Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

1992. FEBRUÁR 26. 3 Gazdasági tájoló Kislexikon AZ ÖNKORMÁNYZATOK ERRE NEM GONDOLNAK? A közhasznú munka nemcsak árokásás lehet A megyei munkaügyi tanács döntése alapján 1992-ben prefe­renciát élvez a közhasznú foglal­koztatás támogatása: a Foglalkoz­tatási Alap megyei decentralizált részének 32 százaléka, 70,6 ezer forint fordítható erre a célra. Az 1991. évi IV. törvény szerint az a munkaadó, aki a munkanélkü­lit a lakosság vagy a település álta­lános szükségleteit kielégítő terü­leten - közhasznú munka kereté­ben - foglalkoztat, kérheti a foglal­koztatásból eredő közvetlen költ­ség legfeljebb 70 százalékának megtérítését, ha a szolgáltatás el­lenértékeként más szervtől díja­zásban nem részesül. Elsősorban olyan munkaadók (önkormányzati szervek, nonpro­fit érdekeltségű költségvetési szer­vek, egyesületek, karitatív szerve­zetek, egyházak, foglalkoztatású célú alapítványok) igényelhetik ezt a támogatást, akik tevékenysé­gükért más szervtől díjazásban nem részesülnek. A kérelmet a munkaügyi központ területileg il­letékes kirendeltségén kell benyúj­tani, a foglalkoztatás tervezett idő­pontját megelőző legalább egy hó­nappal. A kérelem tartalmazza a foglalkoztató nevét, címét, a fog­lalkoztatni kívánt munkanélküli­létszámot, a foglalkoztatás időtar­tamát, a szolgáltatási tevékenysé­get, az egy fő foglalkoztatásából eredő várható költséget, a költség- térítés igényelt mértékét és nyilat­kozatot arról, hogy ezért a tevé­kenységért más szervtől nem kap külön díjazást. Fontos kitétel, hogy csak a munkaügyi központ által kiközvetített munkavállalót lehet alkalmazni. A munkáltató a következő költ­ségeket számolhatja el: munkabér és az azt terhelő járulékok, munka­ruha, utazási költség, szerszám, egyéb költségek (pl.: étkezési hoz­zájárulás, TAKISZ számfejtési költség). Az anyagok beszerzésére fordított összeg (cement, sóder stb.) költségként nem vehető fi­gyelembe. A kérelmezővel - amennyiben a támogatást megkapta - a munka­ügyi központ keretmegállapodást köt, és a költségeket havonta utó­lag, a szerződésben foglaltak sze­rint megtéríti. Tavaly 140 oktatási és egész­ségügyi intézménnyel 156 pálya­kezdő foglalkoztatására született megállapodás, míg a költségvetési és egyéb intézmények (51 munkál­tató) havonta több mint 700 mun­kavállalót foglalkoztattak. A mun­kaügyi központ a foglalkoztatás közvetlen költségeiből pályakez­dők esetén 8400 Ft-ot, egyéb mun­kavállalók esetén 10.700 Ft-ot té­rített meg. A munkaügyi központ igyek­szik a szakképzett munkanélkülie­ket is elhelyezni ezen foglalkozta­tási forma keretében, és ösztönzi a munkáltatókat arra, hogy hatéko­nyan foglalkoztassák az ilyen munkahelyre irányított szakem­bereket. Sajnos, a legtöbb munka­adónál a közhasznú munkán még mindig csak utcaseprést, kertészeti munkákat, árokásást értenek. Pe­dig ennél jóval nagyobb lehetősé­gek rejlenek a foglalkoztatás e for­májában. A művelődési és az egészségügyi intézmények példá­ul kérhetik olyan érettségizett, si­kertelenül felvételizett fiatalok foglalkoztatásához a támogatást, akik a következő évben újra meg­próbálnak felvételt nyerni valame­lyik felsőoktatási intézménybe. Az ő esetükben van mód arra, hogy pedagógiai, szakmai asszisztens­ként dolgozzanak, Leginkább azonban az önkor­mányzatoknak kellene felfedezni, mennyivel költségkímélőbb, ha a képviselő-testület által meghatáro­zott feladatok elvégzését közhasz­nú munkásokra bízzák. Ezzel a te­lepülés a foglalkoztatási gondjain is enyhítene. FIány önkormányzati tulajdonban lévő épület festése, karbantartása, felújítása lehetne megoldható olcsóbban úgy, hogy a munkát jó szakember végzi el. Mert, ne feledjük, sajnos már kö­zöttük is vannak munkanélküliek. Urbán Ildikó Bacsó József E-É elfogadás: a váltóra írt nyilat­kozat, amellyel a címzett (vagyis a váltó adósa) a váltókötelezett­séget elfogadja, vagyis kötele­zettséget vállal az esedékesség­kor a fizetésre. Csak idegen vál­tónál létezik. (Részletesebben lásd a váltó címszónál, később.) elővételi jog: a részvényes joga, hogy tőkeemeléskor addigi részesedése arányában új rész­vényeket vásároljon. elsőbbségi részvény: garan­tált osztalékot biztosító, de sza­vazásra nem jogosító rész­vényfajta. elsődleges piac: új értékpapí­rok kibocsátása, megjelentetése a forgalomban. értékpapír: valamilyen va­gyonnal kapcsolatos jogot meg­testesítő, forgalomképes okirat. Fő fajtái: kötvény, részvény, vál­tó, csekk, letéti jegy, pénztár­jegy, kincstárjegy, közraktár- jegy. Szólhat bemutatóra, névre, rendeletre. Lehet tőzsdén jegy­zett és tőzsdén nem jegyzett. értékpapírhozam: az érték­papír birtoklásából származó összes jövedelem az értékpapír névértékének százalékában. értékpapírtárca: azon érték­papírok összessége, amelyeket tulajdonosa egy adott időpont­ban birtokol. Idegen megfelelője a portfolió. értéktőzsde: az értékpapírok vagy devizák adásvételének koncentrált piaca. A Budapesti Értékpapírtőzsde újramegnyitá- sa 1990 második felében történt. eurodollár: olyan dollárra szóló követelés, amely végő so­ron valamely amerikai bankkal szemben áll fenn, de más, nem amerikai bankhoz jutott el. Azaz a dollárban nyújtott hitelnek sem a hitelezője, sem az adósa nem amerikai. A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének közreműködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József A pénzforgalom rendszervaltasa- avagy mit várhatunk a GIRO Elszámolásforgalmi Rt.-től? A kétszintű bankrendszer kiala­kítását nem követte - nem követ­hette - a pénzforgalom korábbi szabályainak, illetve technikai le­bonyolításának azonnali változá­sa. így a rohamosan növekvő mennyiségű pénzforgalmi tételek lebonyolítása napjainkban is a Ma­gyar Nemzeti Bank számítástech­nikai bázisán történik. Ez az elszá­molási rendszer azonban már ka­pacitásából adódóan sem alkalmas a kereskedelmi bankok jogosítvá­nyainak folyamatos bővítéséből adódó új pénzforgalmi feladatok ellátására. Mit jelent ez konkrétan? A gazdasági élet valamennyi szereplője minden bizonnyal ugyanazt válaszolná erre a kérdés­re: „úton lévő” tételeket, tehát a kialakulóban lévő piaci viszonyok között megengedhetetlenül lassú pénzmozgást. E probléma kezelésére hazai bank még 1988 végén megállapo­dott egy európai értelemben véve is korszerű zsírórendszer építésé­ben és a GIRO Elszámolásforgal­mi Rt. létrehozásában. Az első lépés egy nemzetközi versenypályázat kiírása volt, ame­lyet végül is a francia BULL szá­mítástechnikai cég nyert meg. A cél egy olyan zsírórendszer építése, amely- azonos időben lebonyolítja a bankközi pénzforgalmat,- azonos napon biztosítja a bankközi elszámolást,- a bankok számláinak kiegyen­lítését,- lehetővé teszi az egyéb lekér­dezések, statisztikák stb. üzenetek formájában történő közlését. A beruházás teljes összege vár­hatóan eléri a 2 milliárd forintot. Zsíróforgalom: kész­pénz nélküli fizetési forga­lom, fizetés bankok közötti átírással oly módon, hogy a bankok a mindenkori (napi) végső egyenleget egyenlítik ki egymás felé. Eddig elkészült a budapesti zsíró­központ épülete, megtörtént a köz­pont számítástechnikai eszközei­nek üzembe helyezése is. Jelenleg a BULL cég és alvállalkozói a zsí­rórendszer terveit készítik. A mun­kában mintegy 60 bankszakember is részt vesz, tevékenységük a BULL team terveinek bírálatára, a bankok érdekeinek érvényesítésé­re irányul. így az új zsírórendszer a tervek szerint 1992. április 1-jé- től válik elérhetővé a bankfiókok számára, azaz ettől az időponttól kezdődően nyílik lehetőség arra, hogy a bankközi pénzügyi tranz­akciók ún. emelt szintű szolgálta­tás keretében az új zsirórendszeren át jussanak el a címzett bankfiók­hoz. Az emelt szintű hálózati üzenet- váltáshoz szükség van a fizikai be­rendezések mellett egy olyan „kö­zös nyelvre”, amelyet minden résztvevő beszél, megért. E közös nyelv szabványait - szab­ványosított „nyelvtanárral”, kife­jezéseivel stb. - minden résztvevő­nek be kell tartania, mivel csak így biztosítható, hogy az üzenetváltás­ban ne legyenek félreértések. E kö­zös nyelv neve: AGIRO software. A zsírórendszer körvonalainak meghatározásakor azt a koncepci­ót fogadták el, miszerint a bankok­ban decentralizált számlavezetés folyik majd és a különböző bankfiókok egymás között a GI­RO Rt.-n keresztül közvetlenül teljesítenek átutalásokat és fogad­nak terheléseket. Ennek érdekében hat régióközpont fog majd működ­ni (Budapest, Veszprém, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc), me­lyekhez további megyei közpon­tok és alközpontok csatlakoznak. Az elő-zetes tervek szerint Szolno­kon megyei központ funkcionál majd e rendszerben, közvetlen kapcsolatban a hat régióközpont egyikével, valószínűleg Budapest­tel. A GIRO-rendszer kiépítésének programját természetesen ki kell hogy egészítse a részt vevő keres­kedelmi bankok saját fejlesztési­automatizálási programja, hiszen az egyes pénzintézetek bekapcso­lódásának alapvető feltétele, hogy a bank minden fiókjában legyen saját számítógépes számlavezető rendszer. Hogy a zsíróközpont jótékony hatását mikortól érezhetik az ügy­felek, erre nézve kevesen mernek időpontot mondani, abban azon­ban mindenki egyetért, hogy az új zsírórendszer nélkül nem lehetne továbblépni. Mátrai Zita Jár-e járadék a szövetkezeti tagnak? A Munkaügyi Minisztérium önkényesen értelmezi az új szövetkezeti törvényt- állítják az ipari szövetkezetek megyei szövetségének vezetői Február 17 óta már nem kaphatnak munkanélküli-járadékot azok a szövekezeti tagok, akiknek foglalkoztatását szövetkezetük eddig szüneteltette. Pontosabban egy fillérnyi járadéktól sem esnek el, csak meg kell teremteniük a járadékra jogosultság új feltételét: szövetkezetükkel munkaszerződést kell kötniük, amit (közös megegyezéssel, a szövetkezet vagy a tag felmondásával) azonnal meg is kell szüntetni - hisz munka úgysincs. Ugye kissé bonyolult? Az ipari szövetkezetek megyei szövetségének (KISZÖV) ve­zetői - Trokár István elnök és Simon János titkár - szerint azonban a probléma még ennél is komplikáltabb. Vagy talán nagyon is egyszerű.- Amikor már egyre inkább nem tudtunk munkát adni tag­jainknak - idézték fel az Uj Néplap munkatársának az előzményeket a KISZÖV tiszt­ségviselői -, természetesnek tűnt, hogy a korábbi jogszabály (az 1971. évi 32. számú tör­vényerejű rendelet) kínálta le­hetőségekkel éltünk: foglal­koztatásukat szüneteltettük. Ezt a „formulát” alkalmazva munka nélkül maradt tagjaink­nak joguk volt a munkanélküli­segélyre, később a járadékra. Tagsági helyzetüket ez a mun­kakönyvi bejegyzés nem érin­tette. Sőt, minden, a szövetke­zetből a munkanélülivé válás miatt esetleg kilépni kívánót meggyőztünk: érdemes a tag­sági viszonyt megőrizni, hisz a vagyonnevesítések során ki­osztható üzletrészt így később az új szövetkezeti törvény megszüntetésekor megkaphat­ják. Az igazi gond az, hogy a szövetkezeti és az átmeneti szabályokról szóló törvények egy „passzusát’ ’ a Munkaügyi Minisztérium a hatályba lépé­séről és a korábbi jogszabályok hatályvesztéséről szóló parag­rafusokat megszegve, önké­nyesen már február 17-től érvé­nyesnek tekintteti a munkaügyi központokkal. így az átmeneti­leg nem foglalkoztatott szövet­kezeti tagoknak járadékot nem fizetnek. Hacsak: szövetkeze­tükkel nem kötnek munkaszer­ződést, amit rögtön meg is szüntetnek - munka híján. Az újonnan kötött munka- szerződést (korábban ilyenre szükség nem volt, mert a tagság velejárója volt a szövetkezet foglalkoztatási kötelezettsége) kölcsönös megegyezéssel megszüntetheti az immár mun­kavállaló tag és a szövetkezet. De miért születne ilyen egyez­ség: a szövetkezet ugyanis igyekszik elkerülni a törvény szerint megfizetendő végkielé­gítést (a KISZÖV-vezetők sze­rint ez jár az újonnan munka- szerződést kötő tagoknak is - a szerk. ). Ugyanezért nem vál­lalkozik a szövetkezet arra sem, hogy ő mondjon fel tag munkavállalójának. A tag pe­dig miért mondana fel maga - ebben az esetben nem kapná meg a járadék egészét. A KISZÖV vezetői szerint Jász-Nagykun-Szolnokban majd másfél ezer ipari szövet­kezeti tag foglalkoztatását szü­neteltették az utóbbi időben. Van szövetkezet, ahol 250 em­bernek kellene a mai szabályok szerint végkielégítést fizetni, erre szinte sehol nincs pénz - mert elég megrendelés híján „élni” sincs miből. És külön­ben is, mi számít érvényes jog­szabálynak ebben az esetben? Az új szövetkezeti törvény életbe lépéséig rendelkező úgynevezett átmeneti törvény szerint a foglalkoztatás szüne­teltetéséről rendelkező jogsza­bály (1971. évi 32. törvény- erejű rendelet) csak 1993.janu­ár 1-jén, illetve (az adott he­lyen) az új típusú szövetkezet megalakulásakor veszíti érvé­nyét. Ez pedig messzi van.- Érthető a Munkaügyi Mi­nisztérium álláspontja - keres­ték a racionális érveket a me­gyei KISZÖV-nél -, pénzt akartak megtakarítani a mun­kanélküli-járadék forrásául szolgáló Szolidaritási Alapból: három hónapig, amíg a végki­elégítés fizetendő, a munka nélküli szövetkezeti tagokra nem kell „költeni” ... A na­gyon gyakorlatias érvelés ellen (a szövetkezetek szegénysége mellett) „csupán egyetlen” do­log vethető: a minisztérim mi­lyen jogosítványok alapján „léptette”az új törvények neki kedvező passzusát már a jog­szabályokban előírtnál koráb­ban, 1993. január 1. helyett, most februárban életbe? ... Az Új Néplap értesülései szerint az ipari szövetkezetek másfél ezer „munkanélkülije” mellett a megye mezőgazdasá­gi téeszeiben legalább hatezer tag foglalkoztatását szünetelte­tik. A MŰM „megtakarítása” tehát nem kevés ... V. Sz. J. Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. Külföldi devizahitelek magyar vállalkozásoknak Számos olyan írás látott nap­világot az utóbbi időszakban, amely az induló vállalkozások hitelfelvételi lehetőségeit mutat­ta be. Most olyan hitelforrásokat ajánlunk, amelyhez a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. számlavezetési köréhez tartozó, hitelképes és pénzügyileg stabil vállalkozások juthatnak hozzá. A hitelek folyósítása és törlesz­tése devizában történik, így azok fedezete a konvertibilis exportár- bevétel. Az alsó Összeghatár ál­talában 20 millió forintnak meg­felelő devizaérték. A rövid lejáratú importfinan­szírozó keretek elsősorban a kül­kereskedelemben használatos, forgatható okmányok ellenérté­kének megelőlegezésére szol­gálnak, de indokolt esetben nyit­va szállítás meghitelezésére is le­hetőség van. Egy éven belüli le­járatú hitelezési lehetőséget az osztrák Bankhaus Feichtner, a holland Nederlandsche Midde- ustansbank N. V., Olaszország­ból a Credit Italiano, Milano és a Banca Popolare dell’Emilia, Modena kínál. Igény szerint le­hetőség van francia és spanyol rövid lejáratú finanszírozásra is. Középlejáratú hitelforrások­hoz lehet jutni az alábbi orszá­gokból származó importbeszer­zések esetén: osztrák eredetű fo­gyasztási és bemházási javak im­portjára a Creditanstalt Bankve­rein 3 és 15 millió ATS számla­érték között 2-8 éves futamidő­vel, az Oberbank, Linz fogyasz­tásijavakra 12 hónapos, beruhá­zási javakra 2-5 éves futamidő­vel biztosít hitelt. Franciaor­szágból származó gép-, berende­zés-, know-how-vásárlások 2-7 évig terjedő finanszírozására 3 pénzintézet, a Bank Nationale de Paris, a Credit Lyonnais és a So- ciété Generale kötött megállapo­dást az MKB-val. Olaszország­ból a Banco di Sicilia, Roma for­rásaiból gépek, járművek, kis­üzemek, félkésztermékek, kon­ténerek, tartós fogyasztási cik­kek, szellemi termékek behoza­talát segíti 3-5 éves futamidejű kölcsönökkel. Számos svájci és német bank­kal van hitelmegállapodása az MKB-nak beruházási javak im­portjára, melyek közül a leg­utóbb a Kreditanstalt für Wieder- aufbau német bankházzal kötött 50 millió márka értékű keretszer­ződés figyelemre méltó. A Né­metországból importáló magyar vállalkozók 5-7 éves lejáratú, 12-15 százalék közötti éves ka­matozású hitelhez juthatnak, ha erre hitelképességük lehetőséget biztosít. A hitelfelvétel alsó határa 1 millió márka. A törlesztést devi­zában, féléves türelmi idő után kell megkezdeni, s hathavonként kell teljesíteni. A függetlenné vált Horvátor­szággal folytatott külkereskede­lem fizetési nehézségeinek kikü­szöbölésére megállapodást írt alá a Magyar Külkereskedelmi Bank és a horvát Zagrebacka Bank. Az egyezmény mind a ma­gyar, mind u íioryát exportőrök számára garantálja, hogy a le­szállított árujuk ellenértékét megkapják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom