Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-26 / 48. szám

4 1992. FEBRUÁR 26. Nyílt tér Ami megosztja az embereket Kétféle látásmód Két egészséges ember napsü­téses tavaszi időben nem láthatja ellentétesen a környező világot. Nem lehetséges, hogy egyik hó­val borított tájat lát, míg a másik forró nyarat érez és virágos rét­ben gyönyörködik. Annál in­kább lehetséges azonban az el­lentétes látásmód a körülöttünk zajló társadalmi és gazdasági át­alakulási folyamatok értékelésé­ben. Minden ember látásmódjának kialakulását elsősorban művelt­ségének színvonala, érdekeltsé­gi viszonyai, valamint környeze­te és vele született tulajdonságai befolyásolják. Mivel ezek a té­nyezők lehetnek teljesen eltérő­ek, természetes, hogy a kialakult látásmód is lehet teljesen ellen­tétes. Ez az eltérő látásmód osz­totta meg az országot a világhá­ború után és osztja meg ma is. A kapitalizmus igája alóli felsza­badulásnak értékelték azt a társa­dalmi átalakulási folyamatot, amelyet Rákosi Mátyás indított el 1947-ben. Az alacsony mű­veltségű szegényebb népréteg tagjainak egy bizonyos hányada ezt valóban így is élte meg. Szá­mukra csodálatos, felemelő ér­zés volt látni az épülő új gyára­kat. Különösen nagyszerű érzés lehetett hadnagyi, századosi egyenruhába öltözni a következ­ményekkel számolni nem képes, primitív ember számára. Ők azok, akik őszintén örültek a vál­tozásnak, mert szűkén behatárolt látókörük nem tette lehetővé számukra, hogy felismerjék az erőszakra épített átrendeződési folyamat végzetes körülménye­it. Annál szörnyűbb volt azon­ban az értelmiség és a megfelelő látókörrel rendelkezők számára látni az esztelen tékozlást, az ésszerűtlen beruházásokat és a józan ész minimális igényét is nélkülöző intézkedések soroza­tát. Ők azok, akik csöbörből vö­dörbe jutásként élték át ezt az időszakot. A bekötött szemű em­bert vidáman lehet a szakadék felé vezetni, csak a látóképes ember számára borzalmas érzés, ha a szakadék felé vonszolják. Sajnos ugyanez a merőben el­lentétes látásmód jellemzi a mai társadalmat is az átalakulási fo­lyamat során. Ennek okai ugyan­azok, mint korábban. A társada­lomnak az a része, amelyik bí­zott a szocializmusnak nevezett rendszer felsőbbrendűségében, most^sem képes még tisztán lát­ni. Ők úgy élik át a jelenlegi átrendeződést, mint egy vissza- fejlődési folyamatot. A minden átalakulást természetes módon kísérő jelenségeket anarchiának érzik. Miután képzettségük egyoldalú, látókörük behatárolt. Ebből eredően ők aggodalmai­kat valóságosnak érzik, noha ez teljesen indokolatlan. A társadalom másik része, amelyik korábban aggódott, most bizakodó, reményteljes, és jóleső örömmel figyeli az átala­kulási folyamatot, mert tudja, hogy csak ez a lehetséges út ve­zet a kibontakozáshoz. Öröme azonban nem lehet teljes, mert érzi, hogy a vele ellentétes látás­móddal rendelkezők tábora ve­szélyeztetheti a zökkenőmentes átalakulási folyamatot. Elemi erővel vetődik fel tehát a tisztán­látás igénye. Mi több, teljes-bizonyosság­gal állítható, hogy az ország jö­vője attól függ, mekkora hánya­da képes a társadalomnak a valós események valóságos értékelé­sére. A kormánynak tehát ezerféle tevékenysége során jóval előbb­re kell sorolni a valósághű tájé­koztatás megteremtését, mert Szolnoki Szabadelvű Kör ízelítő az „álruhás” Mivel az MDF országgyűlési képviselői egyéb elfoglaltságuk miatt nem ismerhették meg a megye pedagógusainak vélemé­nyét a készülő közoktatási tör­vénnyel kapcsolatban, minthogy nem vettek részt azon a fórumon, amit a Szolnoki Szabadelvű Kör szervezett, szeretnénk vála­szunkban tudomásukra hozni néhány kérdést és az azokra adott válaszokat. Reméljük, hogy ezáltal felkészültebben lát-. Az Új Néplap vitafóruma gyors ütemben szaporodik a tu­datlanságot, a félretájékozottsá- got meglovagolni szándékozó kisebb-nagyobb kalan­dorpolitikusok tábora. Már szinte komikus, hogy mindenki, olykor még koalíciós politikusok is a kormány szapu- lása útján szeretnének népszerű­ségre szert tenni. Bizonyára ezt az utat vélik könnyebbnek. Ta­lán igazuk is van. Kimagasló tu­dásra szert tenni, népet s hazát szolgáló becsületes munkával ezt sokkal nehezebb elérni. Éppen ezért égetően fontos minden téren egy olyan tájékoz­tatás megteremtése, amely mel­lett csak egyféle látásmód ala­kulhat ki, éspedig a valóságos események valóságnak megfele­lő érzékelése. Papp László Szolnok A szélsőségekről Az Új Néplap Nyílt tér rovatá­ban dr. Horváth József által írt „Szélsőségek” c. cikkre szeretnék néhány gondolatban válaszolni. Egyetértek a cikkben foglaltak­kal, s amikor azt olvasva azon gon­dolkoztam, hogyan is fogalmaz­zák sokan e manapság gyakran használt szónak jelentőségét és ér­telmezését, akkor még nem tud­tam, hogy Für Lajosnak is van mondanivalója ezzel kapcsolatban - amit láttunk a minap a Tv-híradó- ban. Mert mit láthattunk, mit tud­hattunk évtizedeken keresztül: a kommunista ideológusok indiai mágusokat, történelmi prófétákat fölülmúlva modem hipnotizőrök­ként ontották a fasizmus elleni gyűlöletet (no és természetesen az örökéletűnek mondott bolsevista eszme imádatát). Amikor Molotov és Ribbentropp boldogan paroláz- va sátáni mosollyal tárgyaltak Eu­rópa újrafelosztásáról, ugye nem lehetett hallani egymás elleni szél­sőséges megnyilvánulásokról? Az 1941-es támadás napjaitól kezdve annál inkább, amit az ellentmon­dások ködösítésére szépen fel le­hetett használni. Még az is lehet, valamelyik marxista „felsőbbren­dűséget” hirdető fantazmagóra gondolatvilágában megjelent egy bibliai hasonlat: - Pokol és Menny­ország. Csak amikor a mennyor­szágról lehullt a vérvörösre festett, földöntúli boldogságot ígérő lepel, mit láthatott a világ? Épp oly szél­sőséges, vérrel borított poklot, mint amit prófétái hirdettek a fa­sizmusról. Sajnos történelmünk vérrel és irtózattal teletűzdelt napjai is min­dig szélsőséges elgondolások kö­vetkezményeként valósultak meg. Különösen szomorú szimbóluma ennek kis hazánk története tatár- és törökvésztől kezdve a főurak belső elnyomásán, a Habsburg leigázá­son keresztül a nyilas és bolsevik uralomig. És most, amikor idegen hatalmak béklyóitól mentesek va­gyunk, most próbálják egyesek felhívni a figyelmet egy olyan fa­siszta veszélyre, melynek kibonta­kozására nálunk semmilyen reális lehetőség nincs és nem is lesz. Szélsőbalos veszélyről nem be­szélnek? Azokról, akik hál’ isten­nek nem sokan vannak, de annál jobban hangoztatják, hogy eljön még az ő idejük! Akik ha hatalom­ra kerülnének, nem kérdeznék, hogy legyen-e felelősségre vonás, kiket számoltassanak el demokra­tikusan? Hisz előttük most is ott lebeg szeretett vezérük, a „genera­lisszimusz’ ’ (milliók gyilkosának) nevében rejlő acélos akarata. Előt­tük van az ötvenes évek megtorlá­sa, a Haynaut is megszégyenítő „rendcsinálás”. És tudják, hogy kudarcba fulladt eszméjük mellett egyet azért jól csináltak. Azt az évtizedek óta alkalmazott lelki ter­rort, amit luciferi fondorlattal al­kalmaznak most is, akár körülöt­tünk a délszláv népeknél, akár az „utolsó fellegvárban”, Kubában, vagy másutt a népeket gyötrő, sa­rokba szorított fenevadak. Túl sok volt a gyötrelmekből, a szenvedésből, nem szabad enged­nünk olyan elgondolásoknak, me­lyek a behegedni látszó sebek fel­nyitására szolgálnának, melyek új­ra vért, könnyet és rabigát hozhat­nának ránk. Guth Sándor Szolnok A Magyar Pedagógus Kamara Elnöksége A közoktatási törvénykoncepcióról A Magyar Pedagógus Kamara kibővített elnökségi ülésen megvi­tatta a közoktatási törvény leg­újabb koncepcióját, s a következő elveken nyugvó állásfoglalását alakította ki. 1. A magyar társadalom önfej­lődése ma már szükségszerűen kö­veteli meg a közoktatás modellvál­tását. A kamara elfogadja azt a po­litikai döntést, mely szerint rövid időn belül létre kell hozni egy, a közoktatás mozgásterét meghatá­rozó törvényt. A törvénykoncepció szellemé­vel, alapgondolataival egyetért, ugyanakkor megállapítja, hogy szakmailag több, lényeges ellent­mondást tartalmaz az mind az el­mélet, mind a várható gyakorlati alkalmazás terén, melyeket csak társadalmi és szakmai konszen­zussal lehet feloldani. 2. Az országban elburjánzott, nagy tömegeket mozgató törvény­koncepcióval foglalkozó viták, an­kétok csak információcserét bizto­sítanak a résztvevőknek, semmi­képpen sem helyettesíthetik azok a szakmai műhelyvitákat. Ezért ja­vasolja a kamara, hogy a szakága­zat az országosan összegyűjtött in­formációbázist közösen dolgozza fel szakmai műhelyekben a megfe­lelő szaktömörülések képviselői­vel. A közoktatási törvénykoncep­ció egységes szakmai erőfeszítés­sel alkotható meg, s csak így lehet az garancia arra, hogy a felnövek­vő nemzedék a lehető legtöbbet kaphassa a mai felnőtt nemzedék­től. 3. A kamara támogatja a minisz­ternek a törvénykoncepció megal- kotási folyamatában mutatott ki­egyensúlyozó szerepét, és bízik abban, hogy a jövőben sikerül kö­zösen leküzdeni a magát makacsul tartó szélsőségeket. A Magyar Pedagógus Kamara felajánlja szellemi kapacitását az együttgondolkodásra, az együtt- munkálkodásra, valamint a majda­ni törvény kivitelezésére, alkalma­zására. Örvendetes eredménynek tartaná, ha valamennyi, a törvény­koncepció létrehozásában érdekelt egyén, szervezet, intézmény közös szakmai műhelyben fejtené ki együttes tevékenységét, elősegítve a lehető leghatékonyabb közokta­tási törvény létrehozását, megva­lósítását. hatnak neki a törvény vitájának. A vallásoktatással kapcsolatban a válaszolók 12 százaléka ért egyet azzal, hogy „az önkor­mányzati iskolákban is folytat­ható legyen hittanoktatás, a kö­telező tantervbe foglalva, az is­kolai értékrend keretein belül, az ateisták számára alternatív óra­ként polgári erkölcstant tanítsa­nak. ’ ’ Ötvenhét százalékuk sze­rint „az egyházak folytathatnak hittanoktatást az iskolákban, de kizárólag tanterven és órarenden kívül, önkéntes jelentkezési ala­pon, az iskola működési rendjét nem befolyásolva.” A válasz­adók 31 százaléka szerint „az önkormányzati iskolákban sem­miféle világnézeti oktatás ne le­gyen, a hit magánügy. Hitoktatás céljára az egyház által fönntar­tott iskolákat, illetve a lakóhelyi egyházi intézményeket vegyék igénybe azok a szülők és gyere­kek, akik ezt igénylik.” Az oktatás ingyenességével kapcsolatban a kérdőíven a kö­vetkező két megfogalmazás sze­repelt: 1. „Az oktatás az önkormány­zati és állami iskolákban minden fokozaton (óvodától felsőfokig) ingyenes.” 2. „Az alsó és középfokú ok­tatás ingyenes, de ha az előre meghatározott keretszámrend­szert fel akarjuk oldani, a felső- oktatás jelentős állami támoga­tás mellett sem tartható meg in­gyenesnek. A tandíj bevezetésé­vel együtt tanulási hiteltámoga­tást és a szegény diákoknak szó­ló ösztöndíjrendszert kell beve­zetni.” 1.38 százalék, 2. 62 százalék. Az oktatásirányítással kap­csolatban a következő válaszok voltak. 1. „Meg kell őrizni az iskolák szakmai autonómiáját. A fenn­tartó önkormányzatoknak kizá­rólag törvényességi felügyeletet kell gyakorolniuk, a folyamat- szabályozást (a korábbi szakmai bürokrácia ellenőrzését, a tanfel­ügyeletet) kimenetszabályozás­sal (vizsgarendszer) és jól kiépí­tett szakmai infrastruktúrával (sokszínű tantervkínálattal és ennek megfelelő tan- könyvpiaccal) , valamint megyei szintű szaktanácsadói hálózattal (amely az iskoláknak szakmai segítséget nyújt, és ahonnan az önkormányzatok szakmai ellen­őrzést és mérést kérhetnek, ha szükség van rá) kell felváltani” - 89 százalék. 2. „A régi tanácsi rendszer le­épülésével az iskolák szakmai irányításában vákuum keletke­zett. Az intézményrendszer haté­kony működéséhez szükség van egy regionális szintű irányító ap­parátus felállítására (tankerület vagy tanügyi igazgatóság) a köz- társasági megbízottak alá ren­delve, akik iskola-ellenőrzési jo­gokkal vannak felruházva, és el­látják az iskolák szakmai irányí­tását” - 11 százalék. Az MDF Városi Elnöksége megkérdőjelezte a kérdezés alapvető emberi jogát, tájékoz­tatjuk őket, hogy ezt a jogot to­vábbra is gyakorolni fogjuk. Veres István a Szolnoki Szabadelvű Kör _________________szervezője SZDS Z-válasz az MDF-nek A vélemény Szabad ... Az MDF Szolnoki Szervezete Elnökségének a Szolnoki Sza­badelvű Klubot „leleplező” írá­sához csak néhány megjegyzést kívánunk fűzni. A klub szervezői éppen azért választották a klub nevéhez a „szabadelvű” jelzőt, hogy egy átlagos újságolvasó politikai tá­jékozottsága is elegendő legyen a szerveződés értékrendjének megítélésére, hiszen a sajtóból köztudott, hogy az SZDSZ parla­menti frakcióján belül működik a Szabadelvű Kör. Örülünk, hogy a Tisztelt El­nökség is észrevette ezt. Bár a klub nem az SZDSZ része, támo­gatásunkat élvezi, mint sok más szerveződés is. Köszönjük, hogy segítettek megérteni, miért zárta le olyan kurtán-furcsán a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a leg­újabb oktatási koncepció „társa­dalmi vitáját”. Mi (a klub szer­vezőivel együtt) ugyanis azt hit­tük, az oktatás nemzeti ügy, ami­hez minden magyar állampolgár­nak köze van, nemcsak a „meg­felelő szakértelemmel és (főha­tósági?) felhatalmazással” ren­delkezőknek. Azt is hittük, hogy a gyerme­keinket nevelő pedagógusok még egy törvénytervezetről is képesek véleményt mondani, azt megítélni pedig pláne képesek, hogy kitölthetnek-e egy kérdő­ívet vagy sem. Sőt, azt is feltételeztük, az MDF-et is érdekli az érintettek véleménye. Az eredmények (a több száz válasz) alapján azt kell mondanunk, csak e legutóbbi hi­tünkben csalódtunk, a pedagógu­sokban nem. SZDSZ Szolnoki Városi Ügyintéző Testületé Kisgazdaintelem Azt hiszem, hogy józan paraszti ésszel is nehéz felfogni, amit szin­te majdnem mindennap hallani a rádióban, vagy újságok hasábjain olvasható a kisgazdákról. Har­minchármakról vagy tizenkettek- ről. Nem tudom, hogy mi is ez? Hatalmi harc folyik párton belül. Én is erre a pártra adtam a szava­zatom, mert kisgazdaérzelmű va­gyok. Kérdezem, hogy ezek után lehet-e egyáltalában számítani rá? Torgyán pártelnök diktatúrát gya­korol, megtévesztett sok embert, de eddig még semmiben nem bizo­nyított. Mindenáron hatalomra jut­ni! Kérdezem kisgazda társaimtól, hogy két év múlva adják-e szava­zatukat a pártra, ha ez így megy tovább? Éz rajtuk múlik! Mert ezek után csökken a tagság létszá­ma. Egyébként is, mint történelmi párt, a fiatalok már sokan nem is ismerik. Végre mindenki azt vár­ná, hogy tegyenek már maguk kö­zött rendet! A megyénél is. Mert addig nem lehet eredményes mun­kát végezni. Ennek a pártnak ko­rábbi vezetői - Kovács Béla, Nagy Ferenc - amit tettek, önzetlenül tet­ték. Szűcs Kálmán Jászberény Kongresszus előtt a KDNP Kilenc megye Keresz­ténydemokrata Néppártjának ve­zetői gyűltek össze nemrégiben Cegléden regionális megbeszé­lésre. A Kereszténydemokrata Néppárt április 24-25-26-i orszá­gos kongresszusának előkészíté­sét tárgyaltuk meg. A Keresz­ténydemokraták Országos Kongresszusa Gödöllőn lesz. Az ezer küldött demokratikus, alkotmányos megválasztása már el is kezdődött. Minden megyei és városi szervezet elnöke tagja az országos kongresszusnak, és a helyi szervezetek minden hu­szonöt tagját képviseli egy kül­dött. Az országos kongresszus a Kereszténydemokrata Néppárt legfőbb hatalmi szerve, minden kérdésben hivatott dönteni a leg­felső szinten: személyi, politikai, gazdasági, szociális ügyekben. Legfőbb és legdöntőbb szere­pe a személyi kérdéseken túl: rö­vid és hosszú távú programok ajánlása, kidolgozása és elfoga­dása. A Kereszténydemokrata Néppártban személyi kérdések­ben eddig viták még nem merül­tek fel és nem is várhatóak, mert a vezetés demokratikus kivá­lasztódás által jött és jön létre a szeretet és felebaráti felelősség, szolgálat alapján működő párt­ban. A Kereszténydemokrata Nép­párt Országos Kongresszusa hi­vatott a párt politikáját, tevé­kenységét, programját meghatá­rozni, nagy felelősség hárul tehát a kongresszusra, mert minden döntése nagy felelősséggel jár. A koalíció felmondása vagy fenn­tartása kérdésében is a kong­resszusnak kell döntenie. A regionális találkozóra eljött dr. Surján László népjóléti mi­niszter, pártunk országos elnöke is. Az országos pártelnök ismer­tette a kongresszus előkészítése feladatait, jelenlegi állását. El­mondotta, hogy szakbizottsá­gokban: közgazdasági, oktatási, jogi, mezőgazdasági, környezet­védelmi, energiapolitikai és így tovább vitatnak meg a legjobb szakember bevonásával minden kérdést. Párhuzamosan hosszú távú programokat pedig szekciókban vitatják meg és viszik az orszá­gos kongresszus elé döntésre, megvitatásra, kiegészítésre, el­fogadásra. Délelőtt tíz órától délután 16 óráig folytatta munkáját a regio­nális találkozó, és azzal ért vé­get, hogy április 11-én 10 órakor Debrecenben az alapos progra­mok megalkotása érdekében újabb regionális összejövetelt tartanak. Jász-Nagykun-Szol- nok megyét Csajkovics Károly, a szolnoki szervezet elnöke, Pré­da István, a zagy varékasi szerve­zet elnöke és Deák András szer­vezőtitkár képviselte. Deák András szervezőtitkár A megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom