Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
4 1992. FEBRUÁR 26. Nyílt tér Ami megosztja az embereket Kétféle látásmód Két egészséges ember napsütéses tavaszi időben nem láthatja ellentétesen a környező világot. Nem lehetséges, hogy egyik hóval borított tájat lát, míg a másik forró nyarat érez és virágos rétben gyönyörködik. Annál inkább lehetséges azonban az ellentétes látásmód a körülöttünk zajló társadalmi és gazdasági átalakulási folyamatok értékelésében. Minden ember látásmódjának kialakulását elsősorban műveltségének színvonala, érdekeltségi viszonyai, valamint környezete és vele született tulajdonságai befolyásolják. Mivel ezek a tényezők lehetnek teljesen eltérőek, természetes, hogy a kialakult látásmód is lehet teljesen ellentétes. Ez az eltérő látásmód osztotta meg az országot a világháború után és osztja meg ma is. A kapitalizmus igája alóli felszabadulásnak értékelték azt a társadalmi átalakulási folyamatot, amelyet Rákosi Mátyás indított el 1947-ben. Az alacsony műveltségű szegényebb népréteg tagjainak egy bizonyos hányada ezt valóban így is élte meg. Számukra csodálatos, felemelő érzés volt látni az épülő új gyárakat. Különösen nagyszerű érzés lehetett hadnagyi, századosi egyenruhába öltözni a következményekkel számolni nem képes, primitív ember számára. Ők azok, akik őszintén örültek a változásnak, mert szűkén behatárolt látókörük nem tette lehetővé számukra, hogy felismerjék az erőszakra épített átrendeződési folyamat végzetes körülményeit. Annál szörnyűbb volt azonban az értelmiség és a megfelelő látókörrel rendelkezők számára látni az esztelen tékozlást, az ésszerűtlen beruházásokat és a józan ész minimális igényét is nélkülöző intézkedések sorozatát. Ők azok, akik csöbörből vödörbe jutásként élték át ezt az időszakot. A bekötött szemű embert vidáman lehet a szakadék felé vezetni, csak a látóképes ember számára borzalmas érzés, ha a szakadék felé vonszolják. Sajnos ugyanez a merőben ellentétes látásmód jellemzi a mai társadalmat is az átalakulási folyamat során. Ennek okai ugyanazok, mint korábban. A társadalomnak az a része, amelyik bízott a szocializmusnak nevezett rendszer felsőbbrendűségében, most^sem képes még tisztán látni. Ők úgy élik át a jelenlegi átrendeződést, mint egy vissza- fejlődési folyamatot. A minden átalakulást természetes módon kísérő jelenségeket anarchiának érzik. Miután képzettségük egyoldalú, látókörük behatárolt. Ebből eredően ők aggodalmaikat valóságosnak érzik, noha ez teljesen indokolatlan. A társadalom másik része, amelyik korábban aggódott, most bizakodó, reményteljes, és jóleső örömmel figyeli az átalakulási folyamatot, mert tudja, hogy csak ez a lehetséges út vezet a kibontakozáshoz. Öröme azonban nem lehet teljes, mert érzi, hogy a vele ellentétes látásmóddal rendelkezők tábora veszélyeztetheti a zökkenőmentes átalakulási folyamatot. Elemi erővel vetődik fel tehát a tisztánlátás igénye. Mi több, teljes-bizonyossággal állítható, hogy az ország jövője attól függ, mekkora hányada képes a társadalomnak a valós események valóságos értékelésére. A kormánynak tehát ezerféle tevékenysége során jóval előbbre kell sorolni a valósághű tájékoztatás megteremtését, mert Szolnoki Szabadelvű Kör ízelítő az „álruhás” Mivel az MDF országgyűlési képviselői egyéb elfoglaltságuk miatt nem ismerhették meg a megye pedagógusainak véleményét a készülő közoktatási törvénnyel kapcsolatban, minthogy nem vettek részt azon a fórumon, amit a Szolnoki Szabadelvű Kör szervezett, szeretnénk válaszunkban tudomásukra hozni néhány kérdést és az azokra adott válaszokat. Reméljük, hogy ezáltal felkészültebben lát-. Az Új Néplap vitafóruma gyors ütemben szaporodik a tudatlanságot, a félretájékozottsá- got meglovagolni szándékozó kisebb-nagyobb kalandorpolitikusok tábora. Már szinte komikus, hogy mindenki, olykor még koalíciós politikusok is a kormány szapu- lása útján szeretnének népszerűségre szert tenni. Bizonyára ezt az utat vélik könnyebbnek. Talán igazuk is van. Kimagasló tudásra szert tenni, népet s hazát szolgáló becsületes munkával ezt sokkal nehezebb elérni. Éppen ezért égetően fontos minden téren egy olyan tájékoztatás megteremtése, amely mellett csak egyféle látásmód alakulhat ki, éspedig a valóságos események valóságnak megfelelő érzékelése. Papp László Szolnok A szélsőségekről Az Új Néplap Nyílt tér rovatában dr. Horváth József által írt „Szélsőségek” c. cikkre szeretnék néhány gondolatban válaszolni. Egyetértek a cikkben foglaltakkal, s amikor azt olvasva azon gondolkoztam, hogyan is fogalmazzák sokan e manapság gyakran használt szónak jelentőségét és értelmezését, akkor még nem tudtam, hogy Für Lajosnak is van mondanivalója ezzel kapcsolatban - amit láttunk a minap a Tv-híradó- ban. Mert mit láthattunk, mit tudhattunk évtizedeken keresztül: a kommunista ideológusok indiai mágusokat, történelmi prófétákat fölülmúlva modem hipnotizőrökként ontották a fasizmus elleni gyűlöletet (no és természetesen az örökéletűnek mondott bolsevista eszme imádatát). Amikor Molotov és Ribbentropp boldogan paroláz- va sátáni mosollyal tárgyaltak Európa újrafelosztásáról, ugye nem lehetett hallani egymás elleni szélsőséges megnyilvánulásokról? Az 1941-es támadás napjaitól kezdve annál inkább, amit az ellentmondások ködösítésére szépen fel lehetett használni. Még az is lehet, valamelyik marxista „felsőbbrendűséget” hirdető fantazmagóra gondolatvilágában megjelent egy bibliai hasonlat: - Pokol és Mennyország. Csak amikor a mennyországról lehullt a vérvörösre festett, földöntúli boldogságot ígérő lepel, mit láthatott a világ? Épp oly szélsőséges, vérrel borított poklot, mint amit prófétái hirdettek a fasizmusról. Sajnos történelmünk vérrel és irtózattal teletűzdelt napjai is mindig szélsőséges elgondolások következményeként valósultak meg. Különösen szomorú szimbóluma ennek kis hazánk története tatár- és törökvésztől kezdve a főurak belső elnyomásán, a Habsburg leigázáson keresztül a nyilas és bolsevik uralomig. És most, amikor idegen hatalmak béklyóitól mentesek vagyunk, most próbálják egyesek felhívni a figyelmet egy olyan fasiszta veszélyre, melynek kibontakozására nálunk semmilyen reális lehetőség nincs és nem is lesz. Szélsőbalos veszélyről nem beszélnek? Azokról, akik hál’ istennek nem sokan vannak, de annál jobban hangoztatják, hogy eljön még az ő idejük! Akik ha hatalomra kerülnének, nem kérdeznék, hogy legyen-e felelősségre vonás, kiket számoltassanak el demokratikusan? Hisz előttük most is ott lebeg szeretett vezérük, a „generalisszimusz’ ’ (milliók gyilkosának) nevében rejlő acélos akarata. Előttük van az ötvenes évek megtorlása, a Haynaut is megszégyenítő „rendcsinálás”. És tudják, hogy kudarcba fulladt eszméjük mellett egyet azért jól csináltak. Azt az évtizedek óta alkalmazott lelki terrort, amit luciferi fondorlattal alkalmaznak most is, akár körülöttünk a délszláv népeknél, akár az „utolsó fellegvárban”, Kubában, vagy másutt a népeket gyötrő, sarokba szorított fenevadak. Túl sok volt a gyötrelmekből, a szenvedésből, nem szabad engednünk olyan elgondolásoknak, melyek a behegedni látszó sebek felnyitására szolgálnának, melyek újra vért, könnyet és rabigát hozhatnának ránk. Guth Sándor Szolnok A Magyar Pedagógus Kamara Elnöksége A közoktatási törvénykoncepcióról A Magyar Pedagógus Kamara kibővített elnökségi ülésen megvitatta a közoktatási törvény legújabb koncepcióját, s a következő elveken nyugvó állásfoglalását alakította ki. 1. A magyar társadalom önfejlődése ma már szükségszerűen követeli meg a közoktatás modellváltását. A kamara elfogadja azt a politikai döntést, mely szerint rövid időn belül létre kell hozni egy, a közoktatás mozgásterét meghatározó törvényt. A törvénykoncepció szellemével, alapgondolataival egyetért, ugyanakkor megállapítja, hogy szakmailag több, lényeges ellentmondást tartalmaz az mind az elmélet, mind a várható gyakorlati alkalmazás terén, melyeket csak társadalmi és szakmai konszenzussal lehet feloldani. 2. Az országban elburjánzott, nagy tömegeket mozgató törvénykoncepcióval foglalkozó viták, ankétok csak információcserét biztosítanak a résztvevőknek, semmiképpen sem helyettesíthetik azok a szakmai műhelyvitákat. Ezért javasolja a kamara, hogy a szakágazat az országosan összegyűjtött információbázist közösen dolgozza fel szakmai műhelyekben a megfelelő szaktömörülések képviselőivel. A közoktatási törvénykoncepció egységes szakmai erőfeszítéssel alkotható meg, s csak így lehet az garancia arra, hogy a felnövekvő nemzedék a lehető legtöbbet kaphassa a mai felnőtt nemzedéktől. 3. A kamara támogatja a miniszternek a törvénykoncepció megal- kotási folyamatában mutatott kiegyensúlyozó szerepét, és bízik abban, hogy a jövőben sikerül közösen leküzdeni a magát makacsul tartó szélsőségeket. A Magyar Pedagógus Kamara felajánlja szellemi kapacitását az együttgondolkodásra, az együtt- munkálkodásra, valamint a majdani törvény kivitelezésére, alkalmazására. Örvendetes eredménynek tartaná, ha valamennyi, a törvénykoncepció létrehozásában érdekelt egyén, szervezet, intézmény közös szakmai műhelyben fejtené ki együttes tevékenységét, elősegítve a lehető leghatékonyabb közoktatási törvény létrehozását, megvalósítását. hatnak neki a törvény vitájának. A vallásoktatással kapcsolatban a válaszolók 12 százaléka ért egyet azzal, hogy „az önkormányzati iskolákban is folytatható legyen hittanoktatás, a kötelező tantervbe foglalva, az iskolai értékrend keretein belül, az ateisták számára alternatív óraként polgári erkölcstant tanítsanak. ’ ’ Ötvenhét százalékuk szerint „az egyházak folytathatnak hittanoktatást az iskolákban, de kizárólag tanterven és órarenden kívül, önkéntes jelentkezési alapon, az iskola működési rendjét nem befolyásolva.” A válaszadók 31 százaléka szerint „az önkormányzati iskolákban semmiféle világnézeti oktatás ne legyen, a hit magánügy. Hitoktatás céljára az egyház által fönntartott iskolákat, illetve a lakóhelyi egyházi intézményeket vegyék igénybe azok a szülők és gyerekek, akik ezt igénylik.” Az oktatás ingyenességével kapcsolatban a kérdőíven a következő két megfogalmazás szerepelt: 1. „Az oktatás az önkormányzati és állami iskolákban minden fokozaton (óvodától felsőfokig) ingyenes.” 2. „Az alsó és középfokú oktatás ingyenes, de ha az előre meghatározott keretszámrendszert fel akarjuk oldani, a felső- oktatás jelentős állami támogatás mellett sem tartható meg ingyenesnek. A tandíj bevezetésével együtt tanulási hiteltámogatást és a szegény diákoknak szóló ösztöndíjrendszert kell bevezetni.” 1.38 százalék, 2. 62 százalék. Az oktatásirányítással kapcsolatban a következő válaszok voltak. 1. „Meg kell őrizni az iskolák szakmai autonómiáját. A fenntartó önkormányzatoknak kizárólag törvényességi felügyeletet kell gyakorolniuk, a folyamat- szabályozást (a korábbi szakmai bürokrácia ellenőrzését, a tanfelügyeletet) kimenetszabályozással (vizsgarendszer) és jól kiépített szakmai infrastruktúrával (sokszínű tantervkínálattal és ennek megfelelő tan- könyvpiaccal) , valamint megyei szintű szaktanácsadói hálózattal (amely az iskoláknak szakmai segítséget nyújt, és ahonnan az önkormányzatok szakmai ellenőrzést és mérést kérhetnek, ha szükség van rá) kell felváltani” - 89 százalék. 2. „A régi tanácsi rendszer leépülésével az iskolák szakmai irányításában vákuum keletkezett. Az intézményrendszer hatékony működéséhez szükség van egy regionális szintű irányító apparátus felállítására (tankerület vagy tanügyi igazgatóság) a köz- társasági megbízottak alá rendelve, akik iskola-ellenőrzési jogokkal vannak felruházva, és ellátják az iskolák szakmai irányítását” - 11 százalék. Az MDF Városi Elnöksége megkérdőjelezte a kérdezés alapvető emberi jogát, tájékoztatjuk őket, hogy ezt a jogot továbbra is gyakorolni fogjuk. Veres István a Szolnoki Szabadelvű Kör _________________szervezője SZDS Z-válasz az MDF-nek A vélemény Szabad ... Az MDF Szolnoki Szervezete Elnökségének a Szolnoki Szabadelvű Klubot „leleplező” írásához csak néhány megjegyzést kívánunk fűzni. A klub szervezői éppen azért választották a klub nevéhez a „szabadelvű” jelzőt, hogy egy átlagos újságolvasó politikai tájékozottsága is elegendő legyen a szerveződés értékrendjének megítélésére, hiszen a sajtóból köztudott, hogy az SZDSZ parlamenti frakcióján belül működik a Szabadelvű Kör. Örülünk, hogy a Tisztelt Elnökség is észrevette ezt. Bár a klub nem az SZDSZ része, támogatásunkat élvezi, mint sok más szerveződés is. Köszönjük, hogy segítettek megérteni, miért zárta le olyan kurtán-furcsán a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a legújabb oktatási koncepció „társadalmi vitáját”. Mi (a klub szervezőivel együtt) ugyanis azt hittük, az oktatás nemzeti ügy, amihez minden magyar állampolgárnak köze van, nemcsak a „megfelelő szakértelemmel és (főhatósági?) felhatalmazással” rendelkezőknek. Azt is hittük, hogy a gyermekeinket nevelő pedagógusok még egy törvénytervezetről is képesek véleményt mondani, azt megítélni pedig pláne képesek, hogy kitölthetnek-e egy kérdőívet vagy sem. Sőt, azt is feltételeztük, az MDF-et is érdekli az érintettek véleménye. Az eredmények (a több száz válasz) alapján azt kell mondanunk, csak e legutóbbi hitünkben csalódtunk, a pedagógusokban nem. SZDSZ Szolnoki Városi Ügyintéző Testületé Kisgazdaintelem Azt hiszem, hogy józan paraszti ésszel is nehéz felfogni, amit szinte majdnem mindennap hallani a rádióban, vagy újságok hasábjain olvasható a kisgazdákról. Harminchármakról vagy tizenkettek- ről. Nem tudom, hogy mi is ez? Hatalmi harc folyik párton belül. Én is erre a pártra adtam a szavazatom, mert kisgazdaérzelmű vagyok. Kérdezem, hogy ezek után lehet-e egyáltalában számítani rá? Torgyán pártelnök diktatúrát gyakorol, megtévesztett sok embert, de eddig még semmiben nem bizonyított. Mindenáron hatalomra jutni! Kérdezem kisgazda társaimtól, hogy két év múlva adják-e szavazatukat a pártra, ha ez így megy tovább? Éz rajtuk múlik! Mert ezek után csökken a tagság létszáma. Egyébként is, mint történelmi párt, a fiatalok már sokan nem is ismerik. Végre mindenki azt várná, hogy tegyenek már maguk között rendet! A megyénél is. Mert addig nem lehet eredményes munkát végezni. Ennek a pártnak korábbi vezetői - Kovács Béla, Nagy Ferenc - amit tettek, önzetlenül tették. Szűcs Kálmán Jászberény Kongresszus előtt a KDNP Kilenc megye Kereszténydemokrata Néppártjának vezetői gyűltek össze nemrégiben Cegléden regionális megbeszélésre. A Kereszténydemokrata Néppárt április 24-25-26-i országos kongresszusának előkészítését tárgyaltuk meg. A Kereszténydemokraták Országos Kongresszusa Gödöllőn lesz. Az ezer küldött demokratikus, alkotmányos megválasztása már el is kezdődött. Minden megyei és városi szervezet elnöke tagja az országos kongresszusnak, és a helyi szervezetek minden huszonöt tagját képviseli egy küldött. Az országos kongresszus a Kereszténydemokrata Néppárt legfőbb hatalmi szerve, minden kérdésben hivatott dönteni a legfelső szinten: személyi, politikai, gazdasági, szociális ügyekben. Legfőbb és legdöntőbb szerepe a személyi kérdéseken túl: rövid és hosszú távú programok ajánlása, kidolgozása és elfogadása. A Kereszténydemokrata Néppártban személyi kérdésekben eddig viták még nem merültek fel és nem is várhatóak, mert a vezetés demokratikus kiválasztódás által jött és jön létre a szeretet és felebaráti felelősség, szolgálat alapján működő pártban. A Kereszténydemokrata Néppárt Országos Kongresszusa hivatott a párt politikáját, tevékenységét, programját meghatározni, nagy felelősség hárul tehát a kongresszusra, mert minden döntése nagy felelősséggel jár. A koalíció felmondása vagy fenntartása kérdésében is a kongresszusnak kell döntenie. A regionális találkozóra eljött dr. Surján László népjóléti miniszter, pártunk országos elnöke is. Az országos pártelnök ismertette a kongresszus előkészítése feladatait, jelenlegi állását. Elmondotta, hogy szakbizottságokban: közgazdasági, oktatási, jogi, mezőgazdasági, környezetvédelmi, energiapolitikai és így tovább vitatnak meg a legjobb szakember bevonásával minden kérdést. Párhuzamosan hosszú távú programokat pedig szekciókban vitatják meg és viszik az országos kongresszus elé döntésre, megvitatásra, kiegészítésre, elfogadásra. Délelőtt tíz órától délután 16 óráig folytatta munkáját a regionális találkozó, és azzal ért véget, hogy április 11-én 10 órakor Debrecenben az alapos programok megalkotása érdekében újabb regionális összejövetelt tartanak. Jász-Nagykun-Szol- nok megyét Csajkovics Károly, a szolnoki szervezet elnöke, Préda István, a zagy varékasi szervezet elnöke és Deák András szervezőtitkár képviselte. Deák András szervezőtitkár A megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
