Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-06 / 31. szám
ADÓTANÁCSADÓ 10. - Eddig a kétezer forint alatti kifizetések 20 százalékos adókulccsal adóztak. Most mi számít „kis összegűnek.”, és mi lett a 20 százalék sorsa?- Az egy szerződés alapján kifizetett, háromezer forintot meg nem haladó, önálló tevékenységből származó kifizetésre alkalmazható az új törvénynek ez a rendelkezése azzal, hogy a forrásadó mértéke negyven százalék. A törvény a korábbi időszakhoz hasonlóan megengedi a magánszemélynek az összevonás, illetőleg a forrásadózás közötti választási jogát. 11. - Nem árt megismerkedni egy új kategóriával, amit a törvény egyéb jövedelem címen érint. Mi tartozik ebbe a csoportbal- Ebbe az adózási kategóriába tartozik a munkanélkülijáradék, képzési támogatás, átmeneti munkanélkülisegély, a gyermekgondozási díj, a jövedelmet pótló kártérítés, az ingyenes értékpapír elidegenítése (kivéve, ha az ingyenes értékpapír kibocsátója jogutód nélkül megszűnik), a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet által adott pénzbeni vagy természetbeni juttatás, az az albérleti (szállás), lakásbérleti díj összege, amelyet a kifizető a magánszemélynek adott, helyette viselte és a nem saját tulajdonú személygépkocsi magáncélú használatának számított értéke. Amennyiben a magánszemély az erről szóló szerződés (megállapodás) alapján a kifizető személygépkocsiját részben vagy egészben ingyenesen magáncélra használja, a törvény ennek számított értéke után adókötelezettséget állapít meg. A jövedelem a személygépjármű új beszerzési árának 20 százaléka. Ez azzal az ösz- szeggel csökkenthető, amelyet a magánszemély a kifizetőnek a magáncélú használatért fizet. Magáncélú használatot a törvény akkor feltételez, magáncélú a használat, ha a kifizető nyilvántartása szerint (például menetlevél szerint) a személygépjárművet nem kizárólag üzleti, hivatali célra használta a magánszemély. 12. - Már érintettük a költségtérítést, de mit is jelent ez valójában?- A költségtérítés olyan bevétel, amellyel szemben az igazolt és elismert költségek levonása után fennmaradó rész a jövedelem. A költségelszámolásnak két módja lehet. Ha kormány vagy annál magasabb szintű jogszabály határozza meg a költségtérítés mértékét és az alanyi jogosultak körét, úgy igazolás (bizonylat-nyilvántartás) nélkül levonható a költség. Minden más esetben csak a tételes költségelszámolás alkalmazható. (A költségek elszámolására ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint minden más kiadásokra.) A költségtérítésekről jelenleg még nincs kormányrendelet, így csak a tételes elszámolással lehet élni. (Kivéve a napidíj, kiküldetési átalány és a munkaviszony létesítés feltételéül kikötött, a saját gépjármű hivatali célú használatáért adható havi 1000 km gépkocsikölt- ség-átalány). A személyi jövedelemadóban korábban élt havi 500 kilométeres gépkocsiátalány megszűnt Az átmeneti szabályok szerint a gépkocsiátalányokkal kapcsolatos, kormányrendeletnél alacsonyabb szintű jogszabályok 1992. március 31-ig alkalmazhatók. 13. - Szokatlan ma még a szó használata is, de egyre többeket érint a probléma: miként adóznak a tőkejövedelmek?- A takarékbetét az értékpapír jövedelme (kamat, prémium, járadék stb.) után főszabályként az adó mértéke továbbra is 20 százalék. Új rendelkezés, miszerint bizonyos esetekben az osztalék utáni adó mértéke tíz százalék. Ide tartozik a részvény, a kft.-törzsbetét, a közkereseti társaság tagjának vagyoni hozzájárulása, a betéti társaság tagjának vagyoni betétje, a szövetkezeti üzletrész és részjegy osztaléka akkor, ha az osztalékot a társasági adó általános kulcsa szerinti adó megfizetése utáni eredményből fizetik ki. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság valamilyen társasági adókedvezményt vesz igénybe, akkor az osztaléka után húsz százalékos szja-t kell fizetni. 14. - Ingatlan, ingó vagyontárgy, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem. Mit kell erről tudni?- Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából, valamint az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből származó bevételnek a megszerzés idején képviselt forgalmi értékkel, a szerzéssel és az átruházással, valamint az értéknövelő beruházással kapcsolatban felmerült kiadásokkal csökkentett része a jövedelem. Forgalmi értéknek - az ingyenes szerzések (ajándék, örökség) kivételével, ahol is az illeték- hivatal által megállapított forgalmi érték számít - a szerződés szerinti teljes vételárat kell tekinteni. A lakásbérleü jog forgalmi értéke a lakás-használatbavételi díj tízszerese, állami visszavásárlás esetén pedig a kapott ellenérték. Külföldről behozott ingó dolog forgalmi értékeként a vámkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték szolgál. Az olyan ingó dolognál, amely nem esik vámkezelés alá a számla szerinti forintra átszámított értéket kell figyelembe venni. Ha az ingó dolognak és az 1992. január l-jéig megszerzett ingatlannak, vagyoni értékű jognak a szerzés idején képviselt forgalmi érték 25 százaléka a jövedelem. A teljes vételárba az átvállalt pénzintézeti hitel is beszámít. Ingatlanértékesítésnek tekintendő az ingatlan gazdasági társaságba történő olyan bevitele (apport) is, amely tulajdonváltozást eredményez. Ez esetben a szerződés szerinti vételárnak a társaság által e címen jóváírt összeget, vagy a bevitt ingatlanra tekintettel megszerzett vagyoni részesedést kell figyelembe venni. Az ingatlanok cseréjénél az adókötelezettséget úgy kell tekinteni, mintha a magánszemélyek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna Az 1992. január 1-je után szerzett ingatlan elidegenítésénél a szerzéskori forgalmi értéket csökkenteni kell a szerzéssel kapcsolatban igénybe vett vissza nem térítendő munkáltatói, illetőleg a helyi önkormányzati támogatás, valamint az ezzel összefüggésben elengedett hiteltartozás összegével. Növelni kell viszont a szerzéskori forgalmi értéket a jelzáloggal biztosított hitel megfizetett kamatával. Az 1982. január l-jéig szerzett ingatlan 1992. január 1. utáni értékesítése esetén keletkezett jövedelem adómentes. Az ismertetett módon megállapított jövedelemnek csak az 50 százalékát kell a magánszemély többi jövedelméhez hozzáadni, a jövedelem másik fele mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Az ingaüanátruházásból származó bevétel lakás célú felhasználása nem eredményez adómentességet, hanem az mindaddig nem bevétel, míg a jogosult tulajdonát képezi az állandó lakás célját szolgáló lakás, haszonélvezeti joga a használati jog vagy a bérleti joga fennáll. A jogosult alatt a magánszemélyt, a házastársat és az egyeneságbeli -hozzátartozót kell érteni. Az ilyen ingatlan (jog) átruházása adófizetési kötelezettséget keletkeztet A lakáscélú beruházásra nemcsak az ingatlan átruházásból származó - az előzőekben már ismertetett módon megállapítandó - jövedelmet, hanem a teljes bevételt kell ráfordítani, ahhoz, hogy az ne minősüljön bevételnek. A törvény betűje szerint az adóköteles bevételnek az a része nem minősül bevételnek, amelyet a magánszemély saját maga, házastársa fi I ADÓTANÁCSADÓ Ezt is jó tudni A legfontosabb adóigazgatási teendők Az 1991-es adóév lezárásával kapcsolatosan napjainkban, illetve a következő hetekben több olyan fontos feladat megoldása vár a tisztelt adózó állampolgárokra, kifizető- és munkáltatószervezetekre, továbbá a vállalkozók egyre szélesedő táborára, amelyekre érdemes kellő figyelmet fordítani az érintetteknek, hiszen ezzel az utólagos APEH-vizsgálat kapcsán jelentkező anyagi szankciók elkerülhetővé válnak. A teljesség igénye nélkül ezekből a következő legfontosabbnak ítélhető teendőket lehetne kiemelni. A személyi jövedelemadó éves összegének megállapításhoz szükséges igazolásokat, így az önadózó dolgozók részére a jövedelemigazolásokat, az adókedvezmények elszámolására vonatkozó különböző igazolásokat az érintett szervezeteknek (munkáltatóknak, kifizetőknek, pénzintézeteknek, biztosítóknak) 1992. január 31-ig már ki kellett adni. Mivel az adóalapot csökkentő tételekről (pl. alapítványi befizetésekről, befektetési kedvezményekről stb.) szóló igazolásokat már a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, év közben már kiadták, elvileg napjainkban minden szükséges információ rendelkezésre áll az 1991. évi szja-kötelezettség összegeinek az adóhatóság által kiadott útmutatók alapján történő pontos meghatározására. Ha az említett igazolásokkal mégsem rendelkeznének az adózó állampolgárok, akkor igencsak sietniük kell azok pótlólagos beszerzésével, hiszen sürget a bevallás benyújtására előírt határidő. A munkáltató felé nyilatkozatot tevő magánszemélyek esetében különösen rövid határidő van már csak hátra, hiszen az adóalapot csökkentő, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolásokat legkésőbb 1992. február 20-ig kell a munkáltatók részére átadni. A vállalkozási tevékenységet folytató személyek esetében az adóbevallás benyújtására előírt határidő február 28-a. Az önadózó magánszemélyek esetében a bevallás benyújtására előírt végső határidő, 1992. március 20-a még távolabbi, az adózó érdeke mégis azt diktálja, hogy az adóbevallást lehető legrövidebb idő alatt elkészítse és eljuttassa az adóhatósághoz. Az adózók egy hányadánál ugyanis év végén nem adóhátralék és pótlólagos adófizetési kötelezettség, hanem adótúlfizetés, vagyis adóvisszafizeté- si igény jelentkezik. Az adóvisszatérítésre korábban rendszerint az év közben nyugdíjba vonulóknál került sor. Az 1991-es adóév során a magánszemélyek egy jelentősebb rétege befektetési kedvezmény címén vált „visszaigénylővé”, de emellett visszaigénylővé lett az év közben egyre nagyobb hányadban munkanélkülivé váltak egy része is. A visszatérítésre jogosultak magánszemélyek esetében tehát célszerű az adóbevallások elkészítésével sietni, hiszen ha előbb érkezik be az adóhatósághoz az adóbevallás, akkor hamarabb juthatnak pénzhez az érintett adózók. Az adóvisszatérítések gyors rendezésében az adóhatóság is érdekeltté vált, hiszen az új törvényi előírások szerint 30 napon túli visszatérítések esetében évi 44 százalékos késedelmi pótlék fizetésre kötelezett. A jogi személyiségű vállalkozóknak (kft.-k, vállalatok, szövetkezetek stb.) az új számviteli törvény hatályba lépése előtti régi rendszer szerint el kell készíteniük az 1991. évi gazdálkodási tevékenységükről a mérlegbeszámolójukat, és azt - az adóhatóság ütemezése szerint - 1992. február 15-ig be kell nyújtaniuk. Az adóbevallás benyújtására előírt határidő ugyanezen szervezetek esetében is 1992. február 28-a, de ennek ellenére célszerűnek látszik a mérlegbeszámoló és az adóbevallás adatainak egyeztetése érdekében az adóbevallásokat a mérlegbeszámolóval együtt benyújtani. A jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozók (gmk, bt. stb.) esetében rendszerint vagyonkimutatást kell készíteni, és azt szintén az adóhatóság ütemezése szerint kell benyújtani, de már az adóbevallással együtt 1992. február 28-ig. A nonprofit szervezetek (költségvetési szervek, társadalmi szervezetek, alapítványok, egyházak) az adóbevallásukat - ha vállalkozási tevékenységet is végeznek, akkor a beszámolójukkal együtt - legkésőbb 1992. április 20-ig kell benyújtani. A munkáltatószervezetekre különösen nagy teher hárul ebben az időszakban, hiszen egyrészt az előbb említett rendben el kell készíteniük a mérlegbeszámolójukat, vagyonkimutatásukat, beszámolójukat és a saját adóbevallásukat, másrészt a feléjük nyilatkozatot tett munkavállalók szja-kötele- zettségét meg kell állapítaniuk legkésőbb 1992. március 20-ig. (EitőI a magánszemélyeknek ezen időponttal igazolást kell kiadni.) A munkáltatók és kifizetők esetében szintén súlyponti feladatként jelentkezik ezen időszakban a magánszemélyek részére 1991. év során teljesített adóköteles kifizetésekről történő adózónkénti adatszolgáltatás elkészítése és benyújtása az adóhatósághoz, amelynek végső határideje 1992. március 31 -e. Célszerű ezen adókötelezettséget mágneses adathordozón teljesíteni, mivel ezzel lényegesen csökkenthető a hibás adatok aránya, továbbá ebben az esetben az előírthoz képest további húsz nap áll rendelkezésre az adatszolgáltatás benyújtására. Az 1991-es adóév lezárásával összefüggő feladatok mellett megjelennek az új adóévvel összefüggő teendők is, amelyek közül több rendszerében is új elem jelentkezik, ezek közül a legfontosabb a következő. Az évi és a havi rendszerezettségű bevallások mellett megjelent egy évközi adóbevallás is, amely keretében a nettó áfa-visszaigénylő vállalkozó kötelezett a visszaigénylendő áfa összegéről havonta tárgyhót követő 20-ig adóbevallást elkészíteni és benyújtani. A korábbi 61-es sz. visszaigénylő lap megszűnt, a visszaigénylést tartalmazó adóbevallásokat közvetlenül az APEH megyei igazgatóságához kell továbbítani. A havi bevallások benyújtására kötelezett adózók köre is szélesedett, mivel a kiemelt adónemekre vonatkozó értékhatár egységesen 5 millió forintra csökkent. Az 1992. évi társasági adóelőleg összegének adóhatósági megállapításáig a korábbi rendszerben VÁNYA-előlegént kivetett adó összegét kell változatlanul befizetni. (Az előlegkivetéshez szükséges adaüapot az adóhatósághoz adóbevallással együtt kell benyújtani.) Az egyéni vállalkozók (mezőgazdasági termelők) részére történő kifizetésekről az új szja-törvény előírása szerint a kifizetőknek adóelőleget kell levonni. (A levont előleget a többi szja-előleggel, illetve adóval együtt kell befizetni, illetve bevallani.) Ezen összegekről a kifizetőknek az 1992-es adóév lezárása keretében adatszolgáltatási kötelezettséget is kell majd teljesíteniük. Változtak az adóhatósághoz történő bejelentkezés szabályai. A bejelentésre kötelezett adatok köre bővült, pl. a kapcsolt vállalkozások adataival. Az előzőekben jelzett nagy volumenű feladatok, illetve új változások egyre inkább igénylik, hogy az adóhatóság az adó-tanácsadói vállalkozói réteg és az adózók közötti kapcsolatok kiépüljenek, az adóhatóság tájékoztatási tevékenységének hatékonysága nőjön, az adótanácsadói munka színvonala emelkedjen és a vállalkozók adójogi ismeretei pedig bővüljenek. 11
