Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-27 / 22. szám

2 Hazai tükör 1992. JANUÁR 27. AZ ÉV ELSŐ FELÉBEN ELDŐL A MEZŐGAZDASÁG JÖVŐJE Támogatás az adósságteher csökkentéséhez? Tagrevízió lesz a szociál­demokratáknál (Folytatás az 1. oldalról) szaélések történtek a párt gazdál­kodásában. Az ügyészség vizsgá­latot indított. Elhangzott az is, hogy a párt képviselője a bírósági döntésig Petrasovics Anna, és nem Baranyi Tibor. Felhívták a figyelmet arra, hogy a vidéki szervezetek nevezzék meg, és jelöljék ki azokat, akik a jövőben az országos elnökség tag­jai lehetnek. Bejelentették, hogy a megyei szervezet válságkezelő bizottsága beszüntette tevékenységét. Az új vezetők rendet kívánnak teremteni soraikban, készülnek kongresszu­sukra és a következő képviselő-vá- lasztásokra, továbbá tagtoborzást kezdenek.- sz ­Leértékelik a dinárt BelgrádA jugoszláv szövet­ségi kormány úgy döntött, hogy vasárnaptól ötszáz százalékkal leértékelik a dinárt. Eddig egy márka 13 dinárt ért, míg szom­bat éjféltől egy márka már 65 dinárral lesz egyenértékű. A né­met márkáért az elmúlt napok­ban 80-100 dinárt is megadtak a fekete piacon - állapítja meg a belgádi Tanjug. (Folytatás az 1. oldalról) megváltoztatják a korábbi mező- gazdasági szerkezetet. Fontos - emelték ki -, hogy a kormánypárt által kezdeményezett és megsza­vazott törvények a gyakorlatban miként valósulnak meg. Ahogy eddig segítették a kárpótlási tör­vény gyakorlati végrehajtását, ezután is támogatják az említett jogszabályok érvényesülését, és kampányt kezdeményeznek en­nek érdekében. Falugyűléseket szerveznek, szakembereket kér­nek fel azért, hogy céljaikat meg­valósítsák. Mozgósítják továbbá a kormányzásban részt vevő sze­mélyiségeket. Dr.Farkas Gabriella elmond­ta, hogy ahhoz a munkához, me­lyet most kezdenek, kérik a tö­megtájékoztatás segítségét, ugyanis ez olyan feladat lesz, melyre az MDF mozgósítani kí­vánja nemcsak saját tagságát, de az állampolgárokat is.- Ahogy most dolgozunk, az legalább ötven évre meghatároz­za mezőgazdaságunk sorsát, a falvak jövőjét - erősítette meg a megyei elnök szavait. - A De­mokrata Fórum nagy előnye, hogy mozgalmi jellegét akkor is megőrizte, amikor párttá vált. Már a múlt évben - a kárpótlási törvény megvalósításakor - tet­tek lépéseket a megyei ülésen elemzett témában. Abból a meg­fontolásból, hogy a törvény­eknek eme csoportja olyan, amely minden érintett közremű­ködését kívánja. A mezőgazda­ságban dolgozó embereknek lát­niuk kell, hogy a jogszabályok milyen lehetőségeket biztosí­tanak nekik. Fel kell szabadulni­uk abból a görcsös állapotból, melyben a régi, kolhoz típusú szervezeti keretek között éltek - jelentette ki az MDF-vezető. Ilymódon tudatosulhat majd, hogy a döntés az emberek kezé­ben van, mostani lépésüket kö­vetően nem lesz módjukban sen­kitől sem számonkémiük esetle­ges hibás elhatározásaikat. Ép­pen ezért kell segíteniük az ál­lampolgárokat - húzták alá. Nemcsak azok kezét szeretnék megfogni - fűzte hozzá dr.Farkas Gabriella -, akik földhöz jutnak, hanem a magyar agrárértelmiség nagyobbik, jobbik felének is se­gíteni kívánnak, hiszen nélkülük és ellenükre az átalakulás nem történhet meg. E munkát több­csatornásnak és gyorsnak terve­zik. A törvények ugyanis a közeli hónapokban jelölik ki azokat a határidőket, melyeken belül ha­tározni kell. Meg kívánnak szó­lítani minden önkormányzatot, hiszen rájuk a törvény azt a sze­repet rója, hogy vállaljanak ki­egyenlítő munkát a földkijelölés alkalmával a szövetkezetek és az új tulajdonosok között. Felkészí­tik azokat a polgármestereket, akik vállalkoznak erre. Nem sza­bad továbbá megengedni - emlí­tették -, hogy a mezőgazdaság­ból élők bármilyen irányból ér­kező félretájékoztatás miatt ne éljenek a jogukkal. A szombati esemény fővárosi vendége emlékeztetett továbbá arra is, hogy a kárpótlási tör­vényt követi még kettő: az 1939- 49 között vagyoni sérelmet szen­vedett személyek kárpótlásárról szóló jogszabály, és az, amely a személyes szabadságukban megsértettek kárpótlásáról ren­delkezik. Ezekben - jegyezte meg - épp úgy megtestesül az igazságtételi szándék, mint a sokat emlegetett Zétényi-Takács törvényben. A múltat nemcsak úgy kell lezárni, hogy megbüntetjük a bűnösöket, hanem oly módon is, hogy erköl­csi és anyagi kárpótlást adunk - mondotta. Sz.Z. (Folytatás az 1. oldalról) mértékű beruházásokat eszkö­zöljenek. A magyar-amerikai alap leg­feljebb 2,5 millió dollárt ruház be egy-egy vállalkozásba. 1991 végéig kereken 21 millió dollár összegű beruházást, kölcsönt szavazott meg 21 magyar vagy közös vállalkozás számára, emellett 5 millió dolláros keret­ből folyósítottak hiteleket 53 kisvállalkozónak. Alexander Tomlinson értesü­lései szerint amerikai kormány­körökben rokonszenvvel tekin­A Magyar Szocialista Párt III. kongresszusát május 15-16-17- én rendezik meg Szegeden - dön­tött az MSZP Országos Választ­mánya szombati ülésén.- A választmány megvitatta az elmúlt év politikai tapasztalatait, és kijelölte a párt stratégiáját 1992-re - tájékoztatta az MTI-t Vitányi Iván, az Országos Vá­lasztmány elnöke. - A Magyar Szocialista Párt stratégiájának tenének arra, ha a G-7 csoport tagjai, a vezető nyugati országok enyhítenének Magyarország adósságterhén. Jóllehet az or­szág rendben tudja és fogja tudni törleszteni adósságait, fejlődését meggyorsítaná, ha az érdekelt országok kormányai a magyar bankadósság egy részét a pénz­intézetektől átvállalnák, majd el­engednék. Amerikai részről - mivel a magyar adósság túlnyo­mó része Európára, illetve Ja­pánra jut - nem kezdeményez­hetnek, de ilyen kezdeménye­zést támogatnának - közölte Tomlinson. alapja: a demokrácia fejlődésé­nek elősegítése és védelme. En­nek érdekében az MSZP együtt kíván működni a hasonló célokat valló - elsősorban ellenzéki - erőkkel. A párt feladata képvisel­ni a munkavállalók, a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok politikai és gazdasági érdekeit, valamint támogatni a civil társa­dalom kibontakozását és fejlődé­sét. Összehívták az MSZP kongresszusát Megfilmesítik Chaplin életét London A kelet-londoni nyomorult gyermeknek, Charlie Chaplinnek, akiből korunk egyik legnagyobb filmszínésze lett, nem mindennapi életét filmre viszik. A forgatás már fo­lyik Angliában. A filmet Sir Ri­chard Attenborough, a világsi­kert elért Gandhi film alkotója rendezi. A valamivel több mint két órás filmet a tervek szerint 1992 novemberben vagy december­ben mutatják be a mozikban. Sir Richard az elmúlt héten ismer­tette a sajtóval a „Charlie’ ’ című filmet, amelynek főszerepét Ró­bert Downey alakítja. A történet kezdetén Chaplin a Viktória királynő korabeli London szegény gyermekeinek egyike (a szerepet az angol Hugh Downer alakítja), a törté­net befejezésekor, 1972-ben pe­dig Hollywood meghajlik a 83 éves színész és filmcézár előtt, aki 20 évi száműzetés után visszatért az Egyesült Államok­ba. Totóeredmények 1. Atalanta-Napoli X 2.Cremonese-Genoa 1 3.Fiorentina-Juventus 1 4.Foggia-Intemazionale X 5.Parma-Lazio 1 ó.Roma-Verona 1 7. Sampdoria-Cagl iari X 8.Torino-Bari 1 9.Casertana-Pisa X 10.Cesena-Messina X 1 l.Cosenza-Bologna 2 12.T aranto-Reggiana 1 13.Venezia-Lecce 1 Pluszmérkőzés: 14.Milan-Ascoli 1 / \ TEXTIMA használt ipari varrógépek 3-5 szálas szegögépek eladók. A varrógép vételára: 19.500 Ft + áfa Háztartási új varrógépek 16 programos 18.000 Ft + áfa 4 szálas overlock 40.000 Ft + áfa Új HT varrógépek utánvételi szállítással MŰSZAKI KERESKEDÉS 9700 Szombathely, Zanati u. 50. Tel/fax: 94/24-196 *73449/1* Ürhajóssztrájkra készülnek Nem volt pénz, hogy rakétát küldjenek Klukaljövért Miközben az árak csillag­ászati magasságokba szöknek Oroszországban, a csillagos ég bejáróit nagyon is földi gondok foglalkoztatják: sztrájkra készül­nek az űrhajósok, hogy így tilta­kozzanak a mintegy 6 dollárt ki­tevő havi fizetésük ellen. Az űr­hajósok figyelmeztető munkabe­szüntetésüket hétfőre, a Prog- reszsz űrhajó és a Mir űrállomás tervezett összekapcsolásának időpontjára tűzték ki. Az egykori Szovjetunió dicsőített hősei Bo­risz Jelcin árreformja után keve­sebbet keresnek egy átlagos gyá­ri munkásnál: pontosan 600 ru­belt, szemben a 960 rubeles át­lagfizetéssel. A gazdasági prob­lémák miatt a volt Szovjetunió egyik kozmonautája szinte hajó­törötté vált az űrben. Szergej Klukaljov űrhajósnak, aki tavaly május óta dolgozik a Mir űrállo­máson, már tavaly októberben lejárt volna a küldetése, de akkor pénzmegtakarítás érdekében nem küldtek érte rakétát. Most az űrhajósok hétfőre tervezett sztrájkja miatt az is kérdésessé vált, hogy dokkolni tud-e a ter­vezett időben a teherűrhajó, mely élelmet és postát visz Klu- kaljovnak és űrhajós társának. • • Üzentek az űrbéliek? (Folytatás az 1. oldalról) mint amikor egy kavicsot a csen­des víztükörre dobunk, és gyűrű­ző hullámokat keltünk. A legna­gyobb ábrán a több héjból álló kör közepén óramutatóhoz ha­sonló nyíl látható, amelynek az egyik vége hegyes, a másik pe­dig tompa. A kisebb ábrákon ez a nyíl nem vehető ki egyértelmű­en. A villamosmérnök ufószakér­tő vasárnap a helyszínen vizsgál­ta meg az „égi” nyomokat. Ta­pasztalatairól később beszámo­lunk.- endrész ­Kazahsztán a slágerlistán Szürke sivatagi köztársaságból körülrajongott atomhatalom A Közép-Ázsia kapujában el­terülő Kazahsztán a szovjet biro­dalom felbomlásával egy szürke sivatagi köztársaságból körülra­jongott rakéta- és atomhatalom­má vált, amely közel áll ahhoz, hogy akár Pakisztán helyett az „iszlám atombomba” első igazi tulajdonosa legyen. Alma-Ata kelet-nyugati körüludvarlása egyre meglepőbb formákat ölt. A Kazah Köztársaság, amelynek nevéből csak 1991. december 10-én hagyták ki a „szovjet’ ’ és „szocialista” jelző­ket, december 16-án - a szovjet tagköztársaságok között utolsó előttinek - nyilvánította ki füg­getlenségét. Az ország első em­bere a Le Monde jellemzése sze­rint egy „felvilágosult autokra­ta”, Nurszultan Nazarbajev, aki 1989-ben került a köztársasági kommunista párt élére, és az 1991. december 1-i elnökválasz­táson majdnem 99 százalékot kapott. Á reformkommunista Nazarbajev radikálisabbnak bi­zonyult Gorbacsovnál, de nem követte Borisz Jelcin szélsősé­geit, neki köszönhető, hogy Al­ma-Ata a Független Államok Közösségének egyik gazdasági integrációs központja lett. Kazahsztánban az oroszok, az ukránok, a németek és a többi nemzetiség a lakosság felét al­kotják. Több mint két és félmil­lió négyzetkilométeren ma már 17 millió ember él, s az évi nép- szaporulat 12 százalék. A köz­társaságnak 1500 kilométeres közös határa van Kínával, Kás- pi-tengeri szomszédja Irán, egyébként délről türkmén, üz- bég, tadzsik és kirgiz, északról nagyorosz földek ölelik. Á Kazah Köztársaság decem­ber 31-én kérelmezte felvételét az ENSZ-be, ugyanazon a na­pon, amikor Minszkben közzé­tették az új államközösség egyezményét a szovjet hadászati fegyver-örökség új ellenőr­zéséről. „Az atomfegyver teljes felszámolásáig - hangoztatta az egyezmény - alkalmazásának szükségességéről az Oroszor­szági Föderáció elnöke dönt, egyetértésben a Belorusz Köz­társaság, Kazahsztán Köztár­saság és Ukrajna államfőivel...” Az egykori Szovjetunió ha­dászati fegyvereihez szerelhető nukleáris és termonukleáris rob- banótöltetek 85 százaléka Oroszország területén van, de Kazahsztán két rakétatámasz­pontja - Gyerzsavinszk és San- giz-tobe „ad szállást” 104 darab RSZ-20-as interkontinentális ballisztikus rakétának (IBR) és legalább 1600 robbanótöltetnek. Ezek ugyanazok az SS-18-as „nehézrakéták”, amelyeket a Nyugat a „legdestabilizálóbbak- nak” minősített, képesek lévén kiiktatni az amerikai szárazföldi IBR-ek túlnyomó többségét. Nem elhanyagolható, hogy a volt szovjet hadászati bombázók Oroszországon kívüli egyik tá­maszpontjának Ukrajna, a má­siknak ugyancsak Kazahsztán adott helyet. A Szovjetunió elle­ni rakétatámadás korai előrejel­zésére szolgáló rendszer sok ob­jektuma is Ukrajnában és Ka­zahsztánban települt, s a kilenc úgynevezett fázisrácsos rádiólo­kátor-rendszer egyike is Ka­zahsztánban található. 1989 novemberében némi meglepetést okozott, hogy a ka­zah Legfelsőbb Tanács a szemi- palatyinszki kísérleti atomrob­bantások beszüntetését, az ottani kísérleti telep bezárását követel­te. A tilalom azóta életbe lépett s Novaja Zemlja vette át a staféta­botot Szemipalatyinszktól, a vi­lág legnagyobb atomkísérleti te­lepétől, s Kurcsatovtól, attól az „atomvárostól”, amely mind­máig nem szerepelhetett Ka­zahsztán térképén. 1990 októbe­re óta egyébként Novaja Zemlja is csendes... Nurszultan Nazarbajev veze­tésével elismerten határozott, ugyanakkor kiegyensúlyozott jelleget ölt Alma-Áta katonapo­litikája. Az elnök vezette Ka­zahsztáni Védelmi Tanács janu­ár 11-i első ülésén 2500 fős Köztársasági Gárda és reguláris katonai alakulatok felállítását határozta el, miközben a köztár­saság területén állomásozó volt szovjet hadosztályokat Kazahsz­tán és az államközösség közös felügyelete alá helyezte. Saposnyikov repülőmarsallal folytatott tárgyalásain Nazarba­jev a Független Államok Közös­ségének egységes fegyveres erő­iért szállt síkra, külön kiemelve, hogy a hadászati rendeltetésű erőknek változatlanul egységes irányítás alatt kell állniuk. A ka­zah elnök ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a köztársaság terü­letén levő atomfegyverek ott maradnak (azokat nem viszik át Oroszországba), mindazonáltal a köztársaság kiveszi részét az érvényes atomleszerelési megál­lapodások végrehajtásából. Az alma-atai vezetés nem idegenkedik Izrael atomfegyver­kezési ambícióinak ellensúlyo­zásától sem, együttműködési készséggel keresi a Pakisztánnal szembenálló India barátságát, miközben rokonszenvéről bizto­sítja az arab és iszlám világot, amellyel nyíltan közösséget vál­lal. Aligha lehet Kazahsztán kap­csán említetlenül hagyni olyan űrrepülőtereket, mint Bajkonur vagy Tyuratam. A rakétatechni­ka hadászati vonatkozásai, az űr­hajózással, az űrkutatással, a kozmikus védelemmel való kap­csolódásai különös súlyt adnak annak a kérdésnek, hogy a Ka­zah Köztársaság területén mi az, ami Alma-Atáé, és mi az, ami még mindig Moszkváé. Nazar­bajev nem szeretne saját földjén konfliktust látni a katonai-ipari és a tudományos-kozmikus komplexumok között, különö­sen, ha mindennek nukleáris ve- tületei is lehetnek. Az atomesz­közök és hordozóeszközeik földrajzi közelsége óvatosságra int és felelősséget követel, még­hozzá világméretekben. Kazahsztán szinte hetek alatt önálló rakéta- és atomhatalom­má serdült és a köztársaságban a nukleáris gondok - nemkülön­ben ambíciók - mindennapos té­mává váltak. E hatalmas régi-új országban a „hagyományos fegyverzetről” és a hagyomá­nyos partnerekről ezen a télen leginkább a sokezer vérszomjas kóbor farkas kapcsán beszélnek. Kazahsztán tehetetlen a ragado­zókkal szemben: Ogyesszától tonnaszám rendelt lőfegyvereket és lőszert, de a szállítmányok út­közben más célra kerültek fel- használásra. A ragadozók pedig éhesek és szívesen engednek a szétmarcangolási ideológiának. Pirityi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom