzák, a négy­éveseknek pedig ajánlják az óvodába járást. A tizenhatéves korig tartó tankötelezettség azt jelenti, hogy minden gyerek kö­teles a jelzett korig iskolába jár­ni, s közismereti tárgyakat tanul­ni. Ezt indokolják többek között a szakképzés gondjai is: A koncepció ugyancsak sok vitát kavart elemei a nemzeti alaptanterv, a vizsgarendszer be­vezetése, illetve az iskolaszerke­zet átalakítása. A nemzeti alap­tanterv kerettantervet jelent, amelyre helyi tantervet építhet­nek az intézmények. A vizsga időpontjait pedig a tankötele­zettségi kor végén tartják, illetve a középiskola végén az érettségi­vel. Még nem dőlt el, hogy eset­leg a 6. osztály befejezése után is legyen-e vizsgáztatás az alap­készségekről. Mindenesetre ha lesz, azt csak kísérletek után fo­kozatosan vezetik be. Az iskolák szerkezeti átalakítását az önkor­mányzatok engedélyezhetik, a minisztérium csupán szakmai szempontból ellenőrzi. A lényeg azonban az - bármilyen átalakí­tásról is legyen szó -, hogy minél többen jussanak el az általános érettségire, hiszen jelenleg egy korosztálynak csak 20-22 száza­léka végzi el a gimnáziumot. Eu­rópában ez az arány 50-80 száza­lék. így nem csoda, hogy az utol­só előtti helyen áll hazánk Euró­pában a felsőfokú végzettek ará­nyát tekintve. A koncepció három új intéz­mény létrehozását is tartalmaz­za, az iskolaszéket, a területi ok­tatási központokat és az Orszá­gos Közoktatási Tanácsot. Az is­kolaszék lényege az lenne, hogy nyitottabbá váljon az iskola, a közoktatási tanács pedig a mi­nisztérium munkáját segítené. A legnagyobb vitát a területi okta­tási központok kialakítása ka­varta, elsősorban politikai szem­pontok alapján. Dr. Dobos Krisztina mindenesetre leszö­gezte, hogy a központok nem rendelkeznek majd hatósági jog­körrel, a feladatuk az lesz, hogy segítsék egy-egy régió közokta­tási fejlesztését. Végezetül bejelentette azt is az álamtitkár-helyettes, hogy 1993-tól új típusú tan­könyvrendszert alakítanak ki, amelynek lényege, hogy nem a kiadó, hanem az iskola kapja meg a dotációt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy sajnos nem igen vállalkoznak sem a gyakor­ló pedagógusok, sem a tudo­mányos kutatók tankönyv írásra. A tájékoztató után kérdéseket tettek fel a jelenlévők többek kö­zött a diákszociális juttatásokról, a pedagógusok önállóságáról, a szülők jogairól, a tanterv-, tan­könyvválasztás szabadságáról, a középfokú végzettségű pedagó­gusok foglalkoztatásáról, az orosztanárok átképzéséről stb. Ez utóbbihoz jó hír, hogy a me­gyei önkormányzat nemrégiben egy négymillió forintos alapít­ványt hozott létre, amellyel az idegen nyelvet tanítók képzését támogatja, hiszen sajnos nagyon sok iskolában még nyelvvizsgá­val sem rendelkező pedagógu­sok tanítják angolra, németre a gyerekeket. T. G. PÁLYÁZAT Szolnok Megyei Jogú Város Bölcsődei Igazgatósága pályázatot hirdet a Szolnok, Szabadság tér 7. szám alatti (volt bölcsőde) átalakítási munkáira I. ütem: főépület: átalakítási munkái teljes belső elektromos felújítás Telekhatáron belül 2 garázs építése II. ütem: Homlokzat felújítás (főépület, kerítés) A pályázatban a vállalkozási díjat ütemenként és témakörönként megbont­va kérjük. A pályázat részletes kiírását és a műszaki terveket március 3-tól a Bölcső­dei Igazgatóság gazdasági hivatalában, Szolnok, Liget út 4. sz. alatt meg­tekinthetik, illetve (10.000 Ft + áfa) ellenében átvehetik. Érdeklődni: Sárkány Miklósnál lehet. Telefon: 38-610 Munkaterület átadás: 1992. március 17. Igényelt befejezési határidő: 1992. április 23. A pályázat benyújtási határideje: 1992. március 10.15 óra Helye: Bölcsődei Igazgatóság gazdasági hivatala A pályázat elbírálásának határideje: 1992. március 16. *77181/1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom