Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

ADÓTANÁCSADÓ lalkozó, aki szakmunkástanulók képzését vállalja, vagy megváltozott, csökkent mun­kaképességű dolgozót foglalkoztat, vagy kommunális beruházást hajt végre. Az ön­kormányzatjegyzője az iparűzési adófizetési kötelezettséget mérsékelheti, elengedheti, ha az a vállalkozó családjának megélhetését sú­lyosan veszélyezteti. Odus István Jászberény Jogi, gazdasági és politikai szempontok tették indokolttá, hogy ebben az évben új helyi adókat vezessen be az önkormányzat - tájékoztatta lapunkat B. Kiss András, a jász­berényi polgármesteri hivatal osztályvezető­je. Mint ismertette, tavaly októberben két adófajta bevezetéséről döntött a testület. Az egyiket, az ún. vállalkozók kommunális adó­nak létre, mellyel Jászberény közművesített- ségi állapotán javítanak, levonhatják adójuk­ból az erre fordított összeget A kommunális adóból befolyt összeget - a felhasználásról szóló rendelet szerint - infrastrukturális fej­lesztésre, környezetvédelmi feladatokra for­dítja az önkormányzat A másik, idén életbe léptetett helyi adó a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vo­natkozik, amely tulajdonképpen a lakosság előtt már nem ismeretlen. Igazából a vállala­tok, szövetkezetek számára új ez a rendelke­zés, ugyanis nekik ez idáig ilyen irányú kö­telezettségük nem volt. Ennek értelmében adózás alá esnek a garázsok, üzletek, műhe­lyek, üzemcsarnokok, irodaházak, magánor­vosi rendelők, valamint az ebbe a kategóriá­ba tartozó egyéb helyiségek. A különböző ingatlanokra vonatkozó adó összegét az alap­terület határozza meg. így pl. a 20 négyzet­méternél nem nagyobb garázsok után 500 forint az egy évre szóló adókötelezettség. Magánkereskedők a jászberényi piacon, ök fizetnek adót. Fotó: N. ZS. ját a vállalkozók kötelesek fizetni. A helyi adókról szóló törvény értelmében nemcsak a kisiparosok, kiskereskedők minősülnek vál­lalkozóknak, hanem gyakorlatilag minden munkáltató, tehát a szövetkezetek, vállala­tok, valamint a társasági törvény alapján megalakult új szervezetek (kft., bt., stb.). Az adófizetési kötelezettség a foglalkoztatott személyek számához kötődik. Mértéke ezer forint fejenként egy évre. Mentesülnek az adó alól az új vállalkozások a beindulás évé­ben, valamint a rákövetkező egy esztendő­ben. De nemcsak az új szolgáltató, termelő tevékenységeket támogatja ez az adóforma, hanem a már működőket is. A foglalkoztatási gondokat enyhítő létszámfejlesztésre szeret­nék ösztönözni a vállalkozókat azáltal is, hogy az újonnan alkalmazott dolgozók után a felvétel, valamint az azt követő évben nem kell kommunális adót fizetniük. Azok a vál­lalkozók pedig, akik olyan beruházást hoz­Nemcsak az ingatlanok nagysága következ­tében lesz azonban eltérés az adózás mértékét illetően, hanem lakóövezetenként is más sza­bályok érvényesülnek. Az első övezetben - ide tartoznak a nagyobb főútvonalak - az érintett helyiségek után egy esztendőre 75 forint a négyzetméterenkénti fizetési kötele­zettség. A második övezetben - központon kívül eső belterületeken - ez az összeg ötven forint, a harmadik övezetnek nevezett külte­rületeken (tanyák) pedig 25 forint a négyzet- méterenként megállapított díj évente. Hasonlóan az előző adótípushoz, termé­szetesen itt is gondolt az önkormányzat az adómentesség, illetve kedvezmény lehetősé­gére. Nem vonatkozik pl. az adó az egyhá­zakra, a szociális, egészségügyi, nevelési és oktatási intézményekre. A hagyományos me­zőgazdasági épületek - magtárak, istállók, ólak - száz négyzetméterig adómentesek. Az egyéni gazdálkodók, hétvégitelek-tulajdono­10 sok zártkertjeiben lévő szerszámos bódék után - 12 négyzetméter alapterületig - nem kell fizetni. Az említetteken felül eső terüle­tekre az övezetenkénti szabályok vonatkoz­nak. A köz érdekében végzett kommunális be­ruházások - úgy mint útépítés, szennyvízcsa­torna- vagy gázvezeték-hálózat fejlesztése - elismeréseként a munkálatok igazolt kiadá­sai az adóbevallás alá eső összegből akár több éven keresztül is levonhatók. A bevezetésre került két adóból idén 30 millió forintos pluszbevételre számíthat az önkormányzat, amely a város fejlesztéséhez komoly hozzájárulást jelent. Katona Mónika Tiszafüred A tiszafüredi önkormányzat nem készítet­te még el költségvetését, de információink szerint az elmúlt évben bevezetett idegenfor­galmi adón kívül más adófajtát nem szándé­koznak kivetni. Kunszentmárton Az önkormányzat háromféle adó kivetésé­ről döntött, mely január 1 -tői lépett érvénybe. Ezek: helyi iparűzési adó, építményadó és a telekadó. A helyi iparűzési adó mértéke az adóalap 2,5 ezreléke. Mentes ez alól az az adóalany, akinek éves nettó árbevétele nem éri el a százezer forintot. A 250 ezer forintot meg nem haladó éves nettó árbevétel esetén 40 százalékos adókedvezmény illeti meg a vállalkozót. Húszszázalékos adókedvez­ményben részesülhet az, akinek éves nettó árbevétele nem több 350 ezer forintnál. Az építményadó alapja az épület négyzetméter­ben számolt hasznos alapterülete. Itt az adó mértéke 150 négyzetméterig száz forint négyzetméterenként. Az ezt meghaladó terü­let után négyzetméterenként 20 százalékot kell fizetni. Magánszemélyek mentesülnek az adófizetés alól. A telekadó mértéke ötezer négyzetméterig négyzetméterenként 20 forint, az ezt megha­ladó területrész után négyzetméterenként 10 forint telekadót kell fizetni. Magánszemé­lyek szintén mentesülnek a fizetés alól. Fen­tiekről az érdeklődők részletes tájékoztatót olvashatnak a városi könyvtárban. Mindhá­rom adót két részletben kell befizetni: márci­us, illetve szeptember 15-ig. Az önkormány­zat véleménye szerint a kivetett adók mértéke mérsékelt, annak kiegyenlítése nem okozhat komoly gondokat a gazdasági egységeknél. Úgy legyen! Veres István k ADÓTANÁCSADÓ vagy egyeneságbeli hozzátartozója részére a szerzéskori forgalmi értéket, a szerzéssel és az átruházással kapcsolatban felmerült költ­ségeket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kiadásokat meghaladóan használ fel lakáscélú beruházásra. Amennyiben 1992. január 1 -jét követően megszerzett ingatlan átruházására került sor az úgynevezett nem bevételnek minősülő összeg megállapításánál már ismertetett növelő és csökkentő tételeket is figyelembe kell venni. 15. - Végül is: mi az adó alapja?- Az adó alapja a magánszemély adóévben megszerzett - főszabály­ként - összes jövedelmének együttese. Az új törvény szerint a kül­földről és belföldről származó jövedelmet össze kell vonni. Nem része az összjövedelemnek az úgynevezett forrásadós jövedelem. 16. - Milyen tételekkel lehet csökkenteni az összjövedel­met?- Összjövedelmet csökkentő tételként a belföldön bejegyzett ala­pítványra és a közérdekű kötelezettségvállalásra fordított összeg akkor számolható el, ha az adóhatóság (a törvényben szabályozott feltételek alapján) előzetesen hozzájárult a levonáshoz szükséges igazolás kiadásához. A gyermekek utáni kedvezmény havi 1000 forintról 1300 forintra növekedett. Azután a gyermek után vehető igénybe a kedvezmény, aki után az eltartója családi pótlékban részesül. A súlyosan fogyatékos magánszemély változatlanul havi kétezer forinttal csökkentheti jövedelmét. A munkáltatói érdek-képviseleti szervezet részére befizetett vagy levont tagdíj összege valamint a magánszemélytől levont (befizetett) munkavállalói járulék összege is adóalapcsökkentő tétel. A megfizetett helyi adó összegével akkor csökkenthető az adó alapja, ha azt a magánszemély az adóévben fizette be. Az egyéb címen igénybe vehető kedvezményekről a mezőgazdasági kisterme­lés és a szellemi tevékenység adózási szabályainál már szó volt 17. - Az illetékesek gyakran hangsúlyozzák a különféle nyilatkozatokban a kormány befektetésösztönzö szán­dékait. Milyen kedvezmények párosulnak ehhez?- A magánszemély bizonyos befektetések után a befektetés évében csökkentheti összjövedelmét, maximum annak 30 százaléka erejéig. Preferált befektetés a belföldön bejegyzett részvénytársaság új kibocsátású részvényeinek első tulajdonjoga, és a befektetési alapok­ról szóló törvény szerinti nyíl vános kibocsátású, zárt végő befektetési jegy vásárlása. Uj kibocsátású a részvény, ha azt 1992. január 1-je után alapított részvénytársaság nyilvános kibocsátásában értékesíti, vagy a rész­vénytársaság korábbi alapítású, de a nyilvános kibocsátás alaptőke­emeléssel jár. Amennyiben a magánszemély a szerzés évét követő három évet meghaladóan a befektetést a tulajdonában tartja, ez a kedvezmény véglegessé válik. Ha három éven belül elidegeníti a magánszemély az említett érték­papírt, akkor az elidegenítés évének adóalapjához kell a korábban adőalapcsökkentő tételként elszámolt összeget hozzáadni. Elidege­nítés az az eset is, amikor a magánszemély az adóhatóság felhívására nem tudja igazolni, hogy a részvény vagy a beruházási jegy a birto­kában van, vagy a részvénytársaság jogutód nélkül megszűnik. 18. - Az idei adótörvényben is megmaradtak bizonyos adókedvezmények. Melyek ezek?- A nyugdíjra vonatkozó adókedvezményi szabályok érdemben nem változtak. (Ez évtől azt a magánszemélyt is nyugdíjasnak kell tekinteni, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, de nyugdíjban nem részesül. Ez azt jelenti, hogy a 108 ezer forintos kedvezmény alkal­mazható.) A gyermekgondozási segély, a szakmunkástanuló, továbbá a kö­zép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának ösztöndíja, pénzbeli szociális támogatása, jövedelemkiegészítő pót­léka és jutalma adóköteles. Az erre eső adót azonban nem kell megfizetnie. A lakáscélú megtakarításra fordított, elkülönített számlán elhelye­zett megtakarítás összegének húsz százalékával a fizetendő adó (maximum 12 ezer forinttal) mérsékelhető. A mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély az adóév­ben esedékes és megfizetett földadójával csökkentheti a mezőgazda- sági tevékenység jövedelmére eső személyi jövedelemadóját. A havi 250 forintos alkalmazotti adókedvezmény megszűnt 19. - Kínos kötelezettség, de nem lehet megkerülni: adó­előleget is kell fizetni. Kik, mikor tegyenek ennek eleget?- A jövedelmekből év közben adóelőleget kell fizetni, illetve vonni. Az adómentes jövedelemből értelemszerűen nem vonható le adóelő­leg. Az adóelőleg levonási és befizetési szabályok egy pont kivételé­vel nem változtak érdemben. Érdemi változás viszont, hogy a kifizető köteles adóelőleget levonni az egyéni vállalkozó részére teljesített kifizetésből. Ennek alapja az áfa nélküli számlaérték, mértéke 3 százalék. Ugyanez az előírás akkor, ha a kifizető a mezőgazdasági kistermelőnek e tevékenysége után fizet ellenértéket, csupán az adó­előleg mértéke más (állat és állati termék értékesítése esetén 0,5 százalék, növény értékesítése esetén 2,5 százalék). Ha az egyéni vállalkozótól vagy a mezőgazdasági kistermelőtől levonandó szja-előleg nem éri el a 100 forintot, akkor azt nem kell levonni. A kifizetőnek a levont (visszatartott) adóelőleget a saját adóival együtt a levonást követő 20. napjáig kell átutalni az adóelszámolási irodához, és adatszolgáltatásra is kötelezett. 20. - Mit, hogyan és mikor kell bevallani? Mire hívná fel a figyelmet, amit talán már az idén tudni érdemes?- A magánszemély az önadózás elvéből fakadóan maga köteles az összjövedelmét és adóját megállapítani, bevallani és befizetni. A nyugdíjakra vonatkozó adókedvezményi szabályok érdem­ben nem változtak 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom