Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
1992. FEBRUÁR 17. 2 Hazai körkép A déli határon _____ Jugoszláv sportrepülőgép berepülését észlelték vasárnap a Barcs melletti Bolhó térségében a határőrök. Mint Krisán Attila határőr ezredes az MTI-nek elmondotta: a motoros repülőgép a Dráva felett 50 méter magasságban és 200 méter mélységben repült be a magyar légtérbe, amelyet ezután egy-másfél perces tartózkodás után el is hagyott. Az esemény vizsgálata és értékelése még tart. A jugoszláv határ vasárnap csendes volt, és a korábban védelmet kérők közül 76-an - 61 felnőtt és 15 gyerek - visszatértek hazájukba. (MTI) Lottónyeremények______ A Szerencsejáték Rt. közlése szerint a 7. játékhéten öttalálatos szelvény nem volt. A lottónyeremények a jövedelemadó levonása után a következők: négytalálatos szelvénye 64 fogadónak volt, nyereményük egyenként 257.702 forint, háromtalálatos szelvénye 6.587 fogadónak volt, nyereményük egyenként 2.087 forint, a kéttalálatos szelvények száma 194.949 forint, ezekre egyenként 85 forintot fizetnek. A februári telelottó-játék- hétre átvitt öttalálatos nettó nyereményalap: 52.548.085 forint. (MTI) Hivatalos totóeredmények A totó 7. játékhetén szereplő mérkőzések eredményei: 1. Bari - Verona 1 2. Cagliari - Foggia X 3. Cremonese - Parma 2 4. Fiorentina - Milan X 5. Genoa - Roma X 6. Intern. - Sampdoria X 7. Juventus - Atalanta 1 8. Lazio - Ascoli X 9. Napoli - Torino 2 10. Ancona - Pisa 1 11. Bologna - Brescia 1 12. Lecce - Cesena X 13. Udinese - Lucchese X Pluszmérkőzés: 14. Palermo - Casertana 1 Ausztria Lottó _____ A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 7. héten leadott szelvények száma: 2.305.903 darab. A lottófogadási díj: 102.845.680 schilling. A nyereményösszeg az első nyerőosztályban: 15.426.852 schilling. A nyerőszámok: 7,17, 19, 21,25, 29. Pótszám: 1. Dzsókerszám: 562826. A dzsóker fogadási díja: 23.144.198 schilling. Az első nyerőosztályra 4.628.839 schilling jut. (MTI) Szolgálat a „problémás” gyerekekért (Folytatás az 1. oldalról) A rövid idő alatt még nem készülhetett pontos statisztika ugyan, de a tapasztalatok az országoshoz hasonlóan azt igazolják, hogy a vizsgált gyerekek egyharmadát kell úgynevezett speciális tantervű általános iskolába áthelyezni. Az áthelyezésre azonban a szolgálat - mivel nem hatóság - természetesen csak javaslatot tesz. Bizony nem mindennapi dráma a szülők számára, amikor megtudják, hogy csak csintalannak, lustának hitt gyermeküknek valójában másfajta problémája van. Ezekben az esetekben természetesen az lenne a jó, ha minél korábban, mondjuk óvodáskorban kerülne sor a vizsgálatra. A szolgálat munkatársai ennek érdekében kapcsolatba léptek, lépnek óvónőkkel, s ha hívják őket, részt vesznek a foglalkozásokon s az iskolai órákon is, s megfigyelik a gyerekeket. A tervek között szerepel a védőnőkkel való kapcsolat kialakítása is, hiszen minél korábban derül ki, hogy egy gyermeknek valamilyen fogyatékossága van, annál eredményesebb lehet a fejlesztése, természetesen bizonyos határig. Egyébként a szolgálat végzi el az iskolaérettségi vizsgálatokat is. A szolgálat nevelési tanácsadó csoportja értelemszerűen foglalkozásokat is tart a gyerekeknek. A szülőknek pedig tanácsokat ad az eredményesebb nevelés érdekében. A családvédelem tehát ilyen értelemben szerepel a szolgálat programjában. Az intézmény munkatársai terveznek óvónőknek, tanítóknak, tanároknak különböző, úgynevezett pedagógiai esetfeldolgozó kurzusokat, fórumokat, a szülőknek pedig tanfolyamot a Gordon-módszerről. A fogyatékos gyerekek, fiatalok egy része természetesen állapotuk súlyosságától függően szociális intézményekbe kerülnek. A szolgálat munkatársai itt is figyelemmel kísérik sorsuk alakulását, akárcsak azokét, akik a családban maradnak, illetve széles körű kapcsolatuk révén tanácsot adnak, hol tanulhat mondjuk egy vak vagy egy süket gyermek. A még fél éve sem működő szolgálat jelenleg Szolnokon, a GYIVI épületében dolgozik, egyelőre még elegendő helyiségekkel, tárgyi feltételekkel. A stábot azonban logopédusokkal szeretnék a közeljövőben bővíteni. - tg Liberális fórum Tiszafüreden Február 14-én, pénteken este kezdetét vette Tiszafüreden a Füredi Kaszinó Egyesület rendezésében a Liberális esték előadássorozat. A városi könyvtárban széles körű érdeklődés mellett dr. Stefán A. Musto (Musto István), a berlini műszaki egyetem tanára, a Friedrich Neumann Alapítvány magyarországi képviselője Utunk Európába címmel tartott előadást. Musto úr - aki Derecskén született, fiatalabb éveiben Magyarországon élt - elmondta, hogy az alapítvány értelmezése más Magyarországon és más Németországban. A német felfogás szerint az alapítvány a tevékenységét nem egy tőke kamatából, nem adományokból, hanem állami pénzből fedezi. Előre meghatározzák azokat a területeket, amelyek ezekből a pénzekből finanszírozhatók. A Friedrich Neumann Alapítvány tehát nem adományoz senkinek, hanem saját programjait hajtja végre az adott országban. Közjogi intézményekkel, egyesületekkel, pártokkal, hatékonyan működő szervezetekkel, liberális klubokkal közérdekű célokért működnek együtt, és támogatást is nyújtanak ezeknek. Összesen mintegy 200-féle programot dolgoztak ki, nemzetközi konferenciákat szerveznek a .magyar gazdaság és a Közös Piac, újságírás és demokrácia kapcsolatáról, illetve egyéb fontos kérdésekről. Az önkormányzati fejlesztési programjuk keretében áprilistól helyi tanácsadás keretében próbálják segíteni az ön- kormányzatok munkáját. Évente hozzávetőlegesen 2 millió német márkával gazdálkodik a Friedrich Neumann Alapítvány magyarországi képviselete. Sz. O. K. / A Február 20-án Privatizációs konferencia Szolnokon Az egyik legnagyobb befektetési és tanácsadó cég, a Kockázat Rt. február 20-án „Privatizáció és szövetkezetátalakítás ’92” címmel egész napos nemzetközi konferenciát rendez Szolnokon, a Városi Művelődési Központban. Az eseményen előadást tart majd többek között az Állami Vagyonügynökség igazgatóhelyettese, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs főosztályának vezetője, valamint a vagyonértékelés terén gazdag tapasztalatú Globus Kft. szakembere, de a privatizációs technikákkal, modellekkel is megismerkedhetnek a megye állami vállalatainak és szövetkezeteinek vezetői. Az előadásokat követően két szekcióban folytatódik majd a munka, ahol külön a szövetkezeti és külön az állami szektor privatizációval összefüggő konkrét kérdéseire kaphatnak választ az érdeklődők. Persze nemcsak vállalati, szövetkezeti vezetők megjelenésére számítanak a szervezők, hanem a magánszféra képviselőire is. Szakmunkás-szalagavató A Ruhaipari Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Iskola végzős tanulói (8 osztály közel 270 tanuló, mintegy 15 szakma képviselője) szombat este rendezték meg hagyományos szalagavató báljukat Szolnokon, a Honvédség Helyőrségi Klubjában. A megnyitó után a másodévesek feltüzték a szalagokat végzős társaiknak, majd a nyitótánccal kezdetét vette a bál (képünkön), mely éjfélig tartott. - nzs Választás a ,,zsákutcában” (Folytatás az 1. oldalról) Úgy tűnt, hogy a különböző érdekcsoportok már a következő országgyűlési, illetve helyhatósági választások előjátékának tartották a szelevényi eseményt, s annak jelentőségén messze túl- mutatóan „nagyágyúkat” vonultattak fel - így például az MDF Für Lajos honvédelmi minisztert, aki ugyan civilként, mint az MDF országos ügyvezető elnöke vett részt a szelevényi gyűlésen, melynek végén nehezen csituló zajt csapva kisebb „bomba” robbant. Az történt ugyanis, hogy az MDF helyi szervezete a választási bizottság nevében kiadott tájékoztatót osztogatott a választás módjáról, s az egyértelműen arra buzdított, hogy az MDF jelöltjére szavazzanak. Az ellenlábasok rögtön szót emeltek, a választási bizottság pártatlanságának szükségességét hangsúlyozták. Az MDF szervezete tévedésről beszélt, helyesbítette a tájékoztatót, és hangosbeszélőn is elnézést kért, hangsúlyozva, hogy mindenki arra szavaz, akire akar. Voltak, akik az egészet kapkodásból adódó tévedésként, mások viszont szándékos megtévesztésként könyvelték el. Parázs volt tehát a hangulat, ám ebből mi sem volt tapasztalható a választás napján sem Szelevé- nyen, sem a hozzá tartozó haleszi részen. Reggel 6 óra után mindkét helyen csendben, rendben kezdődött a szavazás. A haleszi művelődési házban berendezett szavazóhelyiségben annyira békés volt a hangulat, hogy a vok- sok leadását a szomszédos teremben tartott szentmise dallamai festették alá. Ha jól belegondolunk, ez is a természetes, hiszen nem nagy a tét, inkább a nehézségekkel való birkózás vár az újonnan megválasztottakra, mivel Kunszent- márton a jelenlegi helyzetben nem sokat tud „leosztani”. Igazuk van azoknak, akik azt mondják: legalább tíz évvel ezelőtt kellett volna az önállóság útját választani - de hát akkor nem lehetett. Akkor talán konkrétabb célokat tudtak volna megfogalmazni a polgármesterjelöltek, s nemcsak a célokat, hanem azok elérésének módozatait, a szükséges anyagi-pénzügyi feltételek megteremtésének útját, módját, határidejét is pontosan meghatározhatták volna. No, de ez már az új polgármester és a képviselő- testület dolga. A külső szemlélő csak abban bízhat, hogy mind az ország egészében, mind Szelvényen nem pártpolitikai, hanem közösségi érdekek dominálnak az önkormányzati testületek döntéseiben. Szelevénybe zsákutcaként vezet a műút, sokak szerint jelkép- szerűen. Az önállóság remélhetően más jelképet ad majd a községnek. Lapzártakor a szavazatok összeszámlálása folyamatban volt, a szavazás végeredményére holnapi lapszámunkban visszatérünk. Tíz év után ~\ J Talpon maradni ’92-ben is Tizedik szültésnapját ünnepelte a közelmúltban a szolnoki Thermotechnik Kft., amelynek ügyvezető igazgatóját, vezető tervezőjét, Gados Gyulát kérdeztük az eltelt évekről. Elmondta, hogy az első időszakban önálló gmk-ként működtek - ami nem volt jellemző társulási forma akkoriban -, s három évig kizárólag műszaki tervezéssel foglalkoztak. Ezt követően egyre erőteljesebben fogalmazódott meg az igény, hogy amit terveztek, annak a kivitelezését is vállalják. így aztán mára közel azonos a kivitelezés és a tervezés nagyságrendje. Három éve alakultak kft.-vé. Ennyi a rövid története a fővállalkozási, mérnöki irodának. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az idei év az előrejelzések szerint „vízválasztó” lesz a vállalkozások körében. Ahogy jósolják, csak az igazán életképesek maradnak talpon. Megkérdeztük tehát az ügyvezető igazgatót, milyen módszereket alkalmaznak a túléléshez. Mint mondotta, az átlagosnál több ajánlatot tesznek a pályázatokra. így is tíz ilyen után egy, másfél a realizált üzlet. Ez veszteséges tevékenységnek tűnhet, hiszen rengeteg időt és pénzt visz el, de aki távlatokban gondolkodik, az érzi, hogy megtérül a befektetés. Egyrészt a nagyobb esély miatt, másrészt azért, mert a begyűjtött adatokat számítógépes rendszerben tárolják, így bármikor hozzáférhetőek. Ebben az évben nem várnak extraprofitot, csak annyit, amennyi a túléléshez kell. Főként ha arra gondolunk, hogy még csak a piacgazdaság felé haladunk. Ahogy Gados Gyula mondja: „Nemcsak formailag, „Már készülünk a következő tíz esztendőre” de tartalmilag is fel kellene nőni a piac szereplőinek a feladathoz”. Az egyik oldalon a pályázatot kiíró cég kiírási díjat kér a jelentkezőktől, még akkor is, amikor nem valósítja meg, illetve nem is kívánja megvalósítani egyik ajánlatot sem. Azután hiányzik a visszajelzés a pályázatok készítői felé a zsűrizés, értékelés és az eredményhirdetés tárgyában. A másik oldalon a vállalkozónak az igazgató szerint a reális piaci ár alatt kell ajánlatot tennie, hogy esélye legyen a szerződésre. Emellett kötelezettségei vannak az állam felé, különböző adók formájában, s az alkalmazottak felé a munkabér tekintetében. Nem mondhatni, hogy túlságosan rózsás képet festett le a jubiláló vállalkozás vezetője. Amikor megkérdeztük, mégis miért csinálja, azt válaszolta, hogy optimizmusa egyrészt az „elért” cégreferenciában, a társaság dolgozóinak tudásában, másrészt az előbbiekből következő minőségben gyökerezik.-b- Fotó: K. É.
