Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

4 1992. JANUÁR 27. A szerkesztőség postájából EMLÉKEZÉS Tavaly január 18-án soha be nem gyógyuló sebet ejtett lá­nyunk elvesztése. A kegyetlen tragédia a szolnoki Tisza-hídon történt - ahogyan arról akkor az újság is írt -, 6 óra 13 perckor: egy Lada személygépkocsi fel­rohant a gyalogútra, és két em­bert ütött el - köztük a lányunkat is. Olyan súlyosan sérült, hogy a kórházba szállítás közben meg­halt. (A gépkocsit a 18 éves, rá- kóczifalvi Szabó Ferenc vezet­te.) A szörnyű eseménnyel ösz- szefüggő körülmény, egy-egy mozzanat azóta is rejtély szá­munkra: miért ment a lányunk január 17-én Rákóczifalvára? Ráadásul busszal, holott két ko­csi állt rendelkezésére. Magán­életét nem kutatom, elvégre már nem volt kiskorú, de azt tudom, ha másnap tanított, előző este mindig késő éjszakába nyúlóan készült az órára. De hová rohant annyira a fiatalember? Talán csak megfélemlíteni akart vala­kit? Hogy tudott a történtek után - harmadnap diszkóba menni?! Még fülemben cseng a lá­nyom szava, amikor január 17­én így búcsúzott: Apukám, szombaton jövök haza. Hiába várjuk . . . Egyetlen támaszun­kat, szemünk fényét veszítet­tük el, akiért egy életen át ke­servesen dolgoztunk, hogy ne­ki egy boldogabb jövőt teremt­sünk, s reméltük, öregségünk­re gondviselőnk lesz. A felesé­gemmel együtt összetörtünk. Nem vagyunk babonásak, de el kell még mondanom, hogy a lá­nyunknak a tragédia előtt valaki megjósolta, hogy gépkocsibal­esetben fog meghalni. Csak gyötrődünk, s keressük minden­re a választ. Végezetül felteszem a kér­dést a szolnoki városatyáknak is: az igen forgalmas Tisza-hidon közlekedő gyalogosok nem ér­demelnek annyit, hogy bizton­ságuk érdekében szalagkorlá­tot húzzanak? E célra talán a lakosság is adakozna a szerény jövedelméből. Vagy újabb ál­dozatra, netán tömegbalesetre várnak? Mert soha nem tudni, mikor jön ismét egy ámokfutó! Farkas Géza édesapa, Szolnok Az Isten is főnöknek teremtette... A velem történt esetet azért szeretném a nyilvánosság elé tár­ni, hogy mások is okuljanak be­lőle. A szolnoki Márka ABC-be tértem be december 21 -én, 12.30 órakor az öcsémmel és kislá­nyommal. A bejáratnál megmu­tattam a pénztárosnak (és a mel­lette álló úrnak - mint utóbb ki­derült, az igazgató volt) a szaty­rom, hogy van egy csomag ká­vém, amit majd a vásárlás után szeretnék ledarálni. Beleegyezé­süket adták. Közel 400 Ft értékű áruért fizettem, majd elkezdtük darálni a kávét. Legnagyobb meglepetésemre egy úriember (?) közölte velem - utcai ruhában és bemutatkozás nélkül -, hogy a bolt darálóján csak az ott vásá­rolt kávét szabad ledarálni. Em­lékeztettem, hogy az érkezé­sünkkor engedélyezték, ő is je­len volt, majd megkérdeztem: miért nem írják ki, tájékoztatják erről a vásárlókat? Ezek után hangos, modortalan stílusban ki­oktatott: „ha nem tetszik, hogy szólt, vegyek magamnak dará­lót”. Annyira felidegesített, hogy azt válaszoltam: megérde­melné, hogy a felettesével közöl­jem, milyen sértő hangnemet en­ged meg magának, amit vissza­utasítok! - Maga csak ne fenye­gessen a felettesemmel, mert ÉN VAGYOK az áruház igazgatója! - mondta jó hangosan. Szívesen fizettem volna a da­rálásért, de nem találtam erre utaló felhívást. Ezek után - ha csak tehetem - kerülöm az áruhá­zát - noha tudom, ettől nem zu­han a forgalmuk, és az a vélemé­nyem, hogy az igazgató úr példát vehetne a beosztottjaitól, akik igaz kereskedői magatartásuk­kal, tiszteletet érdemlő, fáradsá­gos munkájukkal biztosítják a vezetői munkakörét. Mert az Is­ten is vezetőnek teremtette - csak éppen nem állt sorban, amikor a jó modort osztogatták. Ha tényleg úgy áll a helyzet, hogy csak a boltban vásárolt kávét szabad ledarálni, akkor udvariasan közöljék ezt a vá­sárlókkal - például a daráló mögötti falon! (Olvasónktól pontos névvel és címmel kaptuk a levelet.) K. L.-né Szolnok \ Elnézést kér a posta A Zűrzavar a csomagszállításban című, múlt hónap 16-án közeadott olvasói levélben foglaltakat a Debreceni Postaigazga­tóság kivizsgálta, s az alábbiakban válaszol rá: A szóban forgó csomag a feladást követő napon, december 3-án megérkezett Szolnokra, a pályaudvari postahivatalhoz, ahonnan azonnal továbbították a 4-es számú hivatalhoz - tekintve, hogy a Vágóhíd utca környékére ők kézbesítenek, évek óta. Az értesítésként levélszekrénybe dobott szállítólevél, valamint a cso­mag késedelmes kézbesítéséért a panaszos szíves elnézését ké­rem. A szállítólevélen a csomag átvételére vonatkozó tájékoztatás valóban téves volt, amit egy, még gyakorlatlan dolgozó bélyeg­zett rá. A vétkesek ellen eljártam. A Vágóhíd utcában - legna- gyobbb sajnálatomra - a jövőben sem kézbesíttethetem házhoz a csomagokat, mert bár az utcát zúzottkővel terítették, nincs alapja, nem tekinthető szilárd burkolatúnak; esős időben az utca nagy része víz alatt áll. Makó Albert postaforgalmi igazgatóhelyettes V___________________________ __________________________/ H ol az igazság? Nem tudom szó nélkül hagy­ni a Kéretik a kormány című írást, amit ebben a rovatban ol­vastam január 20-án. Megragad­ta a gondolatomat, hogy valaki megkérdezte: mennyit dolgoz­hattak azok a kisnyugdíjasok, akik most több törődést, több pénzt szeretnének maguknak? Férjem és a saját munkában töltött időnket, nyugdíjunkat említem, ami sajnos a létmini­mumot sem éri el. A férjem 41 évet és 340 napot dolgozott, ta­valy ment nyugdíjba - 5200 fo­rinttal, az én munkaviszonyom pedig 18 év, és három gyermeket neveltem föl, becsületesen. A nyugdíjam 6080 Ft, ebből 5790-et kapok kézhez, ugyan­akkor 4300 Ft kölcsönt fize­tünk, mert csak így tudtunk 10 mázsa szenet, 10 mázsa fát és egy gáztűzhelyet venni. Ez a téli tüzelőnk, ami már sajüos fogytán van. A megyei társada­lombiztosítási igazgatósághoz fordultam egy kis nyugdíj-ki­egészítésért, de azt válaszolták, hogy négy évvel ezelőtt már kap­tam 300 Ft emelést, ha esetleg változik a helyzetem, akkor kér­jek. Nem tudom, hogy mire gon­doltak? Talán arra, ha valamelyi­künk egyedül marad, majd akkor se'gítenek? A férjem becsü­leteden végigdolgozta a 42 évet, és ¡ennyi időn keresztül hány­szor, de hányszor kellett neki Ti- szatenyőről Szolnokra utaznia - vagy mikor hová?! Nyugdíjazá­sa előtt - 18 évig - az építőipar­ban dolgozott. Anyagilag nem támaszkod­hatunk a gyermekeinkre, hiszen családosok, így inkább nekünk kellene rajtuk segíteni. Az ön- kormányzattól kértünk és kap­tunk segélyt, de sajnos az 1500 Ft egyszeri juttatásból csak 2 mázsa szenet tudtunk venni. Kérdezem én: hol az igazság? Kinyik Györgyné Tiszatenyő Elfogták a garázdákat Január 17-én a jászárokszál­lási Széchenyi út 11. számú ház lakói kemény recsegő hangra ri­adtak éjszakai álmukból. Ifj. Ballagó Zoltán kirohant, és rög­tön észrevette, hogy három fia­talember tördeli családi házuk kerítését. Felszólítására a vandál ifjak nemhogy felhagytak volna a pusztítással, Ballagó Zoltánt fejbe verték, és eltörték a szem­üvegét. A cselekménnyel csak­nem egy időben érkezett a hely­színre a rendőrjárőr és a polgár­őrség. A menekülő gyanúsítot­tak személyazonosságát megál­lapították, elfogták őket, s eljá­rást indítottak ellenük. Ismeretlen vandál kezek ko­rábban a buszmegálló ablakait, higanygőzlámpáit törték össze, leszaggatták a polgármesteri hi­vatal csatornáit - mintegy 15 ezer forint kárt okozva. A helyi rend­őrőrs nyomozócsoportja a jövő­ben is következetesen jár el a magán- és köztulajdont rongáló, polgártársaikat bántalmazó ga­rázdákkal szemben.- W­Tanyavilág a Kunságban. (Fotó: Mészáros) Köszönet Mesterszállás község önkor­mányzata és sportegyesülete tisztelettel megköszöni dr. Soós Istvánnak, a megyei labdarúgó­szövetség elnökének és Varga Ferencnek, a szövetség titkárá­nak segítségét abban, hogy a mesterszállási sportegyesület az országos labdarúgó-szövetség­től támogatást kapott. Egyben köszönjük a közreműködők és az országos labdarúgó-szövetség segítőkészségét, támogatását. Molnár Mihály polgármester POCIFIX Vannak pillanatok, amikor az ember szeretne ott elsüllyedni, ahol van, és nem mindig a szé­gyentől. Van úgy, hogy elkese­redésében. A történet ott kezdő­dik, hogy felfigyeltem a tv-ben reklámozott Pocifix sportesz­közre - két okból: az egyik ok némely köbtartalmi problémák­ban, úszógumit idéző pámáza- tokban keresendő, a másik a név ötletessége - noha a hájas hordó­has ellen szerintem mást is be kell vetni. Belelkesedtem, az ára azonban riasztó, mert háromezer forint kicsit sok egy csővázától megfosztott presszóteraszi szé­kért ... A minap egy nagy üzlet ajta­ján megláttam áhított Pocinixem hirdetését, illetve az utánzatáét. Az A/4-es méretű hirdetményen egy csinos, bájos lány kínálgatta a portékát, ami az igen jól hang­zó PRETTY GIRL nevet viselte in English (pretty girl=bájos, csi­nos lány). Ez a név nem tetszik annyira, mint a Pocinix, viszont az ára tört része kedvencemének. Berohan­tam hát, fel a megfelelő osztály­ra. Meglehetősen félszeg fickó lévén, amúgy viccesen érdek­lődtem, hogy a kapuban hirde­tett, billegő hájeltávolító alkal­matosság kapható-é, s ha igen, mily feltételeknek kell megfelel­nem. A rendkívül kedves és elő­zékeny eladólány (ez nem vicc, tényleg kedves volt és előzé­keny) ártatlanul rám nézett, s imigyen szólt: Ja, a POCIFIX? Most kezdjem el neki magyaráz­ni, hogy ez pont az ellenkezőjét jelenti; hogy ki az a sült ökör, aki fárasztó felüléseket csinál csak azért, hogy a pocija fix marad­jon? Meg egyáltalán, hogy jön­nék én ahhoz, hogy vevő létemre okoskodjak egy eladóval, akinek ez a szakterülete, ráadásul ked­ves és előzékeny is? E gondola­tok cikáztak át rajtam, miközben mosolyogva azt mondtam, hogy a hirdetésen mintha más neve lenne. Mire az eladó nagyvona­lúan legyintett: Ja, a PETRI GÖRL? Az ugyanaz! És én ab­ban a pillanatban rájöttem, az tényleg ugyanaz. Imre Lajos Szolnok Hozzászólás cikkeinkez Nem említették a Tárogatót Nagy örömmel vettem ke­zembe ajanuár 18-i Új Néplapot, mert tudtam, hogy az Azt beszé­lik a faluban című sorozatban most Rákóczifalva következik. Örömömbe kis üröm is vegyült, amikor elolvastam az újság-elő­fizetőkről szóló részt, s hiába ke­restem, egy szóval sem említet­ték meg a helyi lap, a Rákóczi ‘Ébressz — ajáníva Jó gazda módjára fizetett a Gazda Kft.? A mai gazdasági helyzetben igazán nem engedhetjük meg, hogy bárki átverjen, és ne a szerződés szerint fizessen ki bennünket - kezdte levelét K. J.-né vezsenyi olvasónk, aki a tavaly répamüvelést vállaló társai nevében fogott tollat. Mint írja, a tiszajenői Tiszamenti Gazda Kft.-vel kötöttek szerződést, amiben az áll, hogy 9800 Ft-ot kapnak majd hektáronként a kapálásért, s erre jöhet még 12 %. Tavaly augusztusban 4000 Ft hektáronkénti előleget vettek föl, de ha valakinél egy szál gazt is találtak, addig nem látott pénzt, míg rendbe nem tette a répatáblát. Ugyanakkor most, a januári végelszámolásnál már nem ennyire precíz a munka­adó, mert csupán 7200 Ft-ra egészítette ki a hektáronként beígért összeget. Ezt bizony kevesellik, s felteszik a kérdést: miért hagyták a cukorrépa felét a földben?! S ha már nem képesek pénzzel kifizetni az embereket, adjanak helyette cukrot, kukoricát, vágómarhát vagy borjút. Mindent elfo­gadnak, egyedül az átverést nem! Mert a répaföldeken be­csületesen helytálló - főképp munka nélküli és nyugdíjas - emberek igazán nem tehetnek arról, hogy a cukorpiac bedu­gult. Klepeisz Ferenc, a Tiszamenti Gazda Kft. ügyvezető igaz­gatója szerint így szólt a megállapodás: Ha meglesz a hektá­ronkénti várható 80 ezer Ft-os árbevétel, a részes művelő­ket (a számukra kijelölt területen végzett munkájukért) az értékesítési ár 12 %-a illeti meg, és ez van a szerződésben is. Azonban az árbevétel nem 80, hanem 61 ezer Ft volt hektáronként, ami végül is nem rossz arány, és ennek a 12 %-át kapták a dolgozók. Azért akárhogy nézem is ezt az összeget, csaknem 20 ezer Ft-tal alatta maradt a kft. ígéretes kalkulációjának, a dol­gozók zsebére vetítve pedig 2400 Ft hektáronként a mí­nusz. Mindezek tükrében levélírónk és társai méltatlankodását megértjük. Az ügyvezető igazgató arról tájékoztatott, hogy 200 hektá­ron termeltek cukorrépát, de egy szálat se hagytak a földben, amit ma viszont kevés cég mondhat el magáról! A termést a Szolnoki Cukorgyárba szállították, ahol az összsúly 65 %-át 2080 Ft tonnánkénti alapárral vették át (15,9 %-os volt a cukorfok), a fennmaradó 35 %-ot pedig 1222 Ft-tal fizették ki. Megjegyezte, a cukor világpiaci árához igazodva, s hogy a termelő is vállaljon némi kockázatot, a gyár ezen ajánlatát elfogadták. Ettől függetlenül a részes művelőkkel kötött szerződést nem rúgták föl, sőt arra is ügyeltek, hogy a december 30-án betakarított termény leadását követően, 15 napon belül megkapják az emberek a pénzt. Klepeisz Ferenc úr ki meri jelenteni, hogy a répaföldön dolgozókkal szemben tisztességesen járt el a Gazda Kft., sen­kit nem vertek át, így aztán szó sem lehet arról - nem is volna rá lehetőségük -, hogy bárkinek is cukorral, netán marhával egészítsék ki a járandóságát. A vezsenyi emberek egyébként szépen és jól dolgoztak, munkájukra az idén is számítanak - mondta végezetül. Ennek igazán örülünk. f f .JA Ú V Tárogató nevét. Igaz, a helyi postahivatal nem vállalta ingyen a terjesztést, azért - a lelkes rá- kóczifalviaknak köszönhetően - nyolcszázat is meghaladó pél­dány fogy el belőle havonta. A lap hamarosan - márciusban - ün­nepli egyéves születésnapját melyről az újságíró, D. Szabi Miklós nem tudhatott. így termé szetesen nem őt okolom azérl hogy kimaradt a tájékoztatásból Pappné Bensőn Mári: Rákóczifalv Környezetvédelem a tömegközlekedésben? Sok szó esett már megyénk­ben a környezetszennyezésről. Vajon csak a magánautókat kell ilyen szempontból felül­vizsgálni? A tömegközlekedés­ben részt vevő rozzant Ikarus bu­szok nem járulnak tevékenyen hozzá a megye levegőjének tönk­retételéhez? Az Új Néplap január 16-i számában olvastam a Zöl­dek leszünk vagy tiszták? című cikket, melyben az autók környe­zetszennyező hatását vetik össze. Talán ha megvizsgálnák a közle­kedő autóbuszokat, ezen az ala­pon csaknem mindet ki kellene vonni a forgalomból. Az utazó- közönségnek „van-e még vér a szén-monoxidjában”? Ezt va­jon méri-e valaki? Van-e remény arra, hogy a tömegközlekedés­ben részt vevő járműveket is be­vonják a vizsgálatba? - kérdezer az újjáalakult Jászkun Volá Vállalat vezetőségétől. Perszi ha figyelembe vesszük, hogy járművek műszaki állapot mennyi kívánnivalót hagy mag után (például kimaradó járató! útközben leálló buszok), szüksé lenne egy, a géppark egészére k terjedő alapos felülvizsgálatn esetleg új, modernebb buszt ke lene már vásárolniuk. Vajon te vezi-e ezt a beruházást a Jászku Volán? M. W. IV Szolnc $£ $£ $£ (A Jászkun Volán Vezetési gének válaszát várjuk, s e róva bán rövidesen közreadjuk, szerk.) < í.1 Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
Oldalképek
Tartalom