Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

1992. FEBRUÁR 6. Hazai körkép 3 Falusi hírek Pusztamonostor 1T Pénz, money, das Geld Fordulópont a pénzügypolitikában? Korábban visszafejlődő, ha­nyatló falu képét mutatta Puszta- monostor, igazi gazdája sem volt (a tényékhez tartozik, hogy Jász­fény szarutól csak tavaly január 1- jén vált le). Éppen ezért különösen nagy gond hárul jelenlegi vezetői­re. Vízvezeték csak 1969 óta van, de még ma is csupán a házak 45 százalékában élvezhetik az elő­nyeit. Amennyiben az önkormány­zatnak sikerül központi céltámo­gatást megszerezni (ami 5,1 millió forint, ehhez társul 1,5 millió a Szolnoki Víz- és Csatornamű vek­től, valamint 3,6 millió saját erő­ből), idén és jövőre minden utcába bevezetik a vizet. * . Már ebben az évben megkezdő­dik a gázbevezetéssel kapcsolatos igények felmérése. Az önkormány­zat részéről letett 3,3 millió forint elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy a Jászfény szarut és Boldogot érin­tő vezetéken egy csapot kapjon Monostor, amit a fogadóállomás bővítése követ majd. * A tavalyi esztendő legnagyobb beruházásának kétségtelenül a tetőtér-beépítéses általános isko­la számít, amelyet szeptember I - jén vettek birtokukba a tanulók. Az átadott nyolc tantermen kí­vül többek között technikate­remmel és kiszolgálóhelyiségek­kel gazdagodott az oktatási in­tézmény. Mellette tornaterem tárja szélesre kapuit, ahol az ae- robicon, kosárlabdán és asztali- teniszen kívül a kézilabda ör­vend nagy népszerűségnek. Nem is eredmények nélkül, hiszen a kis csapat tavaly Olaszországba kapott meghívást, amelynek ele­get is tudtak tenni (igaz, a szülők fokozottabb répakapálásra ad­ták a fejüket). Egyébként, amíg Meglehetősen paradox helyzet alakult ki az elmúlt évtized leg­hosszabb, 131 napos kampányá­nak zártával az Ácsi Cukoripari Rt. gyárában. E bő négy hónap alatt ugyanis mintegy 320 ezer tonna répát dolgoztak fel, s az előállított cukor mennyisége megközelítette a 36 ezer tonnát. Ez pedig az eddigi legjobb eredményt is 5-6 ezer ton­nával meghaladja. Mindezek elle­nére a részvénytársaság vezetése fontolgatja, hogy a közeljövőben felemeli a cukor fogyasztói árát. Ezt véleményük szerint a megnö­vekedett költségeik indokolják. Emellett, a túltermeléssel párhuza­mosan, visszaesett a lakosság és az ipari fogyasztók vásárlása. Az ácsi néhány éve még ötvenszázalékos volt az iskolában a szakosok ará­nya, addig ma már 90-95 száza­lékot emlegetnek. A hírek szerint tanárokból túlkínálat van ... * Január végi adat szerint 126 munkanélkülit tartanak nyilván a községben, de Sőregi János tiszte­letdíjas polgármester (teendőit ugyanis másodállásban végzi) vé­leménye szerint ez a szám még az idén eléri a kétszázat. Ennek meg­akadályozása céljából az önkor­mányzat próbál valamit tenni, így például a megüresedett, ugyanak­kor jó állapotban lévő „Fölső isko­lát”, valamint a pártházat bérbe adják munkahelyteremtés céljá­ból. Két céggel folytatnak tárgya­lásokat: az egyik maximum 50 asszonyt foglalkoztatna két mű­szakban, a másik 100-120 főt - mindkét esetben varrodáról van szó. Döntés a jövő héten várható. * Az idei költségvetés tárgyalásá­ra február végén, a falugyűlést kö­vetően kerül sor. A tavalyi 30 mil­liós összeg előreláthatólag három­millióval nő, amelynek mintegy nyolcvan százalékát az óvoda, az iskola, a művelődési ház fenntartá­sa és az egészségügy teszi ki. Emel­lett jelentős összeget kívánnak for­dítani a művelődési ház tatarozá­sára, a polgármesteri hivatal tető- szerkezetének javítására, valamint a szeméttelep tervezésére. * Pusztamonostor is beszállt a „telefonügybe” a Jász-Com Rt. oldalán. Eddig hetvenen jelezték igényüket, de közületekkel, vál­lalkozókkal, magánszemélyek­kel együtt összesen száz vonalra számítanak. A részvénytársaság február 7-én hívja össze az érin­tett polgármestereket. rt. megítélése szerint az előállított cukor mintegy kétharmadát tudják csak hazai piacon értékesíteni, a többit külföldön kénytelenek elad­ni, feltehetően veszteségesen. Az ellentmondásos helyzet megismétlődése ellen az ácsiak er­re az évre a tavalyinál jóval keve­sebb répa megtermeltetésére köt­nek szerződést partnereikkel. A legbiztosabb megoldást viszont az agrárpiaci rendtartás megszületése és az úgynevezett cukortanács megalakítása jelentené - véleked­nek a Komárom-Esztergom me­gyei gyárban. Ezekkel ugyanis összhangba lehetne hozni a répa­termelést, a cukorgyártást és a cu­korértékesítést. Karcag tisztelgése Kováts Mihály előtt Ünnepségsorozattal emléke­zik az idén a város jeles szülötté­re, az amerikai függetlenségi há­ború magyar hősére, Kováts Mi­hály ezredesre Karcag társadal­ma. Tavasszal „Kováts Mihály és kora” címmel időszaki kiállítást rendez a helyi múzeum, karöltve a Hadtörténeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Múzeummal. A Kálvin Úti Általános Iskola felveszi a nagykunsági főtiszt nevét, a Györffy István Általá­nos Iskola pedig vetélkedőt ren­dez életútjáról. Kiemelkedő része lesz a ren­dezvénysorozatnak a Kováts Mi­hály életrajzáról, az amerikai függetlenségi háborúban betöl­tött szerepéről rendezendő tudo­mányos tanácskozás. Anyagát kötetben is megjelentetik. A város dédelgetett tervei kö­zött szerepel, hogy lovas szobrot állítson a település kiemelkedő szülötte tiszteletére, hasonlóan, mint az USA-ban tették. Az elképzelés megvalósítását segítendő, a múlt évben alakult Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesület mellett százezer forint indulótőkével alapítványt létesí­tett a városi önkormányzat. Az alapítványt a Kereskedelmi Bank Rt. helyi fiókja kezeli a 452-10686 számlaszámon. Az egyesület erősíti kapcsola­tát az Egyesült Államokban mű­ködő Kováts Mihály Társaság­gal, törekszik a kulturális, gazda­sági és kereskedelmi együttmű­ködésre. Legújabb lépésként a Máltai Szeretetszolgálat Alapítvánnyal kötött együttműködési megálla­podást, és felvételét kérte a Ma­gyarok Világszövetségébe. Az emlékünnepség-sorozat el­ső jelei már most, az év elején fellelhetők a nagykun települé­sen. Megkezdték a hős ezredest áb­rázoló bronz emlékplakett, vala­mint az amerikai testvértársaság­tól kapott színes képeslapok áru­sítását. A bevételt az egyesület támogatására fordítják. Egy héttel ezelőtt elemeztük a jegybank helyzetét a változó tör­vények tükrében. Most tulajdon­képpen az ott megkezdett kérdé­seket vizsgáljuk, de most már a teendők fényében. Segítségül ezúttal is Czirják Sándor, az MNB alelnökéhek véleménye szolgál, aki szerint gazdasági és a pénzügyi helyzetünk lényege­sen megváltozott a korábbiak­hoz képest, s emiatt fordulópont előtt állunk. Eddig elsőbbséget a külső egyensúly helyreállítása kapott, teljesen érthető módon, hiszen 1989-90-ben az ország a fizetés- képtelenség határán állt. A jegy­banknak akkor sem volt, s ma sem lehet más stratégiája, mint a fizetés, bár nálunk is sokan fel­vetik az átütemezés lehetőségét. A lengyelek példája azonban ma is figyelmeztető, hiszen hiába ütemezték át az adóságot, hiába engedték el annak egy részét, a működőtőke ma sem megy oda. Ott ma is nettó tőkekivitel van, sőt az átütemezés előtti időkhöz képest több tőke áramlik ki, mint korábban. Magyarországra ezzel szemben tavaly 1,5 milliárd dol­lár tőke áramlott be. Persze elvi­leg lehet a világon egy olyan pénzügyi válság, amelynek megoldására kell valamit kitalál­ni, s ehhez csatlakozhatnánk. Realitása ennek megvan, de szá­mítani rá, ez már nem reális gaz­daságpolitika. Visszatérve a helyzet elemzé­sére, feltehetjük a kérdést, miért vagyunk új szituációban? A vá­lasz egyszerre egyszerű is meg nem is. A régit is lehet folytami. Ezúttal, miként tavaly először, csökkenne az adósság, a külső pénzügyi stabilitás tovább erő­södne. A gazdaság azonban to­vább szűkülne, a termelési szint tovább zsugorodna. Úgy tűnik, közeledünk a kritikus ponthoz. A megújuláshoz megfelelő ösztönzés, hitelkínálat, jövedel­mezőség szükséges. A kormány­A távfűtési díjak csökkentésé­nek lehetőségeiről lesz szó azon a február 15-én, Gödöllőn kez­dődő tanácskozáson, amelyet a Magyar Önkormányzatok Szö­vetsége szervez a különböző te­lepülések képviselőinek. A témát az teszi különösen ak­tuálissá, hogy a távfűtőművek egy része hamarosan önkor­mányzati tulajdonba kerül, és mindenütt megvizsgálják majd, hogyan működhetnének gazda­ságosabban. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a fűtőművek közül né­hány eleve a magas számlák ki­állításában volt érdekelt, sok he­lyen az utcákat fűtötték. Máshol - főként lakótelepi lakásokban ­zati segítségben tavaly még nem sikerült megtalálni a korlátozás és a serkentés megfelelő kombi­nációit. Ez nem azt jelenti, hogy az idén is így kell lennie. Az egyoldalú korlátozás már össze­omlással fenyegetheti a reálszfé­rát. Ráadásul az adósságmene­dzselés helyzete is megváltozott. Tavaly is, mintegy 400 millió dolláros fizetésimérleg-többlet volt, csakúgy, mint tavalyelőtt. A nemzetközi pénzpiac mindezt konstatálja. A fizetési mérleg vi­szont nemcsak egyszerűen a megszorítások miatt javult, illet­ve a tőkebeáramlás következté­ben, hanem a dinamikus export- tevékenység eredményeképpen is. Az elmúlt három év alatt az export gyakorlatilag a duplájára nőtt. A helyzetet jól érzékeltetik az importadatok is. Míg négy-öt éve 120 millió dollár fogyasztá- sicikk-importunk volt, addig ta­valy elérte a 2,1 milliárd dollárt. Tavaly a gépimport is jelentős­nek mondható volt a maga 900 milliós dollárértékével. A külső finanszírozás helyze­te tehát lényegesen változott, s már reális döntési lehetőség, hogy például Dánia vagy Romá­nia példáját kövessük-e. Dániá­ban két és félszeres az adósságál­lomány, Romániának gyakorla­tilag nincs adóssága. Az olvasó maga is el tudja dönteni, mely országban néznek nyugodtabban a jövő felé. A nemzetközi pénzpiac több mutató alapján értékeli az adós országokat. Az első a kamatfize­tés aránya az összbevételhez. Ha ez kisebb, mint 15 százalék, ak­kor az ország első osztályú adós­nak számít. Ilyen értelemben mi ma már azok vagyunk. Angliá­ban tavaly kikerültünk a rizikós országok közül. A második szempont az adósságszolgálati ráta az összbevétel arányában. Itt 30 százalék a megfelelő határ. Itt is elértük az első osztályt, bár a műszakilag rosszul kiépített csőrendszer okoz gondot: a felső emeleteken túlfűtik a lakásokat, az alsó szinteken hidegek a ra­diátorok, és a fűtőtestek szabá­lyozására nincs megfelelő mű­szer, s e pazarlás költségeit a la­kosság viseli. Az önkormányzatok változ­tatni akarnak ezen a helyzeten, ám a technikai megoldásokhoz legtöbb helyen hiányzik a meg­felelő szakismeret, ^szövetség ezért a tanácskozásra olyan elő­adókat hívott meg, akik segítsé­get nyújtanak az önkormányzati tulajdonba kerülő távfűtőművek ésszerű üzemeltetéséhez. Szó lesz arról, hogy hogyan lehet az átlagdíj helyett az egyéni - laká­látni kell, hogy a tőketeher nem különösebben érdekes, mert­hogy a tőkeátütemezés állandó­an folyik. Az osztályozás azért lényeges, mert ez meghatározza a kamatokat, amit valóban fizet­ni kell. A jól fizetők kamata vi­szont alacsonyabb. Egy lényeges mutatóban nem vagyunk első osztályúak. Ez a nemzeti kibocsátás és az adósság aránya, de itt meg az a gond, hogy a ma kimutatott teljesítmé­nyeknek nem sok közük van a valósághoz. A mai nettó 14 mil­liárd dollár tehát jól kezelhető. Ha az export üteme továbbra is így nő, akkor valóban nem te­kinthető egyes számú problémá­nak az egyensúly a fizetési mér­legben. Az exportnak persze van még hová nőnie, hiszen a nálunk kisebb Ausztria exportértéke 25 milliárd, a miénk 10 milliárd dollár. Új stratégia kell tehát. De mi­lyen legyen? Az eddigi ugyanis jól követhető volt. Az új kocká­zatos, és nem arról van szó, hogy bármit lehet csinálni. Mivel lehet próbálkozni? Mindenekelőtt több pénzt bevinni a gazdaságba. Ennek pozitív hatása a pénzpiaci túlkínálat, alacsonyabb kamat, több beruházás. Igaz, ez rontani fogja a fizetési mérleget, de az export növekszik. Negatív hatá­sa a több pénznek az lehet, ha veszteséget finanszírozunk. Az így kiáramló fedezet nélküli pénz több keresletet, s így inflá­ciót jelent. Ezért a többletpénzek esetén görcsösen figyelni kell annak hatásait. Említettük a fize­tési mérleg romlásának lehetősé­gét. Itt látni kell azt is, hogy ha működőtőke a múlt évi ütemben jön hozzánk, akkor egy 500 mil­lió dolláros hiány is 1 millió dol­láros adósságcsökkenéshez ve­zethet. Ha ez bekövetkezik, va­lóban nem az egyensúly lesz a legfontosabb kérdés. Füle István sonkénti - mérésre áttérni, a fű­tőművek kapacitását megfelelő­en kihasználni, a csőrendszere­ket korszerűsíteni és a lakótelepi lakások hőszigetelését megolda­ni. Számítások szerint egy-egy panellakásban például 20-30 százalékos megtakarítás is elér­hető a fűtésnél, így lehetőség nyílik majd rá, hogy a háztartási költségek havi átlagban akár 600-800 forinttal csökkenjenek. A szakmai előadások mellett kiállítást is rendeznek a szerve­zők, ahol az érdekelt cégek mu­tatják be a fűtés korszerűsítését segítő eszközöket, mérőműsze­reket, fűtésszabályozó berende­zéseket. Szövetbank Győrött A Petz Aladár Győr-Moson-Sopron Megyei Kórház és a Magyar Honvédség győri kórháza kózósen szövet ban­kot hozott létre Győrött. A sebészeti, plasztikai és baleseti műtétek során számos olyan anyagot használnak fel pótlásként, amelyet még az ipar nem állít elő. Ezért az emberi szervezetből kivett természetes anyagokat is használnak. Az Országos Társadalombiztosítási Intézet támogatásával hozták létre a szövetbankot. Személyi­jogi keretek között az erre alkalmas elhalálozott emberi testből bőr- és csontpreparátumokat vesznek ki és készítenek, hogy a későbbi műtétek során hazánk kórházaiban ezt felhasználhassák. (MTI) Vezseny Alapítvány a református egyházközösségért A csaknem 400 éves Tisza menti falucska refor­mátusai alapítványt hoztak létre. Az alapítványt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságnál je­gyezték be. Az alapítvány vagyona húszezer forint, amelyet az OTP Ábonyi Fiókjánál a Vegyes hitelek elneve­zésű 770-3075 számú számlán helyeztek el. Az alapítvány célja az erőforrások összegyűjté­sével elősegíteni az egyházközösség működését, céljainak megvalósítását. Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat. A tervek között szerepel a II. világháborúban tönkrement orgona átépítése, cser­készcsapat szervezése, a parókia és templom folya­matos megújítása. Aki az alapítványt támogatja, az a támogatás összegét levonhatja az adóalapjából. Túltermelés után áremelés?^ __ C sak a cukortanács megalakítása segíthet Önkormányzati tanácskozás az olcsóbb távfűtésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom