Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

1992. FEBRUAR 24. Hazai körkép 3 Soros György Budapesten járt NEM AZ ELLENSÉGEITŐL, A BARÁTAITÓL FÉL Egyetlen napig tartózkodott Budapesten Soros György amerikai üzletember, akinek alapítványait Európa-szerte is­merik. A 2000 című folyóirat (szintén részesedik a Soros Alapítvány támogatásából) egy kiadós esti beszélgetésre hívta meg. Az asztal körül néhány újságíró is helyet foglalhatott, köztük a Ferenczy Europress munkatársa.- Soros úr, milyen alkalomból utazott Budapestre? - kérdeztük a beszélgetés egyik rövid szüne­tében.- Nem hivatalos ügyben jöt­tem, az egyik rokonom, Lo- sonczy Tamás festőművész kiál­lításának megnyitója adott alkal­mat a mostani villámlátogatásra.- Sokan azt gondolták, Ön ke­rülni fogja Budapestet, hiszen az elmúlt időszakban nagyon sok támadás érte, sőt meg is rágal­mazták...- Miért kéne kerülnöm Pes­tet? Ezek az intrikák, csipkelő­dések engem nem nyugtalaníta­nak. Tudja, erről azt gondolom: ha az embernek olyan ellenségei vannak, akikkel szembeszállhat, az nagyon jó dolog...- Úgy értsem, Ön örül az el­lenségeinek?- Értse úgy: nem zavarnak. Sokai inkább tartok a „barátaim­tól”.- Magyarországot a szülő­földjének tekinti? Hazájának?- Jó kérdés... Itt születtem, itt is nőttem fel, de azt hiszem, ma már nem tekintem a hazámnak.- Angliát vagy talán Amerikát igen?- Ezt magam sem tudom pon­tosan. Hadd fogalmazzak így: hazátlan vagyok. Van ennek per­sze jó és rossz oldala is, de ez a valóság.- On egy beszélgetésen is részt vett a Merlin Színházban, ahol szemmel láthatóan élvezte a közönséggel való találkozást. Miért érezte ennek szükségét?- Miért ne mentem volna el, ha egyszer meghívtak erre a beszél­getésre? Nekem kifejezetten jó­lesett, hogy érdeklődnek irántam az emberek.- Nem gondolja, hogy a pénz, a tekintély falat húz Ön és az emberek közé?- Ezt a falat nagyon sokszor magam is érzem. De higgye el, ez az állapot néha kifejezetten kellemes. Akikkel személyes kapcsolatban állok, azok átlépik ezt a falat, akiket szeretnék távol tartani magamtól, azokat nem engedi közel. És még valami: nem sokkal jobb így, mintha ész­re se vennének, rám se bagózná­nak az emberek?- Ön az alapítványai révén mindenütt ismert embernek szá­mít, vagy csak itt, Kelet-Közép- Európában van ekkora tekinté­lye?- Azelőtt jó, ha Genfben is­mertek. Istenítették a tehetsége­met, amivel pénzt tudok keresni. Kelet-Európábán megpróbáltam átalakítani, „kinyitni” a korábbi zárt társadalmi berendezkedést, és azt hiszem, ez sikerült is. Ha hozzáveszi, hogy én tulajdon­képpen egy önző, egocentrikus személyiség vagyok, akkor meg­érti, miért vagyok olyan büszke önmagámra.- Valaki megkérdezte Öntől: valóban sikerült-e a magyar tár­sadalmat olyan nyitottá tenni, mint ahogyan szerette volna. Ak­kor azt felelte...- Hogy nem sikerült. És meg­int ezt mondom. Az ország most egy másfajta zárt társadalom felé halad.- A Magyar Alapítvány 1989- ben tisztes összeget fordított a magyar kultúrára. Most?- Úgy gondolom, ma már sokkal többet, négyszer-ötször annyi pénzt kellene áldozni rá, miután az igények is megnőttek. Persze strukturális változásokra is szükség volna.- Elégedett az alapítvány mű­ködésével?- Mostanában kezd újra ma­gához térni, de el kell monda­nom, a románok, a bolgárok sok­kal jobban csinálják.- A Közép-Európai Egyetem az Ön szívügye volt...- Ma is az. Amikor elkezdtük, még nem is tudtuk pontosan, mit akarunk, ezért nyitott szerkezetű egyetemben gondolkodtunk, s lám, mostanra sikerült tartalom­mal is kitölteni a kereteket.- Az a hír járja, hogy Ön az ukrán vezetés egyik tanácsadója lett és az oroszokkal is jó kapcso­latokat ápol. Igaz ez?- Igaz, de csak indirekt mó­don vagyok a tanácsadójuk. Mi­után láttam, hogy a Szovjetunió óhatatlanul fel fog bomlani, rendkívül fontosnak tartottam Ukrajna talpraállítását. Beval­lom, a lelkem mélyén kicsit uk­rán nacionalista vagyok. Azt ja­vasoltam, állítsanak fel egy ta­nácsadó testületet a parlament és a leendő kormány számára. Ta­valy pedig az ukrán és az orosz parlament a Soros-Alapítvány privát szponzorálásával tárgyalt egymással. Úgy érzem, megtet­tem a magamét azért, hogy ne legyen közöttük háború, hogy el­kerülhetőek legyenek a tragédi­ák. Ez ma szerintem a világ leg­fontosabb problémája. Szémann Béla A tacepao, avagy: demokráciában élünk, ugyebár? Demokráciában élünk, ugye­bár. Az emberek azt hiszik, re­mélik (ki milyen fokra ér el), hogy ma már sok mindent sza­bad, amit régen nem lehetett. Úgy gondolják, hogy szemé­lyiségükhöz, emberi mivoltuk­hoz kapcsolódó, tartozó jogaik vannak, és ezzel élni is szeretné­nek. Persze olykor joguk érvé­nyesítése sérti mások személyi­séghez fűződő jogait. Manapság egyre gyakrabban hallani olyan megnyilatkozáso­kat, amelyeket talán kigondoló- juk újnak, mi több: demokrati­kusnak talál, és közben kiderül, hogy... Én a minap a múlt egyik ki­sértő emlékével, a tacepaóval ta­lálkoztam. A faliújsággal, de an­nak is egy sajátos fajtájával: a szégyentáblával. Az ötvenes években élőknek bizonyára nem kell magyarázni, mit jelent a szégyentábla meg a dicsőségtábla. De a fiatalabbak is hallottak arról az időszakról, amikor a „jó elvtársak” meg a „rossz elvtársak” neveit tetteik dicsérete vagy elmarasztalá­sa kíséretében kitették a faliúj­ságra. Ott aztán mindenki olvas­hatta. Valami hasonló történt most Szolnokon, a Móra Ferenc u. 15. szám alatti házban. Az az öröm érte az ott lakó­kat, hogy bekötik a kábeltévét. A 129 lakásból azonban 18-nak a lakói azt mondták, köszönik szé­pen, ők nem kérik. Ebben talán közrejátszott az a tény is, hogy 2 ezer 500 forintot kellett volna fizetni érte. Mivel a házban sok nyugdíjas, idős ember él, elkép­zelhető, hogy vannak, akiknek gondot okoz ennyi pénz kifizeté­se. De akad olyan is, aki azon a véleményen van, hogy másra kell a nyugdíja, különben sem szokott mindig a tévén csüngeni, megvan jól a műholdas adások nélkül. Ebben nincs semmi rendkí­vüli. Van, aki akarja; van, aki nem. Csakhogy! Azoknak a la­kóknak, akik szeretnének bekap­csolódni a hálózatba, át kell vál­lalniuk a 18 nemet mondó lakó 2 ezer 500 forintjának a kifizetését is. Ezután következett a szé­gyentábla kifüggesztése. Amelynek szövege a következő volt: A lakók kérésére közöljük, hogy az alábbi lakások lakói nem kértek kábeltévé bekötést. Alatta volt a név szerinti lista azokról a „deviánsokról”, akik mertek „nem”-et mondani. A listát a házban különböző helyeken - például az emeletek folyosóajtajain - kifüggesztet­ték. Ott aztán olvashatta boldog­boldogtalan. A szégyentábla körül kis per­patvarok keletkeztek. Akadt, aki le akarta venni; akadt, aki közöl­te, hogy úgyis kifüggesztik. Vé­gül a lakók bementek az IKV- hez, ezután a szégyentábla el­tűnt. Csak a tanulság maradt. Meg a keserű szájíz. Mert ha belegon­dolunk, a műholdas programok­hoz való csatlakozás nem köte­lező. A szolgáltató megkérdezi, hogy az illető kéri vagy nem. Mindenkinek joga van igent és nemet mondani. A nemet mon­dóknak pedig joguk van ahhoz is, hogy utána békén hagyják őket. Mert a demokrácia nem je­lentheti azt, hogy valakik nyilvá­nosan megszégyenítik a többie­ket, csak azért, mert azok más véleményen vannak, mint ők. Közgyűlést tartott a növényvédő kamara Az Ezredvég Szolnokon A korábban almanachként megjelent Ezredvég tavaly óta már havonta jut el az olvasók­hoz. A hamarosan egyéves születésnapját ünneplő folyói­rat főszerkesztője Baranyi Fe­renc költő, kiadója pedig az Ezredvég Alapítvány. A magát irodalmi, művészeti és társada­lomkritikai folyóiratként jegy­ző lap néhány szerkesztőjével s szerzőjével találkozhattak szombaton délelőtt az érdeklő­dők Szolnokon, a megyei könyvtár Verseghy-termében. A matiné nyitányaként Ta- bák Kata egy Brecht-vers nagyszerű tolmácsolásával, Friss Tamás pétiig Baranyi Fe­renc néhány megzenésített ver­sével teremtett jó hangulatot a termet zsúfolásig megtöltő kö­zönség körében. Ezt követően Galabárdi Zoltán olvasta fel egy új, ízes, humoros, korunk­ról szóló írását. Őt Bistey And­rás követte, aki nemrég befeje­zett regényéből, A halálos csomagból olva­sott fel egy izgalmas, krimibe illő részletet, jóllehet a könyv történelmi témáról, a debreceni görög katolikus püspökség 1914-ben történt felrobbantá­sáról szól. Simor András néhány, már megjelent versét olvasta fel, majd Tabák András egyik szép elbeszélésével örvendeztette meg a közönséget. Az író-olva­só találkozó az elmaradhatat­lan dedikációkkal ért véget. Képünkön: Simor András üdvözli az irodalmi matiné kö­zönségét A növényorvosi magánpraxis már nem utópia A nagyüzemekre alapozott magyar mezőgazdaság évtizede­kig a nemzetgazdaság legerő­sebb bástyájának számított. Az utóbbi néhány esztendőben azonban erről az építményről nemcsak a vakolat hüllőt le, ha­nem a falai is megrepedeztek. A szövetkezetek átalakulása és az állami gazdaságok privatizációja vélhetően még az idén gyökeres változásokat idéz elő az egykori sikerágazatban, s ez valamennyi ott dolgozót érint majd. A rendkívül nagy felelős­séggel járó munkát végző nö­vényvédő mérnökök is egyre jobban érzékelik, hogy az eddigi termelési szerkezet összeomlása komoly egzisztenciális gondokat vetít előre. Talán épp ez volt a legfontosabb tényező, amely egy esztendeje életre hívta a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Nö­vényvédő Mérnöki Kamarát. Nos, a szakmai érdekképvisele­tet felvállaló szervezet pénteken tartotta közgyűlését a megyei Növényegészségügyi és Talajvé­delmi Állomáson. Dr.Herczeg Gyula, a megyei kamara elnöke beszámolójában elsőként a megalakulás óta eltelt egy esztendő mérlegét vázolta fel. Elmondta, hogy az egyik fő célkitűzésnek tekinthető érdek- védelem terén eddig még nem volt szükség a kamara tevékeny­ségére, az idén viszont annál in­kább számítani lehet a munka- nélkülivé vált növényvédő szak­emberek megjelenésére. A másik fő cél, a növény orvosi magánpra­xis intézményi hátterének megte­remtése érdekében azonban már többször hallatta hangját a me­gyei kamara, illetve a megyei ka­marák országos szövetsége. No­ha a magánvállalkozáson alapuló növényvédelmi tevékenység már nem számít utópiának, hisz en­nek feltételrendszerén folyama­tosan dolgoznak az érintettek, az új növényvédelmi törvény idei megjelenésében csak remény­kedni lehet. A növényorvosi magánpraxis Használtruha-kereskedők, figyelem! A Bolt BT. nagykereskedelmi raktárában új, svájci és német szállítóktól érkezett használt ruházat és military, katonai ru­házat kapható. Várjuk a viszonteladókat! Nyitva: 7,30'- 14 óra közölt. Cím: Szolnok, Vízügy SE sporttelep, tel.: (56) 34-455,34-743 ^______________________________________________*76588/ 1^ feltételrendszerének megterem­tése mindenesetre nemcsak a mezőgazdaság átalakulása miatt egzisztenciáját féltő néhány ezer szakember érdeke, hanem vala­mennyiünké. Elképzelni is rossz, milyen óriási veszéllyel járhat, ha e rendkívül veszélyes tevé­kenységgel „műkedvelők” fog­lalkoznak. Éppen ezért mindannyiunk érdeke, hogy a növényorvosi magánpraxis ügye minél hama­rabb sínre kerüljön. Persze addig sem tétlenkedik a kamara. Szor­galmazza például a piacok szigo­rúbb és gyakoribb ellenőrzését, a zöldségek és gyümölcsök nö­vény védőszer-maradékának vizsgálatát. Emellett termé­szetesen tovább folytatódik a bir­kózás a hatóságokkal és a szak­minisztériummal, megkezdődött a növényorvosok tarifarendsze­rének, felelősségi viszonyainak kimunkálása és nem utolsósor­ban a vállalkozás finanszírozási hátterének biztosítása. L.Z. Farsangi mulatság A megyében több általános is­kolában tartottak a hétvégén far­sangi mulatságot. Mi Cserkeszőlőre látogattunk el, ahol 213 gyerek örült a vígságnak szombaton dél­után. Szép, gyer­tyafényes nyitó­táncot mutattak be a gyerekek, és a műsort királyi udvartartás is szí­nesítette. T.Z.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom