Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

1 1992. JANUÁR 27. Hazai tükör 3 Alapítványok Változnak a befizetések elszámolásának feltételei Egy nap a bíróságon Az 1992. évi adótörvények alapján változik az alapítványi célra befizetett összegek elszá­molhatóságának feltételrendsze­re. Az eddigi gyakorlat szerint az alapítványi célra történő befize­téseket automatikusan le lehetett vonni az adóalapból, 1992. már­cius 15-étől azonban ez nem vo­natkozik minden alapítványra, csak azokra, amelyek megszer­zik ehhez az APEH engedélyét. Az ezzel kapcsolatos eljárásról tájékoztatta az adóhatóság ille­tékese az MTI-t. A január 1-jén már működő alapítványok február 15-ig nyújthatják be a területileg ille­A közúti fuvarozás nem lehet a munkanélküliség levezető csa­tornája, felhígult a szakma, a te­rületen az utóbbi két évben meg­kétszereződött a vállalkozók száma - panaszolták a részvevők a fuvarozók második országos konferenciáján, amely szomba­ton fejeződött be Balatonaligán. A közutakon ma több mint 200 ezer haszonjármű fut, de rendkí­vül eltérő az autók műszaki álla­pota és a tulajdonosok vállalko­zókészsége is. Érdekvédelmi szervezeteik különféle kezdeményezésekkel próbálják visszaállítani a fuvaro­zó szakma rangját. Elkészült a taxisok etikai kódexének terve­zete, ezt ma már több ezer taxis „teszteli” ezekben a napokban, és az ő véleményüket is figye­lembe veszik majd a végleges forma kialakításakor. Az áru­tékes adóhatósághoz kérelmüket az engedély megadására. Az 1992. január 1-je után megalaku­ló közérdekű alapítványok pedig a cégbírósági bejegyzésüket kö­vetően tehetik meg ezt. Az APEH-nek a törvény értelmében 30 napja van a válaszadásra, hogy közölje az alapítvánnyal: hozzájárul-e ahhoz, hogy az ala­pítvány olyan igazolást adhas­son ki, amely a részére adomá­nyozót felhatalmazza az adóked­vezmények igénybevételére. Ezen igazolás alapján csökkent- hetik a magánszemélyek összjö­vedelmüket a befizetett összeg­gel. A vállalkozások szintén szállítók számára a korábbinál magasabb színvonalú oktatást szerveznek, amelyben a vállal­kozási ismeretek kapnak fő hangsúlyt. Mindez azonban még kevés, önmagában nem oldja meg a fu­varozók gondját. Többen úgy látták a résztvevők közül, hogy korlátozni kellene a vállalkozá­sok számát, s erre az önkormány­zatok és a fuvarozók érdekvédel­mi szervezetei lennének hivatot­tak. Teljesen egységes volt az álláspontjuk arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi adórendszer rendkívül nagy terhet jelent szá­mukra, sőt megítélésük szerint a versenysemlegességet sem biz­tosítja, a magánvállalkozókat hátrányos helyzetbe hozza. Gondjaikat nyílt levélben össze­gezték, amelyet elküldenek An­tall József miniszterelnöknek is. csakis ilyen dokumentum alap­ján csökkenthetik adózás előtti eredményüket, ha alapítványi célra pénzt adnak át. Az alapít­ványnak a kérelmében szerepel­tetnie kell az alapító célokat, és nyilatkoznia kell arról, hogy az adományozó által befizetett összegből az adományozó sem közvetve, sem közvetlenül nem részesedik, és vagyoni előnyhöz sem jut. A törvény értelmében ugyanis ha ez utóbbi körülmény fennáll, akkor az alapítvány számlájára befizetett összegek­kel szemben nem érvényesíthető az adóalap-csökkentő kedvez­mény. Budapesten Uitz Béla kiállítása A két évtizede elhunyt Uitz Béla grafikáiból nyílt kiállítás a Kassák Múzeumban vasárnap. A tárlaton 1913 és 1925 között keletkezett ötven - a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményé­be tartozó - válogatott grafiká­ját mutatják be. Uitz Béla alkotóművészeté­nek ezen évtizede három kü­lönböző szakaszra osztható: más és más jellemzi budapesti (1913-1919), bécsi (1920- 1924) és a franciaországi (1924-1925) műveket. Erőtel­jes tusrajzainak reprodukciói és képzőművészeti témájú írásai gyakran szerepeltek a magyar avantgárd mozgalom Kassák Lajos szerkesztette folyóiratai­ban, a Tettben és a Mában. Az Hajnali öt múlt. Még éjfekete ruhájában didereg a világ, ezért a négyes főútvonal szomszédságú-, bán sötétszürkén szunyókál az a nagy épület, amelyet a köznép, megyei, városi bíróságnak hív'. Hirtelen néhány ablakszem mö­gött fény villan, majd kulcs csi- kordul, és Bukta Ferencné házfe­lügyelő hangos jó reggelt!-tel be­engedi a takarítónőket. Az ajtó ismét záródik, hiszen fél nyolc után érkezik csak a két teremőr: Papp Imre és Nagy Lajos. Őrök a kapunál Többféle a munkájuk: segíte­ni az ügyfeleket, hogy ráakadja­nak a megfelelő helyiségre, az­után a nem kívánt személyeket - finoman fogalmazva - távozásra bírni. Aznap is nyolc körül né­hány mintás szoknyás cigány­asszony, a karjukon apróbbnál apróbb lurkókkal - bent várako­zott. Hamarosan tisztázódott: el­marad az aznapra kiírt, nagysza­bású romaper, mert hirtelen megbetegedett az egyik ülnök. Ezért a drukkoló, népes rokonsá­got rövid úton-módon kitessé­kelték. Ezután sűrűn nyitódik-csukó- dik a szárnyas ajtó, hiszen ilyen­kor befelé iparkodik a sok ügy­fél. Jobbra a földszinten egy hölgy várakozik. Kiderül róla, hogy ügyvédnő, és a bemutatko­zás után így szól:- Nekem már megvolt a sike­rem, hiszen egyezséget kötött a téesz és az áfész.- Miről?- A téesz tartozott az áfész- nak, amiből per lett. Volt két tár­gyalás is, de végül szent a béke, fizet a téesz.- Szabad megtudnom az összeget?- Nagyon kevés...- Mégis.- Valamivel több mint négye­zer forint. Jószerével szólni sem bírok, hiszen ez az az eset, amikor a leves többe kerül, mint a hús. Távolabb a folyosón két férfi beszélget. Az egyikről megtu­dom, hogy baj van a házasságá­val. A felesége a két gyerekkel külön költözött.- Arról lesz szó, hogy kérem az illetékeseket: a gyerektartást a munkahelyem egyből utalja át neki.- A társai hallottak a bírósági ügyéről?- Áh, dehogy! Szabadságot vettem ki, elvégre nem kell azt mindenkinek tudni, milyen céllal marad távol az ember.- A lakás?- Egyelőre közös, és nekem is maradt egy szoba. Időközben feltűnik egy sze­müveges, ősz férfi. Megszólí­tom, és tisztázódik: ülnök, Csa- tos Ferencnek hívják.- Nyugdíjasként Rákócziújfa- luból járok be a tárgyalásokra. Tízkor kezdünk, a polgári peres ügyeknél vagyok.- Milyen témák viszik a prí­met?- Nagyon sok a válás, ezek általában közös megegyezéssel zárulnak. Általában, de nem mindig, hiszen előfordul: nem megy simán a szakítás. Legtöbb­ször a gyereken, a vagyonon, a közösen épített házon van vita. Ezenkívül előfordulnak birtok­háborítások is, ezek rendszerint nagyon mérges perek. Akkor is, ha mindössze harminc-negyven centi széles sávról, földről van szó.- Mikor végez?- Ma háromkor kezdődik a le­gutolsó tárgyalásunk, és előre nem lehet tudni, befejeződik-e négyre. Rohan az idő, iparkodom én is. Meglepetésre a földszinti fo­lyosó végén tízéves forma le­A két teremőr a bejárat előtt gényke sétál egy felnőtt társasá­gában.- Kérem szépen, az én kisfi­am. Pestről érkeztünk, és erre a napra kivettem az iskolából.- Ennek ő bizonyára örül. És az osztályfőnöke?- Mondom, egy napról van szó, mivel a 72 éves édesanyá­mat kísértük el hagyatéki tárgya­lásra. Pénzt örökölt- Ki halt meg?- A nagynénénk. Édesanyám ápolta három évig, és állítólag pénzt örökölt, csak azt nem tud­juk, mennyit. A keresztfolyosó kemény ülőalkalmatosságain öt srác fe­szeng. Szemmel láthatóan meg­szeppentek, és az egyik ki is bö­ki: balhéba keveredtek, de többet nem akarnak mondani, mert ak­kor a falu megtudja, kikről is van szó. A minap is két haverjük ne­ve jelent meg így, a nem éppen dicséretes cím, illetve rovat alatt. Távolabb három újabb fiatal, látszik, nem az előbbiekhez tar­toznak. Állítólag egy építtető és egy fuvarozó közötti vita része­sei. Az egyik hosszú hajú bevall­ja:- Nekem más a balhém, mivel gázolásért, miegyebekért kap­tam 18 hónapot.- Mik azok a miegyebek?- Hát okirathamisítás, műsza­ki vizsgáztatás. Pestről indult el, majd a haveri körrel én is bele­csöppentem. Lobogós hajú riportalanyunk egyébként itt most tanú. Fenn, az első emeleti folyosó baloldalán néma csend. A városi és a megyei bíróságon jelenleg 47 bíró dolgozik. Közülük tizen­három aznap jószerével szinte reggeltől késő délutánig tárgyalt. A többiek mit csináltak? Erre ke­restük a válaszokat dr. Dobos Jó­zsefnél a megyei büntető-fel- lebbviteli tanács elnökénél, aki irodájában jókora aktahalom mellett jegyzetelt.- Én például készülök a más­napi tárgyalásra. Gubancos, bo­nyolult az ügy, amelynek nyolc szereplője van, akik összesen ti­zennyolc rendbeli betörést kö­vettek el.- Bíró úr! Hány órát igényel egy-egy tárgyalásra a felkészü­lés?- Ez mindig az ügytől függ: mennyire összetett. Én erre a hol­napi tárgyalásra már a második napja tanulmányozom az irato­kat. A folyosó túlsó, átellenes ol­dalán népes, nagykabátos férfi­csapat. Elmondásuk szerint kár­térítésről van szó.- Ötvenezer forintról - közli az egyik. - Elsőfokon eddig öt, másodfokon négy tárgyalást tar­tottak. Nem ér ennyit az egész - legyint. Sommás ítélet, ők tudják, mi­ért. Valamivel beljebb tőlük négy férfi várakozik. Az egyik, mielőtt szóba elegyedne velem, az újságíró igazolványomat kéri. Ügyvédként mutatkozik be.- Annyit elmondhatok, hogy egy cég és egy magánvállalkozó pere szerződésszegés miatt. Tő­lünk öt és félmilliót követelnek, de mi is követelünk 3,7 milliót.- Hányadik tárgyalás?- Az első...- Tengeri kígyó lesz?- Úgy néz ki... A második emeleten, hátul a sarokban, a munkaügyi bíróság előtt is egész nap népes csoport várakozott. Akadt, aki leltárhi­ány miatt jutott ide, más a mun­kaviszonya megszüntetése vé­gett, amelyet egykoron átszerve­zés címszó alatt hoztak ellene. Az illető keresetet nyújtott be, mondván, nem történt semmifé­le átszervezés, egyszerűen vala­milyen módon meg akartak sza­badulni tőle. Elég az hozzá, az ügy nem most kezdődött, az ak- taköteg már 12-13 centiméter vastag. S Évente öt-hatezer ügy Fél öt Alkony lopakodik a környékre. Be már senki nem igyekszik, inkább kifelé. Fel- gyúlnak az utcai fények, elmen­tek már a teremőrök is. Megérke­zett viszont helyettük ismét a házfelügyelő: elsepri az utcaf­rontot, körülnéz a folyosókon. Közben telik-múlik az idő, ezért kulcsra zárja a nagy ajtót. Csend ereszkedik az aktákra, pihennek a szobák, a gépek, a kemény fe­dőlapokban őrzött emberi tragé­diák, sorsok, bírói végzések. Erőt gyűjt mindenki, mert más­nap újra benépesülnek a folyo­sók, a termek. Hetente ötször, az év szinte minden munkanapján... D. Szabó Miklós Fotó: N.Zs. Görög-magyar tranzitvita Ötvenhat görög kamionos aka­dályozza péntek óta a tehergépko­csik nemzetközi forgalmát a gö- rög-jugoszláv határon lévő EVzo- nesz átkelőhelyen - jelentette be szombaton az ÁFP szerint az athé­ni közrendészeti minisztérium. A görög kamionosok a teher­gépkocsik áthaladására fenntartott útvonalon állították le kocsijaikat, lehetetlenné téve ezzel teherautók­nak az országba való bejutását, il­letve onnan való távozását. Az át­kelőhelyen mintegy 80 kamion vesztegel, közülük 42 jugoszláv. A görög kamionosok azt köve­telik, hogy az athéni kormány kezdjen tárgyalásokat a magyar hatóságokkal a magyarországi tranzitdíjak csökkentéséről. A gö­rög kamionosok azt nehezménye­zik, hogy Magyarországon nem­rég többszörösére emelték az or­szágon áthaladó külföldi tehergép­kocsik tranzitdíját. első világháború éveiben a har­cok ellen, a forradalmak idején pedig a kommunizmus elszánt híveként lépett fel. A kiállítá­son láthatóak Uitz Béla plakát- és színpadképtervei is. A tárlat anyaga a múlt évben nagy sikert aratott Európa egyik leghíresebb grafikai mú­zeumában, a bécsi Albertiná- ban. Népi építészeti emlékek Aki gyakran jár a megye falvaiban, láthatja hogy egyre kevesebb népi érték marad a jövő generációjának. Pedig a múltból való „táplálkozás” minden nemzet számára elenged­hetetlen. így van ez a népi építészet terén is. A régi, szép, egy-egy településre jellemző házak eltűnnek. Helyükbe, igaz, komfortosabb, de gyakran ízléstelen épületek kerülnek. Felvételünk Kunmadarason készült, ahol még található néhány ilyen szép parasztház. Fotó: Tarpai KÉSZÜL A TAXISOK ETIKAI KÓDEXE Levél a miniszterelnöknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom